Gerő Ernő

A hu-Rightpedia wikiből
Gerő (Singer) Ernő

Gerő Ernő, Singer Ernő, illegális neve Szeges Ernő (Terbegec, 1898. júl. 8. – Bp., 1980. márc. 12.): zsidó kommunista pártmunkás, politikus, közgazdász, az MTA tagja (t. 1949- 57), Kossuth-díjas (1949), Fazekas Erzsébet férje. 1916-ban beiratkozott a bp.-i tudományegy. orvostudományi karára, de tanulmányait nem fejezte be. Politikai pályája a Szocialista majd Kommunista Ifjúmunkás Szövetségben kezdődött.

Tanácsköztársaság

A Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadseregben katona. 1919 végén Bécsbe menekült, itt, majd Pozsonyban, Bukarestben, Bp.-en kommunista pártszervező volt. 1922-ben Bp.-en fegyházbüntetésre ítélték, 1924. nov. 18-án kiadták a SZU-nak. A nemzetközi kommunista mozgalom tagjaként Franciao.-ban, Belgiumban, Spanyolo.-ban, Portugáliában, Finnországban, Jugoszláviában végzett pártmunkát. 1936-39-ben Spanyolországban a köztársaságiak oldalán harcolt a Nemzetközi brigádban, szerepe volt sokaknak a szovjet titkosszolgálat kezére juttatásában.

II. világháború

A II. világháború alatt a Kominternben D. Z. Manuilszkij tanácsadója volt, a m. kommunista párt képviselője. Irányította a hadifogságba került m. hadifoglyok antifasiszta nevelését. 1945 után Mo.-on kulcsszerepet kapott a kormányzásban, a gazdasági ügyekkel kapcsolatos döntésekben. Kereskedelem- és közlekedésügyi (1945), közlekedésügyi (1945-49), pénzügy- (1948-49), állam- (1949-52), belügyminiszter (1953-54), miniszterelnök-h. (1952-56). 1949-52-ben a Népgazdasági Tanács elnöke. 1949-53-ban Rákosi Mátyással és Farkas Mihállyal tagja volt annak a titkos csúcsbizottságnak, amely teljhatalommal irányította az országot.

1954

1954-56-ban a Központi Vezetőség Gazdaságpolitikai Bizottságának elnökeként irányította a Nagy Imre által bevezetett reformok felszámolását célzó politikai akciókat. Rákosi Mátyás leváltása után, 1956 közepétől 1956. okt. 25-ig a Központi Vezetőség első titkára volt.

1956

1956. okt. 23-án rádióbeszédében durván támadta a forradalmat, elutasított minden engedményt (a beszéd megjelent: História, 1988. 6. sz.). Felelős az orosz csapatok behívásáért. 1956. okt. 25- én leváltották minden tisztségéről. A SZU-ba menekült.

1960

Visszatérése után (1960), az MSZMP Központi Bizottságának aug.-i ülésén felelőssé tették az 1948-1956 között elkövetett törvénytelenségekért, a politikai torzulásokért, kizárták a pártból. Nyugdíjas éveiben fordítói munkát végzett teljes visszavonultságban, tömeggyilkosi és nemzetrontói tevékenységéért soha nem büntették meg.

Irodalom

  • F. m. Magyarország hároméves gazdasági tervének alapjai (Bp., 1947);
  • A magyar népgazdaság ötéves terve (Bp., 1949); Harcban a szocialista népgazdaságért (Válogatott beszédek és cikkek, 1944-1950, Bp., 1950);
  • A vas, az acél, a gépek országáért (beszédek, cikkek, Bp., 1952). – Irod. Bálint József: G. E. (Politikus pályák, Társadalmi Szle, 1983. 7. sz.);
  • Hegedűs András: A történelem és a hatalom igézetében (Bp., 1988);
  • A Moszkvába menekült pártvezérek memoranduma a szovjet pártelnökséghez 1957 februárjában (dokumentum, közreadja, bev. Urbán Károly, Társadalmi Szle, 1990. 10. sz);
  • Herbai István: G. E. és az irodalompolitika (Kortárs, 1991. 8. sz.);
  • Az 1956-os októberi beavatkozásról. Interjú Litván Györggyel (riporter Popovics Gizella,Magy. Hírlap, 1992. nov. 28.);
  • Hegedűs B. András: Adalékok a Petőfi kör történetéhez (1956-os Intézet, évkönyv, 1992).

Hivatkozás