Kaján Tibor

A hu-Rightpedia wikiből
Kaján Tibor

Kaján (Kalász) Tibor Miskolc, 1921. március 3. zsidó grafikus, karikaturista.

"Jobb ma egy karikatúra, mint holnap egy diktatúra!"

A magyar és egyetemes karikatúra művészet meghatározó, iskola teremtő művésze. "Történelmi okok" miatt -túlkorosan- csak huszonnégy évesen kezdhette el főiskolai tanulmányait. Az alakuló Ludas Matyinak viszont, egyik legfiatalabb, alapító tagja volt.

"Alkotásaiból bölcs mosoly sugárzik, s a rejtett összefüggéseket tárják fel. Miként mondja: elég rossz rajzokkal kezdett, sok volt a mondanivalója, amit nem tudott áttenni grafikába. Mostanra ez megoldódott: kevés a mondanivalója, így aztán jobban ki tudja fejezni magát."[1]

A Koksz műhely csoportképén. Felső Sor: Kaján, Fenekovács, Jelenszky, Kemény, ismeretlen (valami Pablo...), Makina, Császár (háttal), Árvay. Alattuk: Halász, Sajdik (háttal), Szalay, Bojcsuk, Kemény, Jelenszky (háttal), Varga. Ülő sor: Fenekovács, Lipták, Varga, Daumier (hogy került ide?), Sajdik, Bojcsuk Szerényi, Árvay, Szalay, Kemény, Jelenszky, Ismeretlen XIX. századi gyermek, Halász. Jobb szélen áll: Tettamanti. Fekvő sor: Makina, Kaján, Tettamanti

Életút

Miskolcon, az Arany János utcában született.

Öt-hat éves korától a rajzolás jelentette számára a legönfeledtebb játékot, elfoglaltságot. Édesapja járatta Az Újság-ot, melynek vasárnapi mellékletében mindig közöltek karikatúrákat.

Iskolai tanulmányait a Deák utcai[2] Hunfalvi Reál Iskolában kezdte el, ahol Veszprémi tanár úr fedezte fel tehetségét és biztatta karikatúrák rajzolására. A család Budapestre költözése után a Vörösmarty Reál Iskola tanulója lett. Ötödikes korában, Tokaji Nagy Béla természetrajz tanárról készített karikatúrája, társai elismerése mellett igazgatói megrovást és egy nevelő célzatú osztályismétlést is eredményezett. "Te botrányt okoztál, az ilyen kaján alakra nincs szükségünk, csak rontják az osztály szellemét!" mondta a sértett pedagógus. Ezután társai csak így hívták, később művésznévként is megfelelt ez a minősítés.

Tizenegy éves korában elveszítette édesanyját. Egy évre Miskolcra kerül a rokonokhoz. A tizenkét tagú, pékséget üzemeltető Róth dinasztia befogadta, gyakran felülhetett a lovas kocsi bakjára, megszerette a paraszt-zsidó életet.

Legnagyobb hatással, a Pesti Napló-ban publikáló Gáspár Antal[3] volt rá. Gáspár műveinek reprodukálása jelentette számára a kihívást. Szabadkézi rajz tanára Farkasfalvy Imre felfigyelt rá és elmondta véleményét próbálkozásairól.

Érettségi után a főiskolára nem jelentkezhetett, Óbudán a Gutmann és Fekete Harisnyagyárban helyezkedett el. Huszonegy éves, amikor munkaszolgálatra, Galántára vezénylik. A következő állomás Ungváron át Turjaremete; követ tör, utat épít a hegyen át Perecsény felé. A sors fintora: a műtárgy később a német helyett a szovjet csapatok mozgását segítette.

Később Esztergom és Debrecen lesz az "állomáshelye". A cívis városban -a Hunyadi páncélosok- eltűnése után hirtelen szabad lesz; az ostromlott Budapest helyett, Szeged lesz átmeneti lakóhelye.

1945 és 1950 a Képzőművészeti Főiskola hallgatója; mesterei voltak: Berény Róbert, Kmetty János, Barcsay Jenő és Koffán Károly. 1945-ben a Ludas Matyi egyik legfiatalabb alapító tagja. Közel két évtizedig jelennek meg itt rajzai. A főszerkesztővel, Tabi Lászlóval azonban konfliktusa támad[4] és távozik illetve távozni kényszerül a laptól. Ezt követően -tizennégy éven át- a Tükör című hetilap munkatársa. 1978-tól a jogfolytonos, de művészeti hetilapként aposztrofált Új Tükör főmunkatársa. Ennek megszűnése után több lapban (Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Népszabadság, Magyar Filozófiai Szemle, Lyukasóra, Új írás, Hócipő) is rendszeresen publikál.

