Bródy János

A hu-Rightpedia wikiből
Bródy János
Brody Janos-01.jpg
Bródy János (2010)
Életrajzi adatok
Teljes névBródy János
BecenévTini
Született1946. április 5. (71 éves)
Származás
Pályafutás
MűfajokPop, rock, folk-rock
Aktív évek1964 –
Híres dalAmikor én még kissrác voltam, Good Bye London, Little Richard, Sárga rózsa, Ha én rózsa volnék, István a király
Kapcsolódó előadó(k)Illés, Fonográf
Hangszergitár, steel gitár, pedal steel gitár, billentyűs hangszerek, furulya, ütőhangszerek, citera, szájharmonika, harmonika, melodika, akkordeon
Tevékenységgitáros, zeneszerző, szövegíró
KiadókEMI

Bródy János weboldala

Bródy János (Budapest, 1946. április 5.) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas énekes, gitáros, zeneszerző, szövegíró, az Artisjus Szerzői Jogvédő Egyesület elnöke volt 2011 decemberéig[1]. 2000-ben Kossuth-díjat kapott az Illés-együttessel megosztva. Bródy András Széchenyi-díjas közgazdász és Vajna Márta tanárnő fia, Maróti Géza építész dédunokája.

1964-ben, az érettségi után került az Illés-együttesbe, ahol, mint mondja, kiderült: a dallamokhoz illeszthető szavak egymás után rendezéséhez neki volt a leginkább tehetsége. Első házasságából három gyermeke született: Dániel, Luca, Barbara, a másodikból született Máté.

Jelbeszéd: Sárga rózsa, Little Richard, Good bye London

Sokat tett annak elfogadtatásáért, hogy a beatmuzsika nyelve lehet magyar is. A hatvanas évek beatkultúrájának egyik sztárjává vált, afféle szószólóvá. Diplomáciai érzéke, intelligenciája komoly segítséget jelentett kimondani a tegnap még kimondhatatlant. Többnyire Szörényi Levente zenéire írt szövegei slágerek és kortörténeti dokumentumok egyszerre: Amikor én még kissrác voltam, Good Bye London, Little Richard, Sárga rózsa. Nagy gyakorlatra tesz szert, miként lehet a cenzúra sáncai mögé juttatni „ártatlannak” látszó sorait. De a Koncz Zsuzsának írott Ha én rózsa volnék okán boltokból visszarendelt és bezúzott Jelbeszéd album egyszer s mindenkorra kijelöli mozgásterét.

Az 1973-ban felbomlott Illés-együttest követően a Fonográf steel-gitárosa, szövegírója lett. A Fonográf nemcsak zenekar, hanem alkotóműhely is volt. Itt készültek Koncz Zsuzsa és Halász Judit lemezei is, melyeknek értelmi és olykor zeneszerzője Bródy volt. Szövegeit ebben az időben még erősebben cenzúrázták, mint korábban, de ő mindig megtalálta a lehetőségét annak, hogy dalaiban a hivatalos szólamoktól eltérő gondolatokat és érzelmeket közvetítsen.

Kockázatok és mellékhatások az utca másik oldalán

Önálló előadói karrierje 1978-ban kezdődött a Várszínházban és az Egyetemi Színpadon tartott előadásaival. A műsor már akkor Az utca másik oldalán címet viselte, kifejezve az alkotó művészi magatartását. Ezzel a címmel jelent meg 1994-ben negyedik önálló lemeze, amelynek előzményei 1980-ban a Hungarian Blues, 1985-ben a Ne szólj szám és 1989-ben a Hang nélkül c. albumok voltak.

