Friderikusz Sándor

A hu-Rightpedia wikiből
Friderikusz Sándor
Friderikuszs.jpg
Friderikusz Sándor
SzületettNyíregyháza, magyar
1958. július 2. (59 éves)
Nemzetiségezsidó
Foglalkozásaműsorvezető
Díjak1997 – Joseph Pulitzer-emlékdíj
1997 – Toleranciadíj
1999 – A legkedveltebb televíziós személyiség díja
1999 – Az adakozásban élenjáró magánszemély díja
2001 – Tévékritikusok díja
2005 – Prima Primissima díj
2007 – Déri János-díj
Friderikusz Sándor hivatalos oldala


Friderikusz Sándor (Beceneve: Fridi, Gúnyneve: Buzerikusz) (Nyíregyháza, 1958. július 2.) magyarországi Prima Primissima díjas homoszexuális (szodomita), egoista zsidó újságíró, riporter és műsorvezető. Magát nagyon okosnak és humorosnak tartja, holott nem az. A Megasztár nevű szennyműsorban megalázta a 91 éves Pál István kiváló népzenészt és egykori pásztort. A televíziós show műfajának egyik magyarországi meghonosítója.

Élete, pályafutása

Általános- és középiskolai tanulmányait Nyíregyházán végezte, majd 1984-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának nappali tagozatán szerzett diplomát.

Apjával nagyon rossz volt a viszonya. Szülei 9 éves korában elváltak, és apjával főleg azt követően romlott meg a viszonya, hogy azt egy sikkasztási ügy miatt börtönbe zárták. "Eddig" c. önéletrajzi könyvében elmeséli, hogy a börtönbüntetés után a családnál ismét megjelenő férfit ő küldte el végleg maguktól. Ekkor már 25 éves volt. „Apám valószínűleg azt a könyörtelenséget kapta vissza tőlem, amilyen ő volt anyámmal” – írja a könyvben. Az eltaszított apáról a gazdaggá vált Friderikusz egy ideig még anyagilag gondoskodott, de a temetésére nem ment el. Nem gyűlölte, csak teljesen érdektelenné vált számára – mondja apjáról Friderikusz Sándor.[1]

Az újságírással-riporterkedéssel tizennégy éves korában ismerkedett meg, akkor kezdte ugyanis gyerekriporterként a Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiójában. Tizenhat éves korában bekerült a Magyar Rádió heti politikai magazinjába, a 168 órába – oknyomozó riporterként.

Rádiós pályafutásának másfél évtizedében leginkább a tényfeltárására szakosodott, és a 168 óra mellett a legtöbb belpolitikai rovatbeli műsor vezető riportere lett.

Tényfeltáró riportjainak következményeként 1980-as évek elején egyre inkább szűkült a mozgástere a Magyar Rádióban, mígnem 1986-ban kitiltották a Magyar Rádió területéről. (Ennek oka egyesek szerint a Magda Jánossal közösen több helyen is előadott "Az akasztófa árnyékában" elnevezésű szereplést követő esemény volt. A volt vádlottra a szolnoki gyermekölést nem tudták rábizonyítani egy komoly krimináltechnikai hiba miatt, ezért a II. fokon eljáró bíróság a halálos ítélet végrehajtása helyett bizonyíték hiányában felmentette. A szereplést követően Magda megölte a neki alibit igazoló élettársát, ennek következménye volt Friderikusz kitiltása a rádióból).

A színpadi talk show-k világába menekülve, hét éven át több száz fős közönség jelenlétében – nyilvános beszélgető műsorokat hozott létre. Ezen műsorai javarészt olyan ismert és ismeretlen embereket vonultattak föl, akik az akkori primér-nyilvánosságból ki voltak zárva.

