Körülmetélés

A hu-Rightpedia wikiből

Szép zsidó szokás: szájjal szívja el a rabbi a körülmetélés során keletkezett vért

Fertőzés

Herpesszel fertőzte meg a csecsemőket a rabbi - beperelték a halálokozással gyanúsított Yitzchok Fischert, szólt a hír 2005 februárjában. Mivel akkor még nem volt Kuruc.info, nem tudtuk megörvendeztetni kedves olvasóinkat eme egzotikus, a héberek gyönyörűséges világába betekintést nyújtó hírrel. Megtesszük most, elvégre meg kell ismernünk egymás kultúráját, ha már ilyen szépen együtt élünk. New York város egészségügyi hatósága pert indított egy zsidó rabbi ellen, mert újszülött kisfiúkon körülmetélési operációkat végzett. Persze nem ezért, hanem mert a rabbi herpesz vírussal fertőzött meg több kis zsidót, mivel a műtét során kibuggyanó vért a szájával szívta el. Ezt ugyanis így írják elő a csodálatraméltó, mindennél felsőbbrendű héber törvények.

Per

A még fejletlen immunrendszerrel rendelkező pár napos csecsemők közül egy meghalt, több súlyosan megbetegedett. Yitzchok Fischer rabbi ellen 2004. december 22-én indított pert a New York-i egészségügyi hivatal. A keresetlevél tartalmát tegnap (azaz 2005. február 2-án - a szerk.) hozták nyilvánosságra az amerikai lapok. A manhattani körzeti bíróságra beadott dokumentumok szerint a rabbi október 16-án metélt körül két újszülött iker kisfiút, akik közül az egyik tíz nap múlva meghalt, a testvére pedig súlyosan megbetegedett. A vizsgálat során kiderült, hogy Fischer rabbi már 2003 végén is a zsidó szokás által megkövetelt orális módon – héberül: metzizah bi peh – távolította el egy másik zsidó család kisfia fitymájának levágásakor keletkező vért, és ez a gyerek is súlyos herpeszes vírusfertőzéssel került a Rockland megyei kórház gyermekosztályára.

Fölszólítás

Dr. Susan Blank, a városi egészségügyi szolgálat helyettes vezetője 2004 novemberében felszólította Fischert, hogy azonnal hagyjon fel a körülmetélési műtétekkel, és a rabbit orvosi vizsgálat céljából vérvételre kötelezte. A hivatalhoz érkezett újabb panaszok alapján azonban bizonyossá vált, hogy a 66 éves zsidó rabbi nem tett eleget a felszólításnak, és nem jelent meg a kijelölt helyen és időben a kötelező érvényű vérvizsgálaton sem. Yitzchok Fischer természetesen tagadja a vádakat, és azt hangoztatja, hogy a csecsemők máshol és másképpen kapták el a vírusfertőzést.

Az ügyvéd

„Ügyfelem nemzetközileg elismert, elővigyázatos, tehetséges és jól képzett mohel (a körülmetélést végző rabbi héber neve), aki lelkiismeretesen végzett minden, hitével összefüggésben álló feladatot" – nyilatkozta Mark Kurzmann, a perbe fogott rabbi ügyvédje.


KÉNYES TÉMA: KÖRÜLMETÉLÉS

(Voilá, 1998/4. szám) (Dimenzió #24)

Vajon a körülmetélés az orvosi tévedések egyik klasszikus példája, vagy pedig a nemi örömöt fokozó megoldás? Következzék most pár dolog, amit a létező módszerekről és a következményeikről mindannyiunknak tudnunk kell.

A fityma az evolúció terméke. Kialakulását nem annyira az égető szükség indokolta, inkább fényűző extrafelszerelésnek számít. Ez leginkább körülmetéléskor mutatkozik meg, amely látszólag következmények nélküli beavatkozásnak tűnik. Senki se aggódjon tehát, ha orvosa valamilyen oknál fogva a fityma eltávolítását javasolja. Azt a néhány centiméternyi bőrt igazán nélkülözheti, sőt talán még előnyös üzletet is köthet, amelynek eredményeként élvezetesebb szexuális élet a jutalma.

A szaknyelven "circumcisio"-nak nevezett művelet már évezredek óta különböző kultúrkörök hagyományai közé tartozik. Különösen a keleti népeknél terjedt el, és célja feltehetően többféle betegség megelőzése. A zsidó fiúgyermekeknél a születésük utáni nyolcadik nap, a muzulmán fiúknál pedig 13. életévük betöltéséig, vallási rítusként hajtják végre. Észak-Amerikában csupán egészségügyi szempontok miatt terjed egyre inkább. A férfiak nyolcvan-kilencven százalékánál e megoldást elsősorban esztétikai, valamint higiéniai okok indokolják.

