Ilja Ehrenburg

A hu-Rightpedia wikiből
Ilja Ehrenburg
Ehrenburg.jpg
Ilja Ehrenburg
SzületettKiev
1891.01.15.
ElhunytMoszkva
1967.08.30 (76 éves)

Élete

Ilja Ehrenburg (Kijev, 1891. január 15. - az új időszámítás szerint : 27. - Moszkva, 1967. augusztus 31) zsidó újságíró, író és propagandista, háborús gyűlölködő. Szülei vállakozók, hamarosan Moszkvába költöztek. Ilját kidobták a gimnáziumból bolsevista tevékenysége miatt. 1908 végén Párizsba megy, 1917-ben visszatér Oroszoroszágba, 1921-ben újra kiutazik. Ezek után váltakozva él Berlinben (ahol saját bevallása szerint különösen szívesen tartózkodott), Párizsban, majd a spanyolországi polgárháborúból, melyben bolsevista terroristaként vesz részt, hazautazik a Szovjetunióba. Könyveit túlnyomórészt a polgári társadalom ellen irányuló szatíra jellemzi, s ha esetenkint a szovjet viszonyokat is kifigurázta, rokonszenve a bolsevizmusé. Több könyvét magyarra is lefordították. A II. világháború idején a fronton patologikus gyűlöletirodalmat gyárt a németek ellen, melynek nagy része van a szovjet kegyetlenkedések és tömeggyilkosságok előidézésében.

Példa az Ehrenburg-féle gyűlöletkitörésekre:

  • ”A német nőstényét és kölykeit hadizsákmány-csomagokkal táplálja… A Gretchenek… vérszomjasak és undorítóak, mint férjeik: hiénák ezek a sakálok mellett… Gyakran mondják, hogy a németek vadállatok. Kár az állatokat sértegetni. A vadállat széttépi az embert. A német pedig sokáig és ravaszul kínozza. A vadállat öl, hogy jóllakjon. A német azért gyilkol, hogy élvezzen. A német mindig kegyetlen volt, de azelőtt nem engedhette meg magának azt a fényűzést, hogy lányokat gyilkoljon és gyerekeket verjen agyon. Békeidőben csak ábrándozott erről… Németország a perverz szadisták hazája … A német gonosz lény. Mindenkit gyűlöl… Csak egy gondolatunk van: németet ölni. Falánk hasába szuronyt! Lecsukni kapzsi szemét! Szétütni buta, szögletes fejét! Pusztuljon ez a kígyó! HALÁL A NÉMETEKRE (nagybetűvel az eredetiben) «Красная звезда», 24 июля 1942 г (№173 [5236])
  • Ölj! Ha megöltél egy németet, akkor ölj meg még egyet - nincs szórakoztatóbb számunkra, mint látni egy rakás német hullát."
  • "A németek nem emberek. Ezentúl az a szó, hogy német, nekünk a legszörnyűbb átkot jelenti. Mától kezdve az, hogy német, elsüti a puskátokat. Többet nem beszélünk. Nem izgulunk fel. Gyilkolni fogunk. Ha nem öltél meg legalább egy németet naponta, akkor elpazaroltad az idődet… Ha nem tudod megölni a németet golyóval, akkor szúrd le bajonettal. Ha minden csendes és nyugodt körülötted a fronton és arra vársz, hogy elkezdődjön a harc, mialatt várakozol, ölj meg egy németet. Ha életben hagysz egy németet, akkor majd az felakaszt egy oroszt és megerőszakol egy orosz nőt. Ha megöltél egy németet, akkor ölj meg még egyet - nincs szórakoztatóbb számunkra, mint látni egy rakás német hullát. Ne számláld a napokat és a mérföldeket. Csak az általad meggyilkolt németeket számold. Öld a németet - mert ez a te öreganyád régi imádsága. Pusztítsd a németet — mert a gyermekeid is ezt várják el tőled. Pusztítsd a németet — mert ez az orosz föld vészkiáltása. Ne habozz. Ne add fel a harcot. Ölj."

-- Ilya Ehrenburg Vojna (A háború) c. könyvéből, Moszkva 1942-43.

A második világháború idején mint a szovjet hadsereg komisszárja hírhedt irományaival vad gyűlöletet terjesztett a németek ellen és így bűnös sok millió német és más ember halálában. Soha nem vonták bűnei miatt felelősségre, hasonlóan a többi szovjet bűnözőhöz.

Értékelés

A kommunizmus igenis akarattal, írásbeli parancsra gyilkolt és követett el erőszakot. Ilja Ehrenburg: "Öld a németet" c. írása 1945. óta magyar nyelven is elérhető. (Szikra kiadó, 1945.) Ilja Ehrenburg nem csak egyetlen ilyen cikket írt, hanem folyamatosan gyártotta azokat.

A szovjet katonák által elkövetett, és hírhedté vált nemi erőszakolások elterjedése Ilja Ehrenburg buzdításainak az egyenes következménye. Pető Andrea: "Átvonuló hadsereg, maradandó trauma, Az 1945-ös budapesti nemi erőszak esetek emlékezete" c. írásában a következőket írja: "A szovjet katonák által elkövetett nemi erőszak mindenképpen hozzájárult az abortuszpolitika liberalizálásához."

Zsidó vélemények

A zsidó Krausz Tamás egy írásában arra hivatkozik, hogy Ehrenburg a németek kegyetlenkedésein való felháborodásában folyamodott a fenti ádáz német ellenes propagandához. Ehrenburg életrajza, azonban nem igazolja Krausz Tamás állítását, hiszen Sztálin rémtettei és tömeggyilkosságai már 1937-ben ismeretesek voltak és Ehrenburg ezeken nem háborodik fel, sem 1937-ben, sem később. Ehrenburg nem háborodik fel az ukrán parasztok millióinak erőszakos és előre kitervezett éhhalálán sem, hiszen azok csupán gojok, akik az ő "vallása" szerint nem emberek.

A zsidó Gereben Ágnes szerint: "Ilja Ehrenburg és a szovjet állami antiszemitizmus" c. írásában alapos részletességgel bizonygatja, hogy Ehrenburg nem háborodott fel a szovjet állami antiszemitizmuson sem és írói státusának megőrzését fontosabbnak tartotta üldözött zsidók védelmezésénél. Gereben Ágnes véleménye tipikus zsidó csúsztatás, hiszen a zsidó bolsevizmus definíciója és lénye szerint soha nem lehet zsidóellenes, legfeljebb "rendet rak" a zsidók között.

Könyvei

  • Az autók élete
  • Lasik Roitschwanz
  • Tizenhárom pipa