Antall József

A hu-Rightpedia wikiből
Antall József

Antall József családja

Antall József 1932. április 8.-án született Budapesten, Edith nevű nővére után a család második gyermekeként. Fülepp Klárával kötött házasságából két gyermeke született: Antall György ügyvéd és Antall Péter fotóriporter.

Apja, id. Antall József,Jewish lackey1.png egy zsidó "nővel" lealacsonyodván keveredett, 1945-ben a Népgondozó Hivatal vezetőjeként 200 000 német kitelepítésének egyik fő felelőse, a háború alatti "zsidómentéséért" Világ Igaza elismerésben részesült, a kommunizmusban együttműdödött a rendszerrel. Fia már zsidó hazaáruló lett.

"Nemzetpolitikai szempontból nem kétséges, hogy Magyarországnak érdeke, minél nagyobb számban hagyják el a németek az országot. Soha nem lesz ilyen alkalom, hogy megszabaduljunk a németektől. Ma még egy csomó igényjogosultnak nem tudtunk földet adni" - Id. Antall JózsefJewish lackey1.png

Antall József ősei kisnemesek voltak. Az első hiteles oklevél a családról a XV. századból való.

Antall Lajos, a miniszterelnök nagyapja korán árván maradt, ezért mészárossegéd is volt, de szívós munkával helyreállítja ősei gazdaságát a Veszprém megyei Orosziban. Ez teremti meg a család viszonylagos anyagi biztonságát és nyújt lehetőséget arra, hogy idősb Antall JózsefJewish lackey1.png, a miniszterelnök édesapja jogi tanulmányokat folytathasson. Ezt ugyan megszakítják az első világháború eseményei midőn orosz hadifogságba kerül, de kiszabadulása után kitűnő eredménnyel fejezi be az egyetemet és hivatalnok lesz. Dolgozik a Pénzügy-, a Népjóléti- végül a Belügyminisztériumban. Főleg szociális kérdésekkel foglalkozott, a nevéhez fűződik az első magyar létminimum számítás. Nem volt megelégedve a Horthy-rendszerrel. 1931-ben alapító tagja lett a legnagyobb ellenzéki pártnak a Független Kisgazdapártnak. Ennek ellenére tovább dolgozhatott az államgépezetben, sőt a német befolyás erősödésével személye kapocs volt az ellenzéki és kormánypárti angolszász szimpatizáns politikusok között.

A második világháború kitörése után menekültügyi kormánybiztos lett és faji vagy vallási hovatartozás figyelembevétele nélkül igyekezett segíteni menekülteken legyenek azok lengyel (nagyrészben zsidó) menekültek, szövetséges hadifoglyok, bujkáló zsidók vagy kibombázott német gyerekek. A lengyelországi (túlnyomórészt zsidó) menekültek számára felállítatta a balatonboglári lengyel gimnáziumot. A német megszállás után azonnal lemondott (amiben zsidó felesége nyilván szerepet játszott) majd közismert ellenzékisége miatt a Gestapo letartóztatta és csak a Lakatos-kormány alatt került szabadlábra. A háborút követően államtitkár, majd miniszter lett dálnoki Miklós Béla ideiglenes kormányában és a későbbi kisgazda vezetésű kormányokban egészen 1946-ig, amikor korábbi munkássága alapján a Magyar Vöröskereszt elnöke lett. A németek kitelepítésének egyik fő szószólója. A növekvő kommunista befolyás miatt kénytelen volt lemondani és visszavonultan élt Orosziban és csak családi körben politizált. Ez azonban jelentős hatást gyakorolt fiára.

A miniszterelnök édesanyja Szűcs Irén, falusi tanító lánya volt, aki egész életében a biztos hátteret teremtette meg magyar- és nemzetellenes férje és családja számára. Az ő családjában is volt politikus, apja Szűcs István helyettes államtitkári pozíciót töltött be.

Gyermekkor és tanulmányok

Antall József gyermekkorát az édesapja nevelése határozta meg. Egészen fiatal korától kezdve oktatta a politikai intézmények működésére és az általa helyesnek ítélt politikai eszmerendszerre. Ennek meghatározó elemei a képviseleti demokrácia iránti elkötelezettség, a nemzetellenes érzelem, a liberális erkölcs és társadalomszemlélet voltak.