A rendszerváltás után újjászerveződő Magyar Televízió elnöksége a kilencvenes évek elején pályázatot írt ki, és Friderikusz Sándor két műsorral lett "győztes": az egyik Az én mozim című, hosszú éveken át vetített riportműsor, a másik a Friderikusz Show. Mindkét sorozat meglehetősen zajos szakmai visszhangra talált. Amíg Az én mozim Pulitzer-emlékdíjat, majd pedig Tolerancia-díjat is kapott, a Friderikusz Show a televíziózás legújabb korszakának nyitányát jelentette.

A fent említett műsorokat számos további műsor követte: először próbálta ki például Magyarországon szélesebb nyilvánosság előtt a talk show műfaját, aztán két-három éven át a Békítő Show, a Váratlan Vendég, a Másképpen beszélgetek műsorokat szerkesztette és vezette.

Műsorai mindenkori nézettségi rekordokat döntöttek, és évenként közel vagy több mint 400 millió forintos nettó nyereséget termeltek a Magyar Televízió számára. Ezen tévéműsorok készítésére 1990 táján önálló céget hozott létre, majd a megnövekedett igény kiszolgálására újabb és újabb vállalatokat.

1994-ben beválasztották a világ legnézettebb showman-jeinek nemzetközi televíziós szövetségébe

A Magyar Televízióban 1998 elején ellehetetlenülni látszott a helyzete, majd kénytelen volt elhagyni a közszolgálati tévét.

Ezt követően egy ideig az RTL Klub kereskedelmi tévécsatornánál a Meglepő és Mulatságos című műsort készítette, amely szintén nézettségi rekordot hozott az akkor Magyarországon szárnypróbálgató RTL-nek.

Az RTL Klubnál megtapasztaltak tovább sodorta a TV2 irányába, ahol egyaránt volt módja politikai műsorokat csinálni (Friderikusz, Szubjektív), illetve szórakoztató műsorokat (Osztálytalálkozó, Gyerekszáj, Fantasztikus Európa), de folytathatta Az én mozim-at is.

2002-től ismét az MTV-nél dolgozott, 2003 tavaszától 2005-ig látható volt heti politikai magazinműsora, a Szólás szabadsága. 2005-ben viharos körülmények között távozott az MTV-től, melynek során élesen támadta Rudi Zoltánt, az MTV elnökét.

Majd az ATV televíziós csatornánál dolgozott, a Friderikusz most című műsort vezette 2008. június 26-áig.
2008-tól a TV2-n futó Megasztár című tehetségkutató műsor zsűrijének tagja.

Műsorai

  • Az én mozim MTV (3,8 – 4,2 millió néző/adás) – lírai dokumentum- riportműsor-sorozat, portrék, 1991-1997
  • Friderikusz-show MTV (4,7 – 6,4 millió néző/adás) – szórakoztató műsor, 1992-1997
  • Talk Show MTV (4,2 – 4,9 millió néző/adás) – beszélgetős műsor közéleti témákról, 1994-1997
  • Békítő show MTV (4,5 – 5,3 millió néző/adás) – családegyesítő műsor, 1994-1995
  • Váratlan vendég MTV (4,6 – 5,0 millió néző/adás) – ismert emberekről szórakoztató portréműsor, 1994-1997
  • Másképpen beszélgetek MTV (3,7 – 4,1 millió néző/adás) – közéleti, politikai interjúműsor neves személyiségekkel, 1996-1997
  • Meglepő és mulatságos RTL Klub (2,8 – 3,1 millió néző/adás) – szórakoztató műsor, 1998-1999
  • Friderikusz, szubjektív TV2 (0,7 – 1,3 millió néző/adás) – elemző, politikai háttérműsor, 1999
  • Osztálytalálkozó TV2 (1,8 – 2,6 millió néző/adás) – híres emberekkel szórakoztató műsor, 1999-2000
  • Gyerekszáj TV2 (2,4 – 3,1 millió néző/adás) – gyerekekkel naponta beszélgetés különböző témákról, 2000-2001
  • Az én mozim folytatódik… TV2 (1,2 – 2,2 millió néző/adás) – lírai dokumentum-riportműsor-sorozat, portrék, 2000-2001
  • Fantasztikus Európa TV2 (1,2 – 1,6 millió néző/adás) – Európai Uniós tagországokból Magyarországon élő fiatalokkal szórakoztató műsor, 2002
  • Friderikusz – A szólás szabadsága MTV (1,0 – 1,3 millió néző/adás) – heti politikai-közéleti-kulturális műsor, 2003-2005
  • Friderikusz most ATV – közéleti-politikai hír háttérműsor, 2006-2008

