Gyergyószentmiklós

A hu-Rightpedia wikiből
Gyergyószentmiklós (Gheorgheni)
Szent Miklós Gyergyószentmiklós.jpg
Szent Miklós szobra Gyergyószentmiklóson
Gyergyószentmiklós címere
Gyergyószentmiklós címere
Közigazgatás
OrszágRománia Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeHargita
Rangmunicípium
Beosztott falvakGyilkostó, Kovácspéter, Vargatag, Visszafolyó
PolgármesterMezei János (MPP)
Körzethívószám0x66[1]
Népesség
Népességismeretlen +/-
Község népessége20 018 (2002)[2]
Magyar lakosság17 464
Földrajzi adatok
Tszf. magasság810 m
Terület222 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Gyergyószentmiklós weboldala
Pontosan itt van!
Gyergyószentmiklós elhelyezkedése Magyarországon

Gyergyószentmiklós (Gheorgheni), Csík megyei város, Tr. óta Romániához tartozik., (1930) 10.948 lak. A gyergyói havasok tövében, a Belkény-patak mentén fekszik. Járási székhely, nagy fakitermelés] központ. Állatvásárai híresek. Autóbuszösszeköttetés a Gyilkos-tóval. R. kat. temploma 1758-ban épült; tornya XV. sz.-i Fallal övezett örmény kat. templomát 1830-ban építették. G. volt a gyergyói székelység legfontosabb községe. Itt székelt a gyergyói alkirálybíró; itt tartották a székgyűlést is.

2010

Gyergyószentmiklós (románul Gheorgheni, németül Niklasmarkt) város Romániában Hargita megyében. Az egykori Gyergyószék központja. A következő települések tartoznak hozzá: Gyilkostó, Kovácspéter, Vargatag és Visszafolyó.

Fekvése

A város Csíkszeredától 59 km-re északnyugatra a Békény-patak hordalékkúpján, a Gyergyói-medence keleti szélén fekszik. Délről Tekerőpatak, nyugatról Alfalu, északnyugat felől Szárhegy öleli körül. Kelet felől a Magas-Bükk és Pongrác-tető (1257 m), északon a Piricske tető (1545 m) határolja.

[3]

Nevének eredete

A település nevének eredetét illetően nincs egyetértés. A név utótagját Szent Miklósnak szentelt templomáról kapta, a gyergyó szó eredete viszont vitatott. Egyesek azt állítják, hogy a magyar gurog (= görög ige) folyamatos alakja, ebből lett a görgő, majd gyergyó, mások a György folyó nevéből (Gyergyjót) származtatják. Egy másik hagyomány azt tartja, hogy a területre legelőször betelepedők felkiáltásából (Jer! Jó!) ered. Talán a legkézenfekvőbb magyarázat az, amely Szent György nevéből eredezteti. Eszerint az ide telepedők Szent Györgyről nevezték el településüket, amely később a latin nyelvű oklevelekben és pápai dézsmajegyzékekben latinosan a Georgius helyett (hibásan) mint Georgio vagy Gyorgio jelent meg, és a köznyelvben az idők során Gyergyóvá alakult.[4]

Története

Már a 13. században volt település a György-patak környékén. 1607-ben vásártartási jogot kapott. 1637-ben jelentős számú örmény telepedik le itt, akik 1687-ben saját szertartásuk megtartásával egyesültek a római katolikus egyházzal. 1716-ban a tatárok dúlták fel. 1719-ben pestis pusztított. 1808-ban hatalmas tűzvész pusztította, melyben 700 ház hamvadt el. A 19. századra a környék kereskedelmi központja lesz, majd a század 70-es éveitől megjelennek a gyárak is. A század végére kialakul a mai városközpont. 1907-ben város lett. 1944-ben leégett a Felszeg.

Gimnáziuma 1908-ban nyílt meg, épülete 1915-re lett kész. 1910-ben 8905 lakosából 8549 magyar, 155 román és 115 német volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásának központja volt. 1940 szeptemberében a II. bécsi döntés következtében újra Magyarországhoz került, de 1944-ben a szovjet hadsereg visszafoglalta. 2002-ben 20 018 lakosából 17 524 magyar, 2161 román, 305 cigány és 7 német volt. 2006-ban szavazás alapján municípium lett.

Látnivalók

  • Gótikus templomát 1498-ban szentelték fel, 1756 és 1772 között átépítették, 1784-ben várfallal és kapubástyával erősítették meg. Tornyát 1733-ban 1756-ban és 1837-ben magasították.
  • Örmény katolikus temploma 1730 és 1734 között épült egy 1650 körüli kőkápolna felhasználásával. 1748-ban fallal és kerek tornyokkal erősítették meg, plébániája 1769-ben épült.
  • Református temploma 1895 és 1899 között,ortodox temploma 1929 és 1937 között épült.
  • A várostól északra az 1087 m magas Csobot-hegyen egy magyar és egy örmény római katolikus Szent Anna kápolna áll. Az egyik a 13. században épült később barokkizálták, míg a másik az 1700-as években a pestisjárvány után.
  • Az iskolaépület 1783-ban lett készen.
  • Az 1770 és 1778 között épített Vertán-ház volt egykor az I. székely gyalogezred parancsnoki központja, ma a Tarisznyás Márton Múzeum van benne.
  • Határában a Belkény és a Várpatak összefolyásánál sziklacsúcson láthatók Hiripné, később Both várának romjai. Eredete nem ismert. A 14. század elején a vár romjainak felhasználásával helyén várkastély épült, mely a 17. század végén a Both család birtoka lett. A Rákóczi-szabadságharc alatt a császáriak lerombolták, azóta pusztul. Közepén 1933-ban épült fel egy kis kápolna.
  • A város nevezetessége a Csíky-kert, amely 16 hektáros arborétum. 1884 és 1910 között dr. Csíky Dénes ügyvéd telepítette.
  • Múzeuma gazdag néprajzi és képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkezik.

Városrészek

  • Felszeg, a város keleti része, amely a Római Katolikus templomtól keletre helyezkedik el, lakóházak és a város katonaságának kaszárnyája található itt
  • Központ és Főtér, az előbbi magában foglalja az utóbbit, és annak környékét, a látnivalók nagy része, valamint az intézmények többsége itt található
  • A Központtól északra található a Temető-telep, ahol a város temetője és sok lakóház található
  • Hóvirág telep, ez a város dél-keleti része, itt szintén lakóházak találhatók, valamint nagy kaszálók
  • Piactér, itt található a város piaca, valamint itt irányítódik el a teherautó-forgalom, lakóházak és intézmények találhatók itt, ez a telep egészen a város nyugati részében elhelyezkedő vasútállomásig tart
  • Virág- és Bucsin-negyed, ezek tömbháznegyedek, szintén a vasútállomásig tart
  • Az ipari városrész a vasútállomástól nyugatra található, egy kissé nyújtott negyed, gyárak, irodák és áruház is található itt
Műemlék a város temetőjében

Híres emberek

Itt születtek:

Testvérvárosai

Hivatkozások

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  3. Váradi Péter Pál - Lőwey Lilla: Erdély. Székelyföld. Gyergyó és vidéke. Budapest: Codex Print, 1997.
  4. Kölönte Béla: Gyergyó története. Gyergyószentmiklós: Mark Hause kiadó és nyomda, 2002.

Külső hivatkozások


Unbalanced-scales.jpg
Ez a cikk a wikipédiából vett szöveget tartalmaz. Emiatt a szövegre a GDFL licensz vonatkozik.