Heller Ágnes

A hu-Rightpedia wikiből
Heller Ágnes
Helleragnes.jpeg
Születési név Heller Ágnes
SzületettBudapest, magyar
1929. május 12. (88 éves)
Nemzetiségezsidó
Foglalkozásafilozófus, egyetemi tanár, MTA-tag
KitüntetéseiSzéchenyi-díj (1995)
Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2004)


Heller Ágnes (Budapest, 1929. május 12.–) Széchenyi-díjas bolsevista hazaáruló irritáló kinézetű és hangú hungarofób zsidó filozófus, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az 1919-es Tanácsköztársaság idején kommunista népbiztosként nyolc embert agyonlövető Lukács György filozófus tanítványa. Közéleti tevékenységével rengeteget árt a magyarságnak, Magyarországnak.

Élete

Zsidó polgári családban született. A szigorodó zsidótörvények idején serdülő volt, 15 éves korában jöttek a deportálások, számos családtagját, barátját elveszítette; az ösztönei és a véletlenek folytán menekült meg a deportálástól. A második világháború után Magyarországon zsidóuralom vette kezdetét, Heller Ágnes felsőfokú tanulmányokat folytatott a budapesti egyetemen magyar–filozófia szakon 1947–1951-ig. 1951-ben nyert magyar–filozófia szakos középiskolai tanári oklevelet.

A Budapesti Iskola[1] megalapítójának, Lukács Györgynek tanítványa lett az ELTE Filozófia Tanszéken. Politikai okból mindkettőjüket eltávolították 1958-ban, 1958–1963-ig Heller középiskolában tanított. 1963–1973-ig az MTA Szociológiai Kutatócsoportban dolgozott. 1955-ben elérte a kandidátusi, 1968-ban pedig a filozófia tudományok doktora (DSc) fokozatot. A gondolkodás szabadságának korabeli erős korlátait nem tudta elfogadni, ezért megfosztották állásától. Pár évig fordításokat vállalt, abból tartotta fenn magát, majd 1977-ben hosszú „tanulmányútra” indult, azaz emigrációba vonult, míg magyarokat tiltott határátlépésért lelőttek és sokéves börtönnel büntettek.

Tanított a Berlini Egyetemen, a melbourne-i La Trobe Egyetemen, a Torinói Egyetemen, a São Pauló-i Egyetemen, végül New Yorkban (New York, New School for Social Research) kapott katedrát 1986-ban. Ez utóbbi állomáshelyét még az 1990-es évek elején is fenntartotta, de közben 1990-től már visszajárt filozófiai előadásokat tartani a szegedi József Attila Tudományegyetemen (1994–) és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1995-ben habilitált. 1995-től 1999-ig, nyugdíjazásáig az ELTE Esztétika Tanszékén tanított. Visszajövetelekor zsidótársai beválasztották a MTA levelező (1990), majd rendes (1995) tagjai sorába. Mind a tudományos, mind a politikai és kulturális életnek aktív szereplője napjainkban is. 2010-től professor emeritaként ismét tanít az ELTE Esztétika Tanszékén.

Kutatási területe az etika, az esztétika, a történet- és kultúrfilozófia, valamint a filozófiai antropológia kérdései. A Budapesti Iskola egyik jelentős személyisége.

Fehér Ferenc filozófus felesége. Az első férje Hermann István volt.