Könyvei

  • Hal(l)hatatlan interjúim - interjúkötet hírességekkel, 1985-ben jelent meg, 80 ezer példányban kelt el.
  • Isten, óvd a királynőt! - oknyomozó riportkötet Molnár Csilla szépségkirálynő öngyilkosságáról, 1987-ben jelent meg, 440 ezer példányban kelt el
  • Ez egy tiszta jó könyv - szinte üres könyv a magyar boldogságról, 1988-ban jelent meg, 120 ezer példányban kelt el.
  • Szigorúan nyilvános - interjúkötet hazai hírességekkel, 1989-ben jelent meg, 100 ezer példányban kelt el
  • Akar-e Ön köztársasági elnök lenni? - politikai pályázat azok számára, akik önjelölt köztársasági elnökök akartak lenni, 1989-ben jelent meg, 60 ezer példányban kelt el.
  • Az én mozim - a tévésorozat könyvváltozata, 2001-ben jelent meg, 40 ezer példányban kelt el.
  • Friderikusz – Eddig - 2008-ban jelent meg

Díjai, kitüntetései

Botrányok

Friderikusz Sándor szakmai életében szinte mindig jelen voltak a botrányok, írt róluk a sajtó és a tévé is beszámolt róluk. Íme néhány a botrányt szított, nagy port kavart megnyilvánulások, események közül, melyek közszereplésein túl ismertté tették.

Az 1970-es években ő leplezte le a Baranya megyei Görcsönybeli termelőszövetkezetben történt folyamatos visszaéléseket, melyek során a tsz mögé bújva országos és Baranya megyei, valamint pécsi állami- és pártvezetők illegálisan tetemes vagyonhoz jutottak.

Több részes riportsorozatot készített 1980-ban a berkeszi Gyereknevelő Intézet embertelen körülményeiről. Itt középkori módszerekkel, brutális módon bántalmazták a gyerekeket. Ezt a riportsorozatot később hosszú időkre hivatkozási alapul használta a Szabad Európa Rádió.

Nagy port vert fel az önálló műsorral leleplezett pécsi bányászlakás-építési akció, melynek lényege abban állt, hogy sok százmilliós állami támogatással száz bányászlakást építettek a városban, s mint Friderikusz kiderítette: a százból összesen csak egy, azaz egyetlen lakásban éltek valóságos bányászok, a további 99 lakást állami- és pártvezetők birtokolták.

Nyilvános beszélgető műsorai javarészt olyan ismert és ismeretlen embereket vonultattak föl, akik az akkori primér-nyilvánosságból ki voltak zárva. Példaként említve az azóta legalizált Béres cseppek feltalálóját, az akkoriban meghurcolt Béres Józsefet, Balczó Andrást, Kósa Ferenc filmrendezőt, és még további 120-150 értelmiségit. Ezért is mentek már-már eseményszámba ezek a színpadi műsorok, amelyek közül a nyíregyházit kétévnyi türelem után – a helyi pártbizottság nyomására – beszüntették.

1998 elején az MTV akkori intendánsát hazugságon kapta rajta, és ez attól kezdve antagonisztikus ellentéthez vezetett, ezért volt kénytelen elhagyni a közszolgálati tévét.

Az RTL Klubról azt tartotta, hogy meglehetősen felületes tévéirányítás és értékmentes szemlélet jellemzi, így átment a TV2-höz.

