Görgey Gábor

A hu-Rightpedia wikiből
Görgey Gábor

Görgey Gábor, ered. Görgey Artúr (Budapest, 1929. november 22.) Kossuth-díjas író, költő, rendező, volt miniszter.

Életútja

A Görgey-család leszármazottjaként született 1929-ben. 1948-ban felvették a Pázmány Péter Tudományegyetem német-angol szakára, de 1949-ben félbe kellett szakítania tanulmányait. 1950-ben kerül a színházi élet közelébe, amikor a Nemzeti Színháznál dolgozott. 1951-ben származása miatt kitelepítették, csak 1954-ben térhetett vissza Budapestre. Egy évig a Római Katolikus Hittudományi Akadémia hallgatója. 1955-ig hivatalsegédként dolgozott, majd 1956-ig üzemi színjátszó csoportok rendezője.

1959-ben a Magyar Nemzet munkatársa lett, a lapnál 1994-ig dolgozott. Eközben 1964 és 1972 között a Pannónia Filmstúdió dramaturgja és 1982 és 1988 között a szegedi Nemzeti Színház irodalmi vezetője volt. Többször rendezett a Madách Színházban is.

Közéleti pályafutása

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja. 1992 és 1998 között a Magyar Írószövetség elnökségi tagjaként tevékenykedett. 1994-ben a Magyar Televízió művészeti vezetőjévé nevezték ki, pozícióját 1996-ig viselte. Szintén 1994-ben a Magyar PEN Club alelnökévé, 2001-ben elnökévé választotta. 2000-ben a Bibó István Közéleti Társaság alelnöke is lett.

2002-ben Medgyessy Péter akkori kijelölt miniszterelnök Görgeyt jelölte új kormányába a nemzeti kulturális örökség miniszterévé. Miniszteri esküjét 2002. május 27-én tette le. 2003-ban, az első kormányátalakítás során távozott pozíciójáról, majd 2004-ig a miniszterelnök kulturális főtanácsadója volt. 2006-ban az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje volt. A Fehér Klára irodalmi díj és a Pethő Sándor-díj kuratóriumának tagja.

Irodalmi munkássága

Első verseskötete Füst és fény címmel jelent meg 1956-ban. Következő kötete 1963-ban jelent meg Délkör címmel. Első drámája, a Komámasszony, hol a stukker? nagy sikerrel szerepelt a hazai színházakban, az Amerikai Egyesült Államokban is bemutatták. Több műve önéletrajzi ihletésű, ilyen a Galopp a Vérmezőn című drámája is, amelyik a kitelepítés élményeit dolgozza fel. Regényírói munkássága is jelentős, Adria szirénje című regényéért kapta meg a 2000-es Év Könyve-díjat.

Családja

Nős, második felesége Iván Ildikó operaénekesnő. Egy felnőtt lánygyermek édesapja.

További művei

  • Köszönöm, jól (versek, 1970)
  • Alacsony az Ararát (színművek, 1971)
  • Légifolyosó (versek, 1977)
  • Munkavilágítás (esszék, 1984)
  • A díva bosszúja (novellák, 1988)
  • Nők szigete (versek, 1990)
  • Mindig újabb kutyák jönnek (próza, 1991)
  • Eszkimó nyár (válogatás új versekkel, 1993)
  • Utolsó jelentés Atlantiszról (regény, 2000)

Díjai, elismerései

Források