Eger

A hu-Rightpedia wikiből
Eger
Basilika eger.jpg
Az egri bazilika
Eger címere
Eger címere
Közigazgatás
OrszágMagyarország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
KistérségEgri
Rangmegyeszékhely
megyei jogú város
PolgármesterHabis László
Irányítószám3300
Körzethívószám36
Népesség
Teljes népességismeretlen +/-
Népsűrűség608,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület92,2 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Eger weboldala
Pontosan itt van!
Eger elhelyezkedése Magyarországon

Tartalomjegyzék

Képek

D18981.gif
Eger I
Eger I
Eger II
Eger II
Eger II

Eger, megyei város. Heves vm. székhelye, az Eger folyó mindkét partján, az E. füzesabonyi és az E. putnoki vasútvonal mellett, a budapest-egri, füzesabony-egri, parád-egri és miskolc-egri autóbuszvonalon, 170 m magasan a t. sz. f. Érsekség, az E.-i főegyházmegye székhelye. Járásbíróság, törvényszék, pénzügyigazgatóság, adófelügyelőség. államépítészeti hivatal, ügyvédi kamara, kataszteri felmérési hivatal, szőlészeti és borászati felügyelőség, vm.-i gazdasági felügyelőség stb. Fontosabb tanintézetei: kat. érseki jogakadémia, kat. hittudományi faiskola, kat. tanító és tanítónőképző, gimnáziumok, felső-kereskedelmi iskola, polgári iskolák, szőlészeti és borászati tanfolyam és sok alsóbbfokú tanintézet. Szép műgyűjteménye és képtára van az Érseki Liceumnak; régi társadalmi egyesület Polgári Kaszinó, (1833), az irodalmi élet középpontja a Gárdonyi Társaság.

Belváros

A település magva, a zegzugos belváros, igen gazdag műemlékekben. A török világból a 40 m magas minaret maradt fenn. A barokk E.-t a szerzetesrendek és néhány püspök (Barkóczy Ferenc, Esterházy Károly) bőkezűsége tette díszessé. Legkiválóbb épületei e korból az Érseki palota többször átalakított tömbje (mai alakjában Fellner Jakab műve, 1703-1706-s; régi rácsokkal, 1766-ban felszentelt márvány házikápolnával, díszkerttel); az Érseki líceum (Fellner Jakab, 1765-1785; a könyvtárban az E.-ben eltemetett Kracker, a kápolnában Maulbertsch, a díszteremben Sigrist mennyezetképével; tornyában csillagvizsgáló intézet volt elhelyezve, műszerei ma is láthatók); a minoriták monumentális kéttornyú temploma (Gerl Mátyás, 1758-1773, Kracker oltárképével); a hajdani Ferences templom, ma az angolkisasszonyok zárdatemplom (1736- 1776). Kracker oltárképével : a cisztercita templom (valaha a jezsuitáké volt, 1734-1772; a jászói Krausz szobrász szobraival); a hajdani jezsuita gimnázium (1753, szép szobordíszes homlokzattal és kapuval; ma "Dobó István állami reálgimnázium"); az irgalmasok temploma (1730) és kórháza (1728, Huetter festményeivel és eredeti berendezésű gyógyszertárral); a szerviták temploma (1728-1738) stb. A Káptalan utcában szebbnél szebb régi épületek sorakoznak egymás mellett, legnevezetesebb a Kis-préposti palota (1758) és a Vármegyeháza (Gerl Mátyás, 17491756); utóbbinak pompás kovácsolt kapurácsai Fassola Henriknek, a diósgyőri vasgyár alapítójának művei. A klasszicizmus jegyében született az E.-i főszékesegyház Hild József, 1831 az esztergomi mellett az ország második legnagyobb temploma; szobrászati kiképzésében Casagrande, a festőiben Danhauter, Grigoletti is mások vettek reszt. L. a 173. 174. sz. képtáblát.

Vár

A város feletti magaslaton állt hajdan az E.-i vár; nagy terjedelméről maradványai tanúskodnak. Az újabb ásatások eredménye a XII. sz.-ból származó székesegyház félköríves szentély maradványa. E templomnak a XV. sz.-ban történt átépítését tanúsítja a felszínre került pillérköteg (ma Casagrande 1835-ből való Szt. István szobra áll rajta). A vár alatti kazamatákban helyezték el újabban a várban talált rengeteg kő és egyéb töredéket; az ú. n. Sötétkapu alatt van a vár hős védőjének. Dobó Istvánnak Dobóruszkáról idehozott síremléklapja. Dobó fekvő alakjával. A Bebek bástyán Gárdonyi Géza sírja; az "Egri csillagok" írója hosszú időn át E.-ben élt s ott is halt meg. E. terjedelmes külvárosainak (Álmagyar, Felnémet. Maklár stb.) falusias külseje a régi "bástyák" lakosságának földművelő jellegét tükrözi.

