Endre László

A hu-Rightpedia wikiből
Endre László

családi háttér

Endre László 1895 január 1-én született Abonyban Gulner Irma és Endre Zsigmond felsőházi tag, szolgabíró gyermekeként. +1946 március 28. Apja főszolgabíró, anyai nagyapja országgyűlési képviselő, majd Pest megye főispánja, végül belügyi államtitkár volt. Endre gyermekkorát a családi birtokon töltötte, s bár az érettségi után szíve szerint erdész szeretett volna lenni, apai nyomásra a jogi egyetemet végezte el. Az első világháborúban többször megsebesült, hősiességéért kitüntették. 1918 őszén kezdte meg közigazgatási pályáját, de a románok bevonulása miatt elhagyta állomáshelyét és apja oldalán részt vett az ellenforradalmi mozgalmak szervezésében. 24 éves korában gödöllői szolgabíróvá választották. Politikailag antikommunista elkötelezettségét erősítette a kommunista diktatúra és a trianoni békeszerződés sokkja. Több nemzeti szervezetben (ÉME, MOVE stb.) vezető tisztségeket viselt.

Főszolgabíró

1924-1937 között az ország legnagyobb és legfontosabb járásának, a gödöllőinek volt a főszolgabírója, ahol a kormányzó nyári rezidenciáját rendezte be. Így Endre már korán a nagypolitika közvetlen közelébe került. Endre kitűnő jogászi és közigazgatási szakismereteit még ellenségei is elismerték. Már a húszas években találkozott Hitlerrel, és a korszak ismert antiszemitájával, az amerikai autómágnás Forddal is kapcsolatba került. Amerikai alapítványi pénzen egészségügyi mintajárássá tette Gödöllőt: a népszaporulat a duplájára emelkedett, tüdőgondozók, egészségházak, sporttelepek épültek. Politikai pályája 1921-ben kezdődött, amikor Prónay Pál vezérletével komoly eredményeket ért el a nyugat-magyarországi fel-kelésben. Ezt követően számos jobboldali szervezkedés (Magyar Országos Véderő Egyesület, Ébredő Magyarok Egyesülete, Kettős-kereszt Vérszövetség, Etelközi Szövetség) meghatározó egyénisége. Megszervezte a Fajvédő Szocialista Pártot, amelynek központját az Andrássy út 60-ban, a nyilasok, majd a kommunista Államvédelmi Hatóság későbbi főhadiszállásán rendezte be. Hazafias politikai ambíciói miatt előkészítette visszavonulását a közigazgatásból, és pártja hamarosan fuzionált a Szálasi vezette nyilaskeresztes párttal.

Pest megye

Amikor egy korrupciós ügy miatt a pestmegyei alispáni szék megürült, mégis a közigazgatás mellett döntött. 1938 januárjában önálló jelöltként a kormány támogatottjával szemben az ország legnagyobb megyéje, Pest-Pilis-Solt-Kiskun alispánjává választották. Alispáni munkája során hősiesen küzdött a földalatti szabadkőművesség, a kommunista és szociáldemokrata sejtek elszaporodása, a baloldali sajtó ellen. Ez utóbbi nem is maradt soha adósa: Lévai Jenő például már 1925-ben cikkezett "Az Est”-ben ellene. (1946-ban aztán könyvet írt "Endre László, a háborús bűnösök listavezetője” címmel.) Ezt a posztot egészen a német megszállásig betöltötte. 1943-ban síkra szállt a zsidók elkülönítéséért, és kitelepítésüket szorgalmazta.

1944

A Kállay-kormány idején ezek a javaslatok nem valósulhattak meg, ezért visszakerültek Endre fiókjába, ahonnan 1944-ben kormányrendeletként bújtak elő. 1944 márciusában, a német megszállás után elfogadta az új belügyminiszter, Jaross Andor felkérését, és bár hivatalosan csak áprilisban nevezték ki államtitkárrá, már hetekkel korábban megkezdte a zsidórendeletek kidolgozását. Eichmann és Endre között hamarosan jó kapcsolat alakult ki, így az utóbbi, a zsidóügyek kezelésével megbízott államtitkár lett a Belügyminisztérium erős embere: "A zsidókérdésben a félmegoldások kora lejárt, gyors és határozott rendszabályokra van szükség", "Endre László a bolsevista és a zsidó veszély elleni védekezésről beszélt Hódmezővásárhelyen". A gettósítás első napján azt nyilatkozta, hogy "a város különböző helyeire tömörítik a zsidókat. Zárt zsidó lakónegyedek is lesznek."

A hónap végén Endre (Eichmann-nal együtt) vidéki körútra indult, és több tucat városban ellenőrizte a gettókat, gyűjtőtáborokat. A háborús körülmények körülmények ellenére Endre szerint a "zsidók elkülönítése" természetesen "humánus módon" történt meg. Szemleútjáról beszámolt a sajtó is. Néhány harsány cím: "Vitéz Endre László államtitkár ellenőrizte a sátoraljaújhelyi gettót", "A zsidóság Magyarországon egész nyíltan a bolsevizmus szálláscsinálója lett", "Vitéz Endre László nyilatkozik 34 városban végzett szemleútjáról. Gépfegyvereket és titkos rádió-leadóállomásokat is találtak zsidóknál". Június végén egy interjúban kijelentette: "Magának a zsidóságnak kell a zsidókérdés megoldására törekednie, különben bekövetkezik az őket fenyegető végső veszély!" Ekkorra az Auschwitz-Birkenauba deportáltak száma már (Európából) megközelítette a 400 ezret, a gettósítás és deportálás viszonyai közismertté váltak. A román kiugrást kihasználva Horthy menesztette a Sztójay-kormányt. Endre bevonult katonának, és a frontra indult.

Fő "bűne"

Köztisztelet övezte. Nem tartotta szégyennek, annál inkább hazafiúi kötelességnek, hogy az 1939. évi IV törvénycikket – a második zsidótörvényt – végrehajtsa. Fő ,,bűne” az volt a zsidó mágnások szemében, hogy a nem zsidók számára is biztosítani kívánta a méltó megélhetést egy olyan országban, ahol a zsidóság lélekszáma a magyarságéhoz képest elenyésző, ámde politikai, gazdasági, kulturális befolyása viszont európai méretekben is páratlanul nagy volt. Az októberi nyilas puccs előkészítésében nem vett részt, de Szálasiék kinevezték "a hadműveleti területek polgári közigazgatásának kormánybiztosává".

A zsidó bosszú

1945 tavaszán a nyilas kormányt követve Ausztriába menekült, ahol bosszúszomjas zsidók feljelentése nyomán hamarosan letartóztatták. Az amerikai zsidók kiadták a magyarországi zsidó kézbe került hatóságoknak, akik Jarossal és Bakyval együtt népbíróság elé állították, és halálra ítélték. A tárgyalás során megbánást nem tanúsított, a vádak nagy részét elismerte, kegyelmet nem kért. Akasztása előtt írt búcsúlevelében leszögezte: a zsidók kezében "van valóban a világuralom megvalósulása és elpusztít az útjából mindent, ami az új (zsidó) világállam felépítésében nekik akadályt jelent."

Hivatkozások