Köves Slomó

A hu-Rightpedia wikiből
Köves Slomó

Köves Slomó (született Köves Máté, Budapest, 1979.) ortodox rabbi, a MAZSIHISZ alternatívájának szánt, attól független Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) egyik alapítója, vezető rabbija.

Életrajza

Budapesten született. Rabbinikus tanulmányait Oberlander Báruch Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesületénél kezdte, majd az egyesült államokbeli Pittsburghben (Pennsylvania) található Yeshiva High Schoolban, a franciaországi Institut Superieur D’etudes Rabbiniques et Talmudiques-ban és a New York-i Central Lubavitch Yeshivot-ban végezte. Letette a szofér (hivatásos tóramásoló) és a mohél (hagyományos körülmetélő) vizsgákat is.

A második világháború óta ő volt az első Magyarországon felavatott ortodox rabbi. Köves rabbivá avatásán 2003. január 7-én az akkori köztársasági elnök, Mádl Ferenc, illetve Mordecháj Elijáhu prominens izraeli ortodox rabbi (1983-1993 között Izrael szefárd főrabbija) is részt vett. A ceremóniát is ő vezette, amire a Vasvári Pál utcai zsinagógában került sor, amit a szintén ortodox, de nem Magyarországon felavatott Oberlander Báruch rabbi vezetett és vezet azóta is.

Felavatása után Köves nekilátott társaival a Statusquo Ante (ortodox, de a külvilág és a többi zsidó irányzat felé is nyitott) vallási filozófiájú Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség megszervezésének, amit 2004. május 24-én jegyeztek be.

2007-ben a Debreceni Egyetem történelemtudományi kara doktorrá avatta. Feleségével és két gyermekével Budapesten él.

Idézet

Akkoriban egy olyan képet rajzoltak fel, mintha a zsidóság nyerészkedett volna, sőt, akár oka lett volna Trianonnak. (...) Nem lehet kérdés az, hogy Trianon a zsidóság számára tragédia csakúgy tragédia, mint ahogy a magyarság egészének az. Hiszen a magyar zsidó közösség is széttöredezett. Sőt a tragédia talán még mélyebb. Gyakran mesélem a dédnagypapám történetét, aki Erdélyben volt ügyvéd. 1920 után nem praktizálhatott, mert nem volt hajlandó felesküdni a román királyra. Amikor a II. bécsi döntés után a magyar hadsereg bevonult Erdélybe, akkor ő is kiment köszönteni a magyar katonákat. Majd két évvel később ugyanez a gépezet deportálta a halálba, azért mert zsidó volt. Ez mutatja, hogy mekkora lelki törés is volt egy magyar zsidó számára a Trianontól a Holokausztig tartó két évtized.
A magyar zsidóság számára éppen ezért nem lehet kérdés az, hogy Trianon egy hihetetlen veszteség. Bizonyos értelemben sokkal nagyobb, mint a magyarság többi részének, hiszen ez volt egyben a modernkori magyar antiszemitizmus egyik alappillére.

Metapédia kommentár: Mintha a patkányforradalom, majd a patkányköztársaság (tanácsköztársaság) nem lett volna zsidók műve, mintha Trianonban és Versaillesben nem zsidók diktálták volna a szerződéseket ....

Források