Idegenforgalom

E. a világháború óta fokozódó idegenforgalmat mutat. Ezt, műemlékein kívül, elsősorban fürdőinek és szép fekvésének köszöni. A város területén hét csoportban számos radioaktív hévízforrás tör elő. Hőfokuk 21-31� A gyógyvizet az Érseki és József fürdőkben ízületi megbetegedések, idegzsába. köszvény, ideggyulladás. bénulások stb kezelésére használják. A Városi és Versenyuszoda sport és üdülési célokat szolgál. E.-ből indult ki a magyar úszósport háború utáni újjászületése . Bárány Istvánnal az élén a Preszler féle szeszgyár területén fakadó konyhasós-jódos vizű Dobó forrás vizét palackozva hozzák forgalomba. E. a középpontja a Bükk turisztikájának; nagy lendületet ad az ezirányú fejlődésnek a város új "síkfőkúti" nyaraló és üdülőtelepe (420 m). A környéken kedvelt kirándulóhelyek a szarvaskői és a dédesdi vár, a bélapátfalvi templom és még sok. más szépfekvésű hely. E. lakossága (1930) 30.424 főnyi; túlnyomórészt kat., színmagyar. Kisebb méretű, de fejlődő ipara cukorka, jég, tégla, lemezáru, lakatosáru és dohánygyártás; van villamosáram erőműtelepe és két nyomdavállalata. Talaja bor és gyümölcstermelésre alkalmas, vörösborai (különösen az egri bikavér) világhírűek. Kelendő az egri cseresznye is. A város kertmunkásképző iskola, törzsgyümölcsös, szőlőmintatelep stb. létesítésével igyekszik a termelést korszerűvé tenni.

Történet

Története. E. környékén ősidőktől fogva emberi települések voltak; újabb ásatások számos őskori lelet feltárására vezettek. A Szépasszonyvölgyben honfoglaláskori sírokat találtak, ez azt mutatja, hogy a magyarság is kezdettől fogva megszállta. Az E.-i püspökség Szt. István alapítása; első püspöke Catapanus volt. Itt halt meg Imre király (1204) és itt is van eltemetve. 1241-ben Sejbán tatár csapatai, 1442-ben a husziták, 1514-ben a fellázadt jobbágyok dúlták fel. A mohácsi vész után felismerték jelentőségét és várát megerősítették. 1552. szeptember 11.-től október 14.-ig Ali budai pasa ostromolta hatalmas sereggel, de a vár kapitánya. Dobó István, alig 2000 harcosával a sokszoros túlerőnek hősiesen ellenállt s a törököt elvonulásra kényszerítette; ebben a várvédelemben az egri nők is kitüntették magukat. 1596-ban azonban III. Mohamed szultán 3 heti ostrom után bevette a várat, mely akkor már idegen, zsoldos katonaságéi volt bízva. 91 éven át török pasalik fővárosa volt E.; XVII. sz.-i metszeteken mecsetjeivel és minaretjeivel egészen K.-ies városképet mutat. 1687. december 17.-én szabadult fel a török alól. 1704-től 1710-ig II. Rákóczi Ferenc birtokában volt; maga s fejedelem is többször időzött a városban.

Érsekség

1804-ben az E.-i püspökség érseki rangra emelkedett. A város fejlődése kezdettől fogva sokat köszönhet főpapjainak. akik az országos történelemben is gyakran vittek nagy szerepet. II. Kilit E.-i püspök fogalmazta az aranybullát, a XIV. sz.-ban Telegdi Csanád, a XV. sz.-ban Bakócz Tamás voltak nevezetesebb püspökei, a XVIII. sz.-ban különösen Barkóczy Ferenc gr. és Esterházy Károly gr. Nevezetesebb E.-i érsekek: Pyrker László. Bartakovics Béla. Samassa József és napjainkban Szmrecsányi Lajos. Az ő bőkezűségük és vonala, kulturális elgondolásaik segítették a várost abban, hogy Magyarország egyik jelentékeny vidéki városává fejlődjék, bár a történelem viharai mellett elemi csapások is gyakran sújtották. Így a XVIII. sz. elején dögvész. 1800-ban és 1837-ben tűzvész. 1874-ben áradás, 1903-ban, majd 1925-ben különösen sok kárt okozó földrengés.

2010

Eger (latinul: Agria, németül Erlau, szlovákul Jáger, szerbül Jegar, szlovénül Jagar) Heves megye székhelye, Északkelet-Magyarország egyik legszebb történelmi városa. Jelentős oktatási és kulturális központ számos világhírű múzeummal és műemlékkel, melyek közül kiemelkedő az egri vár. Az egri borvidék központjaként a legjelentősebb magyar bortermelők közé tartozik. Az egri bikavér külföldi piacokon is ismert.

Nevének eredete

A város nevének eredete ismeretlen; többek szerint az „éger(fa)” elnevezésből származik (a környező területeken még ma is valóban sok égeres található). Ezen elmélet kritikusai szerint az Eger kifejezés szerepel települések neveiben is közvetlenül (például Zalaegerszeg) vagy formában (mint Grád, Győr)).

