Háború a sötétség ellen

A hu-Rightpedia wikiből
Niggerfehernovel.jpg

Európa - és hazánk - kétfrontos háborúja a sötétség ellen

Ha majd az utolsó európai anyát is kirabolták, megverték, megbecstelenítették, az utolsó város utolsó negyedét is gettóvá és putrivá változtatták, és az utolsó liter tiszta ivóvízbe is beleszartak ezek a férgek, mit fognak kezdeni magukkal az új, a megváltozott, a tulajdonukban lévő Európában? Nyilván azt, amit a piócák, tetvek, bolhák, kullancsok, bélférgek, amikor a gazdaszervezet utolsó csepp vérét is kiszívták, megették, megfertőzték, vagyis éhen döglenek.

A TV hazudozása

Egy átlag magyar a világról alkotott ismereteinek zömét a televízióból szerzi. Naponta tucatszám néz meg olyan filmeket, amelyekben például a tengerentúli orvosok, tudósok zöme néger, míg a bűnözők, prostituáltak szinte kivétel nélkül mind fehér bőrűek, és igen nagy százalékban szőkék. Egy átlag néger családfő mérnök, de legalábbis jogász, mindennapjait valamelyik gyönyörű kertvárosban éli idillikus családi körülmények között, reggelente újságot olvas, majd a munkahelyére siet, ahol kollégái és barátai körében köztiszteletnek örvend. Ezzel szemben egy átlagosnak ábrázolt fehér családban problémák tömkelegével találkozunk, ahol a feleség csalja a férjet, aki emiatt alkoholista, veri a gyerekeit, állandóan a tévét bámulja, és úgy általában igen rendezetlen körülmények között tengetik szánalmas mindennapjaikat.

És a valóság

Mondani sem kell, hogy ez a kép köszönőviszonyban sincs a valósággal, amely egész egyszerűen fordítottja ennek a hazugságnak, így egy átlag magyarnak alapvetően hamis fogalmai vannak a tengerentúli állapotokról. Nem értjük, fel sem fogjuk, hogy az ottani embereknek mi bajuk van a négerekkel, miért nem keresik a társaságukat, miért nézik le őket, miért kapnak szívinfarktust, ha a szomszédjukba költözik egy néger család, egyszóval mire fel, és egyáltalán milyen jogon az a fene nagy rasszista, kirekesztő hozzáállás, amiről nap mint nap mégis hallunk. Hiszen a négerek kedvesek, intelligensek, becsületesek, törvénytisztelők, és arról igazán nem tehetnek, hogy a jó isten egy kicsit sötétebb bőrrel áldotta meg őket. Felháborodunk, ha arról értesülünk, hogy valahol bőrszín alapján ítélkeznek, és szinte kedvünk lenne példásan megleckéztetni ezeket az előítéletes embereket, akik viselkedésükkel társadalmi feszültségeket szítanak, és úgy általában minden rossz okozói.

Fekete Pákó

Lelkesen tapsikolunk, nevetünk, amikor a televízió képernyőjén felbukkan hazánk elsőszámú négere, művésznevén „Fekete Pákó”, aki már közel tizedik éve szórakoztatja az aljanépet pusztán azzal, hogy ennyi idő alatt is képtelen volt normálisan elsajátítani a magyar nyelvet, hát még azzal, amikor magyar nótákat kezd el énekelni. Egy végtelenül kedves, bohókás, szeretetre méltó figura. Az égvilágon semmi baj nincs vele. Jó hogy itt van. Sokakban mégis aggodalmat kelthet, hogy ugyanez a férfi már vagy hat utódot nemzett kicsiny országunkban, hat különböző nőnek, legutóbb egy magas szőkének, és hogy még mindig (nemző)ereje teljében van, azaz további Pákó-porontyok várhatóak. Hol itt a probléma? – vethetnénk fel a kérdést, hiszen ahol elfér egy Fekete Pákó, ott elfér hat is. Csakhogy a dolog – sajnálatos módon – nem így működik.