Kevéssé ismert a tény, s talán ezért is igen megdöbbentő: a fityma alatt felgyülemlő váladék, vizelet és hámsejtmaradványok alkotják az úgynevezett smegmát, ezt az igen kellemetlen szagot árasztó, fehéres-sárgás színű masszát, amely az orvosok szerint valószínűleg közrejátszhat a pénisz- és a méhnyakrák kialakulásában. Ennek megelőzésére azonban nem szükséges eltávolítani a fitymát, s nem árt tudni, hogy az alapos tisztálkodás éppoly hatásos. "A smegma kialakulása elsősorban higiénés hiányosságokra derít fényt" - magyarázza dr. Schuster hamburgi urológus szakorvos. - Ha valaki a megfelelő alapossággal tisztálkodik, akkor egyáltalán nem kell tartania a smegma és a vele esetlegesen együtt járó kockázatok kialakulásától." A kisbabák fitymáján tapasztalható rendellenességektől sem kell félnie egyetlen anyukának sem, hiszen ebben a korban nagyon gyakran előfordul, hogy a fitymabőr összenő a makkal, de ez idővel, illetve a hímvessző fejlődésével (általában a gyermek harmadik életévéig) mindenféle külső beavatkozás nélkül "magától" is megszűnik, mivel a bőrrétegek maguktól leválnak a makkról.

Ha ugyanezt a jelenséget felnőtt férfiaknál tapasztalják, szinte bizonyos, hogy a sebészi beavatkozás elkerülhetetlen. "Sok férfi szenved viszonylagos fitymaszűkületben - mondja a doktor. - Ha a pénisz nem merev, a bőr hátrahúzható, azonban ha megduzzad, ez csak nehezen lehetséges és fájdalmat is okoz." A mechanizmus önmagát gerjeszti: ha a bőrt erőszakkal húzzák hátra, vagy szex közben megerőltetik, akkor a belső felületén repedések keletkeznek, amelyek hegesedéssel gyógyulnak, ezek a hegek pedig még jobban összeszűkítik a szövetet, és a fityma még szorosabban fogja körül a makkot.

Bár a körülmetélés a legtöbb urológus számára nem egyéb, mint egy rutinbeavatkozás, a páciensek igencsak félnek tőle. A legtöbben "ragaszkodnak a fitymájukhoz" - mondja az urológus professzor. Márpedig ezt a döntést alaposan meg kell fontolni, ugyanis a fitymát műtéttel reprodukálni nem lehet. A körülmetélésnek különböző fajtái léteznek: fiatal fiúknál hosszirányban megnyújtják a bőrt, és a makk felett elvágják, felnőtteknél inkább a szakorvosok körében ma már szabványosnak számító plasztikai eljárás honosodott meg. Ez azt jelenti, hogy a fitymát nem egyszerűen keresztben vágják le, hanem hátrahúzzák, majd eredeti szegélye mentén Kör alakban felhasítják. A második vágás eredményeként a makk alatt bőrcsík keletkezik, amelyet szintén eltávolítanak. Ezt követően a két szegélyt egyszerűen összevarrják. A fityma egykori vége, amely a makk előtt helyezkedett el, a műtét után a makk alatt található, a varrás pedig szemmel nem látható. Ebből a szempontból a circumcisio plasztikai változata sokkal bonyolultabb a kisgyermekeknél alkalmazott "húzni, vágni, kész"-műveletsornál. Ha túlságosan sok bőrt távolítanak el, akkor a fityma korábban befelé néző része kifelé fordul, ha pedig véletlenül túl sok bőrt vágnak le, erekció esetén már nem tolható fel a makkig, ami kellemetlen.

Aki azt hiszi, hogy a műtéttel minden kellemetlenséget letudott, az bizony nagyon téved. A beavatkozás után igen fájdalmas meglepetés érhet mindenkit, de az idő, mint tudjuk, begyógyít minden sebet, így ezt is, mégha a beavatkozás utáni első két hetet a páciens legrosszabb álmaiban sem kívánja vissza. Mert ugyan a varrást felszívódó fonállal végzik, és ezért varratszedésre sincs szükség, a seb az első napokban nagyon érzékeny, és az erekció (már ha összejön) valóságos kínszenvedéssé válik.

