Biszku Béla

A hu-Rightpedia wikiből
Biszku Béla
Biszku Bela.jpg
A Magyar Népköztársaság 7. belügyminisztere
Hivatali idő
1957. március 1. 1961. szeptember 13.
ElődMünnich Ferenc
UtódPap János

SzületettMárok
1921. szeptember 13.
ElhunytBudapest
2016. március 31. (94 évesen)
PártMKP, MDP, MSZMP

Foglalkozásszerszámlakatos, politikus
A Biszku lányok, Ágnes, Zsuzsa és Éva Markovits Kálmánnal (nem esnek messze az almák a fától)
Biszku Béla munkásságának jelképe

Biszku Béla , (Márok, Bereg vármegye, 1921. szeptember 13.Budapest, 2016. március 31.[1]) szerszámlakatos, lumpenproli analfabéta, politikus (MKP, MDP majd MSZMP), belügyminiszterként (19571961) az 1956-os forradalom utáni megtorlás egyik véreskezű, habzó szájú irányítója, miniszterelnök-helyettes (1961‑1962), az MSZMP KB titkára (1962‑1978), a Politikai Bizottság tagja (1957–1980). 1989 óta a politikától visszavonultan él.

Élete

1937-ben lakatosinasként kezdett dolgozni a Wertheim Felvonó- és Gépgyárban. 19411942-ben a Marx és Méreinél, majd 1945-ig a Magyar Philips Művekben dolgozott.[2] 1938-ban bekapcsolódott az ifjúmunkás-mozgalomba, 1943-ban belépett a Vasas Szakszervezetbe, 1944-ben a kommunista pártba. 19441945-ben az angyalföldi fegyveres ellenállás egyik szervezője volt. A háború után az MKP XIII. kerületi szervezőjeként, 1946-tól az MKP Budapesti Pártbizottságán dolgozott.

Politikai munkássága

1949 májusában hat hétig az MDP Központi Vezetőség Káderosztályának alosztályvezetője, majd a Budapesti Pártbizottság Káderosztályának élére került. 1951-ben leváltották, a X. kerületi pártbizottság titkára lett. Itt dolgozott 1953 szeptemberéig, amikor megkezdte tanulmányait a politikai főiskolán. 1955 tavaszától a XIII. kerületi pártbizottság első titkára. A forradalom első napjaiban a XIII. kerületi pártbizottság tagjaiból, párttagokból és munkásokból fegyveres csapatokat szervezett a felkelők ellen.[3] Az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára, a KB tagja (1956-1957), a Politikai Bizottság tagja (19571980).[4] A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány tagja (1957. február 28.május 9.), s mint ilyen megbízva a belügyek vezetésével (1957. március 1.május 9.). Mint belügyminiszter (1957. május 9.1961. szeptember 13.)[5] közvetlenül irányította a forradalom utáni megtorlást. A minisztertanács elnökhelyettese (miniszterelnök-helyettes) 1961. szeptember 13-ától 1962. szeptember 27-éig. 1962-től a KB titkára, de szembefordult Kádár János enyhülő politikájával, ezért felmentették tisztségei alól, és nyugdíjazták (1978). A Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) Számvizsgáló Bizottságának elnöke 1980-tól 1989-ig.[6]

A szadista bestia

Egy volt beosztottja elmondta:„Egyszer egy zártkörű vetítésen a Belügyminisztériumban bemutattak egy amerikai filmet, amelynek egyik jelenetében villamosszékben kivégeznek egy többszörös gyilkost. Mindenki szinte szörnyülködve nézte a jelenetet, egyszerre csak Biszku Béla felugrott és vigyorogva azt mondta "elvtársak, kellene nekünk száz ilyen ülőke! Fél nap alatt kiürítjük a Kozma utcai gyűjtőt, mert az összes ötvenhatos banditát szépen, sorban megpörköljük, háháhá!" Szerencsére valaki az utolsó sorban azt mondta: "de Biszku elvtárs, az USA egy imperialista darázsfészek és különben is nincs diplomáciai kapcsolatunk, így aztán egyetlen egy villamosszéket sem adnának el nekünk..." Biszku elvtárs erre megvakarta félig rákosista, félig kádárista tar fejét és rezignáltan legyintett, majd leült. Nem talált ellenérvet.” Kegyetlen egy figura volt. Tipikus szadista. Minden egyes kivégzési jelentést élvezettel többször is vigyorogva végigolvasta... Örjöngött, ha az ávéhásoknak valami nem sikerült, kudarcot vallottak. Másságuk miatt, szívből utálta a jugoszlávokat és a lengyeleket. Amikor Lengyelországban kibontakozódott a Solidarność-mozgalom, tajtékozva odarohant Gáspár Sándorhoz és azt követelte, hogy azonnal adjon ki egy közleményt arról, hogy a magyar szakszervezeti mozgalom elhatárolódik tőle, mert programja ellentétes a marxizmus-leninizmussal és a dicső munkásmozgalmi hagyományokkal. Ő volt az, aki utasította a BM III. főcsoportfőnökséget arra, hogy „minden egyes Magyarországon élő lengyelt és lengyelbarát magyart figyeljék, levelezésüket ellenőrizzék, telefonjaikat hallgassák le és erről rendszeresen jelentsenek neki.” A Szovjetuniót és az oroszokat mindig ömlengve dícsérte és azt fájlalta, hogy „mi miért nem lehetünk szovjet tagköztársaság”?!? Többször tett olyan megjegyzést: „bezzeg Rákosi elvtárs...