A város története

A török hódoltság előtt

A környéken a kőkorszak óta laknak emberek. A korai középkorban német, avar és szláv törzsek éltek itt; a területet a X. század elején már a honfoglaló magyarság első nemzedéke megszállta; ez az időpont a város határában, Almagyaron és Répástetőn kiásott fegyveres férfisírokban talált arab pénzek alapján keltezhető. A 20. század végén honfoglalás kori leleteket találtak a Szépasszonyvölgy környékén is. Szent István az 1009 előtt szervezett tíz püspökség egyikének székhelyévé tette. Az első, mára elpusztult székesegyház a Várhegyen állt, körülötte alakult ki a város történelmi magja. A 11. századból egy kör alakú templom és egy kisebb palota maradványait is feltárták. A Bükk és a Mátra között északnak vezető út mentén épített püspöki székhely gyorsan jelentős központtá fejlődött, majd 1241-ben, amikor II. Kilit volt a püspök, a tatárok feldúlták és felégették a várost. Bizonnyal a tatárjárás tapasztalataiból okulva IV. Béla 1248-ban kővár építésére adott engedélyt Lambert püspöknek. A 14–15. században a korábban a város széléig terjeszkedő erdőket nagyrészt kiirtották, hogy szőlőt telepítsenek a helyére. Kialakultak a várba és az északi bányavárosok felé vezető útvonalak, a belváros — az Eger-patak régi medréhez igazodó, zegzugos utcái. Több közeli település (Almagyar, Czigléd stb.) összeépült Egerrel. Mátyás király uralkodása alatt Bekensloer János püspök gótikus stílusban átépíttette az akkor még a várban álló püspöki palotát; az épület ma is látható. Az építkezéseket Dóczy Orbán püspök folytatta és Bakócz Tamás fejezte be; elkezdték a várbeli székesegyház késő gótikus átépítését is. Mátyás király halála után Ippolito d'Este püspök idején építették a róla elnevezett és közelmúltban felújított Hippolyt-kaput.

Eger a XVI. század végén
Minaret
Egri nők, Székely Bertalan festménye

Magyarország három részre szakadása idején Eger fontos végvár lett. Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt a vár (a nőket és gyerekeket is beleszámítva) kevesebb mint 2100 védője 1552-ben visszaverte egy nagy török sereg támadását. A törökök számát Gárdonyi Géza — természetesen némi túlzással — 200000-re becsülte. A későbbi történetírók 80000 fősnek írták le a török sereget, amelynek létszáma a mai történészek szerint 35-40000 lehetett. Az ostrom történetét a mai olvasók leginkább Gárdonyi Egri csillagok című, népszerű regényéből ismerhetik. Az ostrom alatt teljesen leromlott várat kiváló olasz hadmérnökök tervei alapján 1553 és 1596 között teljesen átépítették. 1578. áprilisától néhány évig itt katonáskodott Balassi Bálint is.

Eger
Középkori katedrális romjai a várban

1596-ban a török újra megostromolta Egert, amit a körülbelül hétezer fős védősereg mintegy három hetes ellenállás után feladott – elsősorban azért, mert a seregével a közelben táborozó III. Miksa osztrák főherceg nem volt hajlandó a védők segítségére vonulni.

A török uralom alatt

A város 91 éven át, 1687-ig volt az Oszmán Birodalom része, mint egy több szandzsákot magába foglaló vilajet székhelye. Ennek leglátványosabb emléke az egykori oszmán világbirodalomban legészakibb, még álló minaretje. A Várhegy tövében, a vár bejáratától nem messze egy törökfürdő maradványait tárták fel.

1687-től a Rákóczi-szabadságharc végéig

A keresztény csapatok 1687. december 17-én foglalták vissza a várost, miután sikerült kiéheztetniük a vár védőit. Az ostrom alatt a város teljesen leromlott: a falakkal körülvett területen mindössze 413 ház maradt lakható, és ezekben is főként török családok laktak. A felszabadított várost a Habsburgok kincstári birtoknak tekintették, és I. Lipót 1688-ban szabad királyi várossá nyilvánította (azaz mentesítette az egyházi és földesúri terhek alól). Ez az állapot azonban csak 1695-ig tartott: ekkor a visszatelepedő Fenessy György püspök kérésére az uralkodó újra püspöki várossá nyilvánította; a mecseteket keresztény templomokká alakították. 1705-ben a II. Rákóczi Ferenc pártján álló Telekessy István püspök papnevelő intézetet alapított. A Rákóczi-szabadságharc alatt 1703-tól 1711-ig Eger volt a felszabadult országrész központja. Itt volt a fejedelem főhadiszállása, amit rendszeresen fel is keresett. 1705-ben Egerben keltezték bár nyomda híján máshol nyomtatták az első magyar hírlapot, a Mercurius Veridicust (Igazmondó Merkúriusz). 1709-ben Egerben találkozott a fejedelem Ukranciewvel, I. Péter cár követével. A követ Egerben halt meg, és valahol a Rác-templom környékén temették el.