Az operáció után néhány nappal, amikor eltávolítják a kötést, a teremtés meggyötört koronája imába tudná foglalni a ruhalágyító- és öblítő feltalálójának nevét, mégpedig azért, mert az érdesen kemény alsónadrágra éles kiáltással reagál a makk, amit csak a szenvedő alany hall, viszont annál hangosabban és annál egyértelműbben. A genitális túlérzékenység akár két hosszú hónapig is eltarthat: a makk operációval megsértett bőre csupán lassan válik keménnyé, és az agynak szintén némi időre van szüksége ahhoz, hogy feldolgozza, illetve "kiválogassa", a számára felesleges és többnyire fájdalmas ingereket.

Sokan felteszik a kérdést: megéri-e a szenvedést? Azok a férfiak, akiket viszonylag későn, vagyis nem gyermekkorban metéltek körül, és ezért van összehasonlítási alapjuk, sokkal izgatóbbnak találják a szexet. Néhányuknál kicsit tovább tart, amíg elérik az orgazmust, mert a makk érzéketlenebbé vált az ingerekkel szemben - korai magömlésben szenvedő férfiaknál ez különösen előnyös lehet. Másoknál éppen fordított a helyzet: mivel a makk teljesen szabadon van, ezért sokkal nagyobb felületen veszi fel az ingereket. Akárhogy is, egy dolog teljesen bizonyos, a szex körülmetélés után nem olyan, mint annak előtte volt.

  • * *

A megfogalmazódó kérdésekre dr. Nartmut Porst urológus protesszor válaszol:

- Sok körülmetélt van a férfiak között?

- Erről egyáltalán nincsenek kimutatások, de még csak becslések sem. Az USA-val ellentétben Európában a körülmetélés kivételes beavatkozásnak számít. A fiatal és az idősebb férfiak egyaránt idegenkednek tőle, még abban az esetben is, ha a beavatkozás orvosilag indokolt.

- Mi szól orvosi szempontból a körülmetélés mellett?

- Főként a cukorbetegeknél jellemző a fityma és a makk gyulladása. Más férfiaknál általában csupán a fityma szűkül össze. Aki rászánja magát a körülmetélésre, mindkét probléma esetében igen veszélyes következmények kialakulását akadályozhatja meg.

- Vannak kockázatok és mellékhatások?

- A legnagyobb gondot többnyire a makk akár két hónapig is tartó túlérzékenysége jelenti. Ehhez társulhat még az utólagos bevérzés, amely az esetek csaknem öt százalékában be is következik. Ilyenkor újra varrni kell.

- Lehet-e pótolni a fitymát?

- Műtéti úton erre - legalábbis ma - még nincs lehetőség. Tágítani is csupán abban az esetben lehet, ha a bőrt nem távolították el teljesen, de ez azt jelentené, hogy ehhez minden nap legalább tíz-tizenkét órát kellene tágítani, és a kezelés már csak emiatt is kivitelezhetetlen.

Issekutz Erzsébet


KÖRÜLMETÉLÉS PRO ÉS KONTRA

(http://www.vital.hu/korulmeteles 2010-10-02)

A csecsemőkori körülmetélés (circumcisio) mellett vagy vallási okok miatt, vagy a higiéniát szem előtt tartva döntenek a szülők; később inkább egészségügyi okok miatt szokott sor kerülni rá. A beavatkozás mellett és ellen is sok érvet lehet felhozni, például a szexuális élet és az egészség terén.

Az Egyesült Államokban évtizedekig higiéniai okokra hivatkozva távolították el a legtöbb fiú csecsemő fitymáját, ám ez a tendencia mára megváltozott. Míg húsz évvel ezelőtt a csecsemők 90 százalékán végezték el a beavatkozást egészségügyi okok miatt (a vallási indokot nem számítva ide), ma ez a szám csupán 60 százalék. A csökkenés oka az, hogy a szülők nagy része szerint a körülmetélés egy orvosilag nem indokolt, idejétmúlt, brutális és fájdalmas dolog.

Higiénia

A fityma megtartása ellen szól, hogy ebben az esetben jóval több figyelmet kell fordítani a tisztálkodásra. A vizelet és ondó – ami kis mennyiségben közösülés nélkül is távozhat a nemi szervből –, illetve az egyéb szennyeződések rendszeres tisztálkodás hiányában fehér, nyákos lerakódást képeznek a fityma alatt. Ez a smegma (szmegma), ami amellett, hogy gusztustalan és büdös, kórokozók melegágya, gyulladás kiváltója is lehet. A pénisz és azon belül a makk alapos – tiszta vízzel való – mindennapos tisztításával ez megelőzhető.

