Geréby György

A hu-Rightpedia wikiből
Geréby György

Geréby György (Budapest, 1957. december 1.) zsidó filozófus, filozófiatörténész, tanszékvezető egyetemi docens a Közép-Európai Egyetem (CEU) Középkortudományi Tanszékén (Medieval Studies Department). A "filozófusbotrány" egyik érintettje.

Élete és munkássága

1957. december 1-jén született Budapesten. Egyetemi tanulmányait 1977-1983 között az ELTE filozófia–magyar szakokon végzi. 1982-ben filozófia szakos előadó, 1983-ban magyar szakos tanár. 1992-től az ELTE Metafizika Tanszékén adjunktus, majd docens. 1982-1992 között, Pécsen a Janus Pannonius Tudományegyetemen tanársegéd.

  • 1993 óta rendszeres meghívott előadó a Közép-európai Egyetem-en (CEU).
  • 1998-2002 között a Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT) tagja.
  • 2002. június – 2003. január, Miniszteri főtanácsadó OM, (Csatlakozás az Európai Felsőoktatási Térhez munkabizottság vezető)
  • 1996. január – 1998. június között Miniszteri tanácsadó, MKM, (felsőoktatási reform, Világbanki Program, Felsőoktatási Pályázatok Irodája).
  • 1992. január – 1993. október között Elnöki tanácsadó, Higher Education Support Program, Central European University-n.
  • 1990. május – 1992. július között Igazgató, Civic Education Project Magyarország, (alapító igazgatója a Yale és Harvard egyetemek által kezdeményezett kelet-európai önkéntes egyetemi társadalomtudományi oktatói programnak)

Érdeklődési köre: középkori metafizika, nyelvelmélet és logika, vallásfilozófia, késő antik és középkori filozófiatörténet, összehasonlító filozófiai teológia (hellén, bizánci és latin).

Pályázati visszaélések, a "filozófusbotrány"

A filozófusbotrány egy 2011-ben kirobbant közéleti botrány mely 450 millió forintnyi közpénz elosztása, és a pályázatokkal kapcsolatos szabálytalanságok nyilvánosságra kerülése kapcsán tört ki. A pénzeket Magyar Bálint SZDSZ-es oktatási miniszter által létrehozott Nemzeti Kutatási Technológiai Hivatal (NKTH) osztotta ki liberális filozófusoknak.[1] A botrányban érintettek között több nemzetközileg is ismert filozófus található, többek közt Heller Ágnes, Radnóti Sándor és Vajda Mihály is. A Gyurcsány-kormány alatt kiemelt támogatásban részesülő érintettek mindannyian markáns baloldali és/vagy liberális kötődéssel rendelkeztek.[2] A botrány a Magyar Nemzet egyik "Félmilliárdot kutattak el Hellerék" című cikke nyomán robbant ki, amelyben az újság közölte : "Morálisan és jogilag is megkérdőjelezhető módon jutott hozzá csaknem félmilliárd forinthoz a Gyurcsány-kormány idején az a liberális filozófusi kör, amely szinte naponta állítja erkölcsi pellengérre a konzervatív oldal szereplőit." [3] Később kiderült az egyik érintett filozófus, Vajda Mihály saját lányának is juttatott nagyjából hárommillió forintot, abból az összegből amit a Magyar Bálint által felügyelt és Boda Miklós által elnökölt Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataltól nyert el 2004-ben egy olyan pályázatra, amelynek témája köszönő viszonyban sem volt a kiírással. [4] E projekt keretében egy 800 ezer forintos szállodai számlát is elszámoltak. Előfordult még a kutatásra kapott pénzből az is hogy párizsi vonatjegyet vagy milliós adatbázis-fejlesztést vagyis informatikai és nem filozófiai irányú kiadást finanszíroztak. [5]

Az érintett pályázatok

A pályázatokat a Nemzeti Kutatási Technológia Hivatal (NKTH) írta ki 2004-2005 folyamán az EU integráció és a magyar versenyképesség témakörében, ehhez képest a következő pályaművek nyertek[6]:

  • Határmezsgyék: filozófia és tudomány az ókorban (témavezető: Steiger Kornél), 88,9 millió forint,
  • Az európai szellem és a totalitarizmus (témavezető: Vajda Mihály), 90 millió forint,
  • Az esztétikai reprezentáció történeti és elméleti aspektusai (témavezető: Radnóti Sándor), 90 millió
  • Vallásfilozófia és a vallások társadalmi jelenléte (MTA Filozófiai Kutatóintézete, Borbély Gábor, Gábor György és Geréby György), 70,5 millió forint,
  • Alaptalan alap: a tradíció folytonosságának és az életmű egységének kérdése Nietzsche, Lukács és Heidegger munkásságában (GOND-CURA Alapítvány, Heller Ágnes, 53,9 millió forint,
  • Szubjektivitás filozófiája és a társadalmi modernizáció – a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, filozófia tanszék, Weiss János, (a Magyar Filozófiai Társaság elnöke), 54,1 millió forint.

A lap közlése szerint hat pályamunkával összesen csaknem félmilliárd forinthoz jutott hozzá a Gyurcsány-kormány idején a Radnóti Sándor, Heller Ágnes, Vajda Mihály, Gábor György és Geréby György alkotta zsidó filozófusi kör.

A pályázati botrányban érintett filozófusok közül többen a nyolc embert agyonlövető Lukács György kommunista népbiztos tanítványai voltak. Lukács György tanítványainak egy csoportja alkotta a 60-as években az ún. budapesti iskolát. Tagjai: Fehér Ferenc ([933–1994), Heller Ágnes (1929–) , Márkus György (1934–), Vajda Mihály (1935–). Tágabb értelemben véve Almási Miklós (1932–) és Hermann István (1925–1986) is körükbe tartozott.
A napilap azt írta, hogy a Magyar Bálint akkori oktatási miniszter által létrehozott és felügyelt NKTH pályázatain 2004-ben és 2005-ben olyan, filozófusok által beadott pályázatok nyertek, amelyeket tartalmi okok miatt vissza kellett volna utasítani. Kitért arra: a 2005-ös Jedlik Ányos-program keretében a pályázat bírálóbizottságának és a nyertes alapítványnak is tagja volt Bacsó Béla (a Magyar Filozófiai Társaság alelnöke).[7]
Heller Ágnes szerint "Magyarországon a filozófusok nagyon szegény emberek, nézzék meg a fizetéseket. A könyveikért majdhogynem semmit nem kapnak, kontrollszerkesztésért nagyon keveset, fordításért még kevesebbet. Ezeket az embereket azzal vádolni, hogy jogtalanul zsebretesznek tíz- és százmilliókat, ez egy elképesztően hazug összefüggés"[8] A Magyar Filozófiai Társaság elnöksége is állásfoglalásban tiltakozott a filozófusok "meghurcolása" ellen, amiben semmi meglepő nincs, hiszen a társaság vezetőségi tagjai között ott találjuk a fent említett filozófusokat.[9][10].

Sajtókampány a vizsgálatok leállítása érdekében

A hazai és nemzetközi zsidó-liberális hálózat gyorsan reagált: A botrány kirobbanása után széles körű kampány indult a vizsgálatok leállítására valamint a filozófusok ártatlanságának bizonyítására. A filozófusok melletti kampány résztvevői a 2010 ősze óta zajló rendőrségi nyomozást több alkalommal "hajszának" titulálták, nyíltan megkérdőjelezve a rendőrséget amely még jóval az ügyek nyilvánosságra kerülése előtt, felgyülemlett bizonyítékok alapján megkezdték a nyomozást, 2010 őszén. A tiltakozások, nyomásgyakorlás kezdődött a Magyar Nemzet ellen is a lapot "tudományellenességgel és szakmaiatlansággal" vádolták [11]

Hazai sajtókampány

A Magyar Narancs szerint: "Minden tény Heller véleményét támasztja alá" valamint "A Magyar Nemzet lejárató kampányt folytat" valamint "Hellerrel szembeni hazug (a közpénzekért aggódó) támadásnak," nevezi a cikkeket. [12] A cikk nem említette azt a tényt, hogy a gyanús ügyekben hónapok óta folyt a rendőrségi nyomozás. Tamás Gáspár Miklós spicli-, vamzer- és smasszersajtónak nevezte a filozófuspályázatokkal foglalkozni merészelő jobboldali médiumokat. [13] Hivatkoztak arra is, hogy konzervatív filozófus is felemelte a hangját, amikor is Gulyás Gábor vállaltan konzervatív elkötelezettségű, filozófus végzettségű igazgató védelmébe vette a Magyar Nemzet által megtámadott liberális, baloldali filozófusokat. Gulyás Facebook-oldalán tette közzé nyílt levelét, mely szerint "elfogadhatatlan, hogy az ellenőrzés alá vont személyek kiválasztását politikai alapon döntsék el". A probléma ezzel csupán az volt. hogy ő is jelentős mértékben részesült a pályázati pénzekből. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos Gulyás Gábor ellen is vizsgálatot indított.[14]

