Bozóki András

A hu-Rightpedia wikiből
Bozóki András a 2012-es könyvhéten

Bozóki Tamás András (Budapest, 1959. január 23.) magyar politológus, szociológus, egyetemi tanár, a politikatudomány kandidátusa. Kutatási területe a politikai ideológiák (elsősorban az anarchizmus, liberalizmus és a populizmus), az eszmetörténet és a magyar politikai tagoltság. A Magyar Narancs című lap egyik alapító szerkesztője. 2005 és 2006 között a nemzeti kulturális örökség minisztere.

Életpályája

1978-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, ezzel párhuzamosan 1980-tól az ELTE Szociológiai Intézetének hallgatója volt. 1983-ban szerezte meg jogi doktorátusát, 1985-ben szociológusi diplomáját. Jogi diplomájának megszerzését követően az ELTE ÁJK-n kapott tanársegédi állást, 1988-tól adjunktusként, 1992-től egyetemi docensként dolgozott. Kezdetben a jog- és államelméleti tanszéken oktatott, majd 1987-ben részt vett a kar jogszociológiai tanszékének megalapításában, azóta ott oktat. 1993-ban az újonnan alakult Közép-európai Egyetemen (CEU) került egyetemi docensi beosztásba, de továbbra is tanított az ELTE-n. Részt vett a CEU politikatudományi doktori programjának kidolgozásában. 2003-ban habilitált, majd 2005-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését. Emellett 1991 és 1993 között az MTA Politikatudományi Intézete tudományos munkatársaként kutatott. Magyarországi állásai mellett 1990 és 2001 között a bécsi társadalomtudományi intézet (1990–1991), a berlini Wisschenschaftskolleg (1993–1994), brightoni Sussex Európai Intézet (1999), valamint Firenzében (2000–2001) vett részt posztgraduális képzésen. 1993-ban a Nottinghami Egyetem, 1999–2000-ben a massachusettsi Smith College, Mount Holyoke College és a Hampshire College, 2008-ban a Bolognai Egyetem, valamint 2004-ben és 2009-ben a Columbia Egyetem vendégtanára volt.

1992-ben védte meg a politikatudomány kandidátusi értekezését. A Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Bizottságának lett tagja, 2011-ben elnöke lett. Akadémiai tisztsége mellett 1991 és 1998 között, valamint 2006-tól 2012-ig a Magyar Politikatudományi Társaság elnökségi tagja, illetve 2003 és 2005 között elnöke volt. 2002 és 2008 között az Európai Politikatudományi Hálózat elnökségi tagjaként is tevékenykedett. 2008-ban a Politikatudományi Társaságok Európai Konföderációjának végrehajtó bizottságának tagjává választották. 1991 és 1994 között a Szociológiai Szemle szerkesztőbizottságának tagja, 1992-ban a Politikatudományi Szemle egyik alapító szerkesztője volt 2000-ig, onnantól a szerkesztőbizottság tagja. 2008 és 2012 között a Eurosphere Working Papers Series főszerkesztője volt. Emellett tagja a European Political Science, a Political Science Education és a CEU Political Science című folyóiratok szerkesztőbizottságának.

Bozóki aktívan részt vett a rendszerváltás körüli és azt követő közéletben. 1987-ben részt vett a lakiteleki találkozón, 1988 májusában a Szabad Kezdeményezések Hálózata alapítója volt, illetve a Fidesz megalakulása után két hónappal belépett a szervezetbe. A Fidesz részéről részt vett 1989-ben a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon. 1990-ben a Fidesz egyik szóvivője, 1991 és 1992 között a párt országgyűlési képviselőcsoportjának szakértője volt. 1993-ban kilépett a pártból. 1989-ben a Magyar Narancs című, előbb kéthetente, majd hetente megjelenő lap alapító szerkesztőjeként, majd 1992 és 1996 között főmunkatársaként is dolgozott. A 2000-es években a Magyar Hírlap és a Figyelő publicistája. 2003 és 2004 között Medgyessy Péter miniszterelnök tanácsadója volt. 2005-ben, az első Gyurcsány-kormányban a nemzeti kulturális örökség miniszterévé nevezték ki, tisztségét a 2006-os országgyűlési választások utánig, júniusig viselte. 2007 és 2008 között a környezetvédelmi miniszter tanácsadója volt, majd részt vett a Lehet Más a Politika nevű társadalmi kezdeményezés elindításában, de a 2009-ben megalakult pártba nem lépett be.

Díjai, elismerései

  • Erdei Ferenc-díj (1991)
  • Pulitzer-emlékdíj (1993, a Magyar Narancs szerkesztősége)
  • Bibó István-díj (2009)

Főbb publikációi

  • A Szép Szó 1936–39 (szerk., 1987)
  • Anarchizmus (társszerk., 1991)
  • Post-Communist Transition: Emerging Pluralism in Hungary (társszerk., 1992)
  • Tiszta lappal. A Fidesz a magyar politikában (szerk., 1992)
  • Az anarchizmus elmélete és magyarországi története (társszerző, 1994)
  • Democratic Legitimacy in Post-Communist Societies (társszerk., 1994)
  • Konfrontáció és konszenzus: a demokratizálás stratégiái (1995)
  • Lawful Revolution in Hungary (társszerk. 1995)
  • Magyar panoptikum (1996)
  • Magyar politikusok arcképcsarnoka (társszerző, 1998)
  • Intellectuals and Politics in Central Europe (szerk., 1999)
  • A rendszerváltás forgatókönyve: kerekasztal-tárgyalások 1989-ben I–IV. (főszerk., 1999)
  • A rendszerváltás forgatókönyve: kerekasztal-tárgyalások 1989-ben V–VIII. (társszerk., 2000)
  • The Roundtable Talks of 1989: The Genesis of Hungarian Democracy (szerk., 2002)
  • The Communist Successor Parties of Central and Eastern Europe (társszerk. 2002)
  • Politikai pluralizmus Magyarországon 1987–2002 (2003)
  • Anarchism in Hungary: Theory, History, Analysis (társszerző, 2006)
  • Ars politica (2007)
  • Anarchodemokraták (Sükösd Miklóssal, 2007)
  • Merre tovább, Magyarország? (társszerző, 2008)
  • Diversity and the European Public Sphere: The Case of Hungary (társszerző, 2010)
  • Virtuális köztársaság (2012)
  • Cenzorok helyett fekvőrendőrök (2012)

Források

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bozóki András témájú médiaállományokat.