Sokak szerint a higiénia volt az oka annak is, hogy Mózes törvényeiben is szerepel a körülmetélés, ugyanis megfelelő mennyiségű és tisztaságú víz hiányában a sivatagi népeknek, így a zsidóknak sem volt mindig lehetőségük a napi rendszerességű tisztálkodásra.

Nemi betegségek

A nemi úton terjedő fertőzések és a körülmetélés összefüggése sokat vizsgált terület. Több, főleg az AIDS által óriási mértékben érintett Afrikában végzett vizsgálat szerint a körülmetélt férfiak kisebb eséllyel fertőződnek meg HIV-vírussal, ugyanakkor a nők esetében nem csökkenti a fertőzés átadásának veszélyét, ha partnerük körülmetélt.

Más kórokozók, például a nőknél a méhnyakrák kialakulásáért is felelős humán papilloma vírus (HPV) és a genitális herpesz esetében egyelőre ellentmondásosak a kutatási eredmények: egyes vizsgálatok szerint a körülmetélés ezek ellen is véd, mások szerint viszont nem, de a HPV-vel fertőzött körülmetélt férfiak gyorsabban gyógyulnak meg, mint a beavatkozáson át nem esett társaik, ez pedig a velük szexuális kapcsolatban lévő nők megfertőződésének rizikóját is csökkenti.

Szex

A beavatkozással kapcsolatos talán legfőbb ellenérv az, hogy negatívan vefolyásolja a makk és a pénisz érzékenységét, mivel a fitymával együtt az abban lévő érzőidegeket is eltávolítják. Annak eldöntése, hogy ez valóban így van-e, csak akkor lehetséges, ha valaki felnőttként, szexuálisan aktívan esik át a beavatkozáson. Műszeres vizsgálatok szerint a pénisz érzékenységét nem nagyon befolyásolja a körülmetélés, önbevalláson alapuló kutatások pedig azt állapították meg, hogy a férfiak többsége szexuális téren nem érez különbséget a műtét után, bár egy dél-koreai felmérés szerint az önkielégítés "hatékonysága" sokaknál rosszabbodhat.

A körülmetéltek malmára hajthatja a vizet, hogy sok nő szerint a fityma nélküli pénisz sokkal könnyebben siklik a vaginában, és több élvezetet is tud okozni. Ezzel szemben áll az a tény, hogy a fityma az erektált nemi szervről teljesen visszahúzódik, ezek alapján tehát a fitymás vagy körülmetélt férfi nemi szerv előnyben részesítése valószínűleg inkább csak egyéni ízlés kérdése.

Egy helyzetben valóban hátrányos lehet a fityma, ez pedig a közösülés utáni időpont, amikor a pénisz kezd összemenni, ám még rajta van az óvszer, amely így könnyebben lecsúszik. Szintén a körülmetélés mellett szól az a kenyai kutatási eredmény is, amely szerint a körülmetélt férfiak ritkábban szenvednek el apróbb baleseteket közösülés közben.

Fitymaszűkület

Az újszülöttként körülmetélt kisfiúk számára nagy előny, hogy a fitymaszűkület biztosan soha nem fogja érinteni őket, és a fiús szülők örök dilemmája is tárgytalan, azaz hogy kell-e a fiúbabák fitymáját rendszeresen visszahúzogatni. A fitymaszűkület megoldásaként többnyire a súlyos esetekben kerül sor teljes körülmetélésre, amit minél előbb érdemes elvégeztetni, akár már csecsemőkorban, ugyanis amellett, hogy lehetetlenné teheti a makk tisztán tartását, ha az előbőrt nem lehet róla hátrahúzni, a nemi élet elkezdésekor komoly fájdalmat is képes okozni.


KÖRÜLMETÉLÉS PRO ÉS KONTRA

http://www.webbeteg.hu/cikkek/urologia/12017/van-e-a-korulmetelesnek-egeszsegugyi-elonye? 2011-09-17

A körülmetélés ellenzői felesleges műtéti beavatkozásnak tartják az eljárást, támogatói szerint viszont egészségügyi előnye van a fityma eltávolításának.

A most 40 éves amerikai Allison Manley három évvel ezelőtt, amikor első fiának életet adott, sokat foglalkozott a szüléssel: gyógyszer nélküli vajúdást tervezett, textil pelenkákat és természetesen anyatejes szoptatást. Keveset tudott azonban a körülmetélésről, így a szülészorvosa tanácsára körülmetéltette fiát, bár nem volt teljességgel meggyőződve szükségességéről. A nem terápiás körülmetélés az utóbbi években ismét viták kereszttüzébe került az Egyesült Államokban, sőt törvényjavaslat is született a témában.