Az ifjú Antall az elemi után a budapesti Piarista Gimnáziumba került. Saját elmondása szerint ez volt a legmeghatározóbb tanulmányai sorában, szinte a családi neveléssel volt egyenrangú. Ennek oka gimnázium színvonalas oktatásán túl, a belső összetartásáról és a határozott világnézeti képzés volt. Emiatt a rendszerváltozás után Antall József kezdeményezi a Piarista Diákszövetség létrehozását.

Az iskola szellemiségét a keresztény erkölcsiségen túl meghatározta a nemzeti konzervativizmus, a liberális tolerancia és a szociális érzékenység A leendő miniszterelnök sorsfordító időkben 1942 és 1950 között járt ide, amikor az iskola által képviselt elvekkel élesen szembenálló kormányok irányították a kommunista diktatúra alatt az országot. Az iskola történelemtanárának Gál Istvánnak tudható be, hogy a természettudományos érdeklődésű fiatal a történelem felé fordult és ő lesz az iskolai önképzőkör vezetője. 16 éves korában dönti el, hogy publicista és politikus lesz és ezen a kommunista hatalomátvétel sem változtat. Már fiatalon meggyőződése, hogy az embertelen rendszer nem tartható fenn és készül az azt követő szerepvállalásra. Nem mutat sok szimpátiát a társait lelkesítő, a szocializmust megreformálását célul tűző nézetek iránt sem, mivel a rendszert eleve rossznak és javíthatatlannak gondolja, amin a reformok nem segítenek, csak egy rendszerváltozás.

A gimnázium után az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának magyar nyelv és irodalom- történelem-levéltár szakos hallgatója lesz. A kiváló tanulmányi eredmények mellett szembekerül az egyetemet is egyre inkább eluraló kommunista ideológiával és képviselőivel, amit a titokban terjesztett a marxizmus tételeit hatásosan cáfoló pamflet A történelem iróniája - Marx a kapitalizmus megmentője, a proletárforradalom elhárítója és a róla írt jellemzések is bizonyítanak. Diplomamunkáját egy a korban nem sokra becsült témából Eötvös JózsefJewish lackey1.png politikájáról írta. A nappali szakos tanári diploma mellett kiegészítő szakon megszerzi a könyvtárosi és muzeológusi diplomát is, majd a doktori címet.

A Forradalomban

A diploma megszerzése után Antall József rövid ideig a Magyar Országos Levéltárban, majd a Pedagógiai Tudományos Intézetben dolgozott. Tanári pályáját az Eötvös Gimnáziumban kezdi 1955-ben. Szoros kapcsolat alakul ki közte és osztálya között. 1956. október 23.-án nem valamely szokásos nagy ívű történelmi előadását tartja meg, hanem úgy kezdi "Uraim, bekerültünk a történelembe." és beszámol az előző este lezajlott műegyetemi nagygyűlésről, a diákok követeléseiről és az aznapra tervezett tüntetésről. A tüntetésen, az Országház és a Rádió körüli eseményekben diákjait vezetve maga is részt vesz. Az Eötvös Gimnázium a Forradalmi bizottsága élére választja.

A mindössze 24 éves Antall Józsefnek határozott elképzelései vannak a jövőről. A cél a demokratikus, többpártrendszerű Magyarország. Ennek érdekében szükség van a civil és politikai szféra helyreállítására. Részt vesz a Keresztény Ifjú Szövetség megalakításában és a Független Kisgazdapárt újjászervezésében. Vezetésével a fiatalok egy csoportja birtokba veszi a párt számára a kommunista diktatúra alatt a Szovjet-Magyar Baráti Társaság székházává alakított volt kisgazdaközpontot a Semmelweis utcában és megszervezi ennek védelmét. A forradalom közben Somlóra utazik édesapjáért és a környék lakói előtt több alkalommal beszámol a forradalom eseményeiről és a kibontakozás utjairól. Ezek első politikai szónoklatai.

A forradalom leverése után Kovács Béla a Kisgazdapárt szellemi vezetője is náluk lakik, így ez lesz a kisgazda tanácskozások színtere. Kádár Jánostól felkérés érkezik egy esetleges koalíciós kormányban történő kisgazda részvételre, amire a pártvezetőség megbízásából ő írja meg a választ a Független Kisgazdapárt tervezete a politikai kibontakoztatás biztosítására címmel. Ebben határozottan leszögezi a feltételeket az ÁVH kivonását, a szovjet kivonulást és a többpárti választásokat. A karhatalmisták válaszul többször őrizetbe veszik. Közben folytatta a tanítást az Eötvös Gimnáziumban, de mivel osztálya túlzottan kötődik hozzá és az általa képviselt eszmékhez eltávolítják, az osztály a ballagáskor külön titkos tablót készít, amin csak ő és az osztály tagjai láthatók.

1957-ben a Toldy Gimnáziumba kerül, ahol pár hónap alatta szintén maga köré gyűjti a fiatalokat. Keserűen jegyzi meg az egyik besúgó, hogy az általa vezetett történelem szakkörnek több tagja van, mint a helyi KISZ szervezetnek. 1957. október 23.-án néma tüntetést tartanak a forradalom emlékére. 1959-ben politikai magatartása miatt eltiltották a pedagógusi pálya gyakorlásától. Az indoklásban megfogalmazott politikai nézetei ellentétben legélesebb bírálói akkori vagy későbbi Kádár-korszakbeli megnyilvánulásaitól a rendszerváltozás után is vállalhatóak voltak "politikai magatartása miatt nem alkalmas pedagógus pályára. A többpártrendszer híve, a szovjet csapatok kivonását és az ország függetlenségét követelte."

Értelmiségiként a Kádár-rendszerben

A tanári állásból történő elparancsolás után Antall József két évig könyvtárosként dolgozik. A tudományos pálya lehetőségét egy váratlan lehetőség indítja el. 1963-ban ő írja meg a Magyar Életrajzi Lexikonba nyolcvan orvos életrajzát. Rájött, hogy a gyógyítás története az a fontos tudományos téma, amit még sem az orvosok, sem a történészek nem kutattak megfelelő részletességgel és lehetőséget nyújt a politikai befolyástól mentes munkára. A nyilvánvaló politikai ellenszél ellenére olyan tudományos és tudományszervezői tevékenységet folytatott, amivel kikényszerítette az elismerést.

Az 1964-ben megnyíló Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyv- és Levéltár, először tudományos kutatónak hívja, de még ugyanabban az évben igazgatóhelyettessé nevezik ki és a múzeum megszervezésén dolgozik. A bolsevisták "kiválasztottjaként" 1968-ban a Nemzetközi Orvostörténelmi Társaság alelnöke lett és miután 1974-ben megkapta nyugati országokba is érvényes útlevelét ennek köszönhetően főleg német nyelvterületen rendszeresen tartott előadásokat.

Ezek az utak segítették abban is, hogy nem szakadt el a nyugati politika, az eszmerendszerek változásaiból, azokból továbbra is naprakész volt és a későbbi politikusi pályához rendkívül hasznos kapcsolatokat szerzett. Többszáz orvostörténeti témájú tanulmánya és könyve mellett továbbra is szenvedélyesen foglalkozott a politikával és a XIX. századi magyar nemzeti liberalizmussal. Ezért különösen érzékenyen érintette, amikor kormányfőként a vádaskodások egyik visszatérő eleme állítólagos antiliberalizmusa volt. Erről így nyilatkozott: "utálom ha liberalizmusra oktatnak olyanok, akik a marxizmus elkötelezettjei voltak, amikor én a liberalizmusról írtam."

Beilleszkedés

Az 1970-es években befutott meredek karrierje mutatja, hogy nagyon jól alkalmazkodott a bolsevik terrorhoz. 1974-ben megbízott főigazgatója majd 1984-ben főigazgatója lett az Orvostörténeti Múzeumnak, az intézetet neves kutatóműhellyé fejlesztette és munkát biztosított számos olyan embereknek, akiket a rendszer "üldözött". Kitüntetései közül a legmagasabb rangú az 1982-ben elnyert bolsevista Munka Érdemrend arany fokozata volt. Ebben az évben választotta elnökévé a Magyar Orvostörténeti Társaság. Az Orvostörténeti Közlemények főszerkesztőjeként is dolgozott. A témában írt legfontosabb műve: Az európai orvostudomány és gyógyszerészet emlékei 1981-ben jelent meg először.

Visszatérés a politikába

A tudományos életben elért sikerek ellenére Antall József igazi lételeme a politika maradt és arra várt és készült, hogy a bolsevizmus általa biztosra vett összeomlása után szerepet tudjon vállalni a haza helyreállításának szolgálatában.