A Rákóczi-szabadságharc leverésétől az 1848-as forradalomig

A 18. század a virágzás, a fellendülés időszaka volt. A ma is látható barokk városképet Eger püspökei alakították ki, főképpen Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly. Az építkezések számos iparost, kézművest, kereskedőt, művészt vonzottak a városba; többek között itt települt le:

A lakosság ugrásszerűen megnőtt:

  • 1688-ban 1200 fő,
  • 1787-ben több mint 17 000 fő — ezzel Eger volt az ország hatodik legnépesebb városa.

Barkóczy Ferenc, majd nyomdokain Eszterházy Károly püspök a nagyszombati és a bécsi egyetem mintájára Egerben is megpróbált universitast, azaz egyetemet kiépíteni. Ennek bázisául a meglévő oktatási intézményeket szánták:

  • a papnevelő intézetet,
  • a jogi iskolát, amit 1740-ben alapított Foglár György kanonok és
  • a bölcseleti iskolát, amit 1754-ben pedig Barkóczy püspök hozott létre.
  • Magyarország első orvosi akadémiája, ami 1769. november 5-én nyílt meg .
  • Az egyetemet Eszterházy Károly az erre a célra épített líceumban kívánta elhelyezni, de Mária Terézia királynő nem engedélyezte az intézmény megalapítását.

1769-ben Egerben Markhot Ferenc irányításával nyílt meg az ország első orvosi iskolája. Az iskolától 1772-ben Mária Terézia megtagadta a doktori fokozat kiadásának jogát, ezért az 1775-ben megszűnt. A 19. század katasztrófákkal indult: 1800-ban a belváros fele tűzvészben pusztult el, 1801-ben pedig a leomlott vár déli fala, és megrongált több lakóházat. Az uralkodó 1804-ben érseki székhellyé emelte, de egyúttal kivette a főegyházmegyéből a kassai és a szatmári püspökséget. A városi polgárság szabadulni szeretett volna az egyházi fennhatóság alól, és kérvényt nyújtott be a parlamentnek, hogy nyilvánítsák Egert szabad királyi várossá, de nem jártak sikerrel. 1827-ben a belváros nagy része újra leégett, négy évvel később pedig több mint 200 embert vitt el a kolerajárvány. A reformkorban Pyrker László János érsek képtárat hozott létre, és azt 1844-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, mivel Eger nem adott számára megfelelő helyet. Lényegében Pyrker ajándéka lett az 1900-ban megnyitott Szépművészeti Múzeum anyagának alapja. Pyrker hozta létre Egerben, 1828-ban az első magyar nyelvű tanítóképzőt, és ő építtette Hild József tervei alapján a neoklasszikus stílusú bazilikát, Magyarország második legnagyobb templomát. 1837-ben Joó János rajztanár Héti Lapok címen elindította Magyarország első műszaki folyóiratát.

A forradalomtól az I. világháborúig

1854-ben az érsek 50 000 forintért lemondott földesúri jogáról (a kilenced és a taksa szedéséről), és ezzel Eger felszabadult az egyház gazdasági hatalma alól. A polgári fejlődés azonban nem gyorsult meg, mivel Eger kimaradt a Miskolcot Budapesttel összekötő vasúti fővonalból: a csomópont Füzesabony lett. A város ipara:

  • malom,
  • dohánygyár,
  • lemezárugyár

1878. augusztus 30-án és 31-én egy hatalmas bükki felhőszakadás után az Eger-patak kilépett a medréből, és pusztító árvíz öntötte el a belvárost. Tíz ember meghalt, 35 ház összedőlt, 136 épület súlyosan megrongálódott, háziállatok százai fulladtak a vízbe. Az elöntés legnagyobb magassága 463 centiméter volt. Az árvíz szintjét 17 tábla jelezte a különböző épületeken; többségük ma is látható. 1904-ben nyílt meg Eger első kőszínháza, elkezdték a csatornázást és az egyéb közművek építését. A századforduló után Egerben az iskolaváros jelleg dominált: iskolái és más kulturális intézményei miatt a „magyar Athénnak” is nevezték.

A két világháború között

Az I. világháború után lassan indult újra a gazdasági élet. 1925-től újra nagy építkezések kezdődtek. Az Egri csillagok népszerűsége ösztönzőleg hatott a vár régészeti ásatásainak megkezdésére is. 1933-ban az országban az elsők között Eger is engedélyt kapott gyógyfürdő építésére. A II. világháború sem múlt el nyom nélkül: 1944 őszén a visszavonuló német csapatok részben leszerelték a gyárakat, üzemeket, elhajtották az állatokat, megrongálták a vasútállomást, felrobbantották az Eger-patak valamennyi hídját. A terrorista szovjet csapatok november 30-án vonultak be a városba. December 12-én német repülők bombázták és gépfegyverrel lőtték a város belterületét: 20 ház összedőlt, 33 ember meghalt, 87 megsebesült.