Munkásságában jelentős helyet foglalnak el a színpadi művek, amelyeknek szövegét írta (Kőműves Kelemen, István a király, Doktor Herz, Fehér Anna, Will Shakespeare vagy akit akartok). Élete egyik legfontosabb előadása volt 1994-ben a Madách Színházban Az utca másik oldalán című, valamint néhány éve eddigi legnagyobb szabású koncertje a Budapest Sportcsarnokban, több mint tízezer néző előtt. A kamara jellegű előadások állnak hozzá közelebb, így járja az országot manapság is. Dalokat énekelni még mindig jó – mondja. Közben továbbra is ír dalokat barátainak, régi zenésztársainak.

Legutóbbi albuma 2011 végén jelent meg, „Az Illés szekerén” címmel, újabb számai csak a koncerteken hallhatóak.

2012-ben a Sziget Fesztivál huszadik jubileumi alkalmával rendezett mínusz egyedik napján a Csík zenekar és a magyar rockzene legendás képviselői: Bródy Jánoson kívül Kovács Kati, Presser Gábor, Szörényi Levente és Földes László (Hobo), valamint még Lovasi András, Kiss Tibor, Ferenczi György adnak egy három órás nagykoncertet. A különleges alkalomra készítettek egy feldolgozást Daloskönyv címmel, melyben olyan dalokat dolgoztak fel, amelyek a magyar könnyűzene szempontjából is unikális. A feldolgozásban hidat teremtenek a magyar népzene és könnyűzene között, mert az eredeti előadók dalaikat népzenei kíséretben adják elő. [2] , [3], [4].


Dalszövegei először 1983-ban kerültek kiadásra "Jelbeszéd" címmel, legutóbb 2010 tavaszán jelent meg "Ne várd a májust" címmel versként is olvasható szövegeinek gyüjteménye.

Diszkográfia

Díjak

Származása

Bródy János családfája[6]
Bródy János
(Budapest, 1946. ápr. 5.)
énekes, zenész, dalszövegíró
Apja:
Bródy András
(Budapest, 1924. jún. 18.–
Budapest, 2010. dec. 3.)
Széchényi-díjas közgazdász
Apai nagyapja:
Bródy László
(Gödöllő, 1889. jún. 20.–
London, 1960.)
hírlapkiadó
Apai nagyapai dédapja:
Bródy Sámuel
hírlapkiadó
Apai nagyapai dédanyja:
Stern Ilona
Apai nagyanyja:
Maróti Dorottya
(Budapest, 1899. jún. 17.–
Budapest, 1985. okt. 30.)
könyvillusztrátor, grafikus
Apai nagyanyai dédapja:
Maróti Géza, Rintel[7]
(Barsvörösvár, 1875. márc. 1.–
Budapest, 1941. máj. 6.)
építész, szobrász, festő, iparművész
Apai nagyanyai dédanyja:
Fritz Leopoldina
Anyja:
Vajna Márta
(Budapest, 1925. febr. 2.)
tanárnő
Anyai nagyapja:
Vajna Hugó
Anyai nagyapai dédapja:
n.a.
Anyai nagyapai dédanyja:
n.a.
Anyai nagyanyja:
Günsberger Erzsébet
Anyai nagyanyai dédapja:
n.a.
Anyai nagyanyai dédanyja:
n.a.

Lásd még

Jegyzetek

  1. Artisjus weboldala
  2. http://www.sziget.hu/content/_common/attachments/fesztival/file6.pdf
  3. http://www.rtlklub.hu/hirek/belfold/video/173395
  4. http://www.hirado.hu/Hirek/2012/07/23/15/Sztarvendegekkel_keszul_a_Csik_Zenekar_a_Sziget_nulladik.aspx
  5. http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database_ikn&group=1&bib1id=20003&bib1field=0&term=632668&too_many_records=false&rc=4&pos=4&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000
  6. Bächer, Iván. A Bródy-ház., Nagypapa hűlt helye. Budapest: Göncöl Kiadó, 56–60. o. ISBN 963-918-349-0 (2004) 
  7. Maróti Géza (1875–1941) gyászjelentése

Források

  • OSZK gyászjelentések

Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bródy János témájú médiaállományokat.