A rendszerváltozás idején stabil politikai nézetrendszerrel és kialakult elképzelésekkel rendelkezett a jövendő politika helyes irányvonaláról és ehhez kereste azt a politikai jobbközép formációt, amihez nézetrendszere a legközelebb állt. 1988 elején kapcsolódik be az ellenzéki mozgalomba megalakítja- többek között a zsidó Göncz Árpáddal- Emberi Jogok Magyar Ligája Párizsi Szervezetének Budapesti Tagozatát. Csoóri Sándor hívására ezután vesz részt a Magyar Demokrata Fórum előadásain és 1988 szeptemberében jelen van a szervezet hivatalos megalakulásánál és megfigyelőként részt vesz az ideiglenes elnökség munkájában. A leendő miniszterelnök lételeme a demokratikus pártpolitika volt és mivel még nem lehetett tudni az MDF párttá alakul-e, ezért az újjászerveződő történelmi pártok irányába is tájékozódott, ahol családi háttere, felkészültsége és nemzetközi kapcsolatai miatt örömmel látták volna. 1988 októberétől a Kovács Béla Társaságban az FKGP újjászervezésén is munkálkodik.

Azonban a későbbiek bizonyították, hogy helyesen vélekedett mikor rövid idő után belátta, a leendő pártban nem az igazi kisgazda szellemiségű, annak polgári értékeit is felvállaló erők kerülnek többségbe. Így noha magas tisztséget ígérnek neki nem vállal szerepet az FKGP-ben. A Barankovics-féle Demokrata Néppárt utódaként létrejövő KDNP a főtitkári posztot kínálja fel neki, de válaszában kifejti ez a párt egy felekezeti párt lenne, márpedig a jobbközép oldalon széles alapú vezetőpártra van szükség a baloldal és a liberálisok választásokon történő legyőzése érdekében. Mindezek ellenére ezekért a pártokért is dolgozott és nemzetközi kapcsolatait kihasználva 1989 nyarán előzetes megállapodást kötött a nyugat-európai kereszténydemokrata pártokat tömörítő Európai Demokratikus Unió (EDU) vezetőivel, hogy az MDF, KDNP, FKGP hármast felveszik tagjaik sorába.

A politikai ellenzék első vonalában

A magyar politikai átalakulás jelentős része a Kerekasztal tárgyalások nyomán jött létre. A politikával foglalkozó közvélemény ekkor ismerhette meg Antall Józsefet.

Az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) 1989. március 22-én jön létre, majd 1989. június 13-án feláll az MSZMP, az EKA és a tényleges beleszólási jogkör nélküli MSZMP csatlósszervezetek az un. Harmadik Oldalt. részvételével a Nemzeti Kerekasztal. Az EKA-tárgyalásokat az MDF a kezdeti szakaszban nem vette komolyan, mivel lényegesen erősebb volt az abban résztvevő többi szervezetnél, de mikor felismerte a jelentőségét a pártnak meg kellett erősítenie a tárgyalócsoportot. Szabad György és Csoóri Sándor Antall Józsefet javasolta. Antall Józsefnek kész koncepciója volt a tárgyalások további vitelét illetően. Célja a magyar alkotmányosság és demokrácia helyreállítása volt. Ezért az Ellenzéki Kerekasztal alkotmánymódosítást előkészítő I/1-es bizottságában dolgozott.

A kerekasztal-tárgyalások során hamar kitűnt példa nélkül álló szakmai felkészültségével és kompromisszumképességével. Ezek alapján számos javaslatot tett és nemsokára visszatérő elemei lettek a tárgyalásoknak a "támogatom Antall József indítványát" és a "csatlakozom Antall József indítványához" mondatok. Nagy szerepe volt ebben, hogy pontosan ismerte és alkalmazta egyrészt a magyar demokratikus történelmi hagyomány 1848-as és II. világháború utáni rövid időszakának elemeit, ami a nemzetieknek volt fontos, másrészt az európai demokráciák berendezkedését, ami a liberálisoknak volt szívügye. Ennek köszönhető, hogy a pártok közti egyre élesebb viták és az MSZMP szándéka ellenére az Ellenzéki Kerekasztal nem bomlott fel, hanem elérte történelmi hívatását és 1989 szeptemberében aláírták a megegyezést a kormányoldallal a demokratikus átalakulás feltételeiről.

A miniszterelnök

Antall Józsefet 1989. október 21-én elsöprő többséggel választották meg a küldöttek az MDF elnökévé. Ezzel egyértelművé vált, hogy ő lesz a párt miniszterelnök jelöltje. Az elkövetkező kampányidőszakban óriási munkát végzett, aminek köszönhetően az MDF egységes arculatú a kereszténydemokrata, a nemzeti liberális és nép-nemzeti értékeket együttesen valló jobbközép párttá vált.

