Budapest

A hu-Rightpedia wikiből
Budapest
Budapestbridge100.jpg
Budapest címere
Budapest címere
Budapest zászlaja
Budapest zászlaja
Közigazgatás
OrszágMagyarország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
KistérségBudapesti
Rangfőváros
PolgármesterDemszky Gábor (SzDSz)
Irányítószám1011–1239
Körzethívószám1
Népesség
Teljes népességismeretlen +/-
Népsűrűség3278 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület525,16 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Budapest weboldala
Pontosan itt van!
Budapest elhelyezkedése Magyarországon

Budapest (Gúnyneve: Judapest), Magyarország fő és székvárosa. Pest Pilis Solt Kiskun vm. székhelye, törvényhatósági jogú város.

C11211.gif

Budapest címere

Tartalomjegyzék

Tájékoztató.

(A számok azt az oldalt jelzik, amelyen az illető fejezet megtalálható)

Adóteljesítmény1132
Duna1123
Éghajlat1123
Épület és
lakásviszonyok
1130
Fekvés, terület1121
Felhasznált források1146
Felszín,
földrajzi helyzet
1122
Fogyasztás1133
Forgalom1134
Földtani felépítés1121
Gazdasági élet1130
Helyrajz,
nevezetességek
1123
Hévizek, gyógyfürdők1137
Hidak1135
Idegenforgalom1138
Irodalmi élet1140
Képzőművészet1142
Közegészségügy1136
Közjótékonyság
és szociálpolitika
1138
Közművelődési viszonyok 1139
Községi háztartás fejlődése1131
Községi szervezet 1126
Lakosság1127
Növény és állatvilág1123
Sajtó1139
Színészet1141
Testnevelés, sport1143
Történet1143
Városrendezés1126
Világítás1134
Vízellátás1133
Zene1141

Neve

B. neve az azelőtt különálló részek nevéből tevődött össze. Ezek származása régóta vita tárgya. Egyesek szerint Budát "tévesen" származtatják személynévből (Buda, Attila bátyja); Lehetséges a melegvízbőségre v. a Dunára utalással az Aquincum kelta nevének (Aq-ink ink. a.m. víz) hasonlóságára, nem valószínű a szláv vodu (a.m. víz) szóból. Német nevét (Ofen) a mész és téglaégető kemencékkel hozzák összeköttetésbe. Pest neve egyesek szerint a régi magyarba is átvett ó-szláv pest (kályha, kemence, tehát u. a. mint a német Ofen) szóból, mások szerint a szarmata őslakosság Pession városnevéből származik. Egyes korokban Buda egyes részeire is alkalmazták Pest nevét.

Földrajz

B. földrajzi, földtani, éghajlati és természeti viszonyai. Fekvés, terület. B. a Duna mindkét partján fekszik. Kiterjedése É.D.-i irányban 18, K.Ny.-i irányban 22 km. Területe (az É.-i szélesség 47" 25' 47" és 47" 35' 21" és a K.-i hosszúság 86" 86'5" és 86 58' 27" között) 19.444.28 ha, ebből a belterületre 3180.95 ha, külterületre 15.480.31 ha és a Duna vizére 783.02 ha jut. A balparti városrész (Pest) területe 9027.37 ha, a jobbpartié (Buda) 10.416.91 ha.

Földtan

Földtani felépítés. A főváros környékének legrégibb, felszínre kibukkanó üledékei (alaphegység) a földtörténeti középkor (mezozoikum) elején, a triász korszakban lerakódott üledékek. A legmélyebb üledék, az u. n. diploporas dolomit (Nagyszénás, Csiki-hegyek), a középtriasz végén rakódott le; erre felsőtriaszkori üledékek következnek: szaruköves mészkő (Mátyáshegyi, szaruköves dolomit (Ördögorom), fődolomit (Gellérthegy, Sashegy stb), dachsteinmészkő (Remetehegy, Fazekashegy.) A következő, jura-korszakban a tenger visszahúzódott és a krétakorszak végéig mind e terület szárazföld volt. A harmadkor elején helyenkint kisebb mocsarak képződtek a mélyedésekben. A mocsári növényzet felhalmozódásából keletkeztek a nagykovácsi széntelepek, ugyanazon időben és körülmények között, mint a pilisszentiváni, vörösvári, dorogi, tokodi eocén-széntelepek. A tenger az eocén végén öntötte el a területet ismét teljes mértekben; ekkor az apró egysejtű algák (Lithotamnium) és állatkák (Foraminiferák) miriádjainak felhalmozódásából az ú. n. nummulinás mészkő rakódott le (Kissvábhegy, Pálvölgy). Ugyancsak az eocéntenger üledéke a bryozoás márga és a budai márga (Várhegy).

Emelkedés és süllyedés

Az oligocén korszak elején újabb térszíni emelkedés volt, majd a rövid idő múlva bekövetkező ismételt süllyedéskor az előnyomuló tenger a hárshegyi homokkövet rakta le. A süllyedés a DK.-i részen még erősebb volt és a mélyebb területeket elborító tengerből az ú. n. kiscelli agyag rakódott le. Az oligocén végével a Budai hegység teljesen szárazra került és a miocénben csak a pesti oldalt borította tenger; ennek üledékeit tehát Budapest közvetlen környékén csak a pesti síkság alatt találjuk meg, homok, kavics, mészkőlerakódásokkal. Végül a pliocén korszakban, a Duna kialakulása idején innen is visszahúzódott a tenger és a diluviumban már az egész terület szárazra került. A változatos felépítésű Budai hegységet a föld kérgében lejátszódó mozgások az oligocén korszak óta különböző rögökre szaggatták s így az egyazon korban lerakódott üledékek különféle magasságba kerültek (így pl. a fődolomit a Gellérthegyen a felszínen van, viszont a városligeti artézi kút fúrásában 940 m mélyen). A Duna folyását kijelölő törésvonal mentén feltörő források már a harmadkor óta működnek, csakhogy a harmadkorban még jóval magasabbra szöktek fel. Ennek a még ma is élő törésvonalnak és a mellette felfakadó forrásoknak köszönheti B. a jelentőségét, mint a gyógyfürdők varosa. A Várhegy tetejét az ilyen forrásból lerakódott mésztufaréteg borította el a diluviumban és ennek köszönhető, hogy a Várhegy megmaradt, mert a kemény mésztufa megvédte a letárolástól. A szivárgó vizek oldó hatására a mészkőüledékekben kisebb-nagyobb barlangok keletkeztek (Remetebarlang a triaszkorú dachsteini mészkőben, a Pálvölgyi-barlang az eocénkorú nummulinás mészkőben stb.).

C11211.gif

Budapest és környékének tömbszelvénye (dombormű vázlata)

Felszín

Felszín, földrajzi helyzet. B. területe, felszínének formái alapján, a következőképpen tagolható: a budai hegyek területe, a Duna teraszvidéke, a Duna alluviális síksága és a Duna-balparti homokkal borított síkság. A Budai hegyvidék központi része a Hűvösvölgy; tektonikus árok, medenceszerű süllyedékterület, ÉK.-i peremén a Rózsadomb, Rókus, Látó, Gugger és Kecskehegy és a Vadaskert helyezkedik el. Ezt a sort a Szépvölgy és a Pálvölgy különíti el a Mátyáshegy, Remetehegy, Táborhegy. Hármashatárhegy, Viharhegy és Csúcshegy sorától. A Hűvösvölgyet Ny.-on a Hárshegy, DNy.-on pedig a Hűvösvölgy felé tartó völgyekkel megszabdalt Svábhegy platója (Jánoshegy, Svábhegy, Tündérhegy, Hunyadorom, Széchenyihegy, Orbánhegy, Kissvábhegy) határolja. Ehhez a hegyvidékhez D.-en egy dolomithorsztsor csatlakozik; ennek a székesfőváros területen levő tagjai a Tűzkőhegy, Rupphegy, Sashegy és Gellérthegy. D.-en a Tétényi plató egy része, a Kamaraerdő még B. területéhez tartozik. A Kamaraerdő és a Svábhegy D.-i lejtője, a Sashegy és a Gellérthegy között terül el a kelenföldi völgy. A Budai hegyvidék, egyben B. legmagasabb pontja a Jánoshegy (529 m).

Teraszvidék

A teraszvidék tartozékai B. területén két szintben helyezkednek el. A magasabb folyami teraszszintet a jobbparton a kiscelli párkány, a Rózsadomb szegélyterülete. a Várhegy és a Naphegy, a jobbparton Kőbánya képviseli. Ennek a teraszszintnek a magassága a Duna 0 pontja (96.68 m) felett átlag 50-60 m. Az alacsonyabb, fiatalabb folyami teraszszintet (a Duna 0 pontja felett 1520 m magasan) a jobbparton Kelenföld körül és a Hűvösvölgy alsó részében, a Városmajorban és a Gellérthegy, Várhegy, Naphegy és Kissvábhegy közötti területen találjuk meg. A balparton ezen a teraszszinten a Belváros, a Népliget, az Orczykert, a Ludovika, a Városliget, a Kálvin-tér környéke van. A teraszvidékek a Duna mindkét partján közrefogják a Duna alluviális síkságát; ez a város legalacsonyabb és legterjedelmesebb része (a Duna 0 pontja felett 68 ni).

Feltöltés

Ezért volt szükséges ezen a területen egész városrészek feltöltése. Végül a város területének K.-i része, az ú. n. Pesti síkság, futóhomokkal borított térszín, az Alföld tartozéka. B. nemcsak a világ egyik legszebb fekvésű, de egyúttal egyik legjobb földrajzi helyzetű települése is. Azok a földrajzi energiák, amelyek a történelem folyamán B.-et várossá és Magyarország fővárosává tették, a következők: a) A különféle irányokból a Dunához vezető utak mind B. tájára futnak össze (a D.-ről jövő balatonmenti út, a bécsi út, az ÉK.-i Kárpátok kijáróihoz vezető út, stb.). b) A Szentendrei sziget és a Csepel sziget között B.nél van a legjobb átkelőhely a Dunán. Ezért találkoztak és találkozunk itt az országból összefutó utak, ezért fejlődött nagy forgalom, c) B. a Duna nyílása alatt Magyarország legfontosabb is vásárvonalán, a hegyvidék és síkság érintkező vonalán fekszik, d) B. az ország különböző termelésű területeinek találkozó, érintkező pontján, az ország természetes (nem matematikai) középpontjában fekszik. Ezeknek a nagyszerű helyzeti energiáknak telepítő és városfejlesztő erejét csak növelték még a helyi energiák; ilyenek: a hévforrások (gyógyfürdők), a várépítésre, védelemre kiválóan alkalmas Várhegy, a városban központosuló ipari és kereskedelmi élet, a legfőbb és kormányhatóságok idetelepedése.

Duna

A Duna. A Duna É.-D.-i irányban, 15.27 km hosszúságban szeli át B. területét. Szélessége 300-800 m; legszélesebb a Margit-sziget É.-i csúcsánál, legkeskenyebb a Gellérthegy tövében. Területe B. határában 783.02 ha, mélysége 3.5-13 m. Medrében B. négy sziget van: az újpesti Népsziget, az óbudai Nagysziget a vele összefüggő hajógyári szigettel, a Margitsziget és a Csepel sziget (csak a kikötő B. tartozéka.). A Duna 0 pontja B.nél 96.68 m a t. sz. f., vízjátéka több mint 10 m. Kisvízkor 500 m3/sec, áradáskor 10.500 m3/sec a vízmennyisége. A főváros jelentős része mélyebben fekszik, mint a nagy árvizek szintje, ezért a város védelmére a partokat magasra kellett emelni. A rakpartok (kőpartok) magassága 9 m a Duna 0 pontja fölött. Szabályozással megszüntették a Csepel sziget É.-i végénél a jégtorlódások lehetőségét. A soroksári Dunaágat elzárták, a budafoki ágat rendezték és mélyítették, téli kikötőket építettek, stb. Ma már B. az árvízveszedelemtől teljesen mentes.

Éghajlat.

B. éghajlata átmenetet mutat az Alföld kontinentálisabb, szélsőségesebb és a Dunántúl kiegyenlítettebb éghajlata között. Évi közepes hőmérséklete 10'6° C (Január -1.6C, július +21.7C, április +11.2C, október 11.1C). A budai hegyek (Svábhegy) évi középhőmérséklete átlag 2C-kal alacsonyabb a pesti oldalénál. Tele mérsékelten kontinentális, nyara enyhébb, mint az Alföldé. Legtöbb csapadék júniusban és májusban van, a legkevesebb februárban és szeptemberben. A csapadékos napok száma évente átlag 121. A tartós hótakaró ritka. A csapadék évi összege 640 mm. Az uralkodó szél iránya ÉNy.-i és Ny.-i. A páranyomás évi közepe 7.2 mm, a relatív nedvességé 73%, a légnyomás évi középértéke 748.5 mm. A Duna évente átlag 37 napon jégzajlásos.

Növény és állatvilág.

B. környékének gazdag, és különleges flórája van. K.-i és D.-i elemeken kívül néhány bennszülött növény tűnik ki. pl. a Sesleria budensis nevű pázsit, a Seseli Leucospermum nevű ernyős. Különös dísze a b.-i növényzetnek a kökörcsinek, az árvalányhaj, a tavaszi hérics stb. tömeges előfordulása. A hegyek között a bükk és tölgy öve van kifejlődve, előbbihez csatlakozik a gyertyán. Állatvilágát a DunaTiszaközi száraz homokterületek és a dunántúli erdős dombvidék találkozása határozza meg: változatos, anélkül, hogy különös jellege volna. A Budai hegység száraz területein fedezték ugyan fel pl. a pannon gyíkot (Ablepharus pannonicus) és sokáig e terület sajátos fajának tekintették, azóta azonban megtalálták nemcsak Magyarország egyéb pontjain, hanem a Balkánon, sőt Kis Ázsiában is.

C11231.gif

Budapest kerületi beosztása.

Helyrajz, nevezetességek.

B. alaprajza rendkívül világos. A várost két félre osztó Dunához igazodnak a különböző településű övezetek. A Duna jobb partján terül el Buda öt kerülettel: 1. Vár, a volt Tabán és Krisztinaváros egy része (területe 23.451 ha), II. Viziváros és Országút (907.23 ha), ill. Óbuda és Újlak [3645.47 ha), XI. Szentimreváros (Kelenföld és Lágymányos), (3018.24 ha), XII. Hegyvidék (2611.46 ha). A Duna bal partján: IV. Belváros (95.93 ha), V. Lipótváros (322.63), VI. Terézváros (289.88 ha), VII. Erzsébetváros (24.837 ha), VIII. Józsefváros (333.82 ha), IX. Ferencváros (1236.85 ha), X. Kőbánya (3576.07 ha), XIII. Angyalföld (1049.04 ha) és XIV. Rákosváros (1874.78 ha). A XII. és XIII. kerületet most szervezik; nevük még nem végleges. A kerületek mindegyikének más és más a települési jellege.

Vár

A Várban elsősorban állami közintézmények és magánpaloták vannak, a Víziváros főleg lakóhelyi településű, Óbuda kispolgári település és a gyáripar területe, Szentimreváros lakóhelyi és főleg villás település, (éppúgy, mint a XII. kerület), a Belváros az üzleti élet központja, a Lipótváros a pénzvilág s a nagykereskedelem székhelye, a Terézváros belső részei kiskereskedelmi élet területei, külső részei (amelyek a XIII. kerülethez fognak tartozni), gyárak, műhelyek világú, az Erzsébetváros ugyanilyen, a Józsefváros üzleti élete már csendesebb, főleg lakóhelyi és kisipari település, a Ferencváros és részben Kőbánya nagy ipartelepek világa. A városrészek jól megkülönböztethető övezetekbe rendeződtek. A Margithidat és Horthy Miklós-hidat összekapcsoló Nagykörúton bőiül van az üzleti városrész (city), itt a forgalom a legélénkebb, a lakosság a legsűrűbb. Ezt kívülről a zárt településű lakóhelyi övezet veszi korul, majd gyáripari övezet következik, ehhez legkívül kispolgárok külvárosias, kertes települése tapad, többnyire már az elővárosokba menve át, melyekben a gyáripari település is helyet talál. Budán ezek az övezetek nem fejlődtek ki ilyen szabályosan, mert a Duna partjához tapadó, keskeny, lakóhelyi zárt települést közvetlenül övezi a hegyvidéki villatelep.

Pesti oldal

A pesti oldalon a Dunától Dunáig vonul a körutak hármas övezete, néhány sugarút szeli őket keresztül. A belső v. Kiskörút a Ferenc József-hídtól indul ki, részei: a Vámház, Múzeum, Károly király és Vilmos császárút, az utóbbi északi vége a Berlini-téren beletorkol a Nagykorúiba. A Nagykörút szakaszai: a Horthy Miklós-hídnál kezdődő Ferenc-körút, József, Erzsébet, Teréz és Lipót körút, az utóbbi a Margithídnál végződik. A legkülső övezet a Hungária-körút, a külvárosokon vezet át. A Kálvin tértől, a város egyik forgalmi központjaiul, három sugárút indul ki: a Ráday-utca (ennek folytatása a Pestszenterzsébetre vezető Soroksári-út), az Üllői-út, amely a fővárosi 5726 m hosszúságon túl egész sorát fűzi fel B. elővárosainak, így Kispestet, Pestszentlőrincet s végül a Baross utca, mely Kőbányára vezet. A következő sugárút az Erzsébet-hídtól indul ki, mint Kossuth Lajos utca, majd a Rákóczi-útban folytatódva, a Keleti pályaudvarhoz vezet, azután tovább fut Kerepes és Gödöllő felé.

Lánchíd

A Lánchídtól eredő sugarút eleje a gr. Tisza István-utca, majd a Bazilikánál kifut a Vilmos sugárút elejére és onnan nyílegyenesen a Városligetbe visz; utóbbi része B. legszebb sugárútja, a 21 km hosszú Andrássyút. A belső és. a Nagykörút összeszögeléséből, a Berlini-térről, a Nyugati pályaudvartól indul ki a Váci-út és gyártelepek között fut Újpesten át Vác felé. A budai oldal alaprajza nem ilyen egyszerű, mert a Gellérthegy és Várhegy, meg a Rózsadomb zavarja. De az Erzsébet hídtól a Margit hídig itt is vezet egy körút, ennek részei az Attila, Krisztina és Margit körút. Sugárútszerűen fut széjjel Budán a Ferenc József-hídtól a Budafoki út és a Kelenföldi pályaudvarra menő Horthy Miklós-út, amelyből a Szent Imre-körtérnél ágazik ki a Fehérvári út, É. felé meg a Hűvösvölgy és Zugliget völgyekbe irányuló Olasz fasor és a folytatásában lévő Hidegkúti út, végül pedig a Margithídtól Óbudán át vezető bécsi útvonal.

Természet

B. természeti szépségei közül legelső helyen állanak Buda gyönyörű, erdős hegyei és a hegyek lábánál, a Duna mentén fakadó gyógyforrások. A Budai hegyek között legnevezetesebbek a Gellérthegy (235 m, a Duna szintje fölött 139 m), tetején a Citadella (l. o.) romjaival; a mögötte álló Sashegy (250 m); a Széchenyi hegy (464 m); a Svábhegy, fogaskerekű vasúttal; a Jánoshegy (598 ml, tetején az Erzsébet kilátótoronnyal; a Hárshegy (458 m); a Rózsadomb (195 m) és a Hármashatárhegy (497 m), menedékházzal. B. hévizeiről és gyógyfürdőiről külön fejezet tájékoztat. (1137. old.)

Történelem

B. éppen olyan gazdag történelmi emlékekben, mint művészeti alkotásokban. Sétánkat a budai oldalon, kezdve, a Horthy Miklós úton találjuk Szent Imre (Kisfaludi Stróbl Zsigmond műve, 1930), majd Gárdonyi Géza (Horvai Jánosi szobrát. A Ferenc József-híd budai oldalán emelkedik a Műegyetem (Hauszmann, Pecz és mások műve) és a Szent Gellért-fürdő (Hegedűs Sebestyén és Sterk, 1918) hatalmas épülete, vele szemben a Pálos kolostor és a Sziklatemplom, a magyar szentek szobraival. Az Erzsébet híd budai végén találjuk a Szent Gellért szobrot (Jankovits Gyula, 1902). A Lánchíddal szemben, 72 m-rel a Duna tükre fölött emelkedik Budavára; a Várhegyet alagút fúrja át, a hegyre siklópálya vezet. Ha a Hunyadi János úton megyünk lel, elhaladunk Hunyadi János szobra (Tóth István) meg a Kolozsvári testvérek Szent György szobrának (1373) másolata mellett és a Halászbástyán át (Schulek Frigyes, 1902) érkezünk fel a Várba.

Várpalota

Ezt koronázza a királyi várpalota (mai alakjában Ybl Miklós és Hauszmann Alajos műve, 1903). Főkapuja mellett áll Mátyás király kútja (Stróbl Alajos); a Várkápolnában őrzik a Szt. Jobbot és a Szt. Koronát. Előtte áll Savoyai Jenő lovasszobra (Róna József) és az ezredéves Turul-emlék, mögötte Csikósszobor (Vastagh György). É. felé a miniszterelnökség (hajdan Sándor-palota, 1803) tűnik fel. A honvédelmi minisztérium mögött emelkedik a Honvédszobor (Zala György). Már ide látszik a gótikus Koronázó templom v. Mátyás templom; a XIII. sz.-beli épületet Schulek Frigyes építette át, 1876-tól 1896-ig. Mellette áll Szt. István lovasszobra (Stróbl Alajos), a Duna felől púdig a csodálatos kilátást nyújtó Halászbástya szegélyezi a közepén a Szentháromság szoborral (1714) díszített teret.

Pénzügyminisztérium

A Déli-pályaudvar

A pénzügyminisztérium (Fellner Sándor) épületénél van XI. Ince pápának Budavár visszafoglalása emlékére állított szobra és a Domonkosok templomának középkori toronymaradványa, falán a bautzeni Mátyásemlék másával. A Vár történelmi levegőjű csendes utcái sok szép régi épületet őriztek meg a XVIII. sz.-ból; az Uri és Országház utca egyes házaiban középkori maradványok is felszínre kerültek. É. felé a bájos Bécsi-kapu térhez vezet az út; 1936-ban állították fel a régi Bécsi kapu rekonstruált mását. Itt emelkedik az Országos levéltár palotája (Pecz Samu), a középkori részletekben bővelkedő Helyőrségi templom, Kapisztrán János szobra (Damkó József). A Vár Ny.-i oldalán vonul végig a Bástya-sétány; elején áll a Hadimúzeum, előtte Görgey lovasszobrával. A sétány alatt terül el a Vérmező, ennek oldalán fekszik a Déli pályaudvar. A Vártól É.-ra a Rózsadombon van Gül Baba sírkápolnája, a muzulmánok zarándokhelye.

Pesti oldal

A pesti oldalon a Ferenc József hídtól Indulunk el. A híd végén van a régi Központi Vásárcsarnok (Pecz Samu) és a Vámház (Ybl Miklós). A Vámház körúton a Kálvin térre jutunk, ennek dísze a ref. templom (1816-1830). Innen már megpillantjuk a Nemzeti Múzeum klasszikus stílusban épült palotáját (Pollack Mihály, kertjében több szoborral (Arany János, Stróbl Alajostól, Széchényi Ferenc gróf Istók Jánostól, stb.). Ha a Ferenc József hídtól a Duna mentén folytatjuk sétánkat, az Erzsébet hídhoz jutunk. Szemben találjuk a Belvárosi templomot, a pesti oldal legrégibb, románkori eredetű egyházát; . újabban kibontott gótikus részletei az V. sz. első feléből származnak, barokk homlokzatát és tornyait 1725 és 1740 közt építették. Előtte a parkban áll Erzsébet királyné (Zala György) és Petőfi Sándor is (Izsó Miklós és Huszár Adolf).