Körülmetélt vagy körülmetéletlen?

Noha a körülmetéletlen férfiak esetében nem nagyobb a kockázata a HPV fertőzésnek, mint körülmetélt társaiknál, egy új kutatás szerint egyértelműen tovább tart náluk a fertőzésből való gyógyulás. HPV esetén nem mindegy!>>

Ellenzői szerint a körülmetélés felesleges műtét, amely során a test egy egészséges darabkáját távolítják el, sőt vannak, akik egyenesen "genitális csonkolásnak" tartják. Ugyanakkor - főként Afrikában folytatott - orvosi tanulmányok arra utalnak, hogy a körülmetélés csökkentheti a szexuális úton átadható fertőzések kockázatát, ha a partnernő ilyen vírust, például HIV-et hordoz.

Mit tegyen tehát egy szülő?

teszi fel a kérdést a The New York Times szerzője. Néhány héttel ezelőtt, amikor Allison Manley második fiának adott életet, zavarban volt ő is, és férje is a kérdéssel kapcsolatban. "Valóban viaskodtunk magunkban" - emlékszik vissza a nő, aki egy divattervező cég tulajdonosa. Végül úgy döntöttek, hogy körülmetéltetik a második kisfiút is, mivel az elsővel is ezt tették, ám kétségeik megmaradtak.

Nincs kényszerítő ok

A kérdésre azért sem egyszerű a válasz, mert számos orvosi szervezetek ajánlása kétértelmű. Az amerikai fiú újszülöttek jóval több mint fele még most is átesik az eljáráson, noha az arány apadóban van. Az Amerikai Gyerekgyógyászati Akadémia (APA) nem javasolja a születés utáni rutinszerű körülmetélést, mondván, hogy egészségügyi haszna csekély.

Az előnyök közé sorolják, hogy a korai életszakaszban némiképp kisebb a húgyúti fertőzések esélye, később pedig alacsonyabb az egyébként ritkán előforduló péniszrák valószínűsége és a szexuális úton átadható betegségek kockázata.

Nincs kényszerítő orvosi ok a beavatkozásra. Ahogyan nincs kényszerítő ok arra sem, hogy a családok ne döntsenek mellette - véli Douglas S. Diekema, az APA körülmetéléssel foglalkozó munkacsoportjának tagja. Van néhány apróbb előnye, ezeket kell mérlegelni a kockázatokkal szemben.

Az akadémia évek óta dolgozik a témával kapcsolatos ajánlásai frissítésén, miközben a polémia nagyobb sebességre kapcsolt. Az ellenzők szerint a szülőket tájékoztatni kellene arról, hogy bár a műtét nagyon biztonságosnak számít, minden orvosi beavatkozásnak van potenciális kockázata. A kontár módon elvégzett műtétek maradandó károsodást okozhatnak, akár a pénisz egyes részeinek amputációját is. Nagyon ritkán, de az is előfordul, hogy a körülmetélést követően meghal a baba, becslések szerint az Egyesült Államokban évente 117 gyerek.

Csökkenő arány

A közegészségügyi tisztviselők még tanakodnak arról, hogy bátorítsák-e az újszülöttkori körülmetélést az AIDS Egyesült Államokban való terjedése megelőzési stratégiájának részeként. Az amerikai járványügyi és betegség-megelőzési hatóság, a CDC szóvivője felfedte, hogy a "közeljövőben" bocsátják ki a rutinszerű körülmetéléssel kapcsolatos ajánlásukat.

A CDC kutatói mindazonáltal három országos felmérés elemzését követően szeptember elején átfogó adatokat tettek közzé a hatóság Morbidity and Mortality Weekly Report című folyóiratában. Az egyik felmérés szerint 1999 és 2008 között 62,9 százalékról 56,9 százalékra süllyedt az újszülött fiúk kórházi körülmetélésének aránya.

Egy másik felmérés 2001 és 2010 között hasonlította össze az arányt, eszerint 58,4 százalékról 54,7 százalékra esett vissza a beavatkozások száma, míg egy harmadik felmérés 1999-ben 63,5 százalékos hányadot talált, 2008-ban pedig 56,3 százalékost.

A CDC szakértői felhívták arra is a figyelmet, hogy több tanulmány megállapítása alapján a körülmetélés csökkenti a HIV-vírus átadásának kockázatát. Kisebb a fertőzés valószínűsége a genitális herpesz és a humán papilloma vírusainál is, de a baktériumok által a genitáliákban okozott betegségek aránya is alacsonyabb a körülmetélt férfiak nőpartnereinél.

