Venezuela

A hu-Rightpedia wikiből
Ország
Venezuela
Flag of Venezuela (state).svg
Államforma köztársaság
Főváros Caracas
Terület 912.050 km2
Legmagasabb pontja Pico Bolivar 5007 m
Legfontosabb folyók Orinoco, Rio Negro, Apure
Legfontosabb tavak Valencia-tó, Guárico-víztároló, Guri-víztároló
Lakosság
Népesség 23.500.000 fő (2000)
Népsűrűség 22 fő/km2
Hivatalos nyelv spanyol
Népek, nemzetiségek mesztic, mulatt 69%, fehér 20%, néger 9%, indián 2%
Vallások római katolikus 95%, protestáns 2%, egyéb 3%
Városi lakosság aránya 91%
Írástudatlanság 8%
Általános adatok
GNP 7.780 USD/fő (2000)
Pénznem 1 bolívar (vB) = 100 céntimo, VEB
Nemzeti ünnep április 19. (a Függetlenség kikiáltásának Napja), június 24. (a carabobo-i ütközet Emléknapja), július 5. (a Nagy-Kolumbiától való elszakadás Napja)
Magyar diplomáciai képviselet nagykövetség, Caracas, 1995. február 17-én megszünt
Térkép

Venezuela, hivatalosan Estados Unidos de V., szövetséges köztársaság D.-Amerika É.-i részén, az Antilla tenger, Brit-Guyana, Brazília és Columbia között, ter. 912.050 km2. DK.-en a 2629 m magas Roraima hegyvidék, Ny.-on a K.-i Cordillerák, (4700 m) és a Parti Cordillerák, (1040 m) láncai foglalnak helyet. A Cordilleráktól Ény.-ra a Maracaibo tó medencéje, DK-re az Orinoco síksága, a "llanos" dúsfüvű területe fekszik. Főfolyója az Orinoco, legnagyobb állóvize a Valencia tó. V. éghajlata forró és nedves, (középhőmérséklet a parton és llanokon 30˚), de nem egészségtelen, A hegyvidék hűvösebb, itt él a lakosság zöme. V.-nak, (1936) 3,491.159 főnyi r. kat. vallású lakossága fehér, indiánus és néger keverék, a tiszta fehérek arányszáma alig 5-10%. Az állam nyelve spanyol.

Termények

V. trópusi jellegű mezőgazdasági ország. Főterményei (1939-ben 1000 q-ban): kávé (650), kakaó (150), cukornád (240), kopra, dohány, gyapot. Különösen a nagybirtokokon fejlett az állattenyésztés; állatállomány (1937-ban 1000 drb): szarvasmarha (3091), Juh (62), kecske (615), ló (194), szamár (191), öszvér (43), sertés (355). Bányászata még fejletlen, de ásványolajtermelése az E. Egy. Áll. mögött a világtermelésben a második helyet foglalja el (1939-ben 305 millió q); továbbá arany (4440 kg), földgáz (810 millió m3), kőszén, réz, só, smaragd. Kezdetleges ipara főként hazai terményeket dolgoz fel: legnagyobb a faipar, ezt követi a textil, cement, üvegipar. Külkereskedelme Nagybritanniával, az É. Egy. Áll.-kal és Németországgal bonyolódik le Behozatala (1939-ben 605 millió aranydollár) gép, készáru, gabona; kivitele (1614) ásványolaj, kávé, kakaó, bőr. Vasútvonalainak hossza 1040 km; fontosabb kikötői: Maracaibo és La Guaria.

Államrend

V. élen a kongresszustól 6 évre választott elnök áll, a kétkamarás kongresszus tagjait a 20 tagállam szenátusa, ill. közvetlenül a választópolgárok küldik be Fővárosa Caracas, (1936) 203.342 lak.

Története.

Partvidékét Kolumbus fedezte fel 1498-ban. Nevét Vespucci és Hojeda hajósoktól kapta, ezek ugyanis egy partjain cölöpökre épített faluról Kis-Veneziának nevezték el az egész területet. 1528-ban V. Károly az egész tartományt az augsburgi Welser-családnak adta zálogba. 1546 óta spanyol gyarmat volt, 1821-ben, felszabadult a spanyol uralom alól s egyelőre, Quitóval és Újgranadával egyesülve, Colombia államot alkotta, de már 1830-ban elszakadt s önálló köztársaság lett Ettől kezdve a polgárháborúk egész sora zavarta fejlődését. A XIX-XX. sz. fordulóján gazdasági kérdések miatt viszályba keveredett Angliával, az E. Egy. Áll.-kal és Németországgal, majd később Hollandiával is. A kormányzás menetének egyenes irányát az 1908-ban elnökké választott Juan V. Gomez biztosította több mint 2 évtizedig tartó kormányzásával. Rövid megszakítással 1931-ben újból őt választották elnöknek. A maracaibói petróleummezők kiaknázása folytán V. a világ vezető petróleumtermelő államai közé emelkedett. 1942-ben a legtöbb D.-amerikai állammal együtt megszakította a diplomáciai kapcsolatot a tengelyhatalmakkal.

2010

Venezuelai Köztársaság, República de Venezuela (spanyolul), Dél-Amerika. Csonka-Magyarországnál csaknem tízszer nagyobb, Dél-Amerika északi részén. Spanyol eredeti neve "Kis-Velence" jelentésű. Az országot egy cölöpökre épült indián faluról nevezték el. Az egykori spanyol gyarmat 1819-30 között Nagy-Kolumbia része volt, 1830-tól független. Területének gerincét az Orinoco medencéje alkotja. A síkság jellegzetes szavannával borított vidék, amelyet a folyó deltájában mocsaras, mangróvés táj vált fel. Az alföldtől délre a Guyanai-hegyvidék őserdővel fedett területe található. Az Orinoco-medencét északról az Andok nyúlványai zárják le. Az ország északnyugati szegletében - az Andok két lánca között - a Karib-tenger szárazföldbe mélyen benyúló öble, a Maracaibói-öböl helyezkedik el. Ez az ország kőolajban leggazdagabb területe. Ezen kívül gyémántot, aranyat és bauxitot bányásznak. Trópusi éghajlatú földjein kakaót, kávét, ananászt, banánt és cukornádat termesztenek.