Városház utca

A közeli Városház utcában van a gyönyörű homlokzatú Központi Városház (volt Invalidus-laktanya, 1723) és a Vármegyeház (Zitterbarth és Hofrichter, 18381841). A dunaparti korzón a Feszt Frigyes építette Vigadóhoz jutunk (1859-1865); itt van a főváros idegenforgalmának központja. A dunaparti nagyszállók előtt jutunk ki a Széchenyi Lánchídhoz, előtte Széchenyi István (Engel József) és Deák Ferenc (Huszár Adolf) szobraival és a M. T. Akadémia épületével (Stühler, 1864), utóbbinak falában Holló Barnabás domborműve (l. a 20. képtáblát). Innen már közel van a Duna partján az Országháza nagy épülettömege (Steindl Imre, 1902). Körötte, a szépen parkozott Kossuth Lajos téren emelkedik Andrássy Gyula (Zala), Tisza István (Zala és Orbán) és Kossuth Lajos (Horvai) szobra, szemben vele a Kúria (Hauszmann Alajos, 1896) és a földmívelésügyi minisztérium palotája. A Dunaparton tovább a Margit hídhoz vezet az út, ennek leágazása Margitszigetre visz.

Duna és a belső körút

A Duna és a belső körút között elterülő Belvárosban és belső Lipótvárosban is számos művészi épület és szobor gyönyörködtet. A Kálvin térről a Kecskeméti utcán át jutunk a Pázmány Péter tudományegyetemhez (1725-1742), temploma a főváros leggazdagabb barokk egyháza (l. a 60. képtáblát). Közelében (a volt Károlyi kertben) Prohászka Ottokár szobra (Fülöp Elemér). (Ezt 1946-ban a szociáldemokrata zsidó, Faludi György döntötte le cinkosaival). Az Egyetem utca (benne a Fővárosi Képtár, a volt Károlyi palotában) a Ferenciek terére vezet, itt találjuk Pázmány Péter (Radnai Béla) és Werbőczy István (Donáth Gyula) szobrát, a Ferenciek temploma (1738, a torony 1863) oldalában pedig Wesselényi Miklós emléktábláját (Holló Barnabás). A Kossuth Lajos-utcában, a Váci utcában, a Petőfi Sándor utcában vannak B. legelegánsabb üzletei. Az Erzsébet-téren van Semmelweis Ignác (Stróbl Alajos), a Vörösmarty-téren (ez B. autóbuszforgalmának középpontja) a Szózat költőjének szobra (Kallós és Telcs). Az Erzsébet-térről É.-ra a lipótvárosi plébániatemplom, az ú. n. Szt. István Bazilika, B. legnagyobb temploma elé juthatunk el (épült 1851-től 1905-ig, mai alakjában főképp Ybl Miklós műve). Nem messze É.-ra fekszik innen a Szabadság tér, a Tőzsde és a Nemzeti Bank palotájával (mindkettő Alpár Ignác műve), az országtájakat jelképezd szobrokkal, a Magyar fájdalom szobrával (Lord Rothermere ajándéka, Guillaume műve, 1932) és az Országzászlóval.

Sugárutak

B. sugárútjai közül az üllői úton vannak az egyetemi klinikák és az Iparművészeti múzeum (Lechaer Ödön, 1896). A Rákóczi út és a hajdani Nagykörút sarkán emelkedik a hajdani Népszínház épülete (Fellner és Helmer), amelyben most a Nemzeti Színház székel. Legszebb sugárútja B.-nak az Andrássyút. Itt van az Operaház (Ybl Miklós újrenaissance stílusban épített műve, 1884). Közelében Jókai Mór (Stróbl Alajos) és Lechner Ödön szobra (Farkas Béla) és a Zeneművészeti Főiskola (Korb és Giergl). Az Andrássyút és Nagykörút keresztezésében alakult ki B. egyik legforgalmasabb tere, a Mussolini-tér (1936-ig Oktogon tér). Az Andrássy úton paloták sora közt érünk a Köröndhöz, amelyet Bocskay, Pálffy János, Bethlen Gábor és Zrínyi Miklós szobrai díszítenek, majd pedig a Hősök teréhez. Az Árpádszobros Milléniumi oszlop (Zala és Schickedanz) előtt van a Hősök emlékműve; kétoldalt a Szépművészeti Múzeum és Műcsarnok palotája (mindkettő Schickedanz és Herzog műve) zárja le a hatalmas teret.

Városliget

Ide látszik már a Városligetben Vajdahunyad vára s a legszebb magyar történelmi épületek másolatából alkotott történelmi épületcsoport (Alpár), benne a Mezőgazdasági Múzeummal. A városligeti szobrok közül kiemelkedő. Ligeti Miklós Anonymusa és a Washington-szobor (Bezerédi Gyula). A Városligetben van az Állatkert, a Fővárosi Múzeum, a Közlekedésügyi Múzeum és az Iparcsarnok is, melynek környékén a Nemzetközi Vásárokat tartják. Lombok között itt rejtőzik a Széchenyi-fürdő (Czigler) épületcsoportja.

Csupán részletek

Mindez természetesen nem nyújthat teljes képet B. szépségeiről, nevezetességeiről; sétánk csak a legkiemelkedőbb értékekre hívhatta fel a figyelmet. B. arcának néhány jellemző vonását mutatják a 97 100. sz. képtáblák.

Városrendezés.

Kezdetei József nádor (Szépítő bizottság) és Széchenyi nevéhez fűződnek. Az általános rendezés a Fővárosi közmunkák tanácsa (l. o.) megalkotásával indult meg 1870-ben. Az 1870 :X. t.c. ezt a hatóságot bízta meg B. városrendezési terveinek elkészítésével és reá hárult e terveket kiegészítő építésügyi szabályzat elkészítése is. A közmunkatanács feladatait mindenkor a főváros hatóságainak közreműködésével látta el.

Nem egységes

B.nek ma sincs még egész területére kiterjedő, egységes elgondolással készült városrendezési terve. A közmunkatanács ugyan mindjárt megalakulása után pályázatot írt ki B. általános városrendezési tervére (első díját Lechner Lajos, a másodikat Feszt Frigyes nyerte el), de az e pályázat figyelembevételével megindult hivatali tervező munka mindig csak egyes városrészek rendezési terveivel foglalkozott. Így készült el először a pesti rész belsőségének rendezési terve, majd sorban, a szükséghez képest a többi városrészé is, de egyes területeknek ma sincs rendezési tervük.

Hatóságok

Egyes nagyobbszabású városrendezési feladatok megoldására azonban a városrendező hatóságoknak mindig megvolt az érzékük s a kormány gyakran a törvényhozást is mozgósította, hogy a tervek különleges kisajátítási rendelkezések, rendkívüli házadómentességek és forgótőke segítségével meg is valósulhassanak. Így alakult ki az Andrássy út. a Nagykörút, a budai körút, az új belváros (a Kossuth Lajos utca kiszélesítésével és az Erzsébet híd környékének rendezésével) és áll kialakítás alatt a Tabán, a Lipótvárosi park, az épülő új hidak hídfőinek környéke és a VII. ker. legsötétebb részét (Dob-utca) kiszélesítő, leendő Madách út.

1932

B. városrendezésinek története új fejezethez érkezett 1932-ben, amikor a törvényhatóság közgyűlése városfejlesztési program készítésére külön bizottságot alakított. Ennek a munkássága (Nagy-Budapest kiépítése a modern városrendezési, kulturális, egészségügyi, szociális és forgalmi igényeknek megfelelően- a városrendezői törvényben a megvalósítás hatásos eszközeit fogja megkapni.

A székesfőváros községi szervezete és pénzügyei.

A főváros szervezete és önkormányzati jogállása ma az 1930:XVIII. és 1934:XII. törvénycikkeken alapul. B.-nek külön címere és pecsétje van. Színe: piros, sárga, zöld. A kormány felügyeleti jogút a belügyminiszter előterjesztésére a kormányzó által kinevezett főpolgármester által gyakorolja. Az önkormányzat központi hatóságai: a törvényhatósági bizottság, 108 választott és 22 örökös taggal: a közigazgatási bizottság; a polgármester; az árvaszék. A kerületi közigazgatást jelenleg 13 elöljáró vezeti. A polgármester alá tartoznak a központban az ügyosztályok (most 14), élükön a tanácsnokokkal; az árvaszék, a tiszti ügyészség, a tiszti főorvosi hivatal, a számvevőség, a statisztikai hivatal: a kerületi elöljárók; a központi és külső hivatalok és intézetek, üzemek stb. A. polgármestert a közgyűlés 6 évre választja, a választás az államfő által való megerősítésre szorul. A főváros vagyonát és gazdálkodását állami részről a számszék ellenőrzi, élén a belügyminiszter által kinevezett igazgatóval. A községi bíráskodást a városbírák gyakorolják. Szoros kapcsolatban van a főváros az állami (pénzügyi, rendőrségi, középítkezési stb.) szervekkel.

Pénzügyek

Pénzügyek. A főváros bevételei kitettek 1935-ben 156.683.441 Pt. kiadásai 160.319.543 pengőt. A székesfőváros vagyona 1935 végén kb. 1230 millió P volt. ezt kb. 434 millió P adósság és egyéb követelés terhelte, úgyhogy a tiszta vagyon kb. 796 millió P-re rúgott. A vagyontételek közt elsősorban állnak az ingatlanok (636.771.000 P), a cselekvő tőkék (276.572.570 P). a vasúti és egyéb közlekedési beruházások (163.646.776 P). A kölcsönök összege 358.671.092 P volt A bevételek közt első helyen állnak a pénzügyiek (adók, díjak, stb.). kb. 100 millió P összegben, a kiadások közt pedig, a 30 millió körül járó pénzügyi kezelési kiadásokon kívül, a közoktatás (36 millió), a közigazgatás (205), a közjótékonyság és szociálpolitika (19), az út és csatornaépítés (15.5) a közegészség (13 5) stb. Szorosan kapcsolódnak a községi háztartás működéséhez a különféle közüzemek: a víz, gáz és elektromos-művek, az élelmiszerüzem, a kenyérgyár, a háromféle vágóhíd és vásár, a vásárcsarnokok, stb.. valamint a részvénytársasági formában működő központosított közlekedési vállalat (Beszkárt), a községi takarékpénztár, a sertéshizlaló és húsipari Intézet és a kisipari hitelintézet. A székesfőváros magángazdasága körébe tartoznak a mezőgazdasági telkek, erdők, a bérházak, gyógyfürdők és gyógyforrások, az ásványvízüzem, részben a házinyomda, a temetkezési intézet, stb. A székesfőváros véglegesített tiszti személyzete az 1936. évi státusrendezés szerint 3587 végleges és 410 havi, heti jegyzékes és szerződéses alkalmazott a közigazgatásban; 3867 végleges és 438 egyéb fajta alkalmazott (köztük 2600 nő) a közoktatás szolgálatában: az üzemi rendes személyzet, munkások nélkül, kereken 3040 ember. Mindent összevéve, a főváros körülbelül 28.000 családfenntartónak ad kenyeret.

Lakossága.

B. népszáma 1935-ben 1,060.720 embert tett ki. Ezzel Európa nagyvárosai sorában a 11., a világ nagyvárosai sorában pedig a 27. helyet foglalja el. Ezt a népszámot (sok más nagyvárossal ellentétben) úgyszólván teljesen területi bekebelezések nélkül érte el. Fejlődését a köv. számlálási eredmények mutatják:

1851-ben 178.062 lak.
1869-ben 280.349 "
1880-ban 370.767 "
1890-ben 506.384 "
1900-ban 733.358 lak.
1910-ben 880.371 "
1920-ban 928.996 "
1930-ban 1,006.184 .,
1935-ben 1,060.720 lak.

Gyarapodás

1900 közt a gyarapodás évi átlaga 6.2% volt, 1900 és 1935 közt már csak 1.2%. A szaporodás lassabbodását egyrészt a telítettség nagyobb foka, másrészt és túlnyomólag a világháború és a forradalmuk egészségügyi, ipari és pénzügyi válságai, végül a környékbeli községek erős felduzzadása okozza. (Az ú. n. Nagy-Budapest körzetébe eső községek lakossága 1875 17.000 emberről 1/2 millióra szaporodott. A válságos Időkben alábbhagyott a természetes szaporodás (az élveszületéseknek az összes halálozásokkal szembenálló túlsúlya) és a tömeges bevándorlás. 1920-tól 1930-ig a szaporodás 8.3%; ebből a születések többlete a halálozásokkal szemben csak 0.1%, a bevándorlás többlete a kivándorlással szemben 8.2%. Ez utóbbi tétel nélkül tehát B. szaporodása úgyszólván teljesen megállott volna.

Pestről Budára

Érdekes jelenleg a népességnek Pestről Budára való fokozott átvándorlása. 1900-a 733.358 embert kitevő lakosság lakott Budán, 1935-ben már az 1,060.720 lakosnak 23.39%a. Ez párhuzamos a budai hegyvidék és a lágymányosi-kelenföldi rész rohamos beépítésével és a lakosságnak egészséges levegőre s kertes ház bírására irányuló törekvésével. A lakosság megoszlása kerületek szerint 1935-ben a következő volt:

l. ker.2.10%VIII.ker.13.63%.
II. "5.41%IX."9.47%
III. "5.85%X."6.64%
IV. "2.37%XI. "5.51%
V. "6.74%XII. "4.52%
VI. "9.60%XIII. "7.76%
VII. "12.97%XIV."7.43%

Mielőtt a legújabb kerületi szétválasztás megtörtént, Budán az I. kerületnek volt a legtöbb lakosa.

Megoszlás életkorok szerint:

9 évesig 10.4% 40-49 évesig 14.6%
10-19 "14.2% 50-59 " 10.3%
20-29 "21.8% 60-69 " 5.9%
30-39 "19.9% 70-79 " 2.4 %
80 felett 0 5%.

A kereső korosztályok (20 évestől 60 évesekig) 66.6%-ot tesznek ki. A korosztályok, úgy mint világszerte, eltolódtak az öregek javára.

Vallás

Hitfelekezetek szerinti megoszlás 1930-ban (ill. a zárójelben 1870-ben): r. kat. 60.7%; (72.1); gör. kat. 1.1 (0.2); gör. kel. 0.4 (0.7) ág. ev. 5 (5.3); ev. ref. 12.1 (4.8); unit. 0.3 (0.0); izr. 20.3 (16.6); egyéb 0.1 (0.3)%. Feltűnő és aggasztó az izraeliták nagy aránya, és a sok rejtett (átkeresztelkedett) ellenére arányuk további növekedése.

Nyelv

Anyanyelv szerint, 1930-ban, ill. 1880-ban: magyar 943% (56 7); német. 38 (344); tót 0.8, román 0.1, horvát 0.1. szerb 0.1; egyéb és ismeretlen 6.8 (7.8)%. Látnivaló a magyarság térfoglalása, a magyarosodás és a vidéki magyarság bevándorlása következtében. Honosság szerint: magyar volt 966.979 ember, csehszlovák 10.856; lengyel 8653; román 5423; osztrák 5014; jugoszláv 7439; birodalmi német 7146.

Műveltség

Műveltségi állapot szerint: a 6 éven felüliek közül ír és olvas 96.6%; csak olvas 0.4%; se nem ír. se nem olvas (teljesen analfabéta) 3% (1870-ben még 30%). Iskolai végzettség szerint: főiskolát végzett 33.398 férfi és 4447 nő; érettségit tett 59.100 férfi és 24.154 nő; csak 4 elemit végzett 95.189 férfi és 130.143 nő, tehát a lakosságnak kereken 1/4-ed része (1930).

Foglalkozás

Foglalkozás szerint, keresők és eltartottak együttesen: őstermelésből él kereken 1%; iparból 38%, kereskedelem és közlekedésből 22%, közszolgálatból és szabad foglalkozásból 12%; háztartási alkalmazott és napszámos 12%; vagyonából él 12%, stb. 100 keresőre jutott 76 eltartott; önálló foglalkozású volt 120.575 ember; tisztviselő volt 111.152, egyéb segédszemélyzet 341.434 emberi; összesen 573.161 kereső és 433.023 eltartott (1930).

Népmozgalom

Népmozgalom. 1. házasságkötés. 1000 emberre esett 1874-ben 116, 1935-ben 113 házasságkötés (a világháború utáni első évben 24), 1935-ben a vőlegények túlnyomó része a 25 és 30 év köztiekre esett (33.9%), a menyasszonyoké a 20 és 25 év köztiekre (35.4%); a legfiatalabb vőlegény 16 éves, menyasszony 14 éves; a legöregebb vőlegény 84 éves. menyasszony 74 éves. A 11.877 házasságkötésből 4166 volt vegyesházasság, ebből 766 keresztény-izraelita házasság. Válással felbomlott 1794 házasság. 2. Szülések. 1935-ben 16.048 élveszületés volt, ez 1000 emberre 14.9 szülöttet tesz ki. 1875-ben még 1000 emberre 44.3 szülés esett; az utolsó negyedszázad alatt pedig átlag 21.3. Halandóság. 1935-ben 15.587 halálozás történt, ez 1000 emberre 14.8 halálesetet jelent. 1874-ben még 43% volt az arányszám, 1910-ben már csak 18.5%. A csecsemő és gyermekhalandóság arányszáma is leesett. Ez a kedvező fejlődés elsősorban a fejlettebb egészségügynek és a lakásviszonyok javulásának következménye. A haláltokozó leggyakoribb betegségek: a tuberkulózis (12%), a szívizombetegségek (10%), a tüdőgyulladás és a fertőző betegségek (88%). öngyilkos lett 585 ember, gyilkosság áldozata 40, baleseté 365.

C11281.gif

Budapest belső területének átnézeti képe.

Épület és lakásviszonyok.

B.en 1935-ben 27.973 lakóház és 4322 egyéb, összesen tehát 32.295 épület volt; 12.949 Budán és 19.346 Pesten. Az utolsó negyedszázad alatt az épületszám 79%-kal szaporodott az egész fővárosban; Budán 90%-kal. Ebből is látni a lakosoknak Buda felé Irányuló áttelepedését. B. új város: 1870 előtt épült ház csak 3291 áll benne (11%). 1930-ban az épületek 55%-a volt földszintes. 23%a négy és többemeletes. 3900 ház nélkülözte a vízvezetéket, 6800 a rendes csatornázást. Az épületek tulajdonosainak száma 19.758 volt. köztük 1432 jogi személy. A rendes lakások száma 1930-ban 247.688 volt (1880-ban 72.0001. A lakások között csak konyhából állott 775. egyszobás volt 53%, kétszobás 26%, háromszobás 11.7%; 9% a még nagyobb lakás. Csak konyhából álló lakásban lakott 2260. egyszobásban 442.087. kétszobásban 249.000, háromszobásban 122.400, négyszobásban 60.400, ötszobásban 24.300, még több szobásban pedig 16.100 ember; pincében 14.200. padláson 1500. A zsúfoltság ugyan az utóbbi évtizedekben enyhült, azonban még 1930-ban is a következő adatok jellemzik: a lakosságnak kb. 10%ára jutott fejenkint 11 szoba, másodmagával 325%, harmadmagával 20%, negyedmagával 13%, ötöd és többedmagával kb. 20% lakott. Albérlő és ágyrajáró a lakosságnak kb. 12%a volt.

Építkezések

Az új építkezések a legtöbbször nem követték a lakásszükségletet. Különösen 1900 és 1910 közt és a háború utáni években, 1925-ig volt az építkezések elmaradása miatt nagy lakásszükség (utóbbit erősen növelte a menekültek és letelepedettek nagy száma). A pangást a kislakások építésével igyekezett a székesfőváros és az. állam ellensúlyozni. A Bárczy István polgármester által 1909-ben megindított akció eredménye a világháborúig, több mint 30 millió korona költséggel, 6740 lakás volt. A főváros 1925-ben folytatta az építkezést és a legutóbbi időkig, kb. 30 millió P költséggel, közel 5000 új lakást termelt. Ehhez járult az állam kisegítő építő akciója. A hatósági építkezések haszna abban is nyilvánult, hogy a magánépítkezést is lendületre bátorította. 1935-ben 775 lakóház épült, 3437 lakással. 1930-1935-ben évi átlagban a lakások 3'2%a állt üresen: ez az arányszám nagyvárosi szempontból elég normálisnak mondható, örvendetes jelenség a családi és társasházak megszaporodása, valamint a régi szükséglakásoknak kis házakkal, városszéli konyhakertes telepekkel való helyettesítése.

B. gazdasági élete és szervezetei.

B. mai gazdasági életének kezdetei a törökök kiűzetésének idejére nyúlnak vissza. A romokban heverő város benépesítésére császári pátenssel toboroztak Ausztriában és a német birodalomban kat. vallású német bevándorlókat. Ezek nagyrészt mezőgazdák voltak, de iparosok is sokan jöttek. A fejlődés csak lassan indult meg és egy évszázaddal később sem találunk B.-en fejlett ipart; Budának és Pestnek ekkor (1777) kb. 650-650 önálló iparosa volt, kb. kétannyi alkalmazottal. Az ipar még teljesen a kisipar fokán állt; nagyobb üzemnek v. gyárnak nem találjuk nyomát.

XIX. század

A XIX. sz.-ban érezhetővé kezd válni Pest fölénye; az ötvenes évek elején Pestnek már több, mint háromszor annyi önálló mestere (kb. 4000) van, mint Budának. Első adatunk a gyáriparról 1846-ból való. Ebben az időben a fővárosban (Pesten és Budán együtt) 40 gyár és 70 nagyobb üzem működött, ezek közül 7 selyemfonó, 11 posztógyár, 4 kelmefestő, 4 gépgyár, 2 vasöntő. Az iparosodást igen jótékonyan mozdította elő a Kossuth Lajos alapította Iparegyesület által, 1842-ben rendezett első iparkiállítás s az ugyancsak általa 1844-bon alapított Országos Védegyesület.

Abszolutizmus

Az abszolutizmus osztrák centralisztikus politikája nem kedvezett a magyar ipar fejlődésének. A kiegyezés utáni időben azonban B. ipara hirtelen nagy fejlődésnek indult; ezt B. központi fekvésén kívül annak is kell tulajdonítanunk, hogy az ipar gépesítésének s az új termelési módszereknek eredményei ekkor jelentkeztek fokozott erővel nálunk. Az egyes gyáripari szakmák külön-külön érdekképviseletekbe tömörültek s ezek fölé, mint csúcsszervezetét, megalkották a GyOSzt, a Gyáriparosok Országos Szövetségét, 1902-ben. B. az ország legnagyobb gyárvárosa; az ország ipari termelése értékének kb. felét Budapesten állítják elő. Az iparral és kereskedelemmel foglalkozók a lakosság kb. 60%át, a gazdasági pályán működők összesen kb. 70%át teszik ki.

Világháború

A világháború tragikus kimenetele súlyos csapást mért a magyar iparra, mert egyrészt nyersanyagának jelentékeny részétől (vas, szén, ólom, fa, stb.) fosztotta meg, másrészt természetes fogyasztó piacaitól zárta el. A világhírű malom és gépipart érte a legsúlyosabb veszteség; viszont az önellátási törekvések következtében új iparágak (tápszer, textil, csokoládé, stb.) indultak nagy fejlődésnek. Az ipari exportunkban a legnagyobb szerepet játszó gép ipari termékek (villanymozdonyok, erőművek, transzformátorok, sínautók) nagyrészt B.-i gyárakban készülnek.