Vitatott kérdések

Heller Ágnes és Till Attila

Előadás a brüsszeli parlamentben

2011 márciusában rövid előadást tartott a brüsszeli parlamentben. Az Európai Parlament zöld frakciója előtt előadott Heller-beszéd határozottan tagadta, hogy a 2006. október 23-i események során bárkit is meglőttek vagy megkínoztak volna a rendőrök. Azt is magabiztosan állította, hogy ilyen természetű panasszal a Fidesz sem otthon, sem az Európai Unió fórumain nem élt, ami, ugye, nem látszik szoros harmóniában lévőnek az igazsággal.[2] Heller Ágnes szenvedélyes hangon kérte az Európai Parlamentet, hogy figyeljen oda a Magyarországon zajló antidemokratikus trendre. A zöldek frakciója által szervezett vitanapon a filozófusnő azt mondta, hogy a jelenlegi magyar kormány „a törvényhozási többségével visszaélve szisztematikusan lebontja a demokrácia fékeit és ellensúlyait.” Morvai Krisztina hazugnak nevezte a filozófust.[3]
A Magyar Hírlap megszólaltatta Hankiss Ágnest is, aki a Fidesz EP-képviselőjeként maga is részt vett az Európai Parlamentben azon a meghallgatáson, amelynek Heller Ágnes filozófus volt a főszereplője. Hankiss Ágnes - mint mondta - a meghallgatást követően elgondolkodott, mi lehet a magyarázata "Heller hisztérikus haragjának és elfogultságának".
"Aztán eszembe jutott, hogy több évvel ezelőtt, a Magyar Országos Levéltárban folytatott kutatásaim során találtam egy iratot, amely akkor is eléggé elborzasztott. Ebben az 1959-es levélben Heller gyakorlatilag üdvözli az "ellenforradalom" leverését, ami azért is szomorú és rettenetes, mert ekkor már a legtöbb bebörtönzés és kivégzés megtörtént. Ma pedig Heller Ágnes a szabadság és a demokrácia fő védelmezőjének szerepében folytat lejárató kampányt Európa-szerte a Fidesz-kormány ellen" - hangsúlyozta Hankiss Ágnes.[4] ===Heller elítéli az 1956-os „ellenforradalmat”=== A Hankiss Ágnes által az országos levéltárban felfedezett és közzétett levélben, amit Heller a Magyar Szocialista Munkáspártnak írt 1959-ben, elítélte az 1956-os „ellenforradalmat”, és helyeselte annak leverését.[5] Heller nem tagadta, hogy sor került a levél megírására, azonban kijelentette, hogy legnagyobb részét az azóta már elhunyt első férje, Hermann István hamisította meg(?).[6]
A levélben az olvasható: Heller Ágnes "kommunista kötelességének" érzi a párt tudomására hozni, hogy az 1959 előtti tevékenységében hibákat lát, amelyekkel szembe kell néznie, s melyeket ki kell javítania. A filozófus azt írta, hogy nehezítette hibái felismerését, hogy az "ellenforradalom" idején olyanok kérték ezt tőle, akik éppen nem "párthűen" viselkedtek. "Kispolgári magatartás volt ezért ettől viszolyognom, hiszen hibáim beismerése nem egy-két embernek, hanem a pártnak és saját kommunista lelkiismeretemnek tartozom" Heller Ágnes szerint politikai hibái közé tartozott mindenekelőtt az, hogy az 1956-os évben rendkívül alábecsülte az "ellenforradalmi veszélyt". A politikai hibáinak taglalását azzal folytatta, hogy "hosszabb-rövidebb ideig vak voltam ellenforradalmárokká vált volt barátaimmal szemben". Mint ezzel kapcsolatban írta: Mészáros Istvánnal például csak azután szakította meg a levélváltásokat, amikor tudomására jutott, hogy elvállalta a disszidens írószövetség titkárságát, "tehát, mikor árulóvá válása nyilvánvalóvá lett". A filozófus levele végén arra kérte az "elvtársakat", hogy segítsenek neki hibáit kijavítani. "Tudom, hogy anélkül, hogy a párt aktuális ideológiai harcaiban részt vennék, marxista filozófus nem lehetek" - fűzte hozzá.

A levél utolsó sorában Heller Ágnes azt is felajánlotta, hogy szívesen megírná például saját etikai jegyzete önbírálatát, "ha erre szükség mutatkoznék".[7]

Heller Sánta Kutya díjat kap

2011-ben Sánta Kutya díjban részesült. A Sánta Kutya díjat 1996 óta azok kapják, akik a Magyar Cenzúra Napjának Ünnepélyét Szervező Bizottság szerint félrevezetik az országot.

Egy idézet

A leleményes és alapvetően hazug zsidó propagandáról sokat elárul az alábbi szöveg:
"- A kommunizmus gyilkosságai morálisan ugyanúgy ítélendők meg, mint a nácizmus gyilkosságai. Tömeggyilkosság és tömeggyilkosság között nincs morális különbség. A különbség „teológiai" jellegű. A zsidók esetében a nácizmus nem az „ellenséget" akarta kiirtani, ahogy a Szovjetunió, hanem egy népet, amely ráadásul a monoteizmus hagyományainak a megtestesítője. A holokauszt valójában Isten elleni harc volt. Nemcsak azért, mert úgy tartották, a zsidók Isten kiválasztott népe, hanem azért is, mert a zsidók létezése az egyetlen bizonyítéka annak, hogy Krisztus élt. Tehát ha a zsidókat kiirtják, ezzel együtt a kereszténységet is kiirtják. Hitler harcot folytatott Isten ellen. A nácizmus pogány hitvallás volt, a holokauszt teológiai kérdés volt. Nem ellenséget öltek, hanem Isten tanúit akarták megsemmisíteni. Ez kimondott cél is volt. A náci párt főembereinek ott kellett hagyniuk az egyházaikat, mert a német pogány isteneket, a német mitológiát vissza akarták hozni a német történelmi és kortárs gondolkodásba. Ezért tehát a kettő nem összehasonlítható egymással. Természetesen, a bolsevizmus is ölt gyerekeket, de nem volt elsőrendű célja az utánpótlás kiirtása. Ilyen módon nem, de más szempontból viszont nagyon is áll az összehasonlítás."