Friderikusz Sándor kisebb port kavaró nyilatkozása: ”Ilyen előzmények, ennyi tapasztalat, és talán nem túlzás azt állítani: ennyi siker után először 2001 júliusában, majd múlt év szeptemberében, azt követően pedig decemberben, végül ez év februárjában ismételten kísérletet tettem elfoglalni a Magyar Televízió RT elnöki székét, de a Közalapítvány Kuratóriumi Elnöksége mindezidáig nem találta érdemesnek a társadalmi kuratórium elé terjeszteni személyemet.”

Egy kisebb botrány 2005-ben: Lendvai Ildikó felmondta Friderikusz hangpostájára, hogy az ő tévéelnöki pályázatát fogják támogatni.

Friderikusz Sándor és az MTV újbóli elválása kimondottan feszültségtől terhesre sikeredett: Friderikusz több helyen is becsmérelte Rudi Zoltánt, az MTV elnökét. Kijelentette, Rudi többet tartózkodik a sípályákon, mint elnöki irodájában. Rudi Zoltán azt vallotta, hogy „a munkatársai is mindig azt mesélték, hogy Sándorral valóban nagyon nehéz együtt dolgozni”.

2004-ben 210 millió forint kártérítés megfizetésére kötelezte Friderikusz Sándor cégét az RTL Klubbal szemben a Fővárosi Bíróság. A kereskedelmi tévé azért indított pert, mert a Friderikusz Produkció 1999 márciusában felmondta a Meglepő és mulatságos című műsor szerződését, és nem engedte adásba a produkció aktuális részét.

2003-ban Az Országos Rádió és Televízió- testület (ORTT) soron kívül foglalkozott a Friderikusz – A szólás szabadsága című műsorral. A médiahatóság arra kereste a választ, hogy a másfél órás program valóban összetett műsorszám-e. Az MTV képernyőjén futó produkciót ugyanis reklámmal szakítják meg, erre azonban a közszolgálati műsorszolgáltatásban csak összetett programoknál van lehetőség.

2003-ban elmarasztalta a Magyar Televízió (MTV) Friderikusz – a szólás szabadsága című műsorát az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) panaszbizottsága. A testület véleménye szerint a köztévé 2003. április 20-án sugárzott közéleti műsorában Friderikusz Sándor műsorvezető az EU-csatlakozási szerződés athéni aláírási ceremóniájának eseményeiről készített helyszíni riportja több vonatkozásban kiegyensúlyozatlan volt.

Friderikusz Sándor szerint a politikának el kell távolítania a Magyar Televízió éléről Rudi Zoltán elnököt, ellenkező esetben az intézménybe a szakmaiság jó ideig nem költözik vissza. A Népszabadság egyik számában megjelent interjúban a műsorvezető egy kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: „vagy Rudi, vagy a szakmaiság”. Megfogalmazása szerint: a Rudi Zoltán vezette Magyar Televízió minimálisan sem felel meg a harmadik évezred műsorszolgáltatási igényeinek, és a máig ott lévő kitűnő szellemi muníció egy ember, a teljes joggal felruházott elnök és két társa „vezetési és emberi alkalmatlanságán vérzik el”.

Friderikusz végbele:

A közismert anekdota szerint Friderikuszt mentővel vitték az egyik nagyváros korházába. A hordágyon tolták befele, miközben a végbeléből véres, bélsáros, ondós folyadék folyt ki, s közben Fridi azt kiabálta, hogy mindenkinek 100 000 Ft-ot fizet, csak ne árulják ezt el senkinek. Mint látjuk valakinek csak eljárt a szája. Hogy ki repesztette fel Friderikusz végbelét arról csak találgatások vannak. Csonka András, Varnus Xavér, Kulka János neve merül fel az eset kapcsán.

Jegyzetek

  1. atv.hu

Video

Külső hivatkozások