Ipar

Az ipari fejlődéssel kapcsolatos a kereskedelem, a közlekedés, a biztosítás és a hitelügy fejlődése is. A kereskedelem a XVIII. sz. végén vett nagyobb lendületet. Az első kereskedelmi érdekképviselet az 1699-ben alakult Pesti Polgári Kereskedelmi Testület volt, ez 1864-ben magába olvasztotta az Izr. Kereskedők Testületét s a Kir. Kiváltságos Nagykereskedők Testületét, 1898-ban pedig mint Budapesti Kereskedelmi Testület egyesült a Budapesti Nagykereskedők és Nagyiparosok Társulatával. A kereskedelem fejlettségben a XIX. sz. közepén már jóval megelőzi az ipart, Pest-Buda patrícius cégeinek tulajdonosai a város legbefolyásosabb polgárai.

Széchenyi István

Széchenyi István kezdeményezésére alakult meg a Dunagőzhajózási Társaság, készült el a Lánchíd, a Dunaszabályozás, alakult meg a Gazdasági Egyesület és a Gyáralapító Társaság. Kossuth és Batthyány teremti meg a Magyar Kereskedelmi Társaságot. A fejlődés legfontosabb tényezője azonban az egész országot behálózó vasút megteremtése volt, B.tel mint középponttal; ehhez csatlakozott a közraktárak és hűtőházak létesítése. Virágzásnak indult a dunai hajózás is; azonban az összeomlás után helyzete mind súlyosabbá vált. Fellendítésére építtette meg a magyar kormány a csepeli vámmentes szabadkikötőt, amelybe alacsonyabb járatú tengeri hajók is befuthatnak. Így B. a magyar tengeri hajók központjává is vált.

Biztosítás

A biztosítási ügy aránylag későn jelentkezett B.-en. A XIX. sz. közepe táján két idegen társaság, a Generáli és az Adria működött, de 1857-ben megalakult az Első Magyar Általános Biztosító Társaság és 1867-ben a Pesti Biztosító Intézet, amely 1879-ben egyesült a Fonciére Általános Részvénytársasággal, Fonciére Pesti Biztosító Intézet néven. A hitelügy terén az első döntő lépés Fáy s nevéhez fűződik; 1839-ben megalapította a Pesti Hazai Első Takarékpénztár is Egyesületet. Ezt követte a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, (1841), amely a szabadságharc alatt jegybankként is működött, az ú.n. Kossut bankókat ő hozta forgalomba. A Magyar Általános Hitelbank 1867-ben alakult. A pénzintézetek központi érdekképviselete a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete (TÉBE). A Bankok és takarékpénztárak legfőbb ellenőrző szerve a Pénzintézeti központ (PK). B.-en van a Magyar Nemzeti Bank főintézete is.

Gazdasági élet

Az ország gazdasági életének számos fontos intézménye székel B.-en. Ilyen áz áralakulást szabályozni hivatott Budapesti Áru és Értéktőzsde; 1864-ben alakult s magába olvasztotta a Pesti Lloyd Társulat által 1854-ben létesített Pesti Gabonacsarnokot. Ilyen a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, amelyet az 1850-ben kelt birodalmi rendelet hívott életre, az 1868:VI tc. szabályozott újból s amely a kereskedők és iparosok érdekeit képviseli a hatóságokkal szemben; ez a testület hívta életre a B.-i Nemzetközi Vásárt, a Magyar Vámpolitikai Központot, az Országos Hitelvédő Egyletet, a Konjunktúrakutató Intézetet. A külkereskedelmi forgalmat szolgáló szervek közül a legfontosabbak a kormány irányítása alatt működő Külkereskedelmi Hivatal és a nemzetközi kamarák (Magyar-Svájci, Magyar-Olasz Kamara, stb.).

Háztartás

B. községi háztartásának fejlődése. B. községi háztartása most 160 millió Ps keretben mozgó költségvetéssel dolgozik. 1874-ben bevételi tételei mai pénzben még 11 millió P-t sem tettek ki, 60 évvel később (1934) már 178 milliónál tartottak. A kiadások ekkor így tagozódtak: 25.7 millióval szerepel az igazgatás költsége, ebből a közigazgatási alkalmazottak fizetésére 13.9 millió, a nyugdíjasok járandóságára 6.7 millió jut. Út és csatornaépítésre, karbantartásra 4.2 milliót költött a város, az utak tisztántartására és egyéb köztisztasági szolgálat közel 7 millióba, a kertészet, a sétányok és fasorok fenntartása pedig 15 millióba került. A kölcsönök amortizációjára 18.6 milliót, a közoktatásra 36 milliót fordított a főváros. A közjótékonyság és szociálpolitika költsége kb. 20 millió, a közegészségügyi intézményeké 15.4 millió. A temérdek, egyre emelkedő közigazgatási, szociális és tanügyi kiadás fedezetére eleinte jóformán csak az adó és vámbevételek állottak rendelkezésre: a városi pótadó, a házbérkrajcár, a fogyasztási adópótlék, a kövezetvám és néhány más, apróbb bevételi forrás. Ebből a bevételből azonban beruházásra nem jutott. Pedig az új idők egyre újabb és újabb feladatok elé állították a városi közigazgatást. Végre nem lehetett kitérni a kényszerűség elől, hogy a főváros kölcsönpénzből teljesítendő beruházásokkal próbálja pótolni a régi idők mulasztásait.

Az egyesítés után

Az új B. élete az egyesítést követő esztendőben 10 millió forintos adóssággal indul meg. 1885-1890-ben kisebb függő kölcsönökkel dolgozott a háztartás. 1890-ben 25 millió forintos, 4.5%-os kötvénykölcsönt vett fel. melyből vízvezetéket, csatornázást, vásárcsarnokokat és iskolákat. épített. Ezt a kölcsönt 1903 nyarán 4%-os kamatozásúra konvertálta. 1897-ben vette fel azt a 100 millió koronás kötvénykölcsönt, melyből a vízvezetékhálózat kibővítése, iskolák, vásárcsarnokok, vágóhíd, közigazgatási épületek, stb. épültek. Mikor ez a pénz is elfogyott. 1905-ben útburkolás céljára egy 20 millió koronás függő kölcsönt, majd 1907-ben egy 10 millió koronás folyószámlakölcsönt vett fel a főváros. Akkor kezdődött B. életében az alkotásoknak az a korszaka, melyet "Bárczy-korszak"-nak szokás nevezni. A főváros vezetősége 1909-ben hosszú időre szóló munka és beruházóprogramot állított össze, megvalósítására 270 millió koronára volt szüksége. A munkaterv megvalósulása az iskola és lakásépítési akcióval indult meg, magával ragadta a magánvállalkozást is és megelevenítette a bosszú idő óta pangó ipart.

Telkek

Igen nagy telekkomplexumokat vásárolt a főváros és ezzel a városfejlesztés irányítását kiragadta a telekspekuláció kezéből. Ebből a kölcsönpénzből építettek fel kb. 6000 kislakást, számos Budapesti iskolapalotát; ebből váltották meg a gáz és villamosműveket és építették fel a hatalmas óbudai gázgyárat, a kelenföldi elektromos telepet. Nagyszabású közélelmezési intézmények létesültek, melyeknek B. különösen a világháborúban vette nagy hasznát. Ebből a pénzből épültek még a fürdők s ebből vásárolta meg B. a városi villamosvasút részvénytöbbséget, hogy aztán később magához váltsa B. valamennyi közlekedési és világítási intézményét. Csak az 1914 nyarán kitört világháború lassította meg a nagyszabású munkaterv teljes testetöltését. E beruházásokhoz kezdetben a külföldi pénzpiacon szerezte meg a fedezetet a főváros; ezek voltak az első "külföldi kölcsönei"; kamatterhüket ugyan súlyosan érzi a főváros háztartása, de nélkülük B. modern intézményeinek jórésze talán sohasem valósult volna meg.

Kölcsönök

A külföldi kötvénykölcsönök a következők: 2 millió fontsterling (1910), 105 millió francia frankos aranykulcson (1911), 134 millió aranymárka (1914). A háború alatt, 1916-ban, újabb 13 millió márkás, 1918-ban 150 millió koronás és 1920-ban 200 millió koronás kötvénykölcsönt vett fel B. A háború után a hazai kötvénykölcsönüket kisorsolták, az idegen valutára szólók amortizációja dolgában pedig a főváros megegyezett a hitelezőivel. Azóta a községi háztartás adóssága 4 új kölcsönnel gyarapodott. Ezek: 1. az 1927. évi 6%-os 20 millió dolláros; 2. az 1930. évi 6.8 millió dolláros és 250 ezer fontsterlinges függő kölcsön; 3. a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetétől felvett 1 millió pengőről szóló törlesztéses kölcsön; 4. az 1935. évi 21 millió pengős 5 1/2 %-ot kamatozó törlesztéses kölcsön. Az 1935. évi zárszámadás szerint a községi háztartás összes adósságai 358.6 millió pengőre rúgtak. A főváros vagyonára vonatkozó adatokat l. a B. községi szervezete és pénzügyei c. fejezetben (1126. old.).

Adózás

B. lakosságának adóteljesítménye. A községi háztartás legnagyobb jövedelme az adóbevétel. Az adózási viszonyokban a háború utáni időkben nagy változások történtek. A háború előtt a főváros legjelentékenyebb bevétele a városi vámon, fogyasztást adón, házbérkrajcáron és jogbevételen kívül a községi pótadó volt. A községi pótadó 1873-tól 1908-ig az állami egyenes adók 25%-a volt. 1908-ban felemelték az adókulcsot 33%-ra, 1916 ban 60%-ra; a háború után pedig leszállították 50%-ra. Közben azonban régi adók megszűntek és új adók támadtak, úgyhogy a háború után a főváros kereső népének adószolgáltatása jelentékenyen megnőtt:

1874-ben1935-ben
millió pengőmillió pengő
állami adó15.7124.5
községi adó6.362.9
együtt 22.0 187.4
Egy egy főre esik:
1874-ben1935-ben
állami adó 54.48 P117.45 P
községi adó 21.76 " 59.39 "

Az állami adóbevételek az Illetékkel együttesen 1935-ben 1536 millió Pt, a forgalmi adóbevételek 567 millió Pt tettek ki. Az 1937. évi költségvetés a községi szolgáltatásokat 743 millió pengővel irányozta elő. Az előirányzat legnagyobb tételei (millió P-ben): községi pótadó 173; kereseti adó 151; házbérkrajcárok 76; szemétfuvarozási illeték 37; városi ingatlanvagyon átruházási illeték 4.4; részesedés a forgalmi adóból .1; községi fogyasztási adó 11.2; városi vám 6.3; közlekedési adó 4.8. Az adóigazgatás költségeire 4,282.206 Pt szánt a főváros, vagyis minden adópengő behajtása kb. 56 fillérbe kerül.

Egyenes adók

Az egyenes adók közül legnagyobb összeggel szerepel a bevételi tételek között a házbéradójövedelem. 1935-ben 2543 millió Pt jövedelmeztek a budapesti búzák. Az adómentes házak és a kedvezményes adó alá eső helyiségek bérjövedelmének leszámolásával 1941 millió P az a bérjövedelem, mely után állami és városi adóban a pótlékokkal, illetékekkel és házbérkrajcárral együtt 874 millió Pt fizettek a B.-i háztulajdonosok. Igen jelentékeny tétele a B.i állami adóbevételeknek a háború után rendszeresített jövedelem és vagyonadó bevétel is; belőlük a főváros nem kap részesedést. 1936-ban az elsőre 14.4 millió P, a másodikra 2.9 millió P volt kivetve.

Adónemek

Utóbbi két adónem statisztikája érdekes világot vet B. és az ország népességének jövedelmére és vagyoni megoszlására. 1933-ban B.-en 70.852-en fizettek összesen 15.5 millió P jövedelmi adót, 498.5 millió P jövedelem után. Ugyanekkor az egész országban 1046.5 millió P jövedelem után 239.764-en fizettek 27.1 millió P jövedelemadót. A helyzet tehát az, hogy az ország kb. egy milliárdnyi jövedelemadó alá eső jövedelméből fél milliárd után 70.000 B.i lakos fizet adót, a másik fél milliárd után fizetett adó pedig a vidék 170.000 adófizetője között oszlik meg. 1000-10.000 P jövedelme volt 1933-ban 66.000 fővárosi adófizetőnek; 7409-en 10.000 Pnél nagyobb évi jövedelem után fizettek jövedelmi adót; 50.000 Pnél nagyobb évi jövedelem után 240-en adóztak. Utóbbiak közül 30-nak a 100.000 Pt is meghaladta az évi bevallott jövedelme. Vagyonadót 35.725-en fizettek 1933-ban B.en, még pedig 10,000 Pn aluli jövedelmet hajtó vagyon után 29.761-en; 10.000 Pn felüli után 5964-en. Vagyis a lakosság 35%a fizetett vagyonadót. Fizettek pedig 32 millió vagyonadót 29454 millió P vagyon után, melyen 3542 millió pengő volt a tőketartozás. Ezzel szemben az egész országban a vagyonadókötelesek száma 180.012, vagyis ötakkora, mint Budapesten. Ezek 8294.5 millió Pt kitevő vagyon után adóztak; a 8294.5 millió P vagyonon 1045.4 millió. P volt az adósság.

B. fogyasztása.

B. népe a keresményének jelentékeny rákölti a gyomrára; hogy mit fogyaszt, arról a következő számok tájékoztatnak. 1933-ban elfogyasztott: 13.011.841 kg marhahúst, 9,791.316 kg borjúhúst, 469.563 kg juhhúst és bárányhúst, 607 kg kecskehúst, 16.032.631 kg sertés és süldőhúst, 84.352 kg malachúst. 1.856.721 kg lóhúst, összesen 41.247.033 kg súlyban. Egy-egy főre esett a húsfogyasztásból kg -ban:

19301933
Marhahús 13.25 12.63
Borjúhús 7.25 9.51
juhhús 0.37 0.46
Bárányhús0.36 0.46
Sertés, süldőhús 17.06 15.57
Malachús 0.17 0.08
Lóhús2.58 1.80
Együtt 41.0440.05

Húsfogyasztás

E számok szerint az utolsó évek húsfogyasztása mennyiségileg ugyan nem, inkább minőségileg mutat eltérést. Évről-évre csökken a lóhúsfogyasztás, ebből sokan a megélhetési viszonyok javulására következtetnek. 1934-ben még 8484 lovat vágtak le a budapesti vágóhídon, míg 1935-ben a levágott lovak száma már a 8000-et sem érte el. 1935-ben 42.629 nagymarhát, 162.675 aprómarhát vágtak le és 742.502 sertést szúrtak le a vágóhídon. Az a tapasztalat, hogy ha olcsó a baromfi és jó a gyümölcstermés, akkor kisebb a marha és sertéshúsfogyasztás. 1935-ben közöl 2 millió ludat, több mint 800.000 kacsát, kappant és pulykát, közel 6 millió csirkét és tyúkot, 48 q libamájat, 85 és fél ezer nyulat, 11.500 kg feldarabolt vadhúst, 23.500 fácánt, több mint 19.000 vadkacsát és foglyot, kb. 2 millió kg halat és 336.000 rákot fogyasztott B. népe. A nagy vásártelepre vasúton és hajón ugyanakkor közel 39.000 q tojást, 16.819 q tejterméket, csaknem 200.000 q zöldséget és zöld főzeléket, kb. 100.000 q vöröshagymát, 87.000 q fejeskáposztát. 123.000 q belföldi és 109.000 q külföldi gyümölcsöt, 36.000 q dinnyét és 662.000 q burgonyát hoztak be.

Kenyérfogyasztás

Nem lehet pontosan megállapítani, hogy mekkora a kenyérfogyasztás, és így nem lehet ellenőrizni azt a sűrűn hangoztatott véleményt som, hogy az utóbbi években, talán a soványító-divat terjedésével kapcsolatban, erősen csökkent Budapest kenyérfogyasztása. Annyi azonban bizonyos, hogy míg 1932 bon közel 93.000 q kenyeret sütött a községi kenyérgyár, addig 1934-ben a gyár termelése a 60.000 q-t sem érte el. Csökkent a tejfogyasztás is. 1929-ben még átlag 363.128 l tejet ivott meg naponta B. lakossága és 11 főre átlag 0.37 l-nyi tejfogyasztás esett, míg 19.15 ben csak 234.056 l volt a napi fogyasztás és a fejenkinti tejkvóta 0.23-ra zsugorodott. Míg az ország népességének fejenkinti alkoholfogyasztása az 1929-1933. termelési évek adatai szerint 4.78 lt tett ki, addig a B.i fejkvóta 1930-1933-ban közel járt a 6 lhez. A bor és sörfogyasztás terén ugyancsak a fővárosi lakosság évenkinti mennyisége a jelentékenyebb: a borfogyasztás 3694 les és a sörfogyasztás 14 31 les B.i fejkvótájával szemben országos viszonylatban 3277, ill. 3 94 les számot mutatnak az utolsó évek átlagai. A sörfogyasztás erősen függ a borterméstől. Ha sok bor termett és olcsó a bor, akkor kevesebb sör fogy. 1930-ban 31.9 millió 1 bort és 21.5 millió 1 sört ivott meg B., viszont 1933-ban, mikor a borfogyasztás 461 millió l-re emelkedett, a sörfogyasztás 87 millió l-re csökkent.

Élelmezés

A főváros élelmezését sokágú szervezet igazgatja és irányítja. A közvágóhidak, vásárcsarnokok, vásárok és a nagyvásár a főszervei ennek az apparátusnak, melynek értékét az 1935. évi vagyonleltár 33 5 millió Pvel állítja be. A piaci árak egyensúlyban tartását szolgálja a Községi Élelmiszerárusító üzem, mely évente közel 13 millió P forgalmat, a Lóhúsüzem, mely egymilliót, a községi kenyérgyár, mely 17 milliót forgalmaz egy esztendőben. A főváros sertéshizlaló részvénytársaságának a vagyonát 4.4 millió Pre becsülte az 1935. évi zárószámadás.

Vízellátás.

B.et a káposztásmegyeri és kisrészben az újlaki, meg a megyeri vízművek látják el vízzel. 1935-ben közel 70 millió m3 vizet szállítottak ezek a vízművek és napi átlagban 11 főre 182 liter víz jutott. A vízellátás és a mai vízművek alapját Lindley angol mérnök vetette meg 1867-ben. A pesti Dunaparton, a Margithíd táján épített 4 kútból napi 2000 m3 vizet termelt és ezt gőzgépes dugattyús szivattyúk segítségével osztotta szét a csőhálózatba. 1878-ban Wein vízműigazgató az Országháztéren épített ú. n. gyűjtőcsöves víztermelő berendezést, ez a pesti városrésznek már 20.000 m3 ivóvizet szolgáltatott (ma is üzemben van). Az ugyanakkor az óbudai újlaki Dunaparton épült vízműtelep egy ideig a pesti oldal vízszükségletének egy részét is fedezte (szintén üzemben van még). A rohamosan fejlődő város vízszükségletét azonban ezek a telepek nem tudták kielégíteni és ezért kisegítésül mesterséges szűrőberendezésekkel szűrt, nyers Dunavizet szállítottak a fogyasztóknak. A kolerajárvány kényszerítette ki a végleges vízműtelep létesítését: Kajlinger Mihály vízműigazgató építtette meg 1893-ban, a káposztásmegyeri Dunaparton. Ez fedezi ma a főváros vízszükségletének legnagyobb részét.

Egy főtelep és két átemelő telep

Egy főtelepből és két ú. n. átemelő telepből áll. A gépházak 73 aknakút és 74 csőkút vizét szállítják két, egyenkint 1200 mm átmérőjű öntött vascsövön a főváros balparti részébe és onnan tovább, a Ferenc József hídon át Lágymányosra, E kutak a Duna balpartján, továbbá a szentendrei és palotai szigeteken 187.000 m3-nyi napi teljesítőképességgel működnek. A káposztásmegyeri főtelepen 1893-ban helyezték üzembe a napi maximálisan 20.000 m3 víz tisztítására szolgáló, mangántalanító szűrőberendezést. A balpart vízellátására szolgál még a Kossuth Lajostéri vízműtelep. mely a Margithíd mellett levő, 1047 m hosszú, vízszintes gyűjtőcső segítségével termeli a vizet és egyenesen a csőhálózatba dolgozik. A Duna jobbpartján jelenleg csak az Óbuda-újlaki vízműtelep dolgozik, 42 ezer m3 napi teljesítőképességével. A B.-i vízművekbe 39 millió P van befektetve; az üzem kiadásai meghaladják az évi 115 millió Pt.

Forgalom. Világítás.

B. távolsági, szemel a és áruforgalmát az Államvasutak, a Helyiérdekű vasutak, a Folyam és Tengerhajózási, valamint a Dunagőzhajózási Társaság hajói, a helyi forgalmat a Beszkárt villamos vasútjai, az autóbuszok, géperejű és lófogatú bérkocsik, meg a magánautók bonyolítják le. Az első gőzhajó 1830-ban kötött ki a pesti parton (a Dunagőzhajózási Társaságé volt). Az első vasutat, a pest-váci vonalat 1846. július 15-én nyitották meg. Ma az Államvasutaknak 16 állomása van Budapesten. Legforgalmasabb a Keleti pályaudvar, melyről 1935-ben 27 millió 6-a a Nyugati pályaudvar, melyről 22 millió utas utazott el. Az Államvasutak valamennyi fővárosi állomásán 1935-ben összesen 82 millió jegyet adtak ki. A szomszédos forgalmat a Budapesti Helyiérdekű Vasutak (HÉV); a Haraszti Ráckevei h. é. vasút; a Budapest Újpest-Rákospalotai h. 6. vasút; valamint a Budapest-Szentlőrinci h. é. vasút bonyolítja le.

4 helyiérdekű vasút

E 4 helyiérdekű vasútra a fővárosi állomásokon 1935-ben 123 millió jegyet adlak ki. A két hajózási vállalat állomásairól 262.000 utas utazott el. A főváros helyi forgalmán a villamos vasutak osztozkodnak az autóbusszal. Mindkét vállalat a főváros tulajdona és a Budapesti Székesfővárosi Közlekedési Rt. (Beszkárt) igazgatása alatt áll, a helyiérdekű vasutakkal, a Földalatti vasúttal, a Svábhegyi Fogaskerekű Vasúttal, a Budai Hegypályával (Sikló) és a trolleybusszal együtt. A közúti vasutak személyforgalma 1935-ben 3339 millió volt. A személyszállítási bevétel 45 millió Pt tett ki. Az autóbusznál 20.6 millió főre rúgott a személyforgalom, a bevétel 63 millió pengőt tett ki. A legnagyobb a járműforgalom a Berlini téren, itt 1935. febr. 15.én 19.851; máj. 15.-én 22.258; szept. 13.án 24.486 és dec. 13.án 24.520 jármű ment keresztül. 1935. szept. 13-án a személyautóforgalom legnagyobb volt az Oktogon téren (8206) és a Berlini téren (7193); a kerékpárforgalom pedig a Kálvin téren (9789).

Repülőgép

Repülőgép 1935 ben 2147 érkezett (6730 utassal) és 2106 Indult (7087 utassal). Bécs és Budapest között 8329 volt a repülőjáratok utasforgalma.