A valóság

A nemzeti szocializmus nem volt vallásellenes. Az SS tagjainak 40%-a római katolikus volt, maga Adolf Hitler templomjáró keresztény volt. A nemzeti szocialista állam anyagilag és erkölcsileg is támogatta a keresztény egyházak működését. A nemzeti szocializmus elutasította a zsidó "vallást", melynek talmudban leírt és kimondott célja az evilági jólét, a harácsolás, és minden nemzsidó gyűlölése és megvetése. és amelyből hiányzik bármely teológiának nevezhető háttér. A zsidók elkülönítése ezt a velejétől romlott elvet szándékozott kiküszöbölni egy egészséges néptörzsből.

Film


Lásd még

Művei (válogatás)

Művei Magyarországon

  • Az aristotelési etika és az antik ethos (Budapest, Akadémia Kiadó, 1966)
  • A reneszánsz ember. (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967)
  • Portrévázlatok az etika történetéből (Budapest, Gondolat Kiadó, 1976)
  • Az ösztönök. Az érzelmek elmélete (Budapest, Gondolat Kiadó, 1978)
  • Jalta után (Fehér Ferenccel, 1990)
  • Diktatúra a szükségletek felett (Fehér Ferenccel és Márkus Györggyel, magyarul 1991)
  • Leibniz egzisztenciális metafizikája. (Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1995)
  • Bicikliző majom (Kőbányai János interjúregénye. Budapest, Múlt és Jövő Kiadó, 1997, 2004)
  • A „zsidókérdés” megoldhatatlansága, avagy mért születtem hébernek, mért nem inkább négernek? (Budapest, Múlt és Jövő Kiadó, 2004)
  • Megtestesülés. (Debrecen, Csokonai Kiadó, 2005. Ser. Alföld könyvek.)
  • New York-nosztalgia. (Budapest, Jelenkor Kiadó Kft., 2008)
  • Művei és fordításai az OSZK adatbázisában.

Művei külföldön

  • Reconstructing aesthetics. Ed. Fehér, F. Oxford, 1986
  • Beyond justice. Oxford – Boston, 1988
  • The postmodern political condition, with Ferenc Fehér. Cambridge – New York, 1988
  • General ethics. Oxford – Boston, 1990
  • A philosophy of morals. Oxford – Boston, 1990
  • Más allá de la justicia. Madrid, 1990
  • The grandeur and twilight of radical universalism, with Ferenc Fehér. New Brunswick, 1991
  • La condizione politica postmoderna. Genova, 1992
  • A philosophy of history in fragments. Oxford – Boston, 1993
  • Etica generale. Bologna, 1994

Megjelent beszélgetései

  • Heller Ágnes és Jutta Hausmann disputája a Genezisről - * Asztali beszélgetések...1 - Öt párbeszéd szerk.: Galambos Ádám, Budapest: Luther Kiadó, 2008
  • Csepregi András, Fabiny Tamás, Heller Ágnes és Jókai Anna disputája a Honnan jövünk, kik vagyunk, hová megyünk kérdéséről- * Asztali beszélgetések...2 - A csendesség felé szerk.: Galambos Ádám, Budapest: Luther Kiadó, 2008

Tudományos tisztségei

  • Magyar Filozófiai Szemle (Budapest) szerkesztője (1956)
  • Thani Eleven (Melbourne), szerk. bizottsági tag
  • A Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Bizottságának és a Filozófiai és Történettudományok Osztálya Filozófiai Bizottságának tagja

Társasági tagság (válogatás)

  • Collège International de Philosophie (Párizs)
  • International Society of the Sociology of Knowledge
  • Société Européenne de Culture (Velence)
  • Magyar Filozófiai Társaság

Kitüntetései (válogatás)

Jegyzetek és források

  1. A Budapesti Iskola fő személyiségei: Lukács György, Heller Ágnes, Fehér Ferenc, Márkus György, Vajda Mihály.
  2. http://hetivalasz.hu/jegyzet/szabaditsuk-ki-hellert-36050/
  3. http://eupalyazatiportal.hu/heller-agnes-a-zoldek-europai-parlamenti-meghallgatasan/
  4. http://hetivalasz.hu/itthon/kispolgari-magatartas-volt-ezert-ettol-viszolyognom-37182/
  5. Heller Ágnes üdvözölte az 56-os „ellenforradalom” leverését. Metropol, 2011. április 21. (Hozzáférés: 2011. április 21.)
  6. Heller Ágnes különös levele: valaki hamisított?, 2011. április 21. (Hozzáférés: 2011. április 22.)
  7. http://hetivalasz.hu/itthon/kispolgari-magatartas-volt-ezert-ettol-viszolyognom-37182/
  • Szegedi egyetemi almanach : 1921–1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Heller Ágnes lásd 131. p. ISBN 963 482 037 9
  • Ki kicsoda 2000 : Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza. 1. köt. Főszerk. Hermann Péter. Budapest, Greger–Biográf, 1999. Heller Ágnes lásd 676. p.

Külső hivatkozások