Portugália

A hu-Rightpedia wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Vajna (vitalap | szerkesztései) 2015. november 14., 20:57-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ország
Portugália
Flag of Portugal.svg
Államforma köztársaság
Főváros Lisszabon (Lisboa)
Terület 92.398 km2
Legmagasabb pontja Estrela 1991 m (a kontinensen), Pico 2320 m (az Azori-szigeteken)
Legfontosabb folyók Tejo, Duero, Guadiana
Lakosság
Népesség 10.000.000 fő (2001)
Népsűrűség 107 fő/km2
Hivatalos nyelv portugál
Népek, nemzetiségek portugál 98%, egyéb 2%
Vallások római katolikus 88%, egyéb 12%
Városi lakosság aránya 35%
Írástudatlanság 15%
Általános adatok
Pénznem 1 euro = 100 cent
Nemzeti ünnep június 10. (a nemzeti költő, Luiz de Camoes halálának Napja), október 5. (a Köztársaság Napja)
Magyar diplomáciai képviselet nagykövetség, Lisszabon
Térkép

Portugália, hivatalosan República Portuguesa köztársaság a Pireneusi félszigeten, az Atlanti óceán és Spanyolország között. Hossza 550 km, szélessége 150 km, területe, (az Azori szigetekkel és Madeirával 92930 km2, (1930) 6 654 815 lak.

Portugália címere

Felszíne és vizei.

P. területe nagyjában a spanyol Mezeta Ny.-i lejtővidéke. É.-i része a spanyolországi Galíciához és Léonhoz hasonlóan erősen tagozott tönkhegység, gránitból és kristályos palákból felépítve. A DNy.-i-ÉK.-i irányú hegyvonulatok 1000-1500 m magasak (Serra de Gerex 1536 m, Sorra de Montemaro 1382 m, Serra do Caramalo 1071 m). Ehhez a hegyvidékhez D.-en, Traz os Montes területén a Mezeta zord fennsíkja csatlakozik. Ennek D.-i pereme, e Kasztíliai Választóhegység folytatásaként a Sorra da Estrella, P. legmagasabb (1993 m) hegysége. A kristályos tönk előtt, a Teje folyótól Ny.-ra geológiai másod- és harmadkori rétegekből felépített középhegység és dombvidék helyezkedik el (Monté Junto 666 m) és a Cabo da Roca fokban végződik a tenger partján. A Tejo folyótól D.-re a partvidék harmad- és másodkori medence, a Tejo és a Sado tölcsértorkolatával. K. felé a medencéhez a Mezeta lealacsonyodó peremvidéke csatlakozik. Belőle csak egyes láncok emelkednek magasabbra (Serra de Sao Mamede 1025 m, Serra d'Ossa 649 m). Végül P. D.-i szegélye jura. és kréte-mészkőből álló domb és halomvidék Nagyobb hajózható folyói a spanyol Mezete belsejéből jönnek, ilyenek: a Minho. Duoro, Tejo és Guadiana; a Limo, Mondego, Sado és Mira kisebbek.

Éghajlata.

Fekvésének megfelelően éghajlata enyhe, óceánikus; D.-i partvidéke azonban már mediterrán. Az évi középhőmérséklet D-en 18˚, É-on 15˚, az augusztusi hőmérséklet 20˚, ill. 26˚. A csapadék É.-on több, mint D.-en; eléri az 1200-2000 mmt. A Tejótól D.-re csak 600-700 mm, sőt Algarveban 400 mm.

Növényzete

a földközi tengermelléki, ú. n. mediterrán flóravidékhez tartozik, jellemző sajátossága a számos örökzöld fa és cserje. Az enyhe, esős éghajlatú É.-i részen hatalmas narancs- és citromligetek virulnak, D.-on a szárazabb és forróbb éghajlat alatt Citrus-mezők. örökzöld tölgyfák, a mandula- és tengerifenyő (Pinus pinea és pinaster), a datolyapálma, valamint az Amerikából Ide honosult Agave és Opuntia sövények uralkodók. Állatföldrajzilag P. a palaearktikus régió mediterrán tartományába tartozik; legjellegzetesebb állatai as egész Ibériai félszigeten honos É.-i pettymeg és a vadkecske.

Lakosság.

A népesség teljes egészében portugál (az idegenek száma 1930-ban 23.000). Az átlagos népsűrűség 72/km2, de a partvidék sokkal sűrűbben lakott, mint az ország belseje. Uralkodó vallás a kat.