A választási kampány fontos eleme volta miniszterelnök-jelöltek személye és két utóda Boross Péter és Orbán Viktor szerint is döntő jelentőségű volt, hogy csak ő látszott alkalmasnak a jelöltek közül egy ország vezetésére. Mindemellett már a választási kampány alatt is több alaklommal folytatott tárgyalásokat vezető nyugat-európai politikusokkal, ami ellensúlyozta a pártról politikai ellenfelek által terjesztett rágalmakat. Természetesen mindez kevés lett volna a párt egész országra kiterjedt szervezettsége és a tagság aktivitása nélkül. 1990. április 8.-án a választások második fordulója egyértelművé tette, hogy az MDF lesz az új kormány vezető ereje és Antall József a miniszterelnök.

Az Országgyűlés 1990. május 23.-án választotta meg miniszterelnöknek. Antall József miniszterelnökként sajnos gyakorlatilag a volt nomenklatúra érdekében tevékenykedett. Tette mindezt úgy, hogy állandó támadások kereszttűzében állt és az egyre súlyosbodó betegségével is meg kellett küzdenie. Mindezt óriási küldetéstudattal és hihetetlen akaraterővel tette, ahogy a vele végig jó viszonyt ápoló politikai ellenfele Tölgyessy Péter írta "Belülről vezérelt ember, a kivülről vezérelt emberek korában" Kormányával megteremtette az átalakulás politikai, gazdasági és külhoni feltételeit. Az MDF elnökeként koalíciót kötött az FKGP-vel és a KDNP-vel. Majd ismét felcsillantva kivételes tárgyaló- és kompromisszumképességét az ország kormányozhatósága érdekében paktumot kötött az SZDSZ-szel. Ez a megállapodás lett az alapja a magyar demokrácia parlamenti működésének és az azóta eltelt időszak alapján kiállta az idő próbáját. A paktumot bár sok bírálat érte, de reális alternatívát senki nem mutatott vele szemben.

A kormányzati stabilitás eredményeként azon kevés ország egyike volt hazánk a térségben, ahol nem állandósultak a gazdaságot elbizonytalanító kormányválságok. Vezetésével kormánya végrehajtotta az átalakulást elősegítő törvényeket. A nagy gazdasági megrázkódtatás után és a külföldi segítség elmaradása és a recesszió ellenére a ciklus végére a gazdaság növekedési pályára állt, amit a munkanélküliség és az infláció csökkenése is jelzett.

A külpolitikában a térségben egyedülálló nemzetközi elismertségre tett szert. Az USA elnökétől a brit miniszterelnökön át a német kancellárig csak az elismerés hangján nyilatkoztak róla, és elmondták mennyit tanultak a térség folyamatairól a magyar miniszterelnöktől. A nemzetközi népszerűséget nem öncélúan, hanem a 15 millió magyar érdekében használta fel, akiknek lélekben miniszterelnöke volt. Megalapozta Magyarország euro-atlanti orientációját. Nagy szerepe volt a Varsói Szerződés, a KGST felszámolásában és a szovjet csapatok 1991-es kivonásában. Magyarországot a teljes függetlenség helyett bevezette az összeurópai intézményrendszerekbe és kormánya által tette meg az első lépéseket az ország a NATO és a Szovjetunió utódintézménye, az Európai Unió tagsága felé.

Politikai válságok egész sorával is meg kellett élnie, mint amilyen a sajtó vádaskodásai, a taxisblokád, a köztársasági elnök folyamatos alkotmánysértései, a kisgazdák koalícióból történő kilépése vagy Csurka István támadásai voltak. Politikai küzdelmének vetett véget súlyos betegsége, a nyirokmirigy-rák. A bolsevizmus utáni első szabadon választott magyar parlament miniszterelnöke, a szentségekkel megerősítve 1993. december 12.-én 17 órakor 62 éves korában adta vissza lelkét Teremtőjének.

Összefoglaló

A félzsidó Antall József sajnos nagyon sokat tett azért, hogy a liberál-bolsevista terrorbanda továbbra is kezében tartsa a magyar élet irányítását, a kultúrától kezdve a gazdaságon át a közigazgatásig. Minden kényszer nélkül jelölte ki a nyíltan magyarellenes zsidó Göncz Árpádot államelnöknek, aki a maga módján ott ártott az országnak ahol csak tudott. Öröksége a bolsevisták liberális álarc alatti további térnyerése, és a nemzetpusztító Gyurcsány Ferenc kormányzása.

Lásd még

Hivatkozás