Dél-Afrikában, Kenyában és Ugandában zajlottak azok a klinikai próbák, amelyek eredménye szerint a körülmetélést követően felnőtt férfiaknál 55-76 százalékkal csökkent egy 2 éves perióduson belül a fertőzés kockázata.

A bírálók és ellenzők ugyanakkor arra hivatkoznak, hogy az afrikai AIDS-helyzet jelentősen eltér az egyesült államokbelitől, mert a HIV-fertőzött amerikai férfiak többsége nem nővel való szexuális kapcsolat során fertőződött meg.

(MTI-Press)

TESTI SÉRTÉS A KÖRÜLMETÉLÉS?

(http://index.hu/kulfold/2012/06/27/testi_sertes_a_korulmeteles/ 2012-06-27)

Zsidó és muszlim csoportok is a vallási autonómiájuk megsértésének tartják, hogy egy német bíróság úgy döntött: a fiúgyerekek vallási okokból történő körülmetélése testi sértésnek minősül – írja a BBC.

A perre azt követően került sor, hogy egy kisfiún vallási okokból elvégzett körülmetélési beavatkozás súlyos szövődményeket okozott. A női körülmetéléssel (a klitorisz kimetszésével) szemben a pénisz előbőrének eltávolítása nem számít illegális beavatkozásnak Németországban, a bíróság most mégis kimondta: a gyermek testi önrendelkezéshez fűződő alapjoga erősebb a szülők jogainál.

A körülmetélés ugyanis a bíróság szerint ellentétes a gyermek érdekével, hogy később szabadon döntsön vallási hovatartozásáról.

Az orvost felmentették, az ítélet pedig nem jogerős, de a szakértők szerint könnyen precedenst teremthet a bíróságokon. A Németországi Központi Zsidótanács elnöke, Dieter Graumann a döntést a vallási közösségek önrendelkezését sértő példátlan, drámai beavatkozásnak nevezte.

Az ügy az alapjogi vonatkozások miatt akár a karlsruhei alkotmánybíróságra is eljuthat, ugyanakkor egyelőre senki nem tudja, hogy miként lehetne megnyugtatóan rendezni. A BBC tudósítója etikai és politikai aknamezőnek nevezte.

A körülmetélés a vallásos zsidóknál és muszlimoknál is rituális alapú, ugyanakkor egészségügyi érvek is szólnak mellette. Az Egyesült Államokban épp ezért sok szülő vallási ok nélkül is elvégezteti a kisgyerekén.


KIÉ A FITYMA?

http://www.origo.hu/nagyvilag/20120713-biraljak-a-korulmetelest-tilto-nemetorszagi-iteletet.html 2012-07-14

Orvosok és vallási vezetők is attól tartanak, hogy titokban, az orvosok kihagyásával fogják körülmetéltetni gyermekeiket a zsidó és muszlim vallású családok azután, hogy egy német bíróság jogellenesnek minősítette azt az önrendelkezési jogra hivatkozva. Egy moszkvai rabbi szerint ez a legsúlyosabb támadás a zsidók ellen a holokauszt óta, a német kormányszóvivő szerint keresik a megoldást.

"Ha a vallási indíttatású körülmetélés Magyarországon is tilalom alá esne, akkor a zsidó hagyományok követése még inkább zárt körülmények között, titokban folytatódna, a családok diszkrét körülmények között követnék az előírásokat, úgy, ahogy azt a kommunizmus alatt is tették" - mondta az [origo]-nak Verő Tamás rabbi. Jelenleg a körülmetélés Magyarországon nem tilos, akkor sem, ha azt zsinagógában, vagy otthonukban csinálják.

Néhány nappal ezelőtt ugyanis egy németországi tartományi bíróság jogellenesnek minősítette a gyermekkorúakon vallási indíttatásból végzett körülmetélést azzal az indoklással, hogy ez a zsidó és muszlim szokás sérti az egyén önrendelkezési jogát, amely előbbre való a vallásszabadságnál. A kölni bíróság szerint a körülmetéléssel várni kell addig, amíg az érintett nagykorú lesz, és önállóan dönt vallási hovatartozásáról.

A döntés nagy felzúdulást váltott ki a németországi zsidó és muszlim közösségek körében, amelyek a vallásszabadság megsértésének tekintik az ítéletet. Tiltakozott a németországi katolikus és a protestáns egyház, valamint a Zöldek pártja is. Az Európai Rabbik Konferenciájának elnöke, Pinchas Goldschmidt szerint az ítélet egyenesen a legsúlyosabb támadás a zsidók ellen a holokauszt óta.

