Demszky Gábor

A hu-Rightpedia wikiből
Unbalanced-scales.jpg
Ez a cikk a wikipédiából vett szöveget tartalmaz. Segíthet a Rightpédiának, ha megszabadítja a cikket előítéleteitől és nem megfelelő szóhasználatától.
Demszky Gábor

Demszky Gábor (Budapest, 1952. augusztus 4.) magyarszági zsidó jogász, szociológus, politikus, a demokratikus ellenzék, majd a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) tagja, 1990 óta Budapest főpolgármestere, jelenleg ötödik hivatali ciklusát tölti.

Életrajza

1952-ben született Budapesten, közgazdász szülők gyerekeként. A Kaffka Margit Gimnáziumban, majd 1970-től az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán tanult. 1972-ben egy maoista tüntetésen való részvételéért egy évre kizárták az egyetemről és a KISZ-ből. Ezalatt taxisofőrként, majd könyvtárosként dolgozott. 1976-ban jogi diplomát szerzett. Tanárai közül különösen nagy hatást gyakorolt rá Kemény István szociológus. 1976 és 1981 között a Világosság munkatársa volt. 1979-ben részt vett a Szegényeket Támogató Alap megalapításában. Egy nyilatkozatban szolidaritást vállalt a Charta 77-tel; ezután politikai tevékenysége miatt elvesztette állását, egy időre utazási és publikációs tilalom alá került.

1981-ben az ELTE-n szociológus diplomát szerzett. Ugyanebben az évben Rajk Lászlóval együtt létrehozta az AB Független Kiadót. 1982-től élt együtt Hodosán Róza szociológussal, a demokratikus ellenzék és a későbbi SZDSZ tagjával, országgyűlési képviselővel (1985-ben házasodtak össze, 1991-ben váltak el). Megalapította és szerkesztette a Hírmondót, részt vett a Beszélő, a Máshonnan Beszélő és a Magyar Zsidó szamizdat lapok kiadásában, nyomtatásában és terjesztésében. 1984-ben hatóság elleni erőszak címén fél év börtönt kapott, három évre felfüggesztve. 1988-89-ben ösztöndíjasként tíz hónapig az egyesült államokbeli Columbia University-n tanult.

1988-ban alapító tagja volt a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a belőle kialakuló Szabad Demokraták Szövetségének. 1989. június 16-án, a budapesti Hősök terén, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén, ő koszorúzott Béki Gabriellával az SZDSZ nevében. Az 1990-es választásokon a VII. kerület parlamenti képviselőjévé választották, majd 1990. október 31-én Budapest főpolgármesterévé; a két tisztség összeférhetetlensége miatt parlamenti posztjáról lemondott. 1990-től máig főpolgármester (négyszer választották újra). 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban is parlamenti képviselő lett az SZDSZ listavezetőjeként; mindkétszer lemondott főpolgármestersége javára. A 2004-es választásokon az SZDSZ listájának vezetőjeként az Európai Parlamentnek (EP) is tagja lett, mandátumáról azonban polgármesteri és EP-képviselői tisztségei összeférhetetlensége miatt még ugyanabban az évben lemondott. A BKV-vel kapcsolatos 2009. nyári botrány következményeinek felszámolása körüli egyet nem értés oda vezetett, hogy 2009. október 13-án az MSZP budapesti elnöksége megállapította, a Szabad Demokraták Szövetsége felmondta az MSZP-vel 2006-ban megkötött fővárosi koalíciós megállapodást,[1] így felbomlott az MSZP és az SZDSZ koalíciója, ami 1994 óta biztosította a többséget Demszky számára.[2]

Művei

Díjak

Kritikák

Kritikusai leggyakrabban a be nem tartott ígéreteit kérik számon. Gyakorlatilag 1994 óta az azóta sem megépült 4-es metróval kampányolva nyerte meg mindegyik választást. Nagy botrányt kavart a horvátországi villájának ügye, csak úgy, mint amikor kiderült, hogy az adófizetők terhére használ gyakorlatilag fillérért egy igen magas kategóriájú terepjárót. Demszky az 1990-es évek közepéig még a felszíni közlekedésben látta a jövőt, elvetette a kötöttpályás közlekedést. 2000 után látványosan szakított ezzel. A 2002-es választások idején például azt ígérte, hogy 2006-ra elkészül a 4-es metró és megkezdik az 5-ös metró építését. 2006-ban szóba került felelőssége az ún. villamosbotrány ügyében is. Szintén 2006-ban került a kritika középpontjába a szabad véleménynyilvánítás korlátozására irányuló traktortilalomra és a demonstrációkon való kihangosítási tilalomra vonatkozó rendeletei miatt is.

Felháborodást váltott ki Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitányának 2006-os kitüntetése, amely alig pár héttel az október 23-i erőszakos események után történt, amelyeken az utcai rendőri túlkapások miatt többen súlyosan vagy könnyebben megsebesültek, köztük Révész Máriusz országgyűlési képviselő is. 2007. március 15-én ünnepi beszédét a kormány ellen tüntető tömeg előtt tartotta. Az ünnepség során folyamatosan kifütyülték és tojással dobálták meg.[3]

A sorozatos BKV-botrányok hatására több tanú is terhelően vallott Hagyó Miklós alpolgármesterre és Mesterházy Ernőre, Demszky főtanácsadójára. Az Index című internetes újságnak 2010. februárjában Demszky Gábor úgy nyilatkozott, hogy politikai értelemben emiatt ő is felelős a kialakult helyzetért, mivel Antal Attila kinevezését ő is támogatta. A főpolgármesteri székről azonban nem kívánt lemondani.[4]

Lásd még

Jegyzetek

  1. Nem fű alatt, nem titkokban kell együttműködni. Burány Sándor, az MSZP budapesti elnöke az eseményekről
  2. Végül a BKV-n és az üvegzsebcsomagon vérzett el a koalíció
  3. A HírTV tudósítása
  4. Demszky elismerte felelősségét a BKV-ügyben, Index.hu, 2010. február 8.

Külső hivatkozások