Stróbl Alajos (1907): Dobó István szobra a Dobó téren, a háttérben a várral

A II. világháború után

A II. világháború után sok épületet emeltek szerte a városban. A 70-es évektől egymás után építették a mai Felsőváros, a Maklári és Hatvani Hóstya, valamint Lajosváros minőségileg nem kielégítő panelházait. A Belvárosban felépítették az odáig egységesen barokk arculattól idegen Dobó téri áruházat és új külsőt kapott a Gárdonyi Színház is — ezt azóta ismét átépítették. A 80-as évekre elkészült a 25-ös főút Belvárost elkerülő szakasza, ezután a Széchenyi út déli szakaszáról és a Belváros legtöbb utcájából kitiltották a közforgalmat. 1968-ban a barokk belvárost védetté nyilvánították, és ezzel több más várostól eltérően megkímélték a további, oda nem illő épületek beépítésétől. 1978-ban a települést a helyi műemlékek védelméért Hild-éremmel tüntették ki. A városvédő tevékenység elismeréseként Egerbe került az ICOMOS (Történelmi Városok és Falvak Nemzetközi Bizottsága) magyarországi székhelye. Az 1990-es évektől elsősorban a külvárosokban építkeznek. Lakóparkok:

  • Felnémet-Pásztorvölgyi,
  • Napsugár utcai.

A Bitskey Aladár Uszodát Makovecz Imre tervezte. Felnémet és Eger között bevásárlónegyed épült számos nagy áruházzal. Elkészült a déli elkerülő út, és ezzel párhuzamosan sokat fejlődött az Egri Ipari Park is. 2008 márciusában Egert is elérte a plázahullám: megnyílt Észak-Magyarország egyik legnagyobb bevásárlóközpontja, az Agria Park.

Eger panoráma - 1915-ben (képeslap)
Eger panoráma - 1915-ben (képeslap)

Címere

Eger város címere csücskös talpú kék pajzs, amelynek zöld talpán természetes színű, két lőréses, három, pártázatos, nyitott kapujú bástyával megerősített védőfal áll. Balról ágaskodó ezüst (fehér) egyszarvú (unicornis), első lábaival hegyével felfelé álló, arany markolatú, kétélű ezüst kardot tart, amelyre zöld kígyó tekeredik. A kard hegyén ezüst hatágú csillag. Jobbról természetes színű, kiterjesztett szárnyú sas lebeg, karmai között nyitott könyvet tart. A pajzsfő közepén arany napkorona fele. A pajzsot takarók helyett barokkos arany-ezüst indadísz keretezi, az indák közül jobbra és balra egy-egy vörös nyelvű griff feje tekint ki.

Politikai élet és közigazgatás

Közgyűlés

Eger közgyűlése

Eger közgyűlése 25 képviselőből (és a polgármesterből) áll. A képviselőket ún. egyszavazatos vegyes rendszerrel választják meg: a város egyéni választókerületeiben 15 mandátumot lehet megszerezni, míg a kompenzációs listáról 10 mandátum osztható ki.[1] A közgyűlés összetétele a 2006. évi önkormányzati választások alapján:

Párt, egyesület Képviselők (egyéni + listás)  %
FideszKDNPVállalkozók PártjaJobbik 6 + 3 36%
MSZP 7 + 2 36%
SZDSZ 2 + 1 12%
Egri Lokálpatrióta Egylet 0 + 2 8%
MDF 0 + 1 4%
Összefogás egy JOBB Egerért 0 + 1 4%

Tisztségek

Városháza
  • Alpolgármester: Szeleczki János (Fidesz)
  • Címzetes főjegyző: Dr. Estefán Géza

Eger polgármesterei 1990 után[2]:

Ciklus Polgármester Párt
1990–1994 Ringelhann György SZDSZ
1994–1998 Ringelhann György független
1998–2002 Nagy Imre MSZP
2002–2006 Nagy Imre MSZP
2006– Habis László független

Területi államigazgatás

2009. január 1-jén kezdte meg működését Eger székhellyel az Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a közigazgatási hivatalokról szóló kormányrendeletet. Az új szerv az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal jogutódja azzal a hatásköri eltéréssel, hogy nem jogosult a helyi önkormányzatok és kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére. Illetékessége Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyére terjed ki, ez utóbbi két megye székhelyén kirendeltsége működik. A hivatal vezetője: Dr. Balás István.

Országgyűlési választások

Eger Felsőtárkánnyal, Noszvajjal és Szarvaskővel együttesen alkotja Heves megye 1. számú országgyűlési egyéni választókerületét, amelynek egyben a székhelye is. Megyeszékhely szerepéből következően a Heves megyei országgyűlési területi választókerületnek is a központja.[3] Heves megye 1. sz. egyéni választókerületének országgyűlési képviselői 1990 után:

Ciklus Képviselő Párt
1990–1994 Szarvas Béla MDF
1994–1998 Korózs Lajos MSZP
1998–2002 Homa János Fidesz
2002–2006 Nagy Imre MSZP
2006–2010 Nagy Imre MSZP
2010– Habis László FideszKDNP

Éghajlat

Eger éghajlati jellemzői
Hónap Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December