Alkotásainak -egy részét- több közgyűjtemény (baseli Sammlung Karikaturen und Cartoons, az Országos Széchényi Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a pécsi Képzőművészeti Gyűjtemény) őrzi.

Az MTV, 1970-ben készített Karikatúra című filmsorozata Kaján portréjával indult.

2002-ben Moldova György Történelem óra címmel,riportkönyvet[5] írt a művészről.

Egy zuglói lakótelep lakója. Kossuth-díjra csak felterjesztették, de művészetét a mindenkori hatalom, ilyen magas szinten nem ismerte el.

Kilencvenedik születésnapján szülővárosában, egykori iskolájában[6] önálló kiállítása nyílt. Budapesten lakása előtt -flashmob (villámcsődület) keretében-barátai tíz perces tapssal ünnepelték.

Arc poetica

A karikatúra túlzást jelent. Célja, hogy az élet bonyodalmait, rejtett összefüggéseit, a gondolatokat szavak nélkül, vonalakkal fejezze ki. Ehhez járuljon hozzá a humor. A karikaturista ismerje az életet, de az erkölcsöt, a jó ízlést ne lépje túl.

A vonalak csendesek, nincs bennük semmi tolakodó harsányság: humort nem lehet ordítva mondani. Szeretném munkáimat vonal gondolatoknak nevezni. Karikatúra annyiféle van, ahány nevetés létezik. Én a felismerés mosolyára pályázom.

Méltatások

Gádor Béla[7]


...Én ismerem Kaján Tibort és mondhatom, hogy egyáltalán nem tréfás fickó. Komoly ember, mint te, hasznos tagja a társadalomnak, többszörös családapa. Merem állítani, hogy kitűnően le tud rajzolni egy embert úgy, hogy szeme, szája, orra, lelke a helyén van és megszólalásig hasonlít arra, akit lerajzolt. Mégis, miért rajzol így? Hogy megnevettessen? Szó sincs róla! Ez a szándék távol áll tőle. Kaján, a karikaturista, egyszerűen olyannak látja a világot, mint amilyennek rajzolja. Egy különös, kifordított világban él, ahol óriási többségben vannak a hosszú orrok és pisla szemek. Nem rajzol ő viccesen, dehogyis! Ő pontosan rajzol, azt rajzolja le pontosan, amit lát és ebben rejlik az ő művészi titka."


Eszterházy Péter


...Ez a művészet úgy beszél a múltunkról, erről a szürke, szűk diktatúráról, hogy pillanatra sem lesz provinciális. És ami igen ritka: nem látszik rajta a diktatúra ujjnyoma. Ez az ember élhetett volna Párizsban vagy New Yorkban. És azt is látjuk, hogy itt élt, él...a pozitív tulajdonságokkal játszik, azokat túlozza, kavarja: rajzolja. "

Akadémiai székfoglaló

Részlet[8]

Nagy megtiszteltetés számomra a Magyar Művészeti Akadémia döntése, mellyel tagjainak soraiba emelt. De nem tagadhatom meghökkenésemet sem és a gyanúmat, hogy nincs-e valami tévedés a dologban. Nem ismerek ugyanis olyan karikaturistát a művészettörténetben (ha egyáltalán a karikatúra műfaj ide befogadtatik), aki akadémiai tag lett volna.

A karikatúra legnagyobb alakja Honoré Daumier sem tartozott a Francia Akadémia tagjai közé. Hitem szerint ez a döntés a Magyar Művészeti Akadémia lenyűgöző nyitottságát jelzi és azt, hogy nem követ megrögzött előítéleteket. Rám pedig a magas színvonalnak való megfelelés nehéz feladata hárul (melyre titkon, lelkem mélyén mindig is törekedtem) és a köszönet...

Kötetei

  • Kaján rajzok (1955)
  • Meglepő táblák (1959)
  • Circus maximus (1962 - német nyelven)
  • Pesti panaszkönyv. Kossuth Könyvkiadó (1966 - társzerző: Dalmáth Ferenc)
  • Apropos (1969 - német nyelven)
  • Kaján lexikon (1969)
  • Groteszk (1970)
  • Vigyázat! Film (1973)
  • Kaján képernyő (1973)

  • Zenit és radír (1980)
  • Kaján tükör. Lapkiadó Vállalat (1986)
  • Rajzolok tehát vagyok (1996)
  • Apropo, kultúra (1999)
  • Elrajzolt demokrácia. Arión Kiadó (2005) Társszerző: Szále László ISBN 9639375861
  • Karikatúra a betűtengerben. Mundus a Msgyar Egyetemi Kiadