A jó zsidó mítosza

A hu-Rightpedia wikiből

A jó zsidó mítosza

Egyszer olvastam egy, a Harmadik Birodalom idejéből származó lefordított levelet, mely Randall Bytwerk "Német propaganda archívumán" volt tárolva a Calvin főiskola oldalán. Szemem ezen a tárgyon akadt meg: Létezik-e jó zsidó?

Érthetőbben mondva: Ha egyénekkel vagy csoportokkal beszélünk a zsidók együttes aljasságáról vagy bűneiről, szinte mindig valaki azt mondja, hogy léteznek "jó zsidók", akik egy dicséretes személyiség minden jellegzetességével fel vannak ruházva.

Ez lehet konzervatív, bevándorlásellenes, Izrael-ellenes, az európai nacionalizmus támogatója, stb..., vagy szociális beállítású zsidó, aki ellenzi a cionizmust, aktívan harcol az Izrael-lobby ellen, stb...

Ez a "jó zsidó" kivétel a szabály alól, és olyan példa, melyet zsidóknak követniük kellene, hogy csoportjuk elfogadható és tisztelhető legyen, és ez cáfolja, hogy a zsidók föltétlenül rossz emberek. Azt is el fogják mondani, hogy ez a 'jó zsidó' és a többi hasonlóan jó zsidó miatt a zsidókat nem lehet csoportként ellenségként tartani; ugyanis mindig lesznek olyan zsidók, akik jó dolgokat tesznek és ellenzik a negatív dolgokat, melyek először a zsidók között terjednek el, majd a nemzsidók közt terjesztik el azokat.

A "jó zsidó" érdekessége, hogy formátlan, azaz nincs meghatározott alakja, és gyorsan változtatja tulajdonságait, ha az őt leíró személy megváltoztatja szempontjait vagy más vállalathoz megy.

Ha például zsidókat akarnak védeni attól, hogy gátlástalannak és mohónak tartsák őket bankár szerepében, akkor a "jó zsidó" lehet, hogy egy emberszerető kapitalista, aki a szociális igazsággal és a fenntartható fejlődéssel törődik. George Sorost a köznek ilyen zsidóként mutatják be.

Egy másik felállásban, ha a zsidókat a liberálisokat és homokosokat támogató, fegyverellenes demokrata párti lakáj képüktől akarják megszabadítani, akkor a "jó zsidó" radikálisan reakciós republikánus, aki a fegyverpárti egyesület tagja, a homoszexualitást természetellenesnek tartja, és Ronald Reagant szocialistának nevezi.

Ha megértjük, hogy a "jó zsidó" tulajdonságai gyorsan hozzárendelhetőek vagy törölhetőek a helyzet kívánalmainak függvényében, láthatjuk, hogy az állítólagos "jó zsidó" nem létező személy, hanem alaptípus. Ennek az alaptípusnak kettős szerepe van. Először is segít a párbeszédet eltéríteni a politikailag inkorrekt vagy potenciálisan robbanékony témáról, mint a zsidók, kapcsolataik és befolyásuk. Másodszor védőpajzsként szolgál a tárgyalt személynek olyan esetben, ha a vélemények "antiszemita" irányba mennének, melyek gyakran társadalmi ítéletet vonnának maguk után.

Alapvetően a "jó zsidó" formátlan figura annak a kezében, aki használja, és ez a figura a valóságban nem létezik. Csupán megfordítottja annak, amit tudósok "a másik"-nak neveznek, azaz az ellenségnek. Egy ideológia rendszer vagy vallás az ellenséget megfosztja emberi alakjától, a figura teljesen férfias, nincsenek konkrét jellemvonásai, csupán az, hogy bizonyos jellemvonásai hiányoznak.

A "másik" elv ebben az esetben nem egy személy vagy csoport feltételezett ellenségére van alkalmazva, hanem annak feltételezett barátjára. Ennek jelentése elég egyszerűen annyi, hogy egy nem valóságos lény egy adott célt szolgál: mint feljebb írtam, ez világító jelként valakit meghazudtol, de nem közvetlenül, hanem azzal, hogy azt állítja, létezik a feltételezett ellenség soraiban egy, annak ellenség voltát meghazudtoló formátlan, férfias lény, a mítikus "jó" és ez a "másik".

Így a "jó zsidó" lehet keresztény szabadkőműves, emberbarát sátánista, stb... Az elv a 'jó', 'rossz' és 'másik' körül forog. Ha úgy akarja, nincs meghatározott jellege, így különféle módon hazudtol meg, olyan módon, ahogy az hasznos a beszédtéma szempontjából. A csoport szabályaitól eltérő "rossz" felelősségre vonható lenne, de mivel létezik az a testetlen "másik", ezt megkérdőjelezi. A "másik" nem azonosítható részletes kérdezősködés nélkül, és a legtöbb helyzetben valószínűtlen, hogy a kérdezősködés megtörténik.

Ez azután azt jelenti, hogy föltételezni, hogy van "jó zsidó" értelmetlen dolog, és ennek aláfestésére a következő két egyszerű kérdés föltevését javaslom:

Gondolja, hogy van "jó bolsevista"?

Ha tényleg van, ez azt jelenti, hogy minden bolsevik jó, vagy legalábbis semleges?

Mindkét esetben úgy gondolom, föltételezhetjük, hogy sok olvasó azt feleli, nincs jó bolsevista, de ha lenne is, az nem jelentené, hogy minden bolsevista jó vagy semleges.

Ezután kérdezze meg, miért mondana ellen egy "jó zsidó" a szabálynak; Ha tényleg lenne ilyen, akkor lennének jó bolsevisták is, nem igaz?

Mindehhez hozzá kell tenni amit például Napóleon nagyon tisztán kimondott, hogy "A zsidó gonoszság nem az egyes emberekből fakad, hanem ennek a népnek az alapvető természetéből." Lehet, hogy csak egyes zsidók, ezer zsidó tette tönkre Magyarországot 1919-ben, csakhogy a zsidók hasonlítanak egymásra, ahogy minden nép, kultúra egyedei. Nem jó és rossz zsidókról, hanem zsidókról kell beszélnünk. Jó és rossz ember minden népben van tömkelegével, ám e nép, a zsidó alapvető természetében, nemzeti tulajdonságaiban rossz. Az is köztudott, hogy a kis zsidók emelik fel és védelmezik a nagy, gonosz zsidókat, akik a bűnöket elkövetik. Ráadásul jó zsidót még jóindulattal is nehéz találni. A zsidók kommunizmusuk által több mint 200 millió ártatlan ember haláláért felelősek, és rengeteg egyéb bűnért jelenleg és a jövőben is. Tekintsük csak a nap mint nap folyó palesztin-megalázást és irtást. Így hát azt mondani, hogy "Vesszen az összes zsidó!" érthetőnek tűnik az emberiség szempontjából. Nem azért, mert zsidók, hanem azért, ami a zsidó és mert a zsidók bűnösök és a jövőben is bűnöket fognak elkövetni. Aki a zsidókat védi, az gonoszságukat és gyilkosságaikat védi. Ha pedig valaki nem tudja, hogy a zsidó nem csak vallás, hanem nép is, az nagyon rosszul gondolkodik.

Hivatkozás