Gazdasági élet

Közlekedés. P. a XVI. sz.-ban még a világ első tengeri kereskedőállama volt, 1703 után angol gazdasági érdekeltség lett; a XIX. sz. közepétől jelentősége alászállott. Ma a lakosság főfoglalkozása a földmívelés, de területének nagy része kihasználatlan, Főterményei (1939-ben, 3000 q-ban): búza (5161). árpa (392), rozs (988) zab (911), tengeri (3647). rizs (684). bur-, (6060), déligyümölcs, olívaolaj (334) és bor(7,718.000 hl). Állatállománya (1934-ben 1100 drb.): szarvasmarha (905), ló (90). juh (3274), kecske (1290). sertés (1208), öszvér és szamár (397). 1937-ben 1,875.780 q szardíniahal; a szardínia-ipar nagyságban az ország második iparága, központja Setubal. Bányatermékei (1939 ben. ezer q-ban): lignit (350), szén (3130). pirit (6730, kéntartalma 3000), mangán (1). vasérc (10), rézérc (49), ólomérc (13), ónérc (14). Wolfram-érc termelésben a világ második helyén áll (Kína után) 24.000 q-val: továbbá antimon (1640 q). arany (192 kg). Bányászata elektromos áram hiánya miatt fejletlen. Erdészetében a paratölgy a legjelentősebb, legfontosabb iparága a textilipar. Háziipara a csipkeverés. Jellemző az azulejos (színes porcelán és fayance mozaiki készítése, p. behozatala (1939 ben 49 millió aranydollár) szén, ipari nyersanyag, gabonaneműek: Nagybritanniából, Németországból és az É. Egy. Áll.-ból származik. Kivitele (1938) bor (Portó kikötőjén keresztül), hal. olívaolaj, parafadugó. tengeri-só: Nagybritanniába, Németországba és az Egy. Áll.-ba irányul. Magyarország 1939-ben P.-ból 144.000 P értékű árut hozott be is 742.000 P értékű árat vitt oda ki. Pénzegysége az escudo (= 100 centavo). Jegybankját, a Portugál Bankot, 1864-ben alapították. Gyarmatain az angol tőke a túlnyomó. A vasútvonalak hossza kb. 3500 km. az országutaké 16.000 km, a távíróvonalaké 8900 km. Az automobilok száma kb. 29.000; a kereskedelmi flotta 261 hajó 277.000 t tartalommal.

Alkotmány

Alkotmányát 1933-ban népszavazással fogadták el. Az ország szabad rendi köztársaság, élén az elnök áll. Csak a családfők (nők és férfiak) rendelkeznek választójoggal, ezek választanak általános titkos szavazásai 7 évre. Az elnök a végrehajtó-hatalom feje és a hadsereg főparancsnoka. Felette áll a nemzetgyűlésnek is ezt jogában van feloszlatni. A kormány tagjait az elnök nevezi ki és azok kizárólag neki felelősek, ő szentesíti és hirdeti ki a törvényeket. Mellette áll az Állami Tanács, ennek tagjai a miniszterelnök, a nemzetgyűlés, a rendi kamara és a legfelső bíróság elnökei, a főügyész és 5 életfogytiglan kinevezett tag. A törvényhozó hatalmat a 90 tagból álló nemzetgyűlés (parlament) gyakorolja. A kormányzás legfontosabb szerve a Korporációk Kamarája, ennek tagjai egyrészt az önkormányzati szervek, másrészt a szociális intézmények képviselői. Minden törvényjavaslat csak a Kamara ajánlásával kerülhet a nemzetgyűlés elé.

Közigazgatás.

P. 22 kerületre van felosztva; a 22 kerületből 3 az Azori szigetekre és 1 Madeirára jut. Az Acori szigetek és Madeira tehát nem gyarmatok, hanem az anyaország tartozékai. Főváros: Lisboa nagyobb városok: Portó, Coimbra, Setúbal.

Közoktatásügy.

1911-ben kötelezővé tették a 7-11 éves gyermekek számára az elemi Iskolázást; 7773 elemi iskolában 445.000 gyermeket 12.252 tanító oktat. A négyéves elemi iskola után kétéves továbbképző tanfolyam következik, erre épül az öt alsó és két felső osztállyá] rendelkező 45 állami és 295 magán-középiskola. A tanítóképzés a középiskola 5 osztálya után 3 éven át tart. Az egyetemre felviteli vizsga alapján lehet bejutni, a 3 egyetemen (Lisboa, Coimbra. Portó) 437 tanár kb. 5000 hallgatót tanít; még 15 főiskola is működik.

