A gonosz megjelenési formái

A hu-Rightpedia wikiből

A GONOSZ MEGJELENÉSI FORMÁI A TÖRTÉNELEMBEN – idézetek –

“A lopás, a rablás és egy szép asszonynak elrablása és ugyanezek egy nemzsidónak egy másik nemzsidóval szemben, valamint egy nemzsidónak egy izraelitával szemben: tilosak; de egy izraelitának egy nemzsidóval szemben meg van engedve, ...” – részlet a Talmudból (Sanhedrin 57a.)

“Ti izraeliták, emberek vagytok, de a többi népek nem emberek, mert ezeknek lelkei a tisztátalan szellemtől származnak, Izraeléi pedig Isten szent Lelkéből.” – részlet a Talmudból (Sira 14a. par. 1.)

“Egy hároméves és egynapos leány eljegyeztetik a közösülés által; ha azonban a harmadik évén alul van, akkor az elhálás csak annyi, mintha az ember a szeméhez nyúlna az ujjával, azaz nem sérti meg a szüzességet, mert a bélyeg újból benő". – részlet a Talmudból (Nidda 47b.)

“Az antiszemitizmus a cionista mozgalom alapja és hajtóereje.” – Theodor Herzl

“… A zsidónak a világ új berendezésében óriási szerepe lesz. A zsidó simulékony, kitűnően alkalmazkodó, és főleg mérhetetlenül kegyetlen. Orosz ember egy orosz ellenforradalmárral soha nem tudna oly kegyetlenül eljárni, mint a zsidó megteszi.” – Vlagyimir Iljics Uljanov- Lenin

“Minél kisebb lesz az ország, annál nagyobbra növök én.” – Károlyi Mihály

“Kegyetlenül lőjetek bele ezekbe a magyar kutyákba!” – Pogány-Schwarz József (1918)

“Néhány hulla az nulla” – Weisz Fülöp (1919 – a ludovikás felkelés leverésekor)

“Nekünk, románoknak legértékesebb nemzeti tulajdonságunk a megbízhatatlanság és a jellemtelenség.” – Nicolae Iorga

“A háború hiénái közül a románok a legaljasabbak.” – Georges Clemenceau

“Nem nyughatunk addig, míg a magyar népet gazdaságilag és katonailag teljesen tönkre nem tesszük, mert mindaddig, míg Magyarországban az életképességnek a szikrája is van, mi magunkat biztonságban nem érezhetjük.” – Ionel Bratianu (1920)

“Szánalom híjával kell lennetek! (…) Én nem tudom, hány évszázad múltán, de a román nemzet élvezni fogja a teljes cselekvésszabadság jogát, az etnikai megtisztulás lehetőségét. Ez az a pillanat, mikor urai vagyunk területeinknek. Használjuk ki! Nem baj, ha a világ barbárnak ítél. (…) Ha szükség lesz rá, lőjetek gépfegyvereitekkel, s én azt mondom, törvény nem létezik. Különleges törvényeket fogunk hozni, de semmilyen meggondolásból ne feledjétek, hogy törvényes rendelkezéseket hozhatunk ma, s magunk lehetünk az elsők, kik holnap azokat áthágjuk.” – Ion Antonescu (1941)

“Harminckét nevem volt, találjátok ki az igazit!” – Ságvári Endre

“Néhányan kommunizmusnak hívják, én úgy hívom, júdaizmus!” – Irv Weizmann rabbi (1942)

Pálffy Fidél nem csinált semmit, mégis felakasztottuk!” – Bojta-Burger Béla bíró (1946)

“Ne csak őrizd! Gyűlöld!” – Ávós jelmondat

“Beismerő vallomása előtt a sírása, piszkossága és bevizelése általi megalázottságát leszidással, leköpéssel és néhány pofonnal igyekeztem fokozni. (...) Tegnap azonban egy-két hangos szóval és szitkozódással sikerült visszatérő önbizalmát elvenni.(…) A verést Ries István meglepően jól bírta, egyáltalán nem tört meg utána, magatartása legfeljebb annyiban változott, hogy az eddigieknél is alázatosabb lett, de ravaszkodása, mellébeszélése továbbra is megmaradt. További veréssel szemben nem mutat különösebb félelmet.” – Bauer Miklós (1950 – jelentés Ries István vallatásáról)

“Én azért akarok a Párt tagja maradni, mert ugyanabból a különös anyagból vagyok gyúrva, mint a többi kommunista és azért, mert egyszerűen nem tudok más lenni, mint kommunista, nem tudok másként élni, csak mint kommunista, nem tudok máshová tartozni, mint a Párthoz, nem tudok másért élni, mint a Pártért! Drága Rákosi elvtárs! Nagyon, nagyon nehéz helyzetben vagyok! Sokszor vívódom magamban, hogy mi a helyes, mit kell tennem, hiszen, ha valakit a saját anyja fojtogat, s mégis életben szeretne maradni, vigyáznia kell, nehogy az anyjának okozzon fájdalmat. Igyekezni fogok ezt mindenképp elkerülni. Nagy kéréssel fordulok tehát Rákosi elvtárshoz! Kérem, segítsen rajtam, nyújtson segítséget ahhoz, hogy visszakapjam párttagságomat és munkába állhassak. Kérem, hallgasson meg személyesen is, ha bármilyen kételye lenne abban, amit most leírtam. Kérem, Rákosi elvtárs, bízzon bennem és én nem fogok segítségére méltatlanak bizonyulni.” – Bauer Miklós (1954. február 21. – Levél Rákosihoz)

