Egyistenhit

A hu-Rightpedia wikiből

Egyistenhit, (görög-latin monotheizmus), az a Tartási meggyőződés, mely egy személyes, abszolút ősvalóban látja a mindenség ősokát. Ellentéte a sokistenhit, (polytheizmus). mely több személyes isteni lényt vall; a pantheizmus, mely az istenséget a világgal azonosítja; a dualizmus, mely két egyenlő ősokot, (jó-rossz) fogad el. E.-ű vallások: a zsidó vallás; a kereszténység, mely egy Istent hisz és, (az unitáriusok kivételével) benne három személyt. Atyát, Fiút és Szentlelket; az Iszlám, Mohammed vallása, melynek alaptétele: Allah egy és Mahammed az ő prófétája. Az istenség egy-voltának tudata megtalálható Zarathustra eredeti vallásában, mely a "rossz" ősei vét nem tekintette egyenrangúnak az alkotóval. Ahura Mazdával. Ahol a népvallás sokistenhitű mint pl. Indiában, a régi Görögországban. Rómában, ott a bölcselet, a vallási reformok hajlottak az E. v. a pantheizmus felé. A nagy görög gondolkozók közül Anaxagoras, Xenophanes, Sokrates, Platón, Aristoteles vallják az E.-et. Egyiptomban IV. Amenhotep a Napot akarta egyedüli istennek; az antik bölcselet utolsó hajtása, az újplatonizmus lényegében szintén E. A keresztény filozófia bölcseleti érvekkel is bizonyítja Isten egy voltát. Az emberiségnek kb. a fele tartozik ma az E.-ű vallások valamelyikéhez.