Villamos vasút

B. mai közúti villamos vasúthálózata két magánvállalatnak, a Budapesti Közúti Vaspályatársaságnak és a Budapesti Városi Villamos Vasút Rt.-nak az egyesítéséből keletkezett. 1918-ban történt az egyesítés és 1923-ban vette saját kezelésbe a főváros ezt a hatalmas üzemet. A Közúti Vaspálya Társaság utasszállító üzeme eredetileg lóvontatásra volt berendezve s mikor 1866 aug. 1-én megindultak az első kocsik a Kálvin-tértől az Országúton (Múzeum, Károly és Váci-körút) keresztül, akkor még bérelt lovak húzták végig az egyetlen sínpáron. A következő évben Budán is létesült lovasát; a kettő hamarosan egyesült. 1889-ben alakult meg a Budapesti Városi Villamos Vasút. Ennek a versenye késztette a Közúti Társaságot, hogy 1895-ben szintén villamos vontatásra alakítsa át a maga vasútját. A Beszkárt pályahossza most 141 km. Az autóbuszüzem 35 viszonylatban, 299 km-es vonalhosszon, 141 kocsival bonyolítja le a forgalmat. Ezenkívül van még Budapesten (1935) 5307 személyszállító magánautó és 1764 bérautó; 1670 géperejű teherszállító kocsi, 326 autóbusz és 466 egyéb kocsi, valamint 2996 motorkerékpár.

Áruforgalom

Az áruforgalom alakulására az alábbi adatok vetnek világosságot. 1935-ben B.re vasúton 456 millió q; hajón 119 millió q, összesen 575 millió q áru érkezett. Elszállítottak: vasúton 119 millió qt, hajón 10 millió qt, összesen 129 millió q árut. A B. Újpesti kincstári kikötő 1935-ben 71.976 tonna árut forgalmazott A szállító alkalmatosságok közt legnagyobb számmal (1106) vasuszály szerepel. A M. Kir. B.-i Vámmentes kikötő forgalma 1935-ben: készlet és betárolt áruk együtt 3 0 millió q (biztosítási értéke 416 millió P); kitárolt áruk 25 millió q (biztosítási értéke 339 millió P).

Világítás.

Budán 1777-ben, Pesten 1790-ben gyújtották meg az első utcai lámpákat, vagyis olajmécseket. Pesten 1816-ban kísérleteztek első ízben gáz előállításával. 1840-ben a Nemzeti Színházat már gázzal világították, de a gázt a színház saját gázkészítője állította elő. Csak 1856-ban építette meg az Osztrák Légszesztársaság Pesten az első nagy gázgyárat; termékét a 60-as években, a Lánchídra szerelt csövön keresztül átvezették Budára is. A pesti főutcákon 1856-ban, karácsony éjszakáján gyújtották meg az első gázlámpákat. Később a gáz az utcák világításában is osztozkodni volt kénytelen a petróleumlámpával, melyet 1858-ban találtak fel; 1864-ben szerelték fel az első petróleumlámpákat a pesti utcákon. A gázgyárat 1910-ben a főváros megváltotta és Óbudán nagyszabású gázműveket épített. Ma ez látja el B. gázszükségletét. 1935-ben a gázművek főcsőhálózatának hossza 920.5 km volt; a felhasznált gázmennyiség 86.7 millió tonnát tett ki és ebből közvilágításra 8.4 millió m3 jutott. A gázgyár ellátja Újpest és Kispest fogyasztását is. 1935-ben több mint 40.000 gáztűzhely (sütő-főző), több mint 44.000 gázfőző és 35.000 gázvasaló volt használatban.

Ívlámpák

Az első elektromos ívlámpákat a Ganz gyár szerelte fel a Ganz-utcában. 1881-ben egy dunaparti kávéház rendezkedett be villanyvilágításra, 1883-ban pedig, 200 izzólámpa felszerelésével bevonult a villany a Nemzeti Színházba is. Azonban villamosáram-szolgáltatás csak 1893-ban kezdődött, amikor két magánvállalat: a Magyar Villamossági Rt. és a Budapesti Általános Villamossági Rt. áramfejlesztő telepei megkezdték működésüket. A villamos világítás rövid idő alatt nagy hódított, 1910-ben már 34.044 volt az elektromos áram fogyasztóinak száma. A Magyar Villamossági Rt.-ot a főváros 1914-ben váltotta meg, a Budapesti Általános Villamossági Részvénytársaság telepét 1918-ban. Azonban még e régi telepek megváltása előtt 1911-ben elhatározta, hogy maga is épít áramfejlesztő telepet; így épült meg a kelenföldi áramfejlesztő telep, mely 1914-ben kezdte meg üzemét. Az áramfogyasztás rohamosan fejlődött, a fejlődést élénken mutatják a következő számok:

19201934
Fogyasztók száma111.797243.053
Értékesített árammennyiség
(millió kWh-ban)
65.2237.8
Hálózat hossza km-ben1.0653.015
Évi szénfogyasztás
tonnában
202.000229.150

Hidak.

Pestet és Budát régen hajóhíd kötötte össze. Ez a híd 46 pontonra épült, hossza 240 öl, szélessége 4.4 öl volt s a korabeli utazók (Townson, Hoffmannsegg) a legnagyobb csodálattal emlékeztek meg róla.

A legfontosabb budapesti hidak adatai.

nevetáv
(km)
Hosszú
ság (m)
széles
ség
épültvassúly
tonna
költségtervező
a=kocsiúti
kerékvető
és korlát
közti táv
b=kocsiút
c= teljes
szélesség
Margithíd1.76072.89,11.06,
16.84
1872-75
1835-37
5012
1650
5 Mio Frt
5 Mio P
Soc de
Constr.
Batig-
nolles
E.
Gouin
Széchenyi
Lánchíd
1375.454.19,6.45,
14.83
1839-49
1913-15
2139
5194
6 Mio Ft
6 Mio P
T.W.
Clark
Erzsébet
híd
0.75378.62.8,11,
16.1
1898-
1903
11.1712 Mio KKeresk.
Minisztérium
Hídosztálya
Ferenc
József
híd
13654.7,10.7,
20.10
1894.9661025 Mio K Feketeházy
János
Horthy
Miklós
híd
1435.43.5,15.7,
22.7
1934-37800010 Mio KÁlgyai-
Hubert
Pál dr.

Lánchíd

Az első állandó híd, a Lánchíd építésére Széchenyi vezetése alatt, 1832-ben Híd-Egyesület alakult, amely 1838-ban, pályázat alapján, Tierney W. Clark angol hídépítőnek adott megbízást függőhíd építésére. A híd alapkövét 1842. aug. 24-én helyezték el. Az építést a tervező névrokona, Adam Clark vezette. A kulturális szempontból nagyjelentőségű, 22 láncra függesztett hidat 1849-ben, a szabadságharc leverése után adták át a forgalomnak. 1870-ben az állam 7 millió forintért megváltotta. A növekvő terhelés miatt 1913-15-ben az egész vasszerkezetet kicserélték; ezáltal a híd, anélkül, hogy vonalai szépségéből vesztett volna, merevebb lett. Az új híd anyaga teljesen hazai (Diósgyőr), míg a régi híd lánctartóját és saruöntvényeit Angliában készítették.

Margit-híd

A Margit-híd 1872-75-ben épült E. Gouin párizsi cég tervei alapján. A 150°-ban tört tengelyű híd hatnyílású, szerkezete különböző nyílású lapokra támaszkodó íveken nyugszik. A szigetre ágazó szárnyhíd 1901-ben készült. 1936-ban a hidat D. felé kiszélesítették (kocsipálya 1650 m, gyalogjáró 2X2.90 m, összesen 22.30 m), a vasíveket megerősítették s lapokra támaszkodás helyett csuklós kapcsolatot készítettek az ívek és pillérek között (kétcsuklós ívek). Ugyanakkor a gyalogjárók részére aluljárókat építettek.

Ferenc-józsef híd

A Ferenc József-hidat Feketeházy János tervei alapján az állami gépgyár gyártotta és szerelte. Főtartója négytámaszú csuklós szerkezet (Gerbertartó). A 79.3 m-es parti nyílásokat áthidaló szerkezet 640 m hosszú konzolokban folytatódik. A középső 175 mes nyílást tehát a két kinyúló konzol és egy beakasztott tartó hidalja át.

Erzsébet híd

Az Erzsébet hidat a kereskedelemügyi minisztérium hídosztályának tervei alapján, a diósgyőri gyár anyagából, az állami gépgyár gyártotta és szerelte. A maga idejében a világ legnagyobb lánchídja s Európa legnagyobb függőhídja volt. A merevíti, gerenda 378.6 m hosszú; csak a középső, 290 m hosszú része van a 22 láncból álló függőtartóra függesztve.

1. Margithíd (fele).
2. Lánchíd,
3. Erzsébet híd.
4. Ferenc József híd,
5. Horthy Miklós híd vázlata.

Horthy-Mikós híd

A Horthy Miklós hidat (Boráros téri híd) a kereskedelemügyi minisztérium hídosztályának (Algyői Hubert Pál) tervei szerint az állami gépgyár készíti. A terv szerint a mederhíd 4 támaszú, rácsos gerendatartó, 112+154+112 mes nyílásbeosztással, melyhez a pesti oldalon 5 drb 175 m-es, Budán egy 339 m-es parti áthidalás csatlakozik. A híd teljes szélessége 2270 m, vasszerkezeti súlya 8000 tonna 8 költsége kb. 105 millió pengő. 1934-1937-ben épült. Az alsó összekötő vasúti híd Kölber Ernő MÁV főfelügyelő tervei szerint készült, 1913-ban. Négy egyforma, 97 m-es vonóvasas ívből áll. A híd pillérei az 1873-76-ban készült s a háború után lebontott szerkezet felhasználásával készültek.

Vasúti híd

A felső vagy újpesti vasúti híd (a Budapest-Esztergom) vasútvonalon) a téli kikötőn át az óbudai oldalra vezet. Kikötői része 220 m, dunai része 670 m hosszú. Vasszerkezetét az állami gépgyár, Schlick-Nicholson cég és a resicai művek készítették, 1893-96-ban. A hidat 1935-ben a növekvő vasúti megterhelésnek megfelelően megerősítették.

Árpád híd

A felsorolt hidakon felül még a Margitszigettől É.-ra egy újabb közúti híd van tervbe véve, melynek előzetes terveit Kossalka János dr. műegyetemi tanár készítette.

Közegészségügy.

B. legfőbb (II. fokú) közegészségügyi hatósága a polgármester, akinek ezt a feladatkörét a polgármesteri X. (közegészségügyi és köztisztasági) ügyosztály tevékenysége valósítja meg. Elsőfokú közegészségügyi hatóságok a kerületi elöljárók, akik egyben mint elsőfokú rendőrbírók is működnek. B. legfőbb, egészségügyi szaktisztviselője a tiszti főorvos; orvosi és közegészségügyi ügyekben ő a polgármester szakelőadója és egyben a közigazgatási orvosi személyzet szakfőnöke; munkakörét a mellé szervezett hivatal útján teljesíti. Az elsőfokú egészségügyi hatóságok, a kerületi elöljárók szakközegei a kerületi tisztiorvosok; munkafeladataikat a tiszti főorvos felügyelete és irányítása mellett teljesítik. A szegény betegek gyógykezelése a székesfővárosi kerületi orvosokra és az erre a munkára alkalmazott megbízott orvosokra hárul. A székesfőváros közegészségügyi igazgatásúban a tiszti főorvoson és a tisztifőorvos helyettesen kívül 30 tisztiorvos, 5 megbízott tisztiorvos, 23 kerületi orvos, 8 megbízott kerületi orvos (id. hivatalnok, gyakornok), hatósági orvos és 13 megbízott kerületi orvos (havidíjas, az ínségakció keretén belül) nyert alkalmazást (1936).

Közegészségügyi intézmények

A székesfőváros számos nagyjelentőségű közegészségügyi intézményt tart fenn. A Közegészségügyi és Bakteriológiai intézet 1887-ben létesült s 1930-ban új, modern épületbe költözött át. Ügykörébe tartozik mindazon hygiénés laboratóriumi és egyéb vizsgálatok elvégzése, amelyek a Járványvédelem és a tápszerforgalom hatályos ellenőrzése céljából szükségesek. Az intézet látja el B. ivóvizének állandó ellenőrzését is. B. Fertőtlenítő Intézete 1892-ben, a koleraveszedelem idején létesült. Az intézet kizárólagos joggal végzi a személyek és lakások fertőtlenítését és a fertőző betegek szállítását. A Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézet 1874-ben létesült. Tápszerek, gyógyszerek és egyéb közhasználati cikkek vizsgálatával és a tejforgalom különleges ellenőrzésével jelentékeny tényezője az egészségügyi közigazgatásnak.

Kórházak

B. kórházrendszere a székesfővárost az ország első gyógyító központjává avatta. A 10 községi kórház közt a legrégibb a Szt. Rókus (1796); nagy telepek: a Szt. István, Szt. László, Horthy Miklós és budai új Szt János-kórházak. Nevezetesség a VI. ker. legkülsőbb részén a csecsemő és gyermekkórház és szülőosztály. Egyetemi klinika 15, katonai kórház 4 van.

1935

1935-ben 19.205 kórházi ágy állt rendelkezésre, ebből 5151 az állami és katonai kórházakban, 7339 a községi kórházakban, 3544 a magánkórházakban, 1970 az elme és ideggyógyintézetekben és 1201 a szanatóriumokban. A kórházakban 1422 orvos működött, ezek közül 576 állami és katonai kórházakban, 351 pedig a községi kórházakban. A betegforgalom 1934-bon 254.157-re, az ápolási napok száma 5,521.079-re emelkedett. Ebből 95.535 a beteg és 2.067.587 ápolási nap a községi kórházakra számítandó.

Képek

Buda a török hódoltság alatt
Buda és Pest a török hódoltság alatt, J. Siebmacher Rézmetszete.
Buda és Pest látképe a Rózsadomb felől. 1787-ben.
Balra : A budavári Nagyboldogasszony (Koronázó v. Mátyás) templom. 1255 és 1269 közt épült, átépítette Schulek Frigyes. 1873-1896. (Magyar Filmiroda felv.) Jobbra: A Ferencrendiek temploma. Épült 1738-ban, tornya 1863-ban. utóbbi Wieser Ferenc műve. (Lengyel Lajos felv.)
XVIII.sz.beli házsor a Fortuna utcában, a budai Várban, (Haar-Máté felv.)
Budapest látképe esti világításban
Budapesti épületek
Budapesti épületek

Kórházak

A községi kórházak 1917 óta egységes vezetésűek; 4 kórházcsoportra oszlanak, mindegyik csoport élén egy-egy kórházi igazgatófőorvos áll, akik közül egyik a közkórházi központi Igazgató. 1936-ban nyílt meg a székesfőváros modern Eötvös Lóránt Rádium és Röntgenintézete. A tüdőbeteggondozó intézetek hálózatát 1917-ben alapozta meg a törvényhatóság. Azóta az intézetek száma 10-re gyarapodott s azok a tüdőbetegek gyógyításával, valamint a betegek és hozzátartozóik szociális gondozásával foglalkoznak; 1935-ben 36.513 új beteg jelentkezett az Intézetekben. B. kiváló iskolaegészségügyi intézményét 1926-bar. alapozta meg a törvényhatóság. Az intézmény felöleli fez óvódás és tanköteles gyermekek, valamint a tanoncok egészségügyi gondozását. Az intézményben 63 iskolaorvos, 39 szakorvos, 79 iskolanővér és 20 asszisztensnő tevékenykedik, 11 szakorvosi és 10 fogorvosi rendelőben. A tanulókat 1928 óta törzslapokon tartják nyilván; ezzel egészségügyi kataszterbe került a székesfőváros közel 100.000 óvódás és tanköteles gyermeke. Az iskolaorvosi intézmény keretében jut érvényre az iskolák hygiénés felügyelete és tanulók egészségvédelmi ismeretekre való oktatása is. A lélek és idegbetegek gondozása 1931 óta van intézményesítve. A két gondozó állomás, mint az egészségügyi közigazgatás szaktiszt viselőinek tanácsadó szerve fejt ki hasznos munkát. A halottakat 5 községi és 5 felekezeti temetőbe temetik, kötelező halottasházi ravatalozással. A Kerepesi-úti temetőt 1849-ben, a rákoskeresztúrit 1886-ban, a farkasrétit 1894-ben, az óbudait 1910-ben nyitották meg.

Orvosok

B.n 1935-ben 4059 orvos működött; a szülésznők száma 158 volt. A lakosság 191 gyógyszertárban szerezhette be gyógyszerszükségletét.

Ivóvíz

B. ivóvízzel való ellátásának, a szennyvíz és a szemét eltávolításának kiépítése ugyancsak az egészségügyi közállapotok kedvező színvonalon tartásának szolgálatában áll. A vízművek tevékenységét l. a Vízellátás c. fejezetben. A talajnak a szennyezéstől való megóvásában fontos eszköz a csatornázás. A XVIII. sz.-ban Pest, Buda és Óbuda szennyvize még nagyrészt nyílt árkokban és nagy vízállás mellett elöntéseket okozva folyt a Dunába. A múlt sz. közepetáján keletkezett első, téglából való csatornahálózat sugárrendszerben épült s mórt 8 helyen torkollt a Dunába, sok szennyezést okozott. A mostani modern betonhálózat főgyűjtőit 1896-ban építették s azóta állandóan fejlesztették. A csatornák hossza 698.609 m volt, amelyeknek értéke 52,430.760 P. A Soroksári úti központi csatornaszivattyútelep 1893 óta működik. A Köztisztasági Hivatal 7,246.348 négyzetméter utcaterületet gondozott és 469.447 m3 házi és 8574 m3 egyéb szemetet fuvarozott 1935-ben. Az egészségügyi szervezet fenntartása és fejlesztése a törvényhatóságra hatalmas anyagi kötelezettséget ró. De a meghozott áldozatok megtérülnek a betegedések és halálozások apadásában.

Hévizek, gyógyfürdők.

B. a világ legnagyobb fürdővárosa. 9 hévizű fürdője, több mint száz hévízforrása s többszáz keserűvízforrása van. A hévizek használata régi időkre nyúlik vissza. Aquincumban 7 nyilvános fürdő állott, a Szt István által Újlakon letelepített szerzetesrendek 4 fürdőkórházat építettek. A Mátyás király korabeli fürdőket Európaszerte ismerték. A török hódoltság alatt 8 pompás fürdő állott Budán. A visszafoglalás után nagyrészt romokban hevertek; I. Lipót hű embereinek adományozta őket, így lassan megint fejlődésnek indultak. A mai értelemben vett "B.fürdőváros" kialakításának kezdetei a háború előtti évekre esnek, de valójában a háború után indult meg a mai tekintélyes arányú fejlődés.

Dolomit

A budai hegyvidék dolomitból épült fel. Telve van repedésekkel, üregekkel. A csapadék nagy része ezeken keresztül a mélységbe szivárog, a főváros alatt elterülő dolomit üregeiben helyezkedik el, mint tárolómedencében, ott felveszi a föld melegét s így hévízzé változik. Nagy nyomás alatt áll s ezért olyan pontokon, ahol a kőzetek repedéseit nem fedi vizet át nem eresztő réteg, feltör a felszínre. Ez a "thermális vonal"-nak nevezett repedés a Gellérthegytől Békásmegyerig húzódik. Ennek mentén tör elő valamennyi természetes hévízforrás, részben a Gellérthegy, részben a József hegy alján, míg ettől É.-ra elszórtan langyos források fakadnak. A víztároló medencét több ízben meg is fúrták artézi fúrásokkal, még pedig a múlt sz. második felében a Margitszigeten és a Városligetben, majd a Gellért, Rudas és Szt. Imre fürdők mellett, legújabban pedig az alsó Margitszigeten és a Városligetben.

Hévizek

A B.-i hévizek útjuk legnagyobb részét mészkőben teszik meg, ennek alkotórészeit oldják ki, legfontosabb alkotórészük tehát a mész (kalciumion), azaz. a meszes hévizek közé tartoznak. Mivel azonban egyéb kőzetekkel is érintkeznek, azokból is kioldanak vegyi anyagokat (különösön szulfátot, rádium és thóriumsókat, konyhasót) és gázokat is nyelnek el (különösen rádiumemanációt, kéngázokat, szénsavat). Ezért az egyes források között, noha alapösszetételük azonos, mégis vannak bizonyos különbségek. B. hévízforrásai összetételük alapján a következő csoportokba oszthatók:

Meszes hévíz; Lukácsfürdő Kristály forrása.

Radioaktiv meszes hévíz; Gellért-fürdő, a Rudas-fürdő forrásainak nagyobb része. Hungária forrás. Kénes-meszes hévíz. Királyfürdő, Lukácsfürdő, Császárfürdő. Margitszigeti fürdő. Széchenyi-fürdő. Radioaktív kénes-meszes hévíz; Attila-forrás. Rádiumos meszes hévíz; Szt. Imre fürdő. Rádiumot kénes-meszes hévíz: Juventus-forrás. Alacsonyan koncentrált, langyos hévíz: Lukácsfürdő Tóforrása, a Császárfürdő Török-forrása, Római fürdő, Csillaghegy, a Kerékcsárda forrása.

Fürdő és ivókúra

A hévizek fürdő és ivókúrára használhatók. 1. Fürdőkúra. Fő alkalmazási területei: a reumás megbetegedések (ízületi gyulladás, izomreuma, idegzsába, ideggyulladás, ínhüvelygyulladás), további egyes különleges ízületi megbetegedések. Jó eredménnyel közölhetők általa egyéb gyulladások (különösen női megbetegedések) és a mozgási szerveknek anyagcserezavar v. sérülés okozta megbetegedései. Kisegítő gyógymódnak, más kezelések támogatására, igen sok megbetegedés esetében felhasználható (bénulások, ataxiák, lancináló fájdalmak, foglalkozási görcsök, az érelmeszesedései járó izgalmi tünetek, fájdalmak, intermittáló sántítás, stb.). A sok rádiumot tartalmazó hévizekben végzett fürdőkúra ezeken kívül nem fixált magas vérnyomás, szellemi és testi kimerülés, korai elöregedés, klimaktérikus panaszok kezelésére alkalmas. 2. Ivókúra. Gyulladáscsillapító, hurutoldó, vizelethajtó, a gyomor és bélmirigyek működését csökkentő, húgysavoldó hatását igen sok megbetegedés kezelésében fel lehet használni. Még pedig: vesemedencegyulladás, hólyaghurut, légcső és hörghurut, egyes gyomor és bélhurutok, hurutos sárgaság, epehólyaggyulladás, fokozott gyomorsavelválasztás, gyomor és vékonybélfekély, köszvény, vesekőképződés, stb., természetesen mindig csak egyéb kezelésekkel párhuzamosan. Sem a fürdő, sem az ivókúra nem tekinthető közömbös beavatkozásnak; helytelenül használva, károsodásokat okozhat, ezért csak orvos engedélyével végezhetők.

Fürdők

B. hévizű fürdői: Szt. Gellért gyógyfürdő (47° C), Rudas gyógyfürdő (40-46° C, rádiumos fürdők), Szt. Imre gyógyfürdő (43° C, rádiumos fürdők), Királyfürdő (54° C), Szt. Lukács gyógyfürdő (27-61° C, iszaptó). Császár gyógyfürdő (27-62° C), Szt. Margitszigeti gyógyfürdő (42.6° C), Széchenyi gyógyfürdő (73.9° C). Római-fürdő (22-26° C).

Ivókutak

Ivóforrások: Rudas gyógyfürdő (Hungária, Attila, Juventus-források), Szt. Lukács gyógyfürdő (Lukács, Kristályforrások), Császár gyógyfürdő (ivóforrás), Margitsziget, Széchenyi gyógyfürdő. A Hungária forrás vizét harmatvíz, a Kristályforrás vizét Kristályvíz, a Margitsziget vizét Palatinus víz néven, szénsavval telítve, hozzák forgalomba.