Szakértők szerint a kölni döntés nem kötelező érvényű más bíróságok számára, de ezentúl már senki nem hivatkozhat arra, hogy nem tudott a fiúgyermekek vallási indíttatású körülmetélésének tilalmáról.

A német kormány szóvivője, Steffen Seibert, pénteken jelentette be, hogy a kabinet gyorsan tiszta jogi helyzetet akar teremteni a kérdésben. A Spiegel szerint Seibert azt mondta, továbbra is lehetővé kell tenni, hogy büntetés nélkül lehessen felelősségteljesen végrehajtani körülmetélést (feltehetőleg itt arra gondol, hogy orvos, illetve kiképzett vallási személy által). Pillanatnyilag folyik az egyeztetés az érintett minisztériumok között. Még nem dőlt el, hogy külön törvényben fogják-e tisztázni a témát, amint azt a két ellenzéki párt (szociáldemokraták és zöldek) követelte.

A kölni bíróság egy muszlim orvos ügyében ítélkezett. Az illető egy négyéves fiún végzett rituális körülmetélést. A beavatkozás komplikációkkal járt, a gyerek kórházba került, az illetékes ügyészség pedig értesült az esetről, és perbe fogta az orvost testi sértés miatt. A vádlottat első fokon felmentették, arra hivatkozva, hogy a szülők beleegyezésével hajtotta végre a beavatkozást. A kölni tartományi bíróság másodfokú ítéletében helyben hagyta az ítéletet, de az indokláson változtatott: az orvost azért mentették fel, mert nem tudott arról, hogy cselekedete jogellenes.

Németországban nem példa nélküli, hogy bizonyos orvosi beavatkozások jogilag nem megengedettek, de nem büntetik őket. Mint az abortusz a fogantatástól számított első három hónapban, ha a nő az orvosi beavatkozás előtt elment egy erre jogosult tanácsadó helyre.

A muszlimok járnak rosszabbul

A vallási indíttatású körülmetélés tilalma sokkolta a zsidó és a muszlim közösségeket, és egy táborba terelte haragjukat. Ráadásul mögéjük állt a német orvosi kamara is. Elnökük, Frank Montgomery azt mondta a brit BBC-nek, hogy a döntéssel jogi ingoványban hagyták az orvosokat. Meggyőződése, hogy a körülmetélést a legjobb feltételek mellett csak a kórházakban lehet elvégezni. "Ha azonban ez illegálissá válik, azt kell tanácsolnunk az orvosainknak, hogy ne végezzék el ezeket az operációkat, mert a bíróságon köthetnek ki" - fogalmazott.

A berlini Zsidókórház 250 éve végzi ezt a beavatkozást. Kristof Graf orvos igazgató szerint már öt körülmetélés maradt el, ami az érintett családokat nagyon megviselte. A BBC szerint a kórház neve ellenére muszlimok is vitték oda gyermekeiket körülmetélésre, nem utolsósorban azért, mert sokkal több muszlim él Németországban, mint zsidó vallású.

A zsidó közösségnek sürgetőbb a kérdés időbeli rendezése, ugyanis vallási előírásaik szerint a körülmetélést a születés utáni 8. napon kell elvégezni. Jelentőségét mutatja, hogy még abban az esetben is el kell végezni a körülmetélést, ha az a nap a zsidók szent napjára, szombatra esik - hívta fel a figyelmet Verő Tamás rabbi.

Ugyanakkor a zsidó csecsemők körülmetélése leginkább kórházon kívül zajlik. Magyarországon például két úgynevezett mohél van, akik a közösségen belül elfogadottak, a beavatkozáshoz szükséges szakmai végzettséggel rendelkeznek, a rituálét pedig odahaza vagy a zsinagógákban tartják meg. Avichai Apel, a németországi ortodox zsidó rabbik konferenciájának vezetője már ki is jelentette, hogy a mohélok tovább folytatják munkájukat a zsinagógákban.

A muszlim csoportok egyelőre óvatosan reagáltak a bírósági döntésre. Mohammed Asif Sadiq, a berlini Katijah mecset egyik vezetője kijelentette, hogy nem akar részt venni a nyilvános vitában. Úgy véli, hogy hosszú távon meg kell vitatni a kérdést a politikusokkal és a bírósággal, akár megkérdezni a szövetségi bíróságot is a kérdésben, hogy olyan törvény szülessen, mely alkalmazható mindenki számára. Ugyanakkor úgy látja, hogy a körülmetélés hagyománya ezzel nem tűnne el, csak kevésbé higiénikus körülmények között folytatnák tovább."Nem szeretném, ha azok a kisgyerekek, akik Németországban születtek, egy harmadik világbeli országba menjenek, ahol orvosi végzettség nélkül körülmetélik őket".