“Tisztelt elvtársak! Kedves deportált testvéreim!” – Rákosi-Roth Mátyás (1949)

“Kényszeríteni kell a parasztságot, hogy többet áldozzon a szocializmus építéséért!” – Rákosi-Roth Mátyás (1950. november)

“Olyan rettenetes szerencsétlenség-e a magyar demokrácia számára, ha néhány ezer ilyen parasztlevente nem fog szavazni ezen a választáson?” – Kádár-Csermanek János (1947)

“Pártunk számára veszteség ez a döntés, Rákosi elvtárs felmentése.” – Kádár-Csermanek János (1956)

“Jobb lesz, Hruscsov elvtárs, maradjanak a katonáik nálunk, önöknél pedig Rákosi!” – Kádár-Csermanek János (1958)

“Nálam a hazafiság a Szovjetunióhoz való hűséget jelenti.” – Kádár-Csermanek János (1971)

“Én, az egykori kommunista, antipolitikus lettem, sem hatalomra, sem ellenhatalomra nincs szükségem. Végiggondolom elvesztett játszmáimat – nem szeretném magamat leszidni –, de mégis különös; ahelyett, hogy a meglévőt ajánlottam volna, legtöbbnyire olyasmit tanácsoltam, miről alig tudtam valamit. Ócska (bóvli) áruimat még annyira sem ismertem, mint a kereskedő, aki zsákbamacskát ad el, ő legalább látta a macskát, mielőtt betette volna azt a zsákba. Ez ideig minden, a rendszer érdekében és a rendszer elleni működésemmel mások életét kockáztattam.” – Konrád György (1980 – “Der Komplise” = “A cinkos”)

“Jönnek a dúlt-keblű mélymagyarok megint, / fűzfapoéták, fűzfarajongók, jönnek a szarból, …” – Spiró György (Mozgó Világ, 1987. április)

“A történelem majd minket fog igazolni!” – Grósz Károly

“Ha felsorolnánk azoknak a zsidóknak az értékeit magyar kultúrában, amit ha kivonnánk Magyarországról, akkor nem maradna más, csak a bőgatya és a fütyülős barack.” – Landeszmann György főrabbi (1993)

“… Sérelem okozására Landeszmann György nyilatkozata nem volt alkalmas…” – Nyilasi Gyula ügyész (ügyiratszám: N.F.3709./1993./)

“Én már megöltem egy arabot. És te?” – héber nyelvű falfirka Hebronban (Palesztina, 1997)

“Pufajkás voltam. Na és?” – Horn Gyula

“Hogyan öltöztessük a magyarokat? Ami a pelenkázást illeti, legjobb a magyart minden étkezés előtt tisztába tenni.” – Esterházy Péter

“Tudom is, vagy legalább nagy meggyőződéssel tudni vélem, hogy mi a teendő a többségi magyarságukra, kereszténységükre és heteroszexuális mivoltukra apelláló harciaskodókkal, a másságukat levetni nem tudó kisebbségek elleni békebontókkal. A húszezer szélsőségessel és az őket különösebb meggyőződés nélkül követő bagázzsal. Ki kell rekeszteni őket. Ki kell szavaznunk őket – a hatalomból.” – Hell István (Magyar Hírlap, 2002. július 21.)

“El lehet temetni példának okáért a "náci" Horthyt, kísérgetni lehet István király tetemcafatját és soha nem használt tökfedőjét, kongatni lehet a vészharangot különféle nemzetszaporulati ügyekben vagy mondjuk eutanázia- (veszélyben az utolsó kenet!) és hálószobakérdésekben.” – Majsai Tamás (Magyar Narancs, 35-36. szám, 2001.)

“… Semmiféle nemzeti szolidaritást nem tudok kialakítani magammal az úgynevezett magyarsággal, azaz nincs magyar identitásom, nem érzek, s nem gondolkodom együtt a kétségbeesett magyar ideológiával.” – Kertész-Kohn Imre (2001. december)

“… Nem kell nekem se haza, se otthon, se ország – nem tudok mit kezdeni a nemzet fogalmával.” – Kertész-Kohn Imre (2002. november 05.)

“A korona számomra – itt és ebben a szezonban – nem más, mint önkényuralmi jelkép.” – P. Szűcs Julianna (Népszabadság, 2002. január 19.)

“A tolerancia szép erény, de vannak dolgok, amiket nem vagyunk kötelesek tolerálni. A baseballütő és a biciklilánc általában ellenzendő, de bizonyos helyzetekben indokolt.” – Fencsik Gábor (Élet és Irodalom)

“Én nem a magyar népet képviselem!” – Fodor Gábor (2002.)

“… holnap felavatják a jogtiprás emlékművét, amit nem szégyellnek a Nemzeti Színháznak nevezni…” – Fodor Gábor (2002. március 14.)

“Azok a generációk, akik ’56-ban egymással szemben álltak, lassacskán kihalnak. A szereplők jelentős része ma már öregember, nem kell ezzel foglalkozni.” – Medgyessy Péter (2001. december 23.)

“Ööö” – Medgyessy Péter (2002)

Hivatkozás