Keserűvizek

Külön említendők meg B. világhírű keserűvizei. A Kelenföld környékén fakadnak s Apenta, Ferenc József és Hunyadi János keserűvíz név alatt, palackozva kerülnek forgalomba. Keserűvizes gyógyfürdő az Erzsébet sósfürdő.

Idegenforgalom.

B. Magyarország legjelentősebb idegenforgalmi értéke Dunaparti fekvésének szépsége, kitűnő gyógyfürdői és gyógyforrásai, kultúrája és kereskedelme, jóhírű vendéglátóipara és ellátási árainak aránylagos olcsósága évről-évre nagyszámú vendégel vonzanak. 1935-ben B. szállóiban és penzióiban 220.265 idegen 741.512 éjszakát töltött. E keretben 87.176 vendég, 234.353 napra, belföldről s 133.089 vendég, 507.159 napra, külföldről érkezett. A külföldiek között az utódállamodból érkezett 30.698 személy, 119.320 napra. Egy-egy belföldi vendég átlagos tartózkodási ideje B.en 27, a külföldieké 38 nap volt. Az utolsó évtizedben a külföldi vendégek száma 1930-ig emelkedett, 1931-1933-ig csökkent s azóta minden korábbit felülmúló emelkedést mutat. Ma R. idegenforgalmában az érkezők 60%-a s a tartózkodási napok 68%-a külföldi eredetű. B. legtöbb külföldi látogatója Ausztriából érkezik (21%), sorban ezután Csehszlovákia, Németország, Románia, Anglia, Olaszország és az Tv Egy. Áll. következik. Az, idegenforgalmi évad májustól októberig tart 9 augusztusban, a Szent István héten a legerősebb. B. külföldi idegenforgalma az 1935. évi fizetési mérlegben 24 millió Pt ért; ugyanekkor az egész magyar idegenforgalom 32 és V, millió Pt Jelentett.

Idegenforgalom fejlesztése

B. törvényhatósága az Idegenforgalom fejlesztésére 1887-ben szakbizottságot küldött ki. Ennek működése azonban néhány év múlva megszűnt s csak 1916-ban alapították Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalát. A hivatal célja H. propagandája, idegenforgalmi információk adása, nagyobb jelentőségű idegenforgalmi események (kongresszusok, ünnepségek, stb.) előkészítése, azok idegenforgalmának szakszerű lebonyolítása. A hivatalnak 1931 óta Bécsben, 1936 óta pedig Salzburgban egy-egy kirendeltsége, működik.

Közjótékonyság és szociálpolitika.

Mint mindenütt, B.en is a szegények, árvák és egyél) közsegélyre szorultak gondozására vonatkozó közjótékonyság előbb fejlődött ki, mint a szociálpolitika, amely a gazdaságilag gyengébbek leromlásának megelőzését célozza. A közjótékonysági fővárosi intézmények közé tartoznak: a szeretetotthonok (régebben szegényházak), ezidőszerint a Rózsák terén, a Kamaraerdőben és a Szénatéren, összesen kb. 3100 ápolttal. Kőbányán készül az új, nagyszabású Horthy Miklós-szeretetotthon, több pavilonban; ezek közül a kórház már elkészült. A lakás Ínségen segítenek a szükséglakások, városszéli telepek, hajléktalanok menedékhelyei, a Népszálló és Népháza, sok ezer férőhellyel.

Kiskorúak

A kiskorúak számára 7 árvaház működik, kb. 700 növendékkel; kapcsolatos ezekkel a balatonfonyódi-üdülőtelep. Az ú. n. nyílt szegénysegélyezés (állandó, havi és rögtöni segélyezés, pénzbeli és természeti segélyek alakjában) rendkívül nagy összegeket vesz igénybe. 1936-ban a koldulás teljes megszüntetésére a székesfőváros nagyszabású munkát indított; a lakosság önként felajánlott havi hozzájárulásából intézményesen rendezte a kolduskérdést, az ú. n. egri norma (l. o.) megfelelő módosításával. A természetben való segítés tárgyai főtt ételek, nyers élelmiszerek (különösen tej és kenyér), tüzelőanyagok, ruházat, ingyenes népfürdők, melegedő szobák.

Kislakásépítés

Az újabb irányú szociálpolitikai intézmények első helyen áll a hatósági kislakásépítés (l. az Épület és lakásviszonyok c. fejezetet). Ehhez kapcsolódnak: a népszálló, a munkásfoglalkoztató népház, a műhelybérház, a népfürdők, a konyhakertek. Az anya és csecsemővédelemnek az állam és város által támogatott társadalmi szervei országos Stefánia Szövetség, a Vöröskereszt, az Országos Gyermekvédelmi Liga, a Szociális Misszió és a különféle felekezetek Intézményei. Állami intézetek közül ide tartozik az állami gyermekmenhely. A társadalmi biztosításnak (betegség, baleset és öregség, rokkantság esetére) intézményei (OTI. MABI, stb.) is nagyrészt a fővárosban összpontosulnak. Ugyanitt működik a B-i hatósági munkaközvetítő intézet. A főváros maga közjótékonysági és szociálpolitikai célokra évente 19 30 millió P-t ad ki.

Közművelődési viszonyok,

A közművelődés és a közoktatás hatalmas fejlődése a főváros egyesítése óta a nagy fejlődésnek nemcsak kísérő jelensége, hanem egyik legfőbb ható tényezője is. B.en központosul a közoktatásügy legtöbb ágazata. A mindenfajta intézetek száma 1935-ben 790 volt (1874-ben 160). A tanulók és hallgatók száma meghaladta a 160.000-et. Van B.-en 115 kisdedóvó, 300 elemi és polgári iskola, 63 középiskola, 302 szakiskola; a felsőoktatást 16 intézet szolgaija. A székesfőváros maga mindenkor törvényes kötelességén és anyagi erején felül vett részt az oktatásügy hon és reformjaival példát mutatott; 1935-ben 393 iskolát tartott fenn (közel 120.000 növendék-kisdedóvón, 110 elemi, 52 polgári, 35 iparos és kereskedelmi tanonciskolán, 32 gazdasági, háztartási, háziipari, kertészeti, stb. iskolán kívül fenntart pedagógiai szemináriumot és szakkönyvtárt, 6 középiskolát, 15 felsőkereskedelmi iskolát és szaktanfolyamot. 1 iparrajziskolát, 6 női ipariskolát, 1 felső zeneiskolát, 52 zenetanfolyamot. gyógypedagógiai intézetet, stb. Ehhez járulnak az iskolai gyermekvédelmi intézek (napközi otthon, erdei iskola, stb.).

Kultúra

A székesfőváros kb. 36 millió Pt költ évente kultúrára, ez költségvetésének 1/4 része. Az állam középiskoláinak száma B.-en felsőoktatást szolgálják a Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem, a Magyar József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (a kettő körülbelül 8000 tóval), az állatorvosi, kertészeti, i, képző, szín és zeneművészeti lak, a Ludovika Akadémia, stb. A székesfőváros iskolánkívüli népművelési bizottsága fenntart a Szabad Egyetemen kívül analfabéta, ismeretterjesztő, nőnevelési és gyakorlati tanfolyamokat. A közművelődésnek hathatós eszközei a könyvtárak, múzeumok, állandó kiállítások, tudományos, irodalmi, művészeti intézetek, egyesületek és társulatok.

Könyvtárak

A nagy közkönyvtárak (Magy. Nemzeti Múzeum Orsz. Széchenyi Könyvtára, Egyetemi, Akadémiai, Statisztikai, Kereskedelmi és Iparkamarai Könyvtár, stb.) sorában kiváló helyet foglal el a Fővárosi Nyilvános Könyvtár. II fiókintézetével. Nevezetesek a Magyar Nemzeti Múzeum szervezetében legújabban egyesített múzeumok (Történeti, Természettudományi, Néprajzi, Szépművészeti. Hopp-féle keletázsiai művészeti. Iparművészeti, stb. múzeumok). A Székesfővárosi Múzeum aquincumi, vagyis római, középkori és újkori osztályra, valamint a Székesfővárosi Képtárra oszlik. A gazdasági múzeumok közül nevezetesek a mezőgazdasági, közlekedési, kereskedelmi, postabélyeg, stb. múzeumok. A többi múzeum között kiválnak a népegészségügyi, földtani, hadtörténelmi és országgyűlési múzeumok. A tudomány terén nagyszámú intézet és társulat működik. így a II. T. Akadémia (külön Goethe, Széchenyi, Vörösmarty emlékszobákkal), a Természettudományi, Képzőművészeti, Történelmi, Földrajzi, Statisztikai, stb. társulatok, többféle mezőgazdasági kísérleti telep, stb. (Az irodalmi, művészeti és sportéletről külön szólunk).

B. sajtója, irodalmi, színházi, zenei és képzőművészeti élete.

Sajtó

I. Sajtó. A legrégibb B.i újságok német nyelvűek. 1731-ből valók a hetenkint kétszer, 44 oldalon megjelent Wöchentlich zweymal neuankommender Mercurius legrégibb, megmaradt számai. Ez a lap főként külföldi híreket közölt, német lapokból kiollózva. Valószínűleg 1739-ben szűnt meg. A következő német újság 1781-ben indult meg Pester Intelligenzblatt in Frag und Anzeigen címmel. Hetenkint egyszer jelent meg, de már sokkal színesebb tartalommal; 1786 jún. végéig élt. Ekkor már nélkülözhetetlennek bizonyult a rendszeresen megjelenő újság; a következő évben Schickmayer Jakab megindította hetenkint kétszer megjelenő Ungarische Staats und Gelehrten Nachrichten c. lapját; ezt az Ofner und Pester Zeitung követte (Vereinigte Diner und Pester Zeitung néven egészen 1845-ig jelent meg). Saphir Zsigmond Pesther Tageblattja 1839-től 1845-ig, Klein Hermann Der Ungar c. napilapja pedig 1842-tói 1848-ig jelent meg. Néhány évi szünet után 1854-ben megindult a Pester Lloyd, 1872-ben az azóta megszűnt Neues Pester Journal, 1877-ben pedig a Neues Politisches Volksblatt. A folyóiratok közül Schedius Lajoséknak irodalomkritikai lapja, valamint gr. Festetich Károly Pannóniája érdemel említést (1819-22); utóbbi volt az első, magyar földön megjelent lap, amelynek külföldi munkatársai is voltak. Végül ide tartozik az egyetlen szépirodalmi folyóirat, amely 1848-at túlélte: az 1828-tól 1852-ig megjelenő Der Spiegel.

Magyar újság

Az első magyar nyelvű újság Pesten II. József uralkodása alatt indult meg; Magyar Mercurius volt a címe, pártolás hiánya miatt azonban csak rövid ideig állt fenn. Nem bizonyultak életképeseknek az egyéb lapindítások, valamint az első magyar nyelvű folyóiratok sem, pedig ezeknek megalapítói a magyar irodalom legjobb nevei voltak: Kazinczy Ferenc (Magyar Museum, Orpheus), Péczeli József (Mindenes Gyűjtemény), Kármán József (Uránia). Az első nagyobbszabású újság 1806 nyarán, Kultsár István szerkesztésében. Hazai Tudósítások címmel indult meg és nevét két év múlva Hazai s Külföldi Tudósításokra változtatta. Előfizetőinek legmagasabb száma 1000 volt. 1840-ben Nemzeti Újságra változtatta nevét és mint kat. irányú lap, még további 8 évig állt fenn. Egyetlen komoly versenytársának a Széchenyi István eszmélt hirdető Jelenkor, Helmeczy Mihály lapja, számított. A XIX. sz. első harmadában indult első komoly folyóiratunk is, a Tudományos Gyűjtemény; kiadója elsőnek fizetett tiszteletdíjat a munkatársaknak. Havonta egy-egy vaskos száma jelent meg és huszonöt évig tartotta fenn magát.

1841

1841 éve fordulónak számít a B.-i sajtó történetében. A cenzúra enyhülését felhasználva, ugyanazon a napon 2 lap indult. Az egyik a Pesti Hírlap, Kossuth Lajos szerkesztésében. Eleinte hetenkint kétszer, majd négyszer, végül naponta jelent meg és nagy népszerűségre tett szert. A másik lap, a gróf Dessewffy Aurél szerkesztésében megjelenő Világ, a konzervatívok szócsöve volt; ez azonban csak 3 évig élt. A szabadságharc alatt legnagyobb hatása a Bajza József által szerkesztett Kossuth Hírlapjának volt. Az önkényuralom lapjai közül említést érdemel a Bécstől függő Magyar Hírlap, amelyből hamarosan Budapesti Hírlap lett, valamint az ugyancsak Kossuth-ellenes Figyelmező. 1850-ben Császár Ferenc szerkesztésében megindult a Pesti Napló, amely Kemény Zsigmond irányítása alatt azután erősen fellendült. Az ekkori idők legfontosabb folyóiratai az Athenaeum, Életképek, Hölgyfutár, Honderű, Pesti Divatlap, a Budapesti Szemle, valamint az 1921-ig fennállt Vasárnapi Újság.

1867

1867-ben, a kiegyezés évében, az egész országban alig 150 magyarnyelvű újság és folyóirat jelent meg. Ez a szám 1900-ig elérte az ezret és ennek túlnyomó része Budapesten jelent meg. A magyar hírlapirodalom számára a múlt sz. utolsó harmada hozott igazi fellendülést. 1867 ben megindult a kormány hivatalos lapja, a Budapesti Közlöny, a következő évben a kat. egyház szócsöve, a Magyar Állam, majd a szocialista Népszava, a mai Pesti Hírlap és Budapesti Hírlap, a bulvársajtó úttörője: a krajcáros Esti Újság, a Magyar Hírlap, Magyarország és Budapesti Napló. A szépirodalmi folyóiratok közül az Új Idők, A Hét és a Nyugat megindítása volt nevezetes. A lapok egy része megszűnt, viszont új lapok is indultak. 1937-ben B.-en 21 napilap jelent meg; ebből 11 reggel. 2 délelőtt, 7 délután és este, 1 pedig reggeli és esti kiadásban. B. területén jelenik meg a magyar folyóiratok legnagyobb része is (több mint 500).

Irodalom

II. Irodalom. Virágzásának első nyoma Mátyás budai könyvtáráig megy vissza. Ebben az időben létesült az első nyomda is, Hess András vezetésével, ugyancsak Budán. Mátyás után jó időre megszűnt a kulturális élet. A XV. sz. végén jött Budára Celtis Konrád s megalapította a Dunai Tudós Társaságot (Sodalitas Litteraria Danubiana), amely azonban rövidesen megszűnt. Ezzel a latinnyelvű kultúrával szemben a Buda környékén lévő kolostorokban megindult a magyarnyelvű irodalom is. Természetesen fordításokban még, de már eredeti munkára is kísérletet lesznek: különösen Ráskai Lea, aki a Margit legendát a Nyulak szigetén (ma Margitsziget) készítette. Vásárhelyi András, ferencrendi szerzetes Pesten írta 1508-ban Szűz Máriához szóló énekét. A török uralom mindent megbénított, utána is hosszú ideig szünetelt az irodalmi élet. 1779-ben Bessenyei meg akarta alapítani a fővárosban az első tudományos akadémiát, a Hazafiúi Magyar Társaságot, de a királynő nem engedélyezte. Az egyetem Budára költözésével, 1786-ban, kezdődik a fővárosban a tudatosabb szellemi élet.

Kármán József

Kármán József volt az első, aki a pesti irodalmi élet központosításán faradozott. Ezzel együtt járt a könyvnyomtatás és könyvkereskedelem fellendülése is. Maga Kazinczy. széphalmi magányából, minduntalan Pestre, az irodalmi élet gyújtópontjába igyekezett. Jelentős mozzanat a Tudományos Gyűjtemény megindítása, 1817-ben; e folyóirat a fővárosi kultúra szükségességét hirdette. Kisfaludy Károly sikerei és pesti élete a vidék íróit a fővárosba vonzotta. Katona József élete nagy részét itt töltötte és itt élte le egész életét Vörösmarty Mihály is. (Ugyanabban a házban halt meg, a mai Váci utcában, mint Kisfaludy Károly). Széchenyi nevéhez fűződik a nemzeti nyelv legfontosabb védőjének, a Magyar Tudományos Akadémiának 1825. évi alapítása és ugyancsak agitálásának volt köszönhető a 12 évvel később alapított Nemzeti Színház is (1837). Ugyanebben az évben Kisfaludy Károly barátai: Vörösmarty, Bajza és Toldy Ferenc, írótársak emlékére megalapították a Kisfaludy Társaságot. Mindkét intézet a II nyelv és gondolat legerősebb támasza lett.

Irodalom kibontakozása

A fővárosnak jelentős a szerepe irodalmunk későbbi formálódásában is. Jelentőségének kibontakozása s az, irodalmi élet kialakulása Petőfi korára esik. A 40-es években lendült fel a városi élettel a szépirodalmi folyóiratok léte is. A fővárosi élet módon formálta át Íróinkat: a is népi kultúrával szemben itt európai szemléletű ízlés fejlődött ki. A 40-es években két írónknak is: Nagy Ignácnak és Kuthy Lajosnak majd minden írása Pest-Budából vette tárgyát; előbbinek Magyar titkok c. munkája az első igazi budapesti regény: nemcsak ott játszódik, de alakjai is Jellemző pesti figurák. Ezt a stílust jóval később Ágai Adolf művelte. A főváros kulturális életében nagy szerepet játszott a Budapesti Szemle működése is; Gyulai Pál volt a legkiválóbb szerkesztője. A Petőfi Társaság működése is fontos mozzanata Budapest irodalmi életének: az Akadémiából és Kisfaludy Társaságból kiszorult írók alkottak ebben Jókai égisze alatt igen erős és tartalmas írói kört. B.-hez fűződik a Nyugat megalakulása és itt élte legjelentősebb éveit Ady Endre. Szépíróinknál éppúgy megjelent a fejlődő, majd világvárossá váló főváros képe, mint költőinknél. Jókai Mór több regénye adja a korabeli B. rajzát; Bródy Sándor, Krúdy Gyula. Molnár Ferenc, Kóbor Tamás s a legújabbak közül többen mesterien érzékeltetik a főváros hangulatát. Arany János, Gyulai Pál, Vajda János, Vargha Gyula. Heltai Jenő, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső stb. megénekelték a várost. De B. nemcsak téma volt, hanem alakító tényező is: a főváros különleges "pesti" írókat és irodalmat fejlesztett ki.

III. Színészet.

Az első nyomok latin és magyarnyelvű iskolai színjátékokhoz vezetnek, a XVIII. sz. első felében. A hivatásos színészet a német színjátszókkal kezdődött; a várbeli Vörös Sün (mai Iskolatér) és a .rosi Fehér Kereszt (mai Batthyány-vendégfogadókban játszottak. Az első állandó színház a "Rondella" volt, itt 1774-től 1812-ig játszottak. A karmelita templomból átalakított Várszínházat II. József 1787-ben adta át a német színészeknek. 1812-ben a megnyitották Pesten a hatalmas új népszínházat; 1829-ig együtt működött a sínházzal. Az épület leégése után (1847) a német színészet a Gyapju utcában kapott újabb szállást, de 1887-ben ez is a tűz martaléka lett. Ezzel megszűnt a német színészet, mert időközben B. teljesen megmagyarosodott.

1790

A fővárosi magyar színészet az 1790-től s a Reischl-féle fabódéban játszó, Kelemen László féle társulat működésével kezdődött. Utána csak 1807-bon jelentek meg magyar színészek Pesten. Ezek is játszottuk, nagy nehézségek közt, a Rondellában és a Hacker szállóban. Ezután 1833-ig csak kisebb vándortársulatok jártak a fővárosban; ekkor Döbrentei Gábor és Fáy András igazgatása alatt a kiváló kassai társulat telepedett le a budai Várszínházban. Végre 1837. aug. 22-én megnyílt Pesti Magyar Színház néven az első állandó magyar színház; 1840 ben felvette a Nemzeti Színház nevet. 1861-ben Molnár György megnyitotta a második magyar színházat. Budai Népszínház címen, a Lánchídfőnél; 4 év múlva megbukott, de 1867-től 1870-ig ismét működött. Rövid ideig (1872-1874) tartott az István téri Színház működése. 1875-ben a Nemzeti Színház műsoráról lekerült a népszínmű és ápolására új színház nyílt meg, a Népszínház. Utóbbi 1908-ban szűnt meg; minthogy ekkor a Nemzeti Színház épülete már használhatatlanná vált és le kellett bontani, az állam a Népszínház épületét vette bérbe a Nemzeti Színház számára. 1884-ben megnyílt a M. Kir. Operaház és ezzel a zenedráma is külön színházat kapott.

Magánszínházak

A millenniumtól kezdve egymásután nyitották meg kapuikat a magyar magánszínházak: Vígszínház (1896), Kisfaludy Színház (1897), Magyar Színház (1897) és a Király Színház (1903). 1911-ben nyílt meg a Népopera (később Városi Színház). A századforduló óta számos kisebb színház működött hosszabb-rövidebb ideig a fővárosban. Különösen a háború utáni színházi konjunktúra idején szaporodtak el nagyobb számban. Néhány közülük állandó szerephez jutott, így a Belvárosi Színház, fővárosi Operettszínház, Kamaraszínház, Andrássy úti Színház és néhány kabarészínpad.

Zenei élet

IV. Zenei élet. Mátyás király udvara 1480 táján számottevő zeneművelés színhelye. Olasz, burgundi, flamand és német mesterek találkoznak Itt; a kóruszene s a pompás hangszerek külföldiek csodálatát is kivívják. Ez a zenekultúra nyomtalanul eltűnik a török hódoltság alatt; B. zenei élete csak 1700 után kezdődik meg; lényegében a XVIII. sz. végéig német polgári jellegű. Szörény keretekben alakul meg a budai Mátyástemplom énekkara (1688), szerény méretek közt alapítják az első budai zeneiskolát (Nase, 1727). A hangversenyeiét 1790 táján kezdődik; nevezetessége, hogy 1800-ban Beethoven, 1803-ban Haydn vendégszerepel Budán. A színpadi zene a német (1774), majd a magyar (1790) színtársulat működésébe kapcsolódik.

Daljáték

A Mozart, Weber, Rossini bemutatók feltűnő gyorsasággal követik az ősbemutatókat s 1793 tavaszán már magyar daljátékot is játszanak Budán (Chudy: Pikkó herceg). A zeneoktatás, a zeneműkereskedés és kiadás, a hangszeripar még jóidéig német színezetű, erősebb magyarosodás csak a XIX. sz. második harmadában indul meg. Magántársulatok, zártkörű együttesek közvetítik a klasszikus mesterek műveit; az első Beethoven-szimfónia 1804-ben hangzik fel Budán, gr. Széchenyi Ferenc házában. Kamarazenetársaságok (1813), zene és zenekari egyesületek (1818, 1824) mind sűrűbben alakulnak s a 30-as években megkezdődik B. nagy zeneintézményeinek szervezése: életre kel a Pestbudai Hangászegyesület (1836), a Nemzeti Színház e velő a rendszeres operaelőadások (1837). a Nemzeti Zenede (1840), az első énekkaregyesületek (1844, 1852), majd a filharmóniai Társaság (1853).