Külföldi sajtókampány

Tengelyi László
Julian Nida-Rümelin, *1954, München
Jürgen Habermas

Tengelyi László wuppertali filozófus a levelet és felhívást írt német filozófusok részére, álláspontját részletesebben kifejtve a Népszabadság egy véleménycikkében is. A levél hatására 2011. január 21-én a Süddeutsche Zeitungban jelent meg egy cikk[15], amelyben német filozófusok aggódnak amiatt ahogyan Magyarországon a hatalom nem kedvelt kritikusaival bánnak; mindezt a botrányok botrányának nevezte Julian Nida-Rümelin, a Német Filozófiai társaság elnöke, volt kulturális szövetségi államminiszter és Jürgen Habermas neomarxista tiszteletbeli tag.
Nyíri Kristóf akadémikus, az MTA Kutatóintézetének egykori igazgatója szerint Tengelyi levele inkább egyoldalú félretájékoztatás volt, mintsem a jelenlegi helyzet független ismertetése. [16] Tengelyi a filozófusok rendőrség és sajtó általi vizsgálatát "hecckampánynak, hajszának" titulálja. Éles támadásokat intézett a magyar kormány ellen is például a filozófusok vizsgálatát a "médiatörvényt, az alkotmánybíróság jogainak korlátozása és más, hasonló intézkedések"-kel hozza összefüggésbe, azt állítva hogy "a filozófusok elleni hajsza e történések sorába illeszkedik bele". [17] A külföldön folyó kampányról Nyíri kijelentette: szégyenteljes hisztériakeltés, amivel súlyos károkat okoztak a magyar tudománynak. A külföldi kampány nyílt levelekkel, aláírásgyűjtésekkel folytatódott, azonban ahogy több információ is napvilágra került az egyik legnevesebb aláíró Daniel Dennett visszavonta aláírását. Több tudós szerint Daniel Dennett visszalépése a tények felé terelheti a pályázatok ügyét a hisztéria helyett. [18][19] A kampányba beszállt Paul Lendvai is, aki Heller Ágnesről többek közt azt állította "most éppen származását, állítólagos hazátlanságát rója fel" neki a magyar sajtó egy része. [20]

Hellernek gyorsan lehetősége nyílt, hogy a francia Le Monde-ban megvédhesse a saját álláspontját, a másik fél meghallgatása nélkül, ahol ezt nyilatkozta: "Az Orbán-rezsimet elsősorban maga a filozófia zavarja...A jobboldal a liberális és kritikus értelmiséget akarja elhallgattatni, amikor pályázati pénzek ürügyén támadást intéz neves magyar filozófusok ellen, akiknek egy közös jellemzőjük van: valamennyien állítólag liberálisak...Orbánék azonban a filozófusok elleni hadjáratot igen széles retorikai fronton vívják: az egyszerű embereket antiszemita és értelmiségellenes érvekkel próbálják a filozófusok ellen fordítani. Ha a sajtó a filozófusokat pazarlással vádolja, „véletlenül" zsidó személyek fotóival illusztrál, és így teremt hangulatot. Heller szerint azonban nincsenek egyedül: „a világ négy sarkából" érkeztek támogatói levelek, és a nyugati sajtó egyértelműen megmozdult az érdekükben."[21]