Haderő

P. hadereje az általános védkötelezettség elvén épül fel. A sorkatonaság mellett milic-keretek is vannak. A tényleges szolgálati idő 14 hónap, a hadkötelezettség tartama 28 év (17-45). A békelétszám (gyarmati hadsereg nélkül) 33-000. létszám 900.000 fő. A hadsereg 4 gyaloghadosztályból, 2 lovasdandárból és a közvetlen alakulatokból áll; 16 gyalogezredet. 16 önálló zászlóaljat. 7 lovas- és 8 tüzérezredet (70 üteggel). 1 páncélos-, 1 motorizált lovas- és 2 utászezredet, valamint 3 műszaki zászlóaljat alakítva. A gyarmati hadsereg 10.000. többnyire színes katonából áll. P. légi ereje kiépülőfélben van, létszáma 1260 fő, kb. 80 géppel. A légvédelmet 12 üteg látja el. A hadihajóraj, tekintve a gyarmatok nagy kiterjedését, elégtelen: mindössze 5 rombolóból. 3 torpedó-, 3 tengeralattjáró naszádból. 8 felderítőből 7 ágyúnaszádból és 4 őrhajóból áll.

Sport.

Nemzetközi viszonylatban labdarúgósportja jelenti a legnagyobb értéket. Fejlett úszó- és vívósportja is: vívó-tőrcsapata az 1928. évi amszterdami olimpián a III. helyen, végzett.

Gyarmatok

A hajdani kiterjedt gyarmatbirodalomnak ma már csak egyes részel vannak P. birtokában. Ázsiában Diu. Goa és Damao, Macao és Timor sziget fele, Afrikában a Zöldfoki szigetek. Port. Guinea, St. Thomé és Principe, Angola és Mocambique, összesen 2.069.940 km2, 8.221.000 lak.

Története

őslakói a kelta luzitánok voltak. Kr. e. 139 ben római provincia lett. A népvándorlás idejében D.-i részéi az alánok, az É.-it pedig a svédek szállták meg (411). maid az egészet a Ny.-i gótok foglalták el. 711-ben. az arabok xeres-de-la-fronterai győzelme után a félsziget legnagyobb részével együtt arab uralom alá jutott. A XI sz. I. felében I. Ferdinánd. Kasztília királya. P. nagy részét felszabadította s Portó Calo kikötője után P. grófságnak nevezte el. Ferdinánd fia. VI. Alfonz 1095-ben Burgundi Henriknek adta hűbérbe. Henrik fia. Alfonz (1128-85) függetlenítette magát Kasztíliától, a pápa beleegyezésével 1143.-ban felvette a király) címet a miután a móroktól visszafoglalta Lisszabont, ezt tette fővárosává. III. Alfonz idejében (1245-79) Algarve királyságot a móroktól elfoglalták s P. nagyjából elérte mostani határait. 1383-ban a burgundi ház kihalt, ezt I. János személyében (1385 az "álburgundi" dinasztia követte. I. János idejében megkezdődött P. tengerentúli terjeszkedése. A király ifjabbik fia, Tengerész Ulrik merész vállalkozásokkal megszerezte Ceutát, Madeirát, Portó Santót, Felsőguineát, a Zöldfoki szigeteket stb. 1482-ben a portugálok elérték a Kongó torkolatát. Az Indiába vezető út felfedezése céljából tovább is haladtak s Diaz Bertalan 1486-ban elérte Afrika D.-i részén a viharfokot, melyet II. János király Jóreménység fokának nevezett el. II. -János utóda N. Emánuel (1495-1521)-i uralkodása idejében P. virágzásának tetőpontjára jutott. 1498-ban Vasco da Gama, miután felfedezte Haitit és Mozambique-ot, eljutott K.-Indiába. Nehéz küzdelmekkel alapították meg ázsiai gyarmatbirodalmukat. Ez kiterjedt India Ny.-i pari vidékére, Ceylonra, Malakkára, Jávára, a Molukki szigetekre. A portugál kereskedők eljutottak Kínáig, Japánig s Lisboa a világkereskedelem központja lett. 1500-ban P. Cabral portugál hajós felfedezte Brazíliát s ezt is P. birtokává tette. Néhány évtized múlva már kezdődött a hanyatlás; 1580-ban az álburgundi ház kihalt, P. trónját II. Fülöp spanyol király szerezte meg s P. elvesztette önállóságát. Az angolok és a németalföldiek ma az egész K.-i gyarmatbirodalmat elfoglalták.