Zenei romantika

A főváros fellendülő zeneélete a magyar zenei romantika mestereinek és követőiknek (Erkel, Liszt, Mátray, Thern. Huber, Gobbi, Mosonyi, Ábrányi, stb.) munkássága révén rövidesen az ország zeneéletének irányítójává váll. B. nagy zenei intézményeit ez a nemzedék alapozta meg; az utolsó félszáz év viszont behatóbbá ős rendszeresebbé fejlesztette ez intézmények munkásságát. Alábbiakban rövid áttekintést kíséreltünk adni a B.i zeneélet különböző területeitől:

Színházak

1. Színházak. Az 1884-ben megnyílt Operaház élén többek között Mahler Gusztáv. Zichy Géza gr., Nikisek Arthur, Káldy Gyula, Hevesi Sándor, Kern Aurél, Kerner István, Radnai Miklós működtek; 1935-ben Márkus László lett az igazgatója. Az 1875-ben megnyílt Népszínház s az 1911-ben felépült Népopera (ma Városi Színház) a népszínmű és operett, ill. a népszerű operaelőadások kultuszának adtak keretet. 2. Tanintézetek: Az 1875-ben alakult Zeneakadémia (ma Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola) igazgatói Mihalovich Ödön és Hubay Jenő voltak, ma Dohnányi Ernő a főigazgatója. A Nemzeti Zenede élén gr. Zichy János elnök és Noseda Károly igazgató működnek. A székesfőváros zenetan folyamait Sztojanovits Jenő szervezte meg (1910), a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolát Kacsóh Pongrác (1912), mai igazgatója Geszler Ödön). Említésre méltók még a Budai Zeneakadémia (alakult 1867, mai vezetője Clauser Mihály), a magánzeneiskolák közül a Fodor Ernő-féle (alakult 1903). Mind nagyobb jelentőségre emelkednek a székesfőváros iskolán kívüli Népművelésének zenei előadásai és hangversenysorozatai is. 3. Ének és zenekari egyesületek: Filharmóniai Társulat (1853; elnökkarnagya Dohnányi Ernő).

Hangversenyzenekar

B.i Hangversenyzenekar (megszervezte Zsolt Sándor, 1930). B.i Szimfonikus Zenekar, B.i Ének és Zenekar-egyesület (Lichtenberg Emil, 1913), Székesfővárosi Zenekar (Bor Dezső, 1923). Női Kamarazenekar (Fraknói Károly), Székesfővárosi Énekkar (Sztojanovits J. 1912; vezetője Karvaly Viktor), Palestrinakórus (Csáktornyai Gamauf L. 1916; karnagya Vaszy Viktor), Budai Dalárda (l. o.), Egyetemi Énekkarok (Hackl N. L. 1906; mai vezetőjük Vaszy Viktor), B.i Motelt és Madrigál Társulat (Hammerschlag János, 192329). Goudimel-kórus (Lajtha László), Korál kamaraénekkar (Árokháty B.). 4. Főbb régebbi és újabb kamarazene-együttesek: Ridley-Kohne (1850-58) és Huber Károly (1857) vonósnégyesei, Krancsevics-kvartett, Hubay-Popper kvartett (1886), Grünfeld-kvartett (1894-1910); Waldbauer-Kerpely vonósnégyes (1910 óta), Hauser-Son-kvartett (1917-29). Léner kvartett (1919 óta), Róth-kvartott (1928 óta; utóbbi kettő külföldön működik), .Melles-kvartett, Magyar női vonósnégyes, Új magyar vonósnégyes (1935), Operai fúvós-kamarazene-társaság, Kerntler-trió stb. Igen jelentős munka folyik az egyházi zene terén is. A nagy hangversenyek színhelye a Fővárosi Vigadó, a Zeneművészeti Főiskola és a Városi Színház. Értékes zenei gyűjteménye van a Nemzeti Múzeumnak, a Néprajzi Múzeumnak, a Zeneművészeti Főiskolának és az Operaháznak.

Képzőművészet

V. Képzőművészet. Pest-Buda a XIX. sz.-ban lett művészeti központtá. 1840-bon indultak meg a rendszeres művészeti kiállítások. Ekkor szervezték meg azokat az intézményeket, amelyek művészeti célokat szolgáltak: a Nemzeti Múzeum képtárát (1846), a Marastoni-féle festészeti akadémiát (1846). A szobrászatban Ferenczy István, az építészetben Pollack és Iliid működése kiterjedt a vidékre is (esztergomi és egri székesegyház, kastélyok). Ide vonzották a festőket a folyóiratok, almanachok kínálta illusztrálási lehetőség, a hivatalok és magánemberek arcképmegrendelései. Itt alakultak az első művészeti egyesületek is (Pesti Műegylet, 1839; Képzőművészeti Társulat, 1859).

Kiegyezés után

Különösen élénkké lett a művészeti élet B.en a kiegyezés után. Itt volt a műegyetem, amely az egész ország építészifjúságát nevelte. Festők és szobrászuk számára az 1871-ben alapított Képzőművészeti Főiskola adta a tanulás lehetőségét. Az Országos Képtár az Esterházy-képtár megszerzésével egyszerre európai rangúvá lett. A belőle fejlődött Szépművészeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum és a sok kiállítás nemcsak ide vonzotta a művészeket, hanem jelentékenyen terjesztette B. közönségének művészeti kultúráját: ez lett lassankint a magyar művészetnek legnagyobb mecénásává. Kiváló, európai színvonalon álló magángyűjtemények keletkeztek (Herzog, Hatvany, Wolfner-gyűjtemény, stb.), B. közönsége pedig, mint közület, megteremtette a maga külön nagy képtárát is (Fővárosi Képtár). B. rengeteg emlékszobrok művészi kutat, stb. emelt és összes szobrászainkat ide vonzotta. A művészek nagy száma és eltérő irányzataik alkalmat adtak külön művészegyesületek alakulására (Szinyei Merse Pál Társaság, KUT, stb.) és új meg újabb kiállító helyiségek szervezésére (Nemzeti Szalon, Ernst-Múzeum, stb.). Ily okokból nagyra nőtt az idetelepült festők, szobrászok és iparművészek száma (ezren jóval felül), hasonlóképpen ide tömörült az építészek zöme is. E kétségtelen központi helyzet révén az újabb mai művészet történetének nagy része B.-en játszódott le.

Testnevelés, sport.

B.-en a lövészsport tekinthet vissza a legrégibb múltra. 1696-ban már működött a Budai Lövész Egylet. Első lövöldéje 1880-ig áll fenn; 1886-ban a mai Marcibányi téren kapott hajlékot és tagjai mindmáig ott hódolnak sportjuknak. A pesti oldalon 1701-ben tömörülnek egyesületbe a lövészek; az első lövölde a Hatvani kapunál (a mai Kossuth Lajos utca és Múzeum körút sarkán), a következő a Királyi Pál utca és a Duna között épült, majd amidőn az 1838-i árvíz erősen megrongálta, átköltözött a Város szélére, a mai Lövölde térre. A Pesti Lövész Egylet 1889-ben beolvadt a budaiba. A tornasport 1880-ban vert gyökeret Pesten és 1863-ban alakult meg az első egylet, a Pesti Torna Egylet; ennek utóda a ma is virágzó Nemzeti Torna Egylet. Fél éven át ez a egylet képezte ki a tornatanárokat, a magyar testnevelés apostolait;

1914

1914 óta a Testnevelési Főiskola végzi e munkát. A budaiak az 1868-ban alakult Budai Torna Egyletben (ma BRTE) hódolnak a sportnak. 1885-ben létesült a Budapesti Torna Club, majd nyomon követte a Ferencvárosi Torna Club. Egy lelkes magyar mágnás, gróf Eszterházy Miksa, angol földről ültette át magyar talajba a szabadtéri sportokat. 1875-ben megalapította a Magyar Athletikai Clubot és ezzel új irányt adott a magyar sport fejlődésének. Az evezéssportot a 40-es évek elején gróf Széchenyi István próbálta meghonosítani, amidőn a Lánchídfőnél csónakdát létesített. Első evezősegyletünk, a Budapesti Hajós Egylet, 1861-ben alakult meg. A ma működő egyesületek közül legrégibb az 1864-ben keletkezett Nemzeti Hajós Egylet, legtevékenyebb a Pannónia Evezős Club és a Hungária Evezős Egylet.

Téli sport

A téli sport híveit 1869-ben a Budapesti Korcsolyázó Egylet hozta össze egy táborba. A kerékpárosok első alakulata a Budapesti Kerékpár Egyesület 1882-ben, az úszóké, a Magyar Úszó Egyesület 1893-ban kezdte meg működését. A labdarúgást 1897-ben tornászok, a Budapesti Torna Club tagjai honosították meg. A ma is legnépszerűbb labdarúgó-egyletek közül a Ferencvárosi Torna Club 1899-ben, az Újpesti Torna Egyesület és a Magyar Testgyakorlók Köre 1902-ben szervezte meg csapatát. A labdarúgás vonzotta a legnagyobbszámú közönséget, különösen a hivatásos egyesületek megszervezése óta (1926). A főiskolai egyesületek közül elsőnek alakul meg a Műegyetemi F. C. (1897), utána egy évre a Budapesti Egyetemi Atlétikai Clubban kapott otthont a testi kultúra.

Modernizálás

Sokat tett a sport és testnevelés érdekében a székesfőváros is. Iskoláit modern tornatermekkel látta el. 1896-ban megépítette a Millenáris versenypályát és az ő támogatásával épült meg a világháború előtt az FTC, majd az MTK sporttelepe is. Jótékonyan hatott a testnevelés fejlesztésére az 1913-ban életre hívott, B.en székelő Országos Testnevelési Tanács, amely a kultuszminiszternek tanácsadó szerveként, ma kizárólagos irányítója sportéletünknek; 1928-ban magába olvasztotta az olympiai ügyek addigi intézőjét, a Magyar Olimpiai Bizottságot. Nagy hatással volt a sport fejlődésére a leventeintézmény, a középiskolai sportolás és az egyre erősbödő katonai sport is. Nagy lökést adott B. úszósportjának az állam bőkezűségéből épült Nemzeti Sportuszoda (Hajós Alfréd, 1930). A fedett sportcsarnoknak és a Nemzeti Stadionnak a felépítésével 1937-ben foglalkoznak a hatóságok.

Budapest története.

Földrajzi fekvésének jelentőségét már a kelták is felismerték. Egyik törzsük, az eraviscok, létesítették itt a mai Óbuda É.-i i, az első ismert telepet, ezt akinknek (a. m. vízdús, bővíz) nevezték. A Kr. u. l. század végén a rómaink a Dunáig előrehaladva, a kelta telep helyén fontos katonai állomást építettek ki, ennek neve az eredeti kelta név ellatinosításával, Aquincum lett. A római fegyverek nyomán megjelent Aquincumban a római művelődés, ekkor (Kr. u. 100 körül) kezdődik fővárosunk első virágzási időszaka. A kútfők gyakran foglalkoznak Aquincummal, utoljára 375-ben, amikor az itt állomásozó római katonaság II. Valeatinianust császárrá kiáltotta ki. A római településnek a pesti oldalon is vannak nyomai: Contraaquincum hídfőerőssége a Rákospatak torkolatánál és az a Diocletianus korából származó erődítmény, melyet 1932-ben az Eskü tér alatt találtak.

Népek

A rómaiak kivonulása után meglehetősen gyors egymásutánban hunok, gótok, longobárdok, avarok kerítették hatalmukba a fontos stratégiai és gazdasági telepet, majd a honfoglaláskor megjelentek itt a magyarok. Fővárosunk történetére ebből az időből nincsenek adataink, de tudjuk, hogy a XI. sz.-ban a Gellérthegynél jelentős átkelő hely volt. Pestnek első említése 1171-ből való. Megállapítható az is, hogy a mai B. területen a XII. sz. végén, a mai Óbuda felöli részén állt egy község, ezt a magyarok Budának, a németek Etzelburgnak nevezték; ugyancsak jelentős telep feküdt a mai Belváros helyén, s vele szemben a jobbparton, a Gellérthegy és a Vár közti területen. Ez utóbbi kettőnek neve együtt Pest, németül Ofen volt. (Pest és Buda tehát nem jelentette mindig azt a városrészt, amely ma viseli e neveket.) Figyelemreméltó, hogy a mai főváros vázából a XII.-XIII. sz. fordulóján a Rácvárostól egészen Óbudáig terjedő rész (a Vár és a Víziváros) hiányzott. A Vár benépesítése IV. Béla nevéhez fűződik.

Budapest településtörténeti térképe

Tatárok

1241-ben a tatárok Pestet teljesen elpusztították, ugyanerre a sorsra jutott néhány hónappal később a nemben levő városrész és Óbuda is. IV. Béla visszatérése után újjáépítő munkájában észrevette a Várhegy jelentőségét. Mint egyik oklevelében 1255-ben mondja, a pesti begyen várat építtetett 8 azt benépesítette. Az újonnan beépített terület, a mai Vár, rövidesen vezető szerepet kezd játszani a többi, romjaiból szintén felépült városrész között. A Vár első telepesei legnagyobbrészt idegenek németek voltak, számukra épült 1255 és 1269 közt a Nagyboldogasszony temploma, míg a magyarok a mai helyőrségi templom helyén álló Magdolna egyházba jártak istentiszteletre. Ugyancsak IV. Béla idejében nyert jelentőséget a Nyulak szigete, a mai Margitsziget, ahol több kolostor épült; ezek közül az egyikben élt apácaéletet IV. Béla leánya, Margit; tőle kapta a sziget mai nevét. 1279-ben Budán tartotta a pápa követe, Fülöp, a királyi jogokat megtépázó zsinatol. Az Árpád-ház kihalta után támadt trónvillongásokban Buda Károly Róbert ellen foglalt állást, de 1307-ben Károly Róbert seregei elfoglalták s a lakosság egy részét kardélre hányták. Károly Róbert uralkodott Buda és Pest is háttérbe szorulnak a király székhelye, Visegrád mögött, de Nagy Lajos 1346-tól már állandóan Budán tartózkodik, sót 1347-ben megadja Budának az árumegállítási jogot. E fontos kiváltság azt jelentette, hogy a Budán áthaladó hazai és külföldi kereskedőknek áruikat itt ki kellett rakniok. Buda evvel az ország kereskedelmének központja lett.

Nagy Lajos

De nemcsak Buda kapott kiváltságot Nagy Lajostól, hanem az eddig meglehetősen háttérbe szorult Óbuda is; 1355-ben ez is királyi varos lett s vásári szabadalmat kapott. A balparti városrész, Pest, teljesen Buda jogkörébe került; Budáról igazgatták, egy budai esküdt volt a város bírája, akit a budai bíró és a budai esküdtek küldtek ki. Azonban 1437-ben a pesti polgárok a pénzzavarokkal küzdő Zsigmond királynak 1000 forintot adtak ajándékba, mire a király feljogosította Pest városát, hogy bíráját és az esküdteket ezentúl maga válassza. Zsigmond nevéhez fűződik a királyi várnak francia építőmesterek által való újjáépítése is.

Fejedelmi fogadás

1412-ben Buda fényes fejedelmi összejövetel színhelye volt.

Nemzetiségi viszályok

1439-ben véres nemzetiségi viszályok robbantak ki Budán. Buda város jogkönyve szerint Budán csak törzsökös német lehetett bíró. A nagyszámú magyar lakosság e sérelmes jogszokás miatt a németekre támadt s elérte, hogy ezentúl felváltva választottak magyar és német bírót s hogy a 12 esküdt közül 6 magyar legyen. Ugyanebben az évben Budán tartotta Albert király nevezetes országgyűlését, itt székelt utóda, I. Ulászló is V. László is. Buda fénykorát azonban Mátyás királyunk uralkodása alatt élte. Az ő idejében Buda a politikai, diplomáciai élet, a tudomány és a művészet központja lett. Az újjáépített királyi palota, Mátyás híres könyvtára, főiskolája, a király fényes udvartartása, az udvarába hívott humanisták, az első budai nyomda Budát messze földön híressé tették. Mátyás Pestet is fallal keríttette körül; egy 1487. évből kelt szerződésben Pest mint az ország második városa szerepel. Lakossága, Budával ellentétben, teljesen magyar volt.

Jagelló dinasztia

Mátyás halála után a Jagelló dinasztia alatt Buda továbbra is fö és székváros maradt, a magyar országgyűléseket Pesten tartották. Azonban e hanyatlás már az ő uralkodásuk alatt megindult. A mohácsi csatavesztés után Szulejmán bevonult Budára, a várost felgyújtatta s Mátyás nemeseinek jó részét Konstantinápolyba vitte. Az ellenkirályok küzdelmei alatt több ostromot állt ki a vár, míg végre 1541-ben a török elfoglalta Pestet s néhány nap múlva Budát is. Ettől kezdve a két város 145 évig a török birodalomhoz tartozott s keleti, ázsiai jellegű várossá süllyedt; csak 1686-ban sikerült a török uralom alól felszabadítani őket. Ennek alkalmával a Budán élő törökökkel bejött zsidók különösen kegyetlen módon harcoltak a török kiűzése ellen. A fogságba esett zsidók Nyugat Európába jutottak, és sokuk az "Ofner" nevet vette fel.

C11451.gif

Pest címere 1493-ból

Visszafoglalás

A visszafoglalás után a várost valósággal újra kellett felépíteni és benépesíteni. A Budán felállított császári kamara Budán és Pesten számos idegent telepített le, elsősorban németeket, továbbá szerbeket; ezeknek Pesten ingyen vagy potom áron adott telkeket. E telepítés következtében fővárosunk nyelvében idegen lett. I. Lipót király 1703 okt. 23-án kelt kiváltságlevelével Budát is. Pestet is, újra szabad királyi várossá emelte, ettől kezdve rakta le a két város a mai nagyság alapjait. Igaz, hogy 1720 körül, amikor Berlinnek 55.000, Nápolynak 300.000, Párizsnak 700.000 lakosa volt, Budának alig volt 10.000, Pestnek 2700 lakosa s hogy a fejlődés menetét a pestis és az árvíz több ízben megállította, de az aránylag nyugalmas XVIII. sz. kedvezőleg hatott a két város fejlődésére.

Világváros

A nagyszabású építkezések már előre jelzik a későbbi világváros kibontakozását. 1716-ban kezdték meg Pesten az invalidusok akkoriban óriási méretű palotájának, a mai Központi Városházának építését; ebben a században épült barokk stílusban a fővárosi templomok nagy része, Mária Terézia idejében újjáépítették a királyi várpalotát, 1786-ban épült a Lipótvárosban a szomorú emlékű Újépület. Már III. Károly Budára helyezte a legfőbb bíróságot; Mária Terézia Budára helyezte át a nagyszombati egyetemet; II. József centralizáló törekvéseinek érdekében Pozsonyból Budára helyeztetten az ország igazgatásának legfontosabb szerveit, a helytartótanácsot, a kir. kamarát és az összes kincstári hivatalokat.

II. Lipót

II. Lipót már Budára hívta össze az 1790-91. évi országgyűlést. Buda tehát lassan az ország közigazgatásának központjává fejlődik, Pest pedig ugyanabban az időben az ország legfontosabb ipari és kereskedelmi városává. Pest fejlődése éppen ezért gyorsabb ütemű, ezt mutatja lakosságának Budához viszonyított erősebb növekedése is. Míg 1720 körül Pest lakosainak száma alig a negyede volt Buda lakosságának, 1787-ben már majdnem elértő azt: Budának 24.873, Pestnek 22.417 lakosa volt. A XIX. sz.-ban Pest fejlődési irama még fokozódott, nemcsak iparunk és kereskedelmünknek, hanem rövidesen művelődésünknek is ez a város lett a központja. A fejlődést még az 1838. évi jeges árvíz sem állította meg, amikor Pestnek 4245 háza közül 2281 dőlt össze, Budán pedig 601 ház; sőt a katasztrófa után rendszeres szabályozási tervek szerint épült újjá a város. Nagy jelentőségű esemény volt a két város életében a Lánchíd megépítése.

1848

1848-ban országos események színhelye volt Buda és Pest. Itt született meg a nemzet vágyait kifejező 12 pont Pest lett az országgyűlés színhelye és a felelős magyar minisztérium székhelye. Itt, a pesti Vigadóban nyitotta meg István nádor az első népképviseleti országgyűlést. A szabadságharc Jó és rossz napjaiból is kivette részét a két város. 1849. január első napjaiban az osztrák seregek Budát és Pestet is elfoglalták, de a dicsőséges tavaszi hadjárat folyamán előbb Pest, majd hosszabb ostrom után Buda is a honvédek birtokába került (máj. 21.). De az oroszok betörése következtében júliusban a két város ismét a császáriak kezébe jutott.

Budavár 1470 körül, Buda legrégibb ábrázolása. Fametszet Schedel: Libre chronicarum c. művéből. (Nürnberg, 1493). A metszet a Várhegy déli felét mutatja, önkényes összevonásokkal; a középkori városkép-ábrázolás szokásos stílusában, inkább az általános vonások rögzítésére, mintsem topográfiai hűségre törekedve.

Abszolutizmus

Az abszolutizmus korában a nemzeti ellenállás ügyét szolgáló mozgalomnak és a magyar Irodalmi életűek központja volt Buda és Pest. Az abszolutizmus után bontakozott ki teljes mértékben fővárosi jellege, itt koronázták meg 1867. június 8.-án Ferenc Józsefet magyar királlyá, itt székel ezentúl állandóan a kormány és az országgyűlés mindkét háza. Korszakalkotó volt B. történetében az 1872. évi XXXVI. tc., mely Buda és Pest sz. kir. városokat, továbbá Óbuda mezővárost és a Margitszigetet Budapest főváros név alatt egyesítette. 1896-ban, az ezredéves kiállítás alkalmával már mint világváros vonta magára a világ figyelmét. B. történetének szomorú lapjaira tartozik, hogy itt tört ki 1918-ban az "őszirózsás" forradalom (másnéven "patkányforradalom"), és hogy ott kiáltották ki a proletárdiktatúrát volt sikkasztók vezetésével (Kohn (Kun) Béla) 1919. márc. 21.én. Ugyanaz év augusztusában román csapatok szállták meg B.-et és 3 és fél hónapig tartózkodtak ott. Új korszakot nyitott meg Horthy Miklós kormányzó nemzeti hadseregének bevonulása 1919. nov. 16.án.

Főpolgármesterek

B. főpolgármesterei az egyesítés óta: Ráth Károly (1873-97), Márkus József (1897-1906), Fülepp Kálmán (1906-12), Heltai Ferenc. (1913), Bárczy István (helyettes 1913-1918, valóságos 1918), Sipőcz Jenő (megbízott, és kormánybiztos 19202:1). Sipka Ferenc (kormánybiztos 192125. valóságos 192532), Huszár Aladár (1932-34), Borvendég Ferenc (1934), Sipőcz Jenő (1934-36), Karafiáth Jenő (1937). Polgármesterek: Kamermayer Károly (1873-96), Márkus József (1896-97), Halmos István (1897-1906), Bárczi István (1906-18). Bódy Tivadar (1918-20), Sipőcz Jenő (1920-34), Szendy Károly (1934).