Paul Jandl a Die Welt című német konzervatív napilap internetes oldalán "Törvény általi ideológia, fasizmus a mindennapokban: hogyan veszélyezteti az új magyar alkotmány a demokráciát - Bepillantás a tomboló változatlanság országába" címmel megjelent magyarellenes cikkében enged teret a filozófusok rágalomhadjáratának: "A több szakaszban levezényelt kampány civilekkel szembeni karaktergyilkosság, amilyen az elmúlt húsz évben elképzelhetetlen volt" - idézi a cikk Radnóti Sándor filozófust, aki - mint a szerző megjegyzi - maga is érintett abban az ügyben, amelyben „nemszeretem filozófusok ellen indítottak háborút". A szerző szerint hat jeles gondolkodót vádolnak azzal, hogy visszaéltek kutatási pénzekkel, köztük a 82 éves Heller Ágnest, a kormány bírálóját, aki a hadjárat megindulása óta érzi az emberek gyűlöletét, a „liberálisok" elleni gyűlöletet, amely kifejezés Magyarországon még mindig a „zsidók" kódolt elnevezése."

Mint látható, a túlnyomó részt zsidó kézben lévő hazai és nemzetközi sajtó elképesztően gyorsan képes összehangolt támadást végrehajtani Magyarország ellen, ha a magyar zsidóság érdekei úgy kívánják. Ezzel kapcsolatban több kérdés is felmerül: hogy gyűlölheti valaki ennyire saját országát, hogy saját sérelmei miatt képes az egész országot sárba tiporni? Ne feledjük el, hogy a nemzetközi átlagolvasó rendszerint csak az ilyen újságcikkeken, TV-híradásokon keresztül tudja megítélni hazánkat. Felmerül az is, hogy más országokban, akárcsak a környező országokat nézzük (pl. Lengyelországot, vagy Szlovákiát), miért nem támadják nemzetközi szinten a saját országukat az ott élő állampolgárok? Hellerék és a többi magyargyűlölő ezzel a tevékenységükkel felbecsülhetetlen károkat okoznak Magyarországnak, amelyben élnek, vagy valamikor itt éltek, de már emigráltak, mint. pl. Schiff András.

Az ügyben jelenleg Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos feljelentése alapján nyomozás zajlik,[22][23] mivel a tanulmányok kapcsán szerinte jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, számvitel rendjének megsértése, illetve hűtlen kezelés bűntettének elkövetése is felmerült.[24]


Hivatkozások

  1. Állami pénzeső Hellerék szellemi körének
  2. Filozófus kacsaláb
  3. Félmilliárdot „kutattak el” Hellerék
  4. Filozófusügy: segítség a családnak
  5. Budai Gyula feljelentette Helleréket
  6. http://m.hvg.hu/velemeny/20110118_filozofusok_palyazatok_sebok
  7. http://www.hirado.hu/Hirek/2011/01/17/13/Vihar_a_palyazatok_korul__Megdobbent_a_Magyar.aspx
  8. http://hvg.hu/itthon/20110112_magyar_narancs_heller_agnes_
  9. Állásfoglalás
  10. Újabb feljelentések születhetnek a filozófusok ellen (HVG/MTI)
  11. Filozófusügy: további feljelentések várhatók a napokban
  12. Lejárató kampány filozófusok ellen - Mintha könyvből
  13. „A filozófusok ne bújjanak a tudomány köpönyege mögé!”
  14. http://www.origo.hu/kultura/20110120-gulyas-gabor-a-mucsarnok-uj-vezetoje.html
  15. http://sueddeutsche.de/kultur/aufruf-von-habermas-und-nida-ruemelin-schuetzt-die-philosophen-1.1050449
  16. „A filozófusok ne bújjanak a tudomány köpönyege mögé!”
  17. Még egyszer a filozófusügyről
  18. „A filozófusok ne bújjanak a tudomány köpönyege mögé!”
  19. Óvatosság filozófusügyben: Dennett már nem tart Hellerékkel
  20. "Orbán új diktatúrája: Ez vár az iskolában a zsidó gyerekekre"
  21. http://hetivalasz.hu/itthon/a-filozofusok-elleni-tamadasok-okairol-a-le-monde-ban-36155/
  22. Bekért pályázatok: Budai vizsgálja Hellerék százmillióit. Magyar Nemzet Online, 2011. január 12. (Hozzáférés: 2011. január 15.)
  23. Hűtlen kezelés: filozófusok célkeresztben. Magyar Hírlap, 2011. január 14. (Hozzáférés: 2011. január 28.)
  24. http://www.demokrata.hu/ujsagcikk/filozofusok_nagy_csaladja/

Külső hivatkozások