Év
Átlagos maximum hőmérséklet (°C) 0,9 3,7 10,1 15,9 21,6 25 27,3 26,6 22,3 15,6 7,7 3,1 15
Átlagos minimum hőmérséklet (°C) -5,7 -4,2 -0,2 4,3 9,7 12,5 13,9 13,4 9,6 4,5 0,5 -3
Átlagos csapadékmennyiség (mm) 30 28 35 48 64 77 63 59 45 49 50 42 550

Demográfia

Év Lélekszám
1787 16 852
1869 19 150
1900 25 893
1910 28 052
1920 28 753
1930 30 424
1941 32 482
1949 29 382
1960 35 256
1970 48 000
1974 52 300[4]
1986 65 156
1989 67 252
1990 61 892
1991 62 474
1992 63 017
1993 63 462
1994 63 794
Év Lélekszám
1995 59 992
1996 59 308
1997 58 976
1998 58 485
1999 57 891
2000 57 289
2001 58 173
2002 57 695
2003 56 696
2004 56 458
2005 56 317
2006 56 274
2007 56 647
2008 56 082
2009 56 429

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 1%-a cigány, 0.5%-a német és további 0.5% egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[5] A városnak 2007-ben 56647 lakosa volt. Ebből magyar: 96,0% cigány: 0,9% német: 0,2% ismeretlen, nem válaszolt: 3,2% Vallási megoszlás:

Városrészek

Eger belvárosa

Almagyar

A város keleti oldalán található domb, Eger legelegánsabb része. Hajdan különálló falu, mára ez nyomokban sem látszik. Déli oldalára épült az Eszterházy Főiskola több tanszéke és kollégiuma.

Almár

A legészakabbra fekvő, kissé elkülönült városrész, főleg hétvégi házakkal.

Belváros

Eger belvárosát gyakran nevezik Európa barokk gyöngyszemének. Itt található többek között Magyarország harmadik legnagyobb temploma, valamint a több száz éves múlttal rendelkező Eszterházy Károly Főiskola főépülete, a Líceum is.

Berva lakótelep

Az egykori egri Finomszerelvénygyár (Berva Rt.) dolgozóinak épült, 1954-ben. A recski munkatábor foglyai építették kényszermunka keretében. Felnémet városrész északkeleti részén található. Felnémet 1959-es Egerhez való csatolásáig ezen városrészhez tartozott, ekkor még hivatalos neve is Felnémeti lakótelep volt.

Cifra hóstya

A Belvárostól északra fekvő városrész, tele szűk, egyirányú utcákkal és apró házakkal. Itt található a Tűzoltó Múzeum, valamint a Kepes-központ, illetve Vitkovics Mihály szülőháza. Nevét a várost körülvevő falrendszer Felnémet felöli szépen díszített kapujáról a " Cifra kapuról " kapta. A megujúló városrész egyik színfoltja a " Práff-malom "épületét is magába foglaló Eventus Üzleti, Művészeti Középiskola épülete. A közel négyezer négyzetméteres területen a 104 fős Eventus Panziót, informatikai kabineteket, osztálytermeket, előadótemeket, tanárit találjuk. A húszas években épült " Cifra iskolában " kaptak helyet az intézmény alkalmazott művészeti szaktantermei.

Csákó

Egykori neve Szent István-város. Csendes kertvárosi negyed, nagyobb lakóházakkal. Nyugati oldalán találjuk az egri vasútállomást.

Érsekkert, Táncsics Mihály sétány
Érsekkert, tó

Érsekkert

Eger legnagyobb parkja, melynek közepén az egykor a Bárány Uszodában állt szökőkút másolata látható. Északkeleti csücskében zenepavilon épült (itt nyaranta könnyű- és komolyzenei koncerteket adnak). Délnyugati részébe sportlétesítmények épültek - stadion, vívóklub, teniszklub és a Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnok várja a mozogni, drukkolni vágyókat.

Felnémet

A múlt század második felében Egerhez csatolt település megőrizte falusias jellegét. Valaha itt volt a (mai nevén) Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút végállomása.

Felsőváros

A rendszerváltás előtt Csebokszári lakótelep névvel született városrész, elsősorban négy- és tízemeletes épületekkel. Itt él Eger lakosságának körülbelül ⅓-a. Három középiskolának is otthont ad - így a (Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskolának, a Neumann János Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnáziumnak, valamint a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola).

Hajdúhegy

Az Almagyar-dombhoz hasonló jellegű, azzal ellentétes oldalon fekvő kertvárosi negyed, északi részében főleg emeletes házakkal.

Hatvani hóstya

A városrészt kettészeli a 25-ös főút, attól északra nagyrészt emeletes házak, délre inkább családi házak találhatók. Itt találjuk Eger egyetlen református templomát, valamint a városi stadiont.

Ipari park

A rendszerváltoztatás óta lendületesen fejlődő terület Lajosvárostól keletre található. Számos multinacionális vállalat telepedett meg itt, sokszáz munkahelyet biztosítva a környéken lakóknak.