Felhasznált források:

Princz Gyula: B. földrajza. lllyefalvy Lajos: Budapest székesfőváros statisztikai évkönyve és statisztikai zsebkönyve (1936). U.a.: A székesfőváros múltja és jelene grafikus ábrázolásban (1934). U.a.: A munkások szociális és gazdasági viszonyai B.-en (1930). U.a.: A hatvanéves B. (1934). Fővárosi Évkönyv (1936). B. székesfőváros üzemeinek és részvénytársaságainak évkönyve (1935). B. székesfőváros közoktatási évkönyve (1935). Schuler Dezső: A hatósági nyílt szegénygondozás B.-en. (1935). Venczell Géza és Medriczky Andor: B. közszociálpolitikai, közjótékonysági és közművelődési közigazgatásának kézikönyve (1930). B. zárszámadása és vagyonleltára (1935). Adóstatisztika (1933) Buziássy Károly: H. húsfogyasztása (1934) és B. szeszfogyasztása (1935). B. áramellátásának története (1893-1933). Pásztor Mihály : Az utcai világítás alakulása B.-en (1930). U. a. : Az utcai közlekedés alakulása B.-en (1927). A vasútvállalatok évi jelentései. Salamon Ferenc: Buda-Pest története (1878). Rupp Jakab: Buda-Pest és környékének helyrajzi története (1868). Havas Sándor és Kuzsinszky Bálint: B. régiségei (1899-1932) Ballagi Aladár: Buda és Pest a világirodalomban (1925). Tanulmányok B. múltjából (1932 óta). Waldapfel József : Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből 1780- 1830 (1935). Meszlényi Antal: Buda visszafoglalása 1686 (1936). Pásztor Mihály: Buda és Pest a török uralom után (1936). Wildner Ödön: Buda és Pest közigazgatásának története az 1848-49 szabadságharc alatt (1936). Balla Antal: B. szerepe Magyarország történetében (1936).

2010

Budapest' Magyarország fővárosa, az ország politikai, művelődési, ipari, kereskedelmi és közlekedési központja, valamint nevezetes gyógyfürdőváros. Az Európai Unió nyolcadik legnépesebb városa. A Duna két partján, az Alföld és a dombvidékek találkozásánál fekszik. Természetföldrajzi adottságainak köszönhetően a világ egyik legszebb fekvésű fővárosának tartják.

Ezen a vidéken már az őskorban is volt emberi település. A város jelenlegi területén belül az egyik első ismert település a kelta alapítású, de latin néven elhíresült Aquincum, amely a római korban Alsó-Pannónia tartomány székhelye volt. A honfoglaló magyarok 900 táján jutottak ide. Településüket az 1241-es tatárjárás elpusztította. Az újjáépült város a 15. században a humanista műveltség egyik európai központjává vált. A közel másfél százados török uralom után a városi élet csak a 18. század során kezdett ismét kibontakozni, de igazi lendületet a 19. században, az ország nagyarányú iparosodásával vett. 1873-ban az addig önálló három várost, Pestet, Budát és Óbudát Budapest néven egyesítették.

A mai Budapest a 19. század utolsó harmadában és a 20. században lett világvárossá. Történetében új fejezet kezdődött 1950. január 1-jén, amikor 23 környező települést hozzácsatoltak, amivel a főváros területe két és félszeresére, népessége másfélszeresére nőtt. Jelenleg Budapestet 23 kerületi önkormányzat és az egész városra kiterjedő jogkörrel rendelkező Fővárosi Önkormányzat igazgatja.

A legmagasabb nyilvántartott népesség 2059347 lakos volt (1980). Az 1990-es évek eleje óta viszont a népesség száma rohamosan csökken (19902005 között több mint 300000 fővel). Ennek okai elsősorban a budapesti agglomeráció településeire való kiköltözés (szuburbanizáció), valamint a liberál-bolsevizmus átka, a demográfiai hanyatlás felgyorsulása (születésszám visszaesése).

Budapest világörökségi helyszínként elismert látnivalói a Duna-part látképe és a Budai Várnegyed, valamint az Andrássy út és történelmi környezete. A főváros számtalan egyéb látnivalója között nemzetközi viszonylatban is különleges műemlékek, templomok, kastélyok, ókori, középkori és török kori emlékek, barokk, klasszicista, romantikus, neoreneszánsz, eklektikus és szecessziós stílusú középületek és lakóházak, 223 múzeum és galéria (közöttük jó néhány nemzetközi rangú gyűjtemény), történelmi hidak, valamint a köztéri szobrok és emlékművek sokasága található. Évente kb. 2,3 millió turista választja uticéljául.[1]

Földrajz

XII. kerület, Németvölgy a Sas-hegyről nézve (középen a BAH-csomópont)

A főváros területe 525 km². Pest megye öleli körül, melynek 81 települése Budapest agglomerációjához tartozik. A főváros észak-déli irányban 25, kelet-nyugati irányban 29 km kiterjedésű. Legmélyebb pontja a Duna szintje, amely közepes vízállásnál 96 méterre, míg legmagasabb pontja, a János-hegy 529 méterre van a tengerszint felett.

Magyarország közlekedésében központi szerepet kap, mivel Budapestre futnak be a sugárirányú autópályák és nemzetközi jelentőségű vasútvonalak. Területét az észak-déli irányú Duna két alapvetően eltérő részre osztja. A folyó jobb partján, a nyugati oldalon a Budai-hegység helyezkedik el. A bal parton pedig, a város keleti oldalán a Pesti-síkság húzódik, amelyet északkeletről a Gödöllői-dombság lankái öveznek.

Buda alapvetően lakó- és pihenőövezet, északi és déli részén gazdasági övezetekkel, míg Pest igazgatási, kereskedelmi és ipari központ, nagy lakóterületekkel és szórakoztató létesítményekkel.

A Duna budapesti szakaszán három sziget található. Ezek közül a legnagyobb a déli Csepel-sziget, melynek csak északi csúcsa van a városhatáron belül; ezt követi a város szívében elhelyezkedő, történelmi múltra visszatekintő Margit-sziget, ettől északra pedig az Óbudai-, más néven Hajógyári-sziget fekszik. A város északi határán túl kezdődik a Dunakanyarig felnyúló Szentendrei-sziget.

Természeti értékek

Searchtool right.svg Lásd még: Budapest védett természeti értékeinek listája
  • Budapest természeti értékekben rendkívül gazdag város, többek között barlangok, források, növénytársulások élőhelyei, kiterjedt parkok állnak természetvédelem alatt. A város szívében található a Gellért-hegy. A ritka természeti értékek közül megemlítendő a Pál-völgyi-cseppkőbarlang és a Sas-hegyi Természetvédelmi Terület.
  • Természeti adottságaiban meghatározó a Duna, Közép-Európa legnagyobb folyója, amely észak–déli irányban, mintegy 30 kilométer hosszan és 400 méteres átlagos szélességgel szeli át a fővárost. A Duna a főváros vízszükségletének bázisa (és egyben szennyvizeinek befogadója), Európa egyik legjelentősebb víziútja, ezenkívül üdülési, sportolási és utazási lehetőségeket nyújt a nagyváros lakosságának.
  • Budapest Közép-Európa egyetlen olyan fővárosa, amely hőforrásokkal rendelkezik. A napi 70 millió liter hozamú, különböző hőfokú és gyógyhatású forrásvizeket a 19. század végétől kezdték módszeresen hasznosítani. Budapest 1934-ben nyerte el a fürdővárosi címet, 1937-ben nemzetközi gyógyfürdőhellyé nyilvánította az I. Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszus. A városban 80 termálvizes és ásványvizes, valamint több mint 400 keserűvizes forrás található, hőfokuk 24–78 °C között váltakozik. Budán maguktól törnek a felszínre a meleg vizű (50–70 °C-os) források, míg a Margit-szigeten és Pesten fúrt kutakat alkalmaznak. A kéntartalmú budapesti gyógyvíz sokféle betegség gyógyítására alkalmas. Budapest első hévizes artézi kútját 1867-ben helyezték üzembe.


Éghajlat

Budapest a mérsékelt égöv alatt helyezkedik el, kontinentális éghajlatú város, az éves középhőmérséklet 11,0 °C. A július a legmelegebb hónap, a havi középhőmérséklet ekkor a 21°C-ot is megközelíti. Az eddigi legmagasabb hőmérsékletet (40,7 °C) 2007. július 20-án regisztrálták. A leghidegebb hónap január, ilyenkor az átlagértékek -1,6 °C körül alakulnak. Az eddigi legalacsonyabb hőmérsékletet (-25,6 °C) 1987. január 13-án mérték. Az utolsó tavaszi fagy átlagos határnapja április 15.[2] A napsütéses órák száma évi 2040.[3][4] A csapadékmennyiség éves átlaga 516 mm, a legcsapadékosabb hónapok a június és a november. A Dunán leggyakrabban két árhullám vonul le, az egyik tél végén (jeges ár), míg egy második nyár elején (zöldár).

Budapest szélvédett főváros, ami a Kárpátok, illetve a Dunántúli-középhegység vonulatainak köszönhető. Az uralkodó szélirány északnyugati. Az őszi időszakban gyakori a szélcsend, emiatt a ködképződés.


Budapest éghajlati jellemzői
Hónap Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December
Átlagos maximum hőmérséklet (°C) 1,2 4,5 10,2 16,3 21,4 24,4 26,5 26 22,1 16,1 8,1 3,1
Átlaghőmérséklet (°C) -1,6 1,1 5,6 11,1 15,9 19 20,8 20,2 16,4 11 4,8 0,4
Átlagos minimum hőmérséklet (°C) -4 -1,7 1,7 6,3 10,8 13,9 15,4 14,9 11,5 6,7 2,1 -1,8
Átlagos csapadékmennyiség (mm) 32 31 29 38 55 63 52 51 40 33 52 40
Havi napsütéses órák száma 55 84 137 182 230 248 274 255 197 156 67 48
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat


Pesti panoráma
Pesti panoráma

A név eredete

Az Erzsébet híd a hajdani pesti rév helyén, ahol a történelmi városmag kialakult
Budapesti panoráma a várból

Pestet és Budát, Magyarország fő-, illetve székvárosát a reformkortól kezdődően emlegették együtt, közös nevükön. A gyakoribb forma a nagyobb (és nemzeti szempontból jelentősebb, magyar nyelvű) város nevét előre helyezve Pest-Buda volt, de elvétve előfordult a magyar nyelvhez jobban illeszkedő, a mássalhangzó-torlódást elkerülő Buda-Pest alak is. Ez a névváltozat egyébként Széchenyi István gróf Világ című művéből származik (1831).[5] A városok egyesítésekor, 1872-ben már magától értetődő természetességgel választották az új szék- és főváros számára a Budapest nevet.

A Buda név a korai Árpád-korban az ókori Aquincum helyén épült települést jelölte, amelyet csak a tatárjárást követően, az akkor Újbudának nevezett budai Vár megépítése után kezdtek Óbuda néven emlegetni. A város a középkori krónikáink szerint Attila hun uralkodó testvéréről kapta nevét,

Pest nevének eredete egyes vélemények szerint[6] az ókorba nyúlik vissza: Contra-Aquincum neve Ptolemaiosz 2. századi Geógraphiké hüphégészisz (Bevezetés a föld feltérképezésébe) című művében ugyanis Pesszion (Πέσσιον, iii.7.§2).[7] Az elfogadottabb magyarázat szerint viszont a budai oldalon található Gellért-heggyel kapcsolatos, a szó ugyanis a szláv nyelveken „barlangot”, „sziklaüreget” jelent, a régi magyar nyelvben pedig a kemencét nevezték pest-nek, ahogy az például a Székelyföld egyes részein még ma is hallható. Így lett a hévizes barlangot („forró kemencét”) rejtő mai Gellért-hegy Pest-hegy, a hegy lábánál ősidők óta használt folyami átkelő pedig Pest-rév, és innen kapta végül a túlparton létrejött település a nevét. A névnek ez az érdekes „túlpartra vándorlása” legkorábbi középkori forrásainkban jól nyomon követhető. Hasonló eredetű Buda német neve, Ofen is (magyarul „kemence”), amely délnémet nyelvjárásban a szláv pest szóhoz hasonlóan barlangot, üreget is jelent. Érdekes, hogy egy tatárjárás előtti oklevél Ofen néven a folyó bal partján lévő települést, azaz a mai Pestet jelöli meg, később azonban a helyi németek már csak a budai Várhegyre alkalmazták ezt a nevet.

Történelem

A budai vár Mátyás király korában
Barabás M.: A Lánchíd alapkőletétele (1864)
Budapest térképe 1884-ből

Budapest városi múltja az ókorra nyúlik vissza. A mai Gellérthegy, Tabán és Víziváros területén kelta települések nyomait tárták fel. Óbuda területén az 1. század második felében jött létre Aquincum római katonai tábora, katonavárosa és polgári települése, amely az 5. századig maradt fent. A magyar honfoglalás után valószínűleg Óbuda környékén volt Árpád fejedelem szállása, és ez a település az Árpád-korban is fontos központ maradt. 1247-ben IV. Béla király építtette fel az első királyi várat a Duna jobb partján fekvő Várhegyen, amely körül kialakult a középkori Buda polgári városa, hat nagy templommal, országos vásárhellyel.

A 15. század második felében, Mátyás király alatt Buda az ország fővárosa lett, reneszánsz királyi palotája európai hírű volt. Ugyanakkor a Duna bal partján fekvő Pest is jelentős kereskedővárossá fejlődött. 1541-ben a törökök kezére jutott a két város, akik 150 éves uralmuk alatt Budán rendezték be központjukat. A város arculatát a keleti városeszményhez igazították, fürdők, bazárok, dzsámik épültek. Budát és Pestet a Habsburgok véres háborúban foglalták vissza a törököktől 1686-ban, amelynek során a két város teljesen elpusztult.

A 18. századi barokk korban a városi élet csak lassan bontakozott ki újra. Buda újkori fejlődését Mária Terézia alapozta meg, amikor Pozsonyból ide költöztette a királyi intézményeket és Nagyszombatról az egyetemet. Az igazi fejlődés azonban csak a 19. század első felében, a reformkor idején indult meg, amikor Pest az ország kulturális és gazdasági központja lett. A korszak jelképeként megépült a két várost összekötő Széchenyi lánchíd. Az 1848. március 15-ei pesti forradalom a magyar történelem egyik fő eseménye volt, ez a nap ma nemzeti ünnepünk. Az 1848-as forradalmi események során Pest-Buda az ország fővárosa lett, majd a harcok során a város osztrák kézre került. A magyar honvédsereg Buda 1849-es bevételével a szabadságharc egyik legnagyobb katonai sikerét érte el.

A szabadságharc bukását követő osztrák elnyomás egy időre megakasztotta a fejlődést, az 1867-es kiegyezést követően azonban világvárosi növekedés kezdődött. A vezetők 1872 decemberében fogadták el Pest, Buda és Óbuda egyesítését, majd a mai Budapest 1873. november 17-én jött létre. Budapest Európa leggyorsabban növekvő városa lett, a lakosság húsz év alatt megduplázódva a századfordulóra közel háromnegyed milliósra duzzadt. Ekkor alakult ki a mai város képe, a hidakkal, körutakkal, modern közlekedési hálózattal, Európa első Nagy-Britannián kívüli földalatti vasútjával, a belső és külső kerületekkel, az Országházzal és a többi országos középülettel. Világhírűek lettek Budapest színházai, kávéházai, gyógyfürdői, a pezsgő kulturális élet, a „pesti éjszaka”. A fejlődés jelképeként tartották meg 1896-ban a városban a millenáris kiállítást és ünnepségeket.

Az 1910-es népszámlálás 880 371 lakost talált az akkori Budapesten, míg a legnagyobb elővárosban, Újpesten 55 ezret. A lakosság döntő többsége magyar nyelvű volt (85,9%), 9% vallotta magát németnek és 2,3% szlováknak. A vallási összetétel a következő volt: katolikus 59,9%, izraelita 23,1%, református 9,9%, evangélikus 4,9%.

A 20. században az ország szinte minden meghatározó eseménye a fővárosban zajlott, így például az 19181919-es őszirózsás forradalom és Tanácsköztársaság eseményei. A második világháború végén a város súlyos csapásokat szenvedett. Az 1944-es német megszállást követően a zsidó lakosság egy kis része a holokausztnak esett áldozatul, másik része (38 000 fő) pedig a 102 napig tartó ostrom során vesztette életét. A város épületeinek jelentős része romba dőlt, és valamennyi hidat felrobbantották. Sajnálatos módon a legnagyobb károkat a város építészeti kincsekben leggazdagabb területei szenvedték: a Belváros és a Várnegyed. A károk teljes helyreállítása mind a mai napig nem fejeződött be, elsősorban a bolsevista kártevés mindmáig érződő utóhatásaként, hol foghíjtelkek, hol lövésnyomokat viselő homlokzatok emlékeztetnek az ostrom pusztítására.

Az újjáépítés évei után az Országgyűlés 1949. december 20-án szavazta meg azt a törvényt, amely 1950. január 1-jével Budapesthez csatolt huszonhárom környező, addig önálló települést: hét várost és tizenhat nagyközséget (a listát lásd a Budapest kerületei szócikkben), aminek révén létrejött Nagy-Budapest.[8] Az 1950-es években a sztálinista elnyomás nehezedett a budapestiekre, majd az 1956-os forradalom eseményei és utcai harcai rázták meg a várost. A 1960-as évektől a Kádár-rendszer bolsevista diktatúrája alatt élte Budapest második nagy fejlődési korszakát. 1970-ben átadták az első metróvonalat. Sorra épültek a nagy lakótelepek, és az ország minden területéről újabb százezrek költöztek a fővárosba, amelynek lakossága az 1980-as években elérte a 2,1 millió főt. Az 1989-es rendszerváltás óta a lakosság száma jelentős csökkenésnek indult, aminek oka részben a fővárosiak tömeges kiköltözése az agglomeráció településeire.

A városhoz kapcsolódó személyek

Kamermayer Károly, Budapest első polgármestere
  • Történelmi névadók

A középkori Buda és Pest városához kapcsolódott a magyar szentek közül Szent Gellért püspök és Árpád-házi Szent Margit személye, akikről a Gellért-hegy, a Szent Gellért tér, a Margit-sziget, a Margit híd és a Margit körút kapta a nevét. A Mátyás-templom névadója a budai várban székelő Mátyás király volt. A másfél évszázados oszmán uralom korából Gül Baba, azaz „Rózsa atya” török dervisre emlékeztet a budai Rózsadomb neve. A Buda újabb kori fejlődését megalapozó Mária Terézia emlékét őrzi a Terézváros és a Teréz körút. A többi hagyományos városrész is a Habsburg-család tagjainak nevét viseli (Lipótváros, Krisztinaváros, Józsefváros, Ferencváros). A dinasztia legnépszerűbb tagja azonban a magyarság számára Erzsébet királyné volt, akiről az Erzsébetváros, az Erzsébet körút és az Erzsébet híd kapta a nevét.

  • Híres budapestiek

A híres budapestiek felsorolása reménytelen vállalkozás lenne, hiszen a reformkortól kezdve a híres magyarok többségének élete részben vagy egészben a fővároshoz kapcsolódott. Ennek ellenére természetesen meg lehet említeni néhány személyt a legfontosabbak közül.

Akik a legtöbbet tettek a városért, és akik nélkül Budapest ma nem lenne az, ami: Széchenyi István, József nádor, a 19. század második felének kiváló építészei (például Ybl Miklós, Schulek Frigyes, Steindl Imre), a városszépítő Podmaniczky Frigyes, a legnagyobb budapesti polgármesterek, Kamermayer Károly és Bárczy István. Itt tevékenykedett a korrupt zsidó Raoul Wallenberg is 1944-45-ben, innen szállították el a szovjetek.
Híres budapestiekről elnevezett közintézmények például az Eötvös Loránd Tudományegyetem (Eötvös Loránd), a Semmelweis Egyetem (Semmelweis Ignác) vagy a Korányi Kórház (Korányi Frigyes). Számos híres budapesti nevét őrizték meg az általuk alapított intézmények is, például a Richter Gedeon Nyrt., napjaink legnagyobb budapesti gyára Richter Gedeon, a leghíresebb budapesti étterem, a Gundel étterem pedig Gundel Károly nevét viseli. A kulturális intézmények közül híres budapestiekről kapták a nevüket például az Erkel Színház (Erkel Ferenc), a Karinthy Színház (Karinthy Frigyes), a Bajor Gizi Színészmúzeum (Bajor Gizi), a Puskás Ferenc Stadion (Puskás Ferenc) vagy a Papp László Budapest Sportaréna (Papp László). A sort hosszan lehetne folytatni. Az intézmények, valamint az utcák, terek névadóiról részletesebben az egyes kerületek szócikkei írnak.

Címere

Searchtool right.svg Bővebben: Budapest címere

A főváros gótikus, vörös színű címerpajzsát a Dunát jelképező ezüst (fehér) színű, hullámos szalag (pólya) választja ketté. A pajzs felső mezejében Pestet jelképező egytornyú, egykapus, arany (sárga) színű, az alsó mezejében Budát és Óbudát jelképező háromtornyú, kétkapus, arany (sárga) színű vár lebeg. Mindkét vár kapuja nyitott, bejáratának háttere égszínkék. A címerpajzsot jobb oldalról egy arany (sárga) színű oroszlán, a bal oldaláról egy arany (sárga) színű griffmadár tartja. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. A címer mind a teljes, mind a címerállatok és a Szent Korona nélküli, egyszerűsített formájában is használható.

Önkormányzat és közigazgatás

Budapest önkormányzati rendszere

A párizsi Eiffel-cég által tervezett Nyugati pályaudvar (épült 1877-ben)

Budapest önkormányzati rendszere eltér az ország egyéb területein működőtől. Egyrészt Budapest területén csak települési önkormányzatok működnek, megyei önkormányzat nem, másrészt a főváros önkormányzati rendszere kétszintű.

Budapest sajátos jogállását az Alkotmány rögzíti, egy sorban említve a fővárost a megyékkel. Ezáltal Budapest helyzete különbözik a megyei jogú városokétól is, melyek a megyék területéhez tartoznak és önkormányzati feladataik ellátása során együttműködésre kötelezettek azokkal.

A kétszintű önkormányzati rendszer egyrészt a főváros egészére kiterjedő hatáskörű Fővárosi Önkormányzatból, másrészt a 23 kerület mindegyikében működő kerületi önkormányzatokból áll. A Fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok egyaránt települési önkormányzatok, melyek között a feladatok és hatáskörök megosztását a törvény részletes előírásokban rögzíti. A Budapesten keletkező önkormányzati bevételek jelentős része úgynevezett megosztott forrás, nem az egyes önkormányzatok saját bevétele, és külön törvényben rögzített szabályok szerint részesülnek belőle a kerületek és a főváros.

A két szint között szervezeti értelemben nincs hierarchikus viszony, azonban a törvény számos területen hierarchiát teremt a döntési hatáskörökben. Ez azt jelenti, hogy a fővárosi és a kerületi önkormányzatok egymás hatáskörét nem vonhatják el, viszont a fővárosi önkormányzat törvényben meghatározott esetekben alkothat olyan szabályokat, melyek a kerületi önkormányzatok számára kötelezően betartandók. Ilyen alá-fölérendeltségi viszony érvényes például a településrendezés területén, ahol a kerületek csak a főváros által megszabott kereteken belül alkothatnak saját szabályokat, viszont a törvény megszabja a fővárosi keretszabályozás kiterjedését is.

A két önkormányzati szint között a feladatok megosztására vonatkozóan szabad döntés alapján lehetséges feladatátengedés, együttműködés vagy közös feladatellátás társulás útján. Az átengedett feladatokra példa a gimnáziumi képzés, mely a törvény szerint a főváros feladata, mégis mintegy felerészben a kerületekhez tartozik, együttműködésre az egészségügy terén kerületenként egyedi megállapodások alapján a járóbeteg-ellátás kerületi fenntartásba adása, a társulásos formára pedig a közterület-használat ügyei az V. kerületben, illetve a parkolás rendszerének működtetése az V., IX. és XIII. kerületben. A parkolás egyúttal példa arra is, hogy a kerületi önkormányzatok szintén köthetnek társulási megállapodásokat a főváros nélkül is.

Választási rendszer

Budapest polgárai a helyi önkormányzati választások során megválasztják a főpolgármestert, a Fővárosi Közgyűlést, a kerületek polgármestereit és a kerületi képviselő-testületeket.