Az USA-ban hagyomány

"Orvosi szempontból számtalan előnye van a körülmetélésnek" - mondta az [origo]-nak Kardos Róbert urológus főorvos. Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van a csecsemőkorban végzett körülmetélésnek. Barack Obama egészségügyi reformja kapcsán is készítettek egy vizsgálatot, melyből az derült ki, hogy ez csökkentheti a nemi betegségek, fertőzések számát, illetve hogy a körülmetéltek között kevesebb az AIDS-es. Kiderült az is, hogy kötelezővé tétele nagymértékben csökkenthetné az egészségügyi költségvetést, a parlament elé azonban mégsem került a javaslat.

"Ez annyira megszokott, hogy ha a gyerekek az iskolában zuhanyzás közben meglátnák, hogy nincs körülmetélve, talán ki is cikiznék" - mondta az [origo]- nak egy több mint tíz éve az Egyesült Államokban élő magyar nő arról, hogy miért végezték el fiánál ezt a beavatkozást a születésekor. Az amúgy katolikus családból származó nő elmondása szerint a beavatkozás szükségességéről az egészségügyi indokok győzték meg.

Kardos Róbert urológus főorvos elmondása szerint Magyarországon nem terjedt el a csecsemőkorban végzett körülmetélés, és Ács Nándor, a SOTE II. igazgatóhelyettese sem emlékszik olyan esetre, hogy valaki a szülésnél ilyen igényét közölte volna. Kardos szerint Magyarországon akkor szokták a gyerekeket körülmetélni, ha 2-3 éves korukban kiderül, hogy fitymaszűkületük van. Egészségügyi indok alapján egyes csecsemőosztályokon gyermekurológus is elvégezheti, azt a beavatkozást a társadalombiztosítás is támogatja - tette hozzá.

"Az ilyen típusú műtéteken ugyanakkor a kórházi szabályok szerint nem vehet részt rabbi. Ha a beavatkozást zsidó orvos végzi, akkor pótlólag imákat kell elmondani, ha pedig a beavatkozást nem zsidó felekezetű orvos végzi, akkor az nem felel meg a vallási előírásoknak" - magyarázta Verő Tamás rabbi.

A németek több mint fele egyetért a bírósági döntéssel

A Focus magazin felmérése szerint a német megkérdezettek 56 százaléka egyetért az ítélettel, 35 százaléka ellenzi azt, míg 10 százaléknak nincs véleménye. Ugyankor Jonah Sievers alsó-szászországi rabbi azt mondta a BBC-nek, hogy a döntést hallva azt hitte, hogy az "lehetetlen". Mint mondta, az a vallásuk kulcsmomentuma, amely több egy rituálénál. "Nem ez az első, és vélhetően nem is az utolsó alkalom, hogy be akarják tiltani" - fogalmazott. "Ha ez az ítélet érvényben marad, akkor Németországban a zsidók számára nem látok jövőt" - közölte csütörtökön Berlinben Pinchas Goldschmidt.

A bírósági ítélettel egyetértők érve szerint a döntésnek semmi köze a valláshoz, az csupán a törvény értelmezése. Holm Putzke jogászprofesszor azt mondta, hogy "miután a reflexből jövő felháborodás alábbhagyott", csak remélni tudja, hogy vita indul a vallási indokokkal elkövetett, gyermekekkel szembeni erőszak témájában.

Természetesen az újságokat sem hagyta hidegen a téma. Matthias Ruch, a Financial Times Deutschlandban arról írt, hogy a döntés helyes, a muszlim és a zsidó fiatalok dönthetnek majd, de csak 14 évesen. A Die Welt szerint a muszlim fiúk körülmetélése éppen olyan szörnyű, mint a kislányok megcsonkítása, és az elnyomás ezen eszközét meg kell tiltani.

A bíróság szerint a szülőknek nem volt joga erről dönteni a 4 éves kisfiuk esetében. Frank Montgomery, a német orvosi kamara elnöke szerint ilyen alapon akkor a szülőknek arra van-e joga, hogy fülbevalót lövessenek kislányuk fülcimpájába? Szerinte a kérdésben az alkotmánybíróságnak kellene állást foglalnia, ez azonban még évekbe telhet. Ráadásul mivel konkrét ügyben az orvost tisztázták, ez azt is jelenti, hogy nem lesz fellebbezés. Vagyis az ítélet helyességének vizsgálatára jó ideig nem lesz indok.