Károlyváros

Eger egyik nagyobb városrésze, a Belvárostól nyugatra fekszik. A 25-ös főút hosszanti irányban kettévágja. Itt található az egykori dohánygyár átalakításából született Agria Park Bevásárló- és Szórakoztató Központ, az Egészségügyi Szakközépiskola, valamint a Dobó István Laktanya. Emeletes és családi házak egyenlő arányban épültek erre a környékre.

Lajosváros

Eger déli városrésze, több középiskola (Szilágyi Erzsébet Gimnázium; Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, és Szakképző Iskola és Kollégium) és kollégium épült ide. Kertvárosi jellegű városrész a főút mentén sok emeletes házzal.

Maklári hóstya, Tihamér

A legtöbb új épülettel (nagyrészt társasházakkal) rendelkező városrész. Itt található az Egri Malom, a Bitskey Aladár Uszoda és a Strandfürdő is.

Pásztor-völgy

Fiatal kertvárosi negyed Felnémet nyugati részén. A Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium épületét Thoma Emőke tervezte.

Rác hóstya

A Felsővárostól nyugatra fekszik, szintén kertváros. Déli részében borászatok épültek.

Szépasszony-völgy

Országos hírű pincék vannak itt. Az egri borvidék világszerte ismert ’’fellegvára’’.

Tetemvár

Az 1552-es ostrom török harcosait temették ide, innen kapta nevét. Szintén kertváros.

Vár

Eger 1000 éves, történelmi nevezetességű része.

Vécsey-völgy

Az Almagyar-dombtól északra találjuk, ugyancsak kertváros, tele panziókkal és apartmanokkal, lakóparkokkal. Innen 1–2 km-re található az Apolló Sportrepülőtér.

Eger látképe a Kistályai úti dombokról

Nevezetességek, kulturális intézmények

A bazilika főhomlokzata
A török fürdő részben restaurált maradványai (Dózsa György tér)

Múzeumok, kiállítóhelyek

Templomok, egyházi építmények

Kulturális intézmények

Könyvtárak

  • Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár
  • Főegyházmegyei Könyvtár – Eszterházy tér 1. I/221. (nyilvános tudományos szakkönyvtár)

Egyéb

A Bajcsy-Zsilinszky utca épületei

  • A Grőber-ház (Bajcsy-Zsilinszky u. 6.; hrsz.: 4955) zártsorú beépítésben álló, U alaprajzú, egyemeletes, műemlék jellegű (törzsszáma: 1923), klasszicista lakóház. A szélső nyugati tengelyben nyílik kapuja, fölötte erkéllyel. Az udvarban a déli szárnyon földszintes gazdasági épület áll. Földszinti helyiségeit különböző típusú boltozatok fedik, az emeletiek síkfödémesek. Korábbi épületek felhasználásával építtette Grőber Ferenc vaskereskedő (az építész: ifj. Zwenger József volt). Emeletét 1900 körül átalakították. 1970 után egy újabb átalakítással a homlokzati részletformákat leegyszerűsítették. Lépcsőkorlátja, függőfolyosója, ajtói és ablakai klasszicista, illetve historizáló stílusúak.
  • A Sághy–Steinhauser-ház (Bajcsy-Zsilinszky u. 17.; hrsz.: 4930/1, 4930/2) zártsorú beépítésben álló, L alaprajzú, egyemeletes lakóház. Műemlék, törzsszáma: 1925. Homlokzatát enyhén kiülő közép- és oldalrizalit tagolja. Udvari szárnyában egykor tűzoltó szertár állt, udvarában romantikus stílusú kerti ház. Romantikus kapu, díszítőfestés, ablakrácsok. Építtette Sághy Mihály báró, alispán (építész: Povolni János). 1851–1859 között romantikus stílusban átalakították; ekkor nyerte mai homlokzatát. 1887-től a Remenyik és Steinhauser családoké volt.

Az Almagyar utca épületei

  • A Hauser-Bodnár-házat (Almagyar utca 13., hrsz.: 6078) 1755–1770 között, több periódusban épült több periódusban épült, rokokó lakóház. Zártsorú beépítésű, U alaprajzú, egyemeletes; homlokzatán enyhén kiülő középrizalittal, egy nagy középső kéménnyel. A földszinti helyiségeket csehboltozat fedi, az emeletiek födéme sík. Ajtajai, ablakai a 18–19. században készültek. A 18. század második felében Hauser Mihály ötvös, 1918–1940 között a Bodnár család tulajdona volt.
  • A Plitzner–Buday-ház (Almagyar utca 15., hrsz.: 6081) Plitzner János kőfaragó építette 1776 után; 1918-ban a Buday család tulajdonába került. Zártsorú beépítésű, L alaprajzú, földszintes barokk lakóház, az utcai szárny udvari homlokzatán üvegezett tornáccal, az udvaron egykorú melléképülettel. Egyik helyisége csehboltozatos, a többi födéme sík. A folyosót stukkó díszek ékítik. Ajtajai, ablakai a 18–19. században készültek.
  • A Hagen-ház (Almagyar utca 16., hrsz.: 6526) 1772-ben épült barokk lakóépület. Két korábbi ház helyén építette Hagen József kőfaragó. 1992-ben felújították, és ekkor fedélszékét, vakolatait, ajtóit és ablakait, burkolatait teljesen kicserélték.

A Bródy Sándor utca épületei

  • A Fazola–Eősz-ház (Bródy Sándor u. 4.; hrsz.: 4544/1, 4544/2) zártsorú beépítésben álló, műemlék jellegű, barokk egyemeletes sarokház, a Városfal utcai oldalon és a telekbelsőben

későbbi hozzáépítésekkel. Alaprajza kéttraktusos, két kapualjjal. Félig kész állapotban vásárolta meg Fazola Henrik vasműves; 1767-re lett kész. Az 1800-as tűzvészben leégett, utána Eősz János püspöki prefektus vásárolta meg és építtette újjá. 1819-ben az érsekség vette meg, ekkor újabb változtatásokat hajtottak végre (építész: ifj. Zwenger József). A 20. században egy ideig az Egri Nyomda működött benne, ekkor építették át a Városfal utcai részt.

Együttesek, zenekarok

Amatőr társulatok

Klubok

Fontosabb rendezvények

  • Egri Tavaszi Fesztivál (március vége, április eleje)
  • Agria Nyári Játékok (egész nyáron)
  • Erlau Táncfesztivál (július vége, augusztus eleje)
  • Az Egri Bikavér Ünnepe (július közepe)
  • Középkori Piactér (július vége)
  • Végvári vigasságok (július vége)
  • Fesztivál a barokk Egerben (július-augusztus)
  • Szépasszonyvölgyi Fesztivál (augusztus közepe)
  • Bormustra az egri Piacz-on (augusztus közepe)
  • Slow Film Festival /2007-ig Filmművészeti Nyári Egyetem/ (augusztus)
  • Agria Nemzetközi Néptánctalálkozó (augusztus vége)
  • Eger Ünnepe (szeptember közepe) – civil fesztivál
  • Egri Vár Napja (október 17.) – a vár összes múzeuma ingyenesen látogatható

Oktatás

Felsőoktatás

Gimnáziumok

Szakközépiskolák, szakképzők

Tömegközlekedés

A vasútállomás a Belvárostól 1 km-re délre, a helyközi autóbuszállomás a város központjában található, a bazilika mellett. A helyi tömegközlekedésről az Agria Volán Zrt. gondoskodik, amely kizárólag autóbuszokkal végzi az utasok szállítását. A vonalak kétharmada Eger déli részét a Belvároson keresztül az északi városrészekkel kapcsolja össze, a többi a keleti és nyugati részek összeköttetését biztosítja (jóval ritkább követési időkkel).

Média

Tv-stúdiók

Rádióállomások

Helyi újságok, magazinok

Online magazinok

Egerben forgatták / itt készült

Eger híres szülöttei

Képek Egerről

Panoráma

Sportélet

Testvérvárosai

Az egri vár 3D képen

Érdekességek

  • Eger egyike annak az öt magyar településnek, amelynek a nevét kráter viseli a Marson (1976 óta, a másik négy: Paks, Bak, Kalocsa és Igal).
  • Létezik egy 3103 Eger nevű aszteroida is.
  • Az északnyugat-csehországi Cheb városa a német térképeken Eger néven szerepel. (Magyarázat: a város 1945-ig színnémet település volt. Nevét is az Eger nevű folyóról kapta, melynek partján létesült a 11. században.)
  • Egerben, a Knézich Károly utcában található az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretje, a Kethüda mináré
  • Eger benyújtotta pályázatát a 2010-es Európa kulturális fővárosa címre. Pécs és Miskolc után harmadik lett. további infó
  • Magyarországon Egerben található camera obscura, azaz "sötétkamra".
  • Az Eger fölé emelkedő Nagy-Eged oldalában 501 méter magasan van Magyarország legmagasabban fekvő szőlőtermő területe.

Lásd még

Források

Külső hivatkozások

Lábjegyzetek

  1. 1990. évi LXIV. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, 9. § (1) bekezdés c) pont
  2. [1]
  3. 2/1990. (I. 11.) MT rendelet
  4. Felnémet község Egerhez csatolásával. Az 1787–1974-es adatok forrása: Nagy József: Eger története. Gondolat, Budapest, 1978
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Reinel compass rose.svg Pétervására Ózd Miskolc Héraldique meuble compas.svg
Gyöngyös

Észak
Nyugat  Eger  Kelet
Dél

Tiszaújváros
Heves Füzesabony Mezőkövesd

Használat

{{Települések földrajzi elhelyezkedése 8 irányban
 | Északnyugat = 
 | Észak = 
 | Északkelet = 
 | Nyugat = 
 | Központ = település
 | Kelet = 
 | Délnyugat = 
 | Dél = 
 | Délkelet = 
}}

</noinclude>