A főpolgármestert és a kerületi polgármestereket az összes többi településhez hasonlóan közvetlenül, egyszerű többségi rendszerben választják, a kerületi képviselő-testületeket a tízezer főnél népesebb települések vegyes választási rendszerét alkalmazva, a Fővárosi Közgyűlést pedig listás szavazással, arányos rendszerben, 4%-os bejutási küszöb mellett.

A főváros polgárainak kell a legtöbb szavazólapot kitölteniük a helyi önkormányzati választások során, szám szerint négyet: főpolgármester-jelöltre, polgármester-jelöltre, a lakóhelyüket a kerületben képviselő egyéni képviselőjelöltre, valamint a Fővárosi Közgyűlésbe bejuttatni kívánt párt, civil szervezet listájára kell szavazniuk.

Budapest kerületei

</noinclude>

Budapestnek eredetileg 10 kerülete volt, melyeket a három város egyesítésekor hoztak létre 1873-ban, közülük három a jobb parton, Buda és Óbuda, 7 pedig a bal parton, Pest területén feküdt. Ezeket római sorszámokkal jelölték, mely hagyomány azóta sem változott.

1930-ban a fővárosról szóló új törvény a városszerkezet és a népesség változásait figyelembe véve négy új kerületet hozott létre, kettőt Budán, kettőt pedig Pesten.

1950. január 1-jén Budapesttel egyesítettek hét megyei várost és 16 nagyközséget, és a kerületek száma 22-re nőtt. Ugyanekkor a korábbi kerületek határai is jelentősen megváltoztak, a IV. kerület megszűnésével e sorszámot Újpest kapta, a többi új kerület pedig XV-től XXII-ig kapott sorszámot. 1994 óta Budapestnek 23 kerülete van; a XXIII. kerület (Soroksár) a XX. kerületből való kiválással jött létre.

Budapest kerületeit alapvetően az óramutató járásával megegyező irányban számozzák, belülről kifelé szélesedő körben, mivel azonban három hullámban szervezték őket, ezért e rendszer már nehezen felismerhető. A jelenlegi 23 kerület közül 6 található Budán, 16 Pesten, 1 pedig Csepel szigetén a kettő között.

A kerületi önkormányzatok – Magyarország helyi önkormányzatai között egyedülálló módon – jogosultak saját elnevezésük meghatározására. Így a kerületeknek két hivatalos nevük van: egyik az államigazgatási helynév (például Budapest főváros III. kerülete), a másik az önkormányzat saját neve (például Óbuda-Békásmegyer).

Budapest városrészei

A fővárosi önkormányzat jogosult Budapest városrészeinek neveit és határait megállapítani. E történelmi városrészeknek gyakorlati jelentőségük általában nincs, lényegében az utcanévtáblákon való kötelező megjelenésük az egyetlen látható nyomuk a város mindennapi életében. Budapest belsőbb kerületeinek történelmi városrészei a következők: Budán a Vár, Tabán (I.), Víziváros (I/II.), Krisztinaváros (I/XII.), Gellért-hegy (I/XI.), Országút (II.), Óbuda (III.), Pesten pedig a Belváros, Lipótváros (V.), Terézváros (VI.), Erzsébetváros (VII.), Józsefváros (VIII.), Ferencváros (IX.). A külső kerületek városrészeinek többsége ugyanakkor egy-egy korábban önálló településsel hozható összefüggésbe, mint Újpest (IV.), Pestszentlőrinc (XVIII.), Kispest (XIX.), Csepel (XXI.), Soroksár (XXIII.) stb.

Hivatkozás

Népesség

Budapest népességszámának változása 1780 és 2008 között (a mai közigazgatási területre vetítve)
A Budapesti agglomeráció népességszámának változása 1870 és 2008 között (a mai közigazgatási területekre vetítve)
Budapest korfája (2005)

Budapesten a 2001. évi népszámlálás adatai alapján 1 millió 778 ezer fő, az ország népességének 17%-a élt. Budapest az ország legsűrűbben lakott települése: 2001-ben egy km²-en 3385 ember élt, amely az országos átlag több mint harmincszorosa. Az egyes városrészek eltérő szerkezetéből, funkciójából adódóan a kerületenkénti népsűrűség széles skálán, 508 és 30 700 között szóródik.

Budapestnek az ország gazdasági központjává válása, a gyors iparosítás, az agrárválság, a közlekedési technika rohamos fejlődése és a főváros előnyös közlekedési helyzete azt eredményezték, hogy a 19. század utolsó harmadától Budapest lakossága viharos gyorsasággal növekedett. A lakosság dinamikus gyarapodása az 1960-as évek közepéig folytatódott, de forrása az 1950-es évek végétől már teljes egészében a vándorlási nyereségből adódott.

Az 1990-es évektől a budapesti népességszám alakulásában fordulat következett be, a korábbi mérséklődő ütemű népgyarapodást csökkenés váltotta fel. A legutóbbi – 2001. évi – népszámlálás adatai alapján a főváros népessége 12%-kal, közel 240 ezer fővel csökkent 1990-hez viszonyítva. Az 1990-es években az országban a népességszám változása tekintetében Budapest és Pest megye képviselte a két szélső értéket: Budapest lakossága csökkent a legjobban, jóval meghaladva az országos, 1,7%-os mértéket, viszont kiugró mértékű népességnövekedés következett be Pest megyében, amelynek lakossága több mint 130 ezer fővel, közel 14%-kal nőtt. Ez elsősorban a városból az elővárosi övezetekbe költözés következménye volt.

A budapesti népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2001. év elején a 15 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 13%, az 59 éven felülieké 22% volt.

Budapesten a 2001. februári adatok szerint mintegy 756 ezer háztartás volt. Közülük minden harmadik háztartás egyszemélyes. A fővárosban száz háztartásra 229 személy jut, 31 fővel kevesebb, mint az országban átlagosan. A mutató értéke az országban Budapesten a legalacsonyabb. A nemek aránya Budapesten a legkedvezőtlenebb: ezer férfira 1166 nő jut, mely 70-nel több az országos átlagnál.

A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a főváros lakónépességének 2,2%-a, mintegy 40 ezer személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány és német nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben: a cigányság létszáma meghaladja a 12 ezer főt, a német nemzetiségieké a 7 ezer főt.

Budapesten – az utóbbi években bekövetkezett javulás ellenére – a fejlett nyugat-európai országokban élőkénél rosszabbak a népesség életkilátásai: 1999-ben a férfiaknál 67,9, a nőknél 75,5 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A csecsemőhalálozások száma és aránya csökkent, bár az európai fővárosok között e tekintetben sem foglal el előkelő helyet.

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a főváros lakosságának többsége, 63,5%-a vallja magát valamely keresztény felekezet tagjának, ez az arány az országos átlagnál majdnem 11%-nyival alacsonyabb. A budapestiek 45,5%-a vallotta magát római katolikusnak, 12,6%-a reformátusnak, 2,6%-a evangélikusnak, 1,6%-a görög katolikusnak és 1,2% más keresztény felekezetekhez tartozónak. Viszont az országos átlagnál nagyobb arányban képviseltették magukat a következő csoportok: a fővárosiak 0,5%-a vallotta magát zsidónak, 0,3%-a más vallási közösségek tagjának, 19,5%-a egyházhoz-felekezethez nem tartozónak, 15,1% pedig nem kívánt válaszolni.[9]

Gazdaság

Budapest nagyvárossá fejlődésében az iparnak kiemelkedő szerepe volt, 1910-ben a magyar főváros még a munkás elővárosok (mai külső pesti kerületek és Csepel) nélkül is döntően ipari város volt, dolgozóinak 45,2%-a ipari munkás volt.[10] A főváros ipara a virágkorát leginkább a kiegyezéstől az I. világháborúig élte. A két világháború között a trianoni békediktátum és a Nagy gazdasági világválság nehezítette a fejlődést. A II. világháború után egy rövid kezdeti fellendülés követően azonban az 1960-as évektől megkezdődött a főváros ipari súlyának fokozatos visszaesése. Ez a tendencia az 1990-es évek elejétől egyre erősödött. A budapesti ipar ebben az időben látványos méretű szervezeti átalakuláson ment keresztül: sorra szűntek meg, vagy váltak szét kisebb egységekre nagy múltú, sok esetben egykori világhírű cégek (Ganz–MÁVAG, Óbudai Hajógyár, Ganz Danubius Magyar Hajó- és Darugyár, Láng Gépgyár, Csepel Művek, Ikarus. Orion, Magyar Optikai Művek, Mechanikai Művek stb.)

A rendszerváltás után a szocialista ipari üzemek bezárásával párhuzamosan sok új munkahely is keletkezett, elsősorban a szolgáltatás és a kereskedelem terén. Térségében a legkisebb a munkanélküliség és a legmagasabb az egy főre eső átlagos jövedelem.

Budapest iparában manapság szinte valamennyi ágazat képviselteti magát. Főbb termékei a híradás- és számítástechnikai eszközök, az elektromos gépek, az izzólámpák, a fénycsövek (Tungsram). A gyógyszeripar nagy múltú központjai: Egis, Chinoin, Richter Gedeon.

A Malév képviselete a Lurdy ház épületén belül (Budapest, 1097, Könyves Kálmán körút 12-14.)

A fővárosban alacsony az ipari vállalkozások aránya, az ipar folyamatosan kitelepül az agglomerációba. A nagyiparban a fővárosiak 8,2%-a dolgozik. Minden 100 hazánkban működő külföldi érdekeltségű cégből 54-nek Budapesten van a székhelye. Innen irányítják az ország egész területén végzett tevékenységüket. Ilyen például a Magyar Telekom, a General Electric, a Vodafone, a Telenor, az Erste Bank, a CIB Bank, a K&H Bank, az, UniCredit Bank, a Budapest Bank, a Generali Providencia, az ING, Aegon, Allianz biztosítók. Budapesten nyitott regionális központot például a Volvo, a Saab, a Ford, a Daewoo is. A General Electric Budapestről irányítja az európai, a közel-keleti és az afrikai régiókban történő tevékenységét. A többségben magyar tulajdonú MOL és az OTP Bank is a fővárosban működteti központját.

A főváros a tercier ág országos központja. Itt bonyolódik a nemzetközi pénzforgalom 90%-a, az ingatlanközvetítés, a reklámtevékenység, a gazdasági tanácsadás 60%-a.

Így a kereskedelem, logisztika elég fejlett a fővárosi régióban.

A szolgáltatási ágazatban pedig kiemelkedő jelentőségű a turizmusra épülő vendéglátóipar. Több mint ezer étterem, kávéház és szórakozóhely várja a vendégeket, ahol a magyar konyha és a nemzetközi gasztronómia fogásai mellé a legjobb magyar borok kerülnek az asztalra.

Városfejlesztés

A Fővárosi Önkormányzat a 2003-ban elfogadott Budapest Városfejlesztési Koncepciója című dokumentum [11] alapján fogalmazta meg a városfejlesztés prioritásait, és 2005-ben a Podmaniczky báróról elnevezett Középtávú Városfejlesztési Programjában konkrét célkitűzéseket határozott meg az Európai Unió 20072013 közötti programozási időszakához kapcsolódóan.[12] A Podmaniczky Program 130 projektet tartalmaz. Ezek közül a szerzők lehatároltak egy 101 programelemből álló Magprogramot, amit úgy tekintettek, hogy mindenképpen megvalósítható a fejlesztési periódusra rendelkezésre álló 490 milliárd forintos fővárosi önerő felhasználásával. A tényleges fejlesztési költségvetést azonban a Podmaniczky Programtól függetlenül fogadta el a főváros. A kiválasztott 23 kulcsprojektet az Európai Unió kohéziós és regionális fejlesztési alapjai igénybevételével kívánja a főváros finanszírozni.[13] A revideált költségvetési lista alapján (a fővárosi önerőt tekintve) az élen a metróépítés (97,4 milliárd forint – 20%), a leginkább kátyúzást jelentő útfelújítások (81,5 milliárd forint – 17%), és a csepeli szennyvíztisztító és kapcsolódó beruházásai (59 milliárd forint – 12%) állnak.[14]

A rendszerváltás óta az állami majd önkormányzati szerepvállalás erőteljes gyengülésével túlnyomórészben a magántőke befektetései irányítják a város fejlődését. Ennek három főbb hulláma volt, a kereskedelmi fejlesztések, az irodaházak építése, majd legutoljára a vállalkozói lakásépítések. Az utóbbi évtizedekben visszatérően felmerül a városrehabilitáció szükségessége. A megvalósult rehabilitációs vagy revitalizációs programok azonban a probléma léptékéhez mérten csekély eredményeket tudtak felmutatni. A nagyra törő városrendezési terveket az önkormányzatok szűkös anyagi lehetőségei, a befektetők érdekei és a bürokratikus, nehézkes hivatali rendszer miatt miatt sokszor nehéz megvalósítani.

Közlekedés

Budapest az ország közlekedési vérkeringésének a centruma. Innen indulnak sugaras irányba a vasúti és a közúti fővonalak, összeköttetést teremtve az ország megyéivel és Európa jelentős nagyvárosaival. A Keleti és a Nyugati pályaudvart több, szinte Európa egészét átszelő vonatjárat érinti.

Közúti közlekedés

Az országos, esetenként egyben Európát is átszelő utak fővárosba bevezető szakaszai rendkívül túlterheltek, és az útvonalak Budapest-centrikussága miatt nagy gondot jelent a hatalmas tranzitforgalom. Ezért kiemelkedő jelentőségű a fővárost elkerülő, jelenleg építés alatt álló M0-ás autóút, melynek teljes kiépítése után a fővárosi utak zsúfoltságának csökkenése és a város levegőszennyezettségének javulása várható.

Budapestet a Duna osztja két részre, területén hét közúti és egy vasúti híd található. Ezek északról délre haladva: Északi vasúti híd, Árpád híd, Margit híd, Széchenyi lánchíd, Erzsébet híd, Szabadság híd, Petőfi híd, Lágymányosi híd – valamint a Deák Ferenc híd az M0-s körgyűrű déli részén és a Megyeri híd az északi részén. A Margit híd, a Lánchíd, az Erzsébet és Szabadság híd nem csak városképi jelentőségű, hanem önmagában is művészeti alkotás.

Kerékpáros közlekedés

Repülőterek

A Belvárostól 15 kilométerre lévő Ferihegyi nemzetközi repülőtér fogadja a repülőgépeket. Ferihegy 1-et 2005 szeptemberében nyitották meg a fapados járatok előtt. Jelenleg a Ferihegy 2 A terminálja a schengeni gépek le- és felszállóhelye, a B terminál pedig a nem-schengeni légitársaságoké.

Közösségi közlekedés

Budapesten 11 féle közlekedési eszköz jár (ezen belül 3 metróvonal, 4 HÉV-vonal, 29 villamosjárat[15] és több mint 200 autóbuszjárat). Turistalátványosságként megtalálható a városban a sikló, libegő, fogaskerekű vasút, keskenynyomtávú gyermekvasút és kishajó.

Budapest 25 európai fővárossal áll közvetlen vasúti összeköttetésben, a napi nemzetközi járatok száma meghaladja az ötvenet. A főváros és a nagyobb vidéki városok között közlekedő InterCity járatok népszerűek és kulturáltak. Három nagy nemzetközi pályaudvar működik a fővárosban: Keleti pályaudvar, Nyugati pályaudvar, Déli pályaudvar.

Kultúra

Budapesten jelenleg 837 különböző műemlék található, amelyek a legtöbb európai művészeti stílust képviselik. Kiemelkedőek a klasszicista és az egyedien magyaros szecessziós stílusú épületek.

A főváros 223 múzeummal és galériával büszkélkedhet, amelyek a magyar történelem, művészet és természettudomány mellett az egyetemes és európai kultúra és tudomány számos emlékét is bemutatják. Budapesten negyven színház, hét hangversenyterem és egy operaház működik. A kulturális kínálatot nyaranta különféle szabadtéri koncertek és előadások gazdagítják, amelyeket gyakran történelmi hangulatú műemléképületek udvarain rendeznek meg.

Budapesten európai viszonylatban is neves tudományos könyvtárak működnek, melyek egy-egy szakterületen egyedülálló gyűjteménnyel rendelkeznek. Ilyen – többek között – az Országos Széchényi Könyvtár, melynek kézirattárában a könyvnyomtatás kora előtti könyv- és írástörténeti emlékeket őriznek. A fővárosi lakosság közművelődésében a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár játszik fontos szerepet.

Kulturális intézmények

Múzeumok

Könyvtárak

Színházak


Egyetemek

Templomok, egyházi gyűjtemények

Kulturális események

Budapest a művészetekben

Budapestet számos szépirodalmi mű, képzőművészeti alkotás, zenedarab, dal és film örökíti meg.

Turizmus

A város budai és pesti oldalának legfőbb turisztikai látnivalói a következők:

Budai oldal

Várnegyed Budavári Palota Szentháromság-szobor
Halászbástya Mátyás-templom Citadella
Gül Baba türbéje Rudas gyógyfürdő Memento Park

Szabadság-szobor

Amfiteátrum Aquincum romjai Budavári Sikló
Libegő Gyermekvasút Pál-völgyi-cseppkőbarlang
Pesti oldal

Millenniumi emlékmű Andrássy út Operaház
Országház Szent István-bazilika Zsinagóga
Belvárosi plébániatemplom Akadémia Pesti Vigadó
Vajdahunyadvár Széchenyi gyógyfürdő Állatkert
Puskás Ferenc Stadion Nemzeti Színház Vásárcsarnok
Budapest turisztikai logója

A Budai Vár és a Duna-part 1987 óta, az Andrássy út és történelmi környezete, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút és a Hősök tere 2002 óta a világörökség része.

Turisztikai szempontból is jelentős látnivalók Budapest legrégibb hídjai: a Széchenyi lánchíd, a Margit híd és a Szabadság híd, valamint az Erzsébet híd, amely modern kialakítása ellenére a városkép meghatározó elemévé vált. A turisták kedvelt célpontjai a legnagyobb közparkok: Pesten a Városliget és a Népliget, Pest és Buda között pedig a Duna két parkosított szigete, a Margit-sziget és az Óbudai-sziget.

Budapest világhírű gyógyfürdőváros, Budapest gyógyfürdői a gyógyturizmus kedvelt célpontjai. A különleges összetételű gyógyvizet tíz gyógyfürdő hasznosítja, amelyek többsége egyben műemlék és turisztikai látványosság is.

A város legfelkapottabb és leghíresebb bevásárlóutcája a Váci utca, ahol a legtöbb világmárka képviselteti magát. Ezenkívül egyre divatosabb bevásárlóutca az Andrássy útnak a Belvárostól az Oktogonig futó része. A vásárcsarnokok közül a Központi Vásárcsarnok a legnépszerűbb a külföldi turisták körében. Vásárcsarnokok találhatók még a Rákóczi téren, a Batthyány téren, a Klauzál téren, a Hunyadi téren és a Hold utcában.

Strandok

Szabadidő, szórakozás

Budapestnek több olyan része is van, ahol sok étterem, bár és kávézó található kis területen: ilyen a Váci utcának a Ferenciek terétől a Fővám térig futó része, a Ráday utca, amelyet főként az egyetemisták kedvelnek, a Liszt Ferenc tér, amely az Andrássy út mentén fekszik, valamint a Szent István tér környéke. Ezek az utcák és terek nyaranta késő estig tele vannak élettel.

Szórakoztató létesítmények, szabadidőközpontok:

Sport

Budapesten találhatóak Magyarország központi sportlétesítményei, köztük a Puskás Ferenc Stadion és a Papp László Budapest Sportaréna. A rendszerváltás óta átalakult a város amatőr sportélete. A korábban nagyszámú sporttelep, vállalati sportpálya nagy része megszűnt, helyüket bevásárlóközpontok vagy benzinkutak foglalták el. Megjelentek viszont a nagy utcai tömegrendezvények, amelyek budapestiek tízezreit mozgatják meg egy-egy hétvégén.
Budapesten rendszeresen találkoznak a világ sportolói valamely nemzetközi sporteseményen. A város agglomerációjában lévő Mogyoródon található a Hungaroring, a Formula–1 Magyar Nagydíj helyszíne.
A budai hegyekben igen kedveltek a túrázók körében, megfelelő időjárás esetén élénk téli sportélet zajlik a hegyoldalakon. Az észak-budai Duna-part a vízisportok központja.

Budapesti labdarúgócsapatok

Budapest Magyarország labdarúgásának központja. A 108 eddig lezajlott bajnokságból 97-et budapesti csapatok nyertek.

Budapest testvérvárosai

Budapest testvérvárosai a következők:[16][17]

Galéria



Lásd még

Források és jegyzetek

  1. Turizmus Magyarországon 2009. KSH előzetes adatok. (Hozzáférés: 2010. február 23.)
  2. Földrajzi atlasz; Cartographia, 1996; ISBN 963-352-547-0
  3. Budapest éghajlati adatai. (Hozzáférés: 2008. május 27.)
  4. Magyarországi időjárási rekordok. (Hozzáférés: 2008. május 27.)
  5. Bácskai Vera: Széchenyi tervei Pest-Buda felemelésére és szépítésére
  6. Gudmund Schütte, Ptolemy's Maps of Northern Europe (The Royal Danish Geographical Society: Copenhagen, 1917). p. 101
  7. William Smith (ed.), A Dictionary of Greek and Roman Geography (London : I.B. Tauris, 2006) [Facsim. of ed. published: London : John Murray, 1872.]
  8. SIPOS ANDRÁS: Nagy-Budapest kialakulása. 1950. január 1.
  9. A 2001-es magyarországi népszámlálás vallási, felekezeti adatai
  10. Budapest székes főváros Statisztikai és Közigazgatási Évkönyve 1909-1912, KSH
  11. Tosics Iván (szerk.)et al. 2002. Budapest Városfejlesztési Koncepciója. Budapest: Városkutatás Kft.
  12. Tosics Iván et al. 2005. Podmaniczky Program – Budapest Középtávú Városfejlesztési Programja, Összefoglaló (Podmaniczky Programme – Medium-term Development Programme of Budapest, Summary). Budapest: Studio Metropolitana
  13. Bogár Zsolt. 2007. ‘Mindenki okos. 4-es metró’. Magyar Narancs. Vol. 19, No. 12, pp 10–12.
  14. Budapest Portál
  15. 1, 1A, 2É, 2D, 3, 4, 6, 12, 14, 17, 18, 21, 21A, 24, 28, 37, 37A, 41, 42, 47, 49, 50, 52, 59, 59A, 60 (Fogas), 61, 62, 62A, 69
  16. Budapest testvérvárosai a Budapest Portál alapján, illetve Zágráb és Kassa a Budapest Portál szerkesztőségétől kapott tájékoztatás alapján
  17. Népszabadság Online – Budapest: A kilencedik testvérváros: Firenze
  18. A partnervárosi kapcsolat a testvérvárosinál lazább kapcsolatot jelent.

Ajánlott irodalom

A Budapestről szóló könyvek, térképek, fényképek, plakátok legnagyobb nyilvános gyűjteménye a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában, a Budapest Gyűjteményben található.

A Budapest Gyűjtemény interneten elérhető adatbázisai:

Amennyiben olyan számítógépen próbálja használni az adatbázisokat, amely tűzfalon keresztül kapcsolódik az internetre, akkor a zárójelben feltüntetett portok engedélyezése szükséges az adatbázisok megtekintéséhez. (A képarchívum bárhonnan megtekinthető itt is.)

Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest témájú médiaállományokat.
Wikitravel
A Wikitravel tartalmaz Budapest témájú leírást.
Általános információk
Térképek
Képek az Interneten