Spanyol uralom elleni fölkelés

Az elkeseredett nemzet Braganza János hg. vezetésével 1640-ben felkelt a spanyol uralom ellen, de csak 1668-ban tudta függetlenségét biztosítani. A spanyol örökösödési háborúban P. Angliával és Lipót császárral együtt harcolt XIV. Lajos ellen, azonban egy 1703-ban kelt szerződés alapján Anglia oly nagy befolyásra tett szert, hogy az ország gyarmati sorba süllyedt. Mivel V. János uralkodása alatt (1706-50) az egyház befolyására az állami bevételek nagy részét egyházi célokra fordították, ennek ellenhatásaként I. József (1750- 77) alatt Pombal miniszter a jezsuitákat as országból kiűzte, Pombal az ipar és kereskedelem emelésére nagyszabású reformokat léptetett életbe, de Mária királynő (1777-1816) trónralépése után rögtön elbocsátotta. A francia forradalmi háborúkban P. az angolokkal együtt harcolt Franciaország ellen. Napóleon Anglia elleni kontinentális zárlatának ellene szegült, mire Napóleon hadsereget küldött P.-ba. A királyi család Brazíliába menekült s a franciák a fővárost is elfoglalták, ahonnan őket csak angol segítséggel tudták kiverni. A Brazíliában maradt VI. János király helyett Beresford angol tábornok diktátori hatalommal kormányzott. Távozása után (1817) több felkelés volt, 1821-ben a forradalom vezérel szabadelvű alkotmányt küzdöttek ki s ezt a visszatért János király is elfogadta. Brazília elszakadt s Önálló császárságnak nyilvánította magát.

Trónviszályok, pártharcok

A következő évtizedek trónviszályai, pártharcai az ország pénzügyeit tönkretették. 1871-ben a mérsékeltek vezére, Fontes de Pereira de Mello kezébe került a kormány. Közel 15 év alatt újjászervezte a hadsereget, vasutakat építtetett, szélesebbkörű választójogot, új polgári és büntető törvénykönyvet léptetett életbe, de az állam pénzügyeit ő sem tudta rendbehozni. 1886-ban Luciano Castro miniszterelnök a németekkel, franciákkal és a Kongó állammal kötött szerződésben végleg megállapította P. afrikai gyarmatainak határait. I. Károly király (1889- 1908) 1907 júliusában az alkotmányt felfüggesztette s az ellenzék vezéreit elfogatta. Az angolok tanácsára újból össze akarta hívni az országgyűlést, de elkésett: 1908. febr. 1.-én Lajos Fülöp trónörökössel együtt meggyilkolták. Utóda, ifj. fia, II. Mánuel (1908-10) alkotmányosan akart uralkodni, azonban 1910-ben újabb forradalom tört ki Lisboaban s Mánuel kénytelen volt Angliába menekülni. Kikiáltották a köztársaságot; az egybehívott nemzetgyűlés az alkotmányt adott P.-nak (1911) s száműzte a Braganza családot. A világháborúban az antant oldalára állt s 1916-ban csapatokat küldött a francia harctérre. A köztársaság kikiáltása óta 20-nál több forradalom volt P.-ban. Viszonylagos rendet csak Antonio Carmona tábornok hozott. 1926-ban diktatórikus kormányt szervezett. a köztársaságiak majd a monarchisták felkelését leverte s 1934-ben új tekintélyi alkotmányt léptetett életbe. Miniszterelnöke, Salazar az államigazgatást, a pénzügyeket új alapokra helyezte s a társadalmi rendet is biztosította.

2010

Portugál Köztársaság, República Portuguesa (portugálul), Dél-Európa. Csonka-Magyarországgal csaknem azonos területű ország az Ibériai-félsziget délnyugati részén. Porto kikötővárosról nevezték el. Területét a Tejo folyó osztja két részre. Északi részét hegységek borítják, amelyeket nyugatról-délre kiszélesedő alföld kísér. A déli országrészt alföldi táj uralja, amelyet keletről és délről dombságok kereteznek. Földjéből kőszenet, rezet, uránt és kaolint bányásznak. Népességének egynegyede a mezőgazdaságból él. Az északi, óceáni éghajlatú területeken gabonafélék és burgonya, a déli, mediterrán éghajlatú földeken szőlő és citrusfélék teremnek. Borászata világhírű. Nevezetes a paratölgy, amelynek kérgéből parafatermékeket készítenek. Az ipar legfontosabb ágazatai: a textil- és cipőipar. Portugália területéhez tartoznak az Atlanti-óceánban fekvő Azori- és Madeira-szigetek. A portugál fennhatóság alá tartozó, a kínai Hszi folyó torkolatában fekvő Macau 1999-ben került vissza Kínához.

Szigetek

  • Azori-szigetek {PT}
  • Madeira {PT}