A rendszerváltás után

A rendszerváltás óta Biszku visszavonultan és a majd' havi 700 ezer forintos nyugíjával viháncolva él budai villájában. 2010-ben Skrabski Fruzsina és Novák Tamás dokumentumfilmet készített Biszku Béláról Bűn és büntetlenség címmel[7]. A film valódi céljának megismerése után nem járult hozzá annak elkészítéséhez és bemutatásához, családja pedig perrel fenyegette meg az Uránia Nemzeti Filmszínházat arra az esetre, ha bemutatják. Emiatt a mozi vezetése lemondott a tervezett vetítésről.[8] A filmet ennek ellenére más helyszínen bemutatták június 16-án, ahol Biszku lányai is megtekintették, és végül hozzájárultak, hogy az Uránia is műsorára tűzze.[9][10] A bemutatón egyébként több százan voltak jelen, ezért a filmet egész este folyamatosan vetítették.

Ítélet

2014 május 13-án öt év és hat hónapra ítélték a bolsevista tömeggyilkost.[11] A vádiratban szerepeltek a lakosság ellen elkövetett gyilkosságok. Az 1956. december 6-án Budapesten a Nyugati pályaudvarnál történtek, mikor is három embert öltek meg a karhatalmi erők fegyveresei. Két nappal később pedig Salgótarjánban a szovjet katonákkal karöltve negyvenhat embert öltek meg, nőket és gyerekeket, egyikük csupán 10 éves volt. Ezekért az akkor belügyminiszteri tisztet ellátó Biszku nyilvánvalóan felelős. A vád szerint Biszku még lőszerrel való visszaélést és a kommunizmus bűneinek nyilvános tagadását is elkövette. Ennek ellenére az ítélet rendkívül enyhe.

Biszku a "rendszerváltás" után több mint húsz évig élősködött saját neve alatt egy rózsadombi villában luxusnyugdíjat élvezve, noha működésének mérlege 300 halálos ítélet és húszezer koncepciós eljárás, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Biszku Béla ez alatt az idő alatt élő és felelősségre sosem vont tömeggyilkos volt.[12]

A demokrata igazságszolgáltatás a nemzetiszocializmus és a hungarizmus „bűneit" elkövetőkkel szemben rendkívüli szigorú. Kósza vallomások, néhány fotó Wehrmacht, SS vagy nyilas egyenruhában, bőven elég ok lehet egy kivégzésre. Sortüzek, túlélők, dokumentumok és sziklaszilárd tények 5 és fél évet eredményeztek.[13]


Felesége

Felesége Beringer Éva, a művelődésügyi minisztérium alkalmazottja. Három lányuk van.

Plakát

Biszkuparlament.jpg

Idézet

Le kell leplezni a hazafias jelszavak alatt jelentkező demagógiát, meg kell mutatni, hogy azok az igazi kommunisták és hazafiak, akik az internacionalizmus talaján álltak, a többiek hazaárulók voltak - azaz szerinte a nemzetközi bolsevista tömeggyilkosok hazafiak, míg a hazafiak hazaárulók.
Azt javasolom, vessük fel azt a gondolatot, hogy a tömegeknek szüksége van a pártra. Nemcsak a pártnak kell a tömegek bizalmáért harcolni, hanem a tömegeknek igényelni kell a párt vezetését, irányítását, mert egyébként nem tudnak eligazodni a különböző ügyekben.- azaz szerinte felnőtt emberek igénylik a hozzá hasonló bűnöző analfabéták vezette pártot ahhoz, hogy eligazodjanak mindennapi ügyeikben.

Hivatkozás

Jegyzetek

  1. https://kuruc.info/r/2/157041/
  2. Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–1992. 4. bőv. és jav. kiad., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992. 269. p.
  3. Ki kicsoda. URL hozzáférés – 2007. december 29.
  4. Szabó Miklós, M.: Adalékok a Magyar Néphadsereg 1961-1962. évi történetéhez. 1. rész. In.: Új Honvédségi Szemle. LXI. évf., 2007/9. sz., 96. p.
  5. Bölöny J.: i.m. 269. p.
  6. Szabó M., M.: i.m. 96. p.
  7. Bűn és büntetlenség PORT.hu
  8. Biszku Béla letiltotta a róla készült film bemutatóját Heti Válasz, 2010. június 10.
  9. Levetítették a Biszku Béláról szóló dokut Múlt-kor történelmi portál, 2010. június 16.
  10. „Senkitől nem kérek bocsánatot!” - levetítették a Biszku Béláról szóló dokumentumfilmet Origo, 2010. június 16.
  11. http://szentkoronaradio.com/feed/20140513/vegre-bunosnek-talaltatott-kommunista-bako-megis-meguszta-par-evvel
  12. http://reflektorium.wordpress.com/2010/11/04/a-biszku-feladvany/
  13. http://kitartas.net/2014/05/13/25-ev-utan-eliteltek-biszku-belat


előző miniszter
Münnich Ferenc
1956. november 12.1957. március 1.

belügyminiszter
Hungary Communist seal 2nd 1957.svg

1957. március 1.1961. szeptember 13.

következő miniszter
Pap János
1961. szeptember 13.1963. december 7.

Lásd még

Unbalanced-scales.jpg
Ez a cikk a wikipédiából vett szöveget tartalmaz. Emiatt a szövegre a GDFL licensz vonatkozik.