Értelmi színvonal

Nem köztudott, de amerikai vizsgálatok tömkelege igazolja, hogy egy átlag néger értelmi színvonala[*] nagymértékben elmarad egy átlag fehér bőrű ember értelmi színvonalától. Fekete Pákó sem kivétel: nem egy lángész. Egy néger bohócot még elvisel az ország, úgyis mondhatnánk, hogy van felvevőpiaca. No de mi lesz a gyerekeivel? Az intelligencia közel 80%-osan genetikailag meghatározott tulajdonság. Buta Pákónak buták lesznek az utódai is. Nem élhet majd mindegyik abból, amiből az apja, nyilván tanulniuk kell majd, állást keresni, elhelyezkedni. És itt kezdődik a probléma. A Pákó-porontyokból ugyanis nagy valószínűséggel nem lesz atomtudós, de még átlagos magyar állampolgár sem. Valószínűleg ugyanaz lesz belőlük, mint az Amerikai Egyesült Államokban élő testvéreikből, azaz a társadalom perifériáján tengődő, képzetlen, társadalomellenes viselkedésre hajlamos egyedek összessége.

Az afrikai négerek vágyálma

Persze egy fecske még nem csinál nyarat. Sok, felelősségteljesen gondolkodó ember számára is alaptalannak tűnhet a félelmem. Csakhogy azt nem szabad elfelejteni, hogy évente több tucatnyi néger kér hazánkban letelepedési engedélyt, és Magyarország az Európai Unió tagjaként az Afrikában éhező négerek millióinak vágyálma, végső úticélja. Franciaországban is úgy kezdődött a baj, hogy a volt gyarmatokról az anyaországba vándorolt néhány néger család, akiknek a leszármazottai ma már jórészt a francia állam segélyeiből tengődnek, az átlagnál jóval több utódot nemzenek, és ha valami nem teszik nekik, akkor beáramlanak a belvárosba, és autók százait gyújtják fel, rabolnak, fosztogatnak. Ezt hívják faji zavargásnak. Olyanról még senki sem hallott, hogy a rossz szociális körülményekkel küszködő fehérek gyújtogatnák a jómódú négerek autóit, vagyis faji zavargásnak definíciószerűen a négerek hőbörgését, és rasszista indíttatású pusztítását nevezzük. Ma már elmondhatjuk, hogy Párizsnak is van saját Harleme, ahová a francia csendőrség még a lábát sem meri betenni, és ha egy átlag, fehér bőrű francia vetődik arra – mert mondjuk komolyan veszi azt a balgaságot, hogy a saját hazájában oda megy, ahova akar – akkor bizony örülhet, ha ezt a kalandot élve megússza.

Cigányok

De még csak Franciaországig sem kell menni, hogy hasonló jelenséggel találkozzunk. Kelet-Európa négerei köztudottan a cigányok. Még ha egy néger és egy cigány között felületes szemlélődő talál is némi különbséget – például ha egy néger rabol ki, akkor csak simán megver, ellenben a cigány még meg is késel – de a lényeg ugyanaz. Mindkettő genetikailag társadalomellenes, és ezért az emberi civilizáció és faj rákfenéje. Elmondhatjuk tehát, hogy Európa jelenleg – és már megint – kétfrontos háborút vív a túlélésért. Keletről a cigányok özönlik el, nyugatról a négerek. A propaganda szerint mégis mi, fehér bőrű emberek vagyunk a hibásak minden rosszért. Szégyellhetjük magunkat. De kérdem én, ha majd az utolsó európai anyát is kirabolták, megverték, megbecstelenítették, az utolsó város utolsó negyedét is gettóvá és putrivá változtatták, és az utolsó liter tiszta ivóvízbe is beleszartak ezek a férgek, mit fognak kezdeni magukkal az új, a megváltozott, a tulajdonukban lévő Európában? Nyilván azt, amit a piócák, tetvek, bolhák, kullancsok, bélférgek, amikor a gazdaszervezet utolsó csepp vérét is kiszívták, megették, megfertőzték, vagyis éhen döglenek.

Fehér bőr

És megint százezer éveknek és jégkorszaknak kell majd eltelnie ahhoz, hogy talán valahol Észak-Európában, a hófödte hegygerincek, és zöld füvű tisztások mentén egy piciny kunyhóban felsírjon egy gyerek, aki a természet és Isten különös kegyességéből olyan furcsa mutációval született, amely tiszta tekintetet és különös értelemet adományozott neki, valamint tehetséget arra, hogy akár a jég hátán is megéljen. És kapott még valamit, amely már messziről megkülönbözteti őt a Földön élő majmok hordáitól, amely alkalmassá teszi őt vadászat közben arra, hogy a tiszta szűz hóba rejtse arcát, és amely önmagában is jelzi nemességét, Istentől való eredetét: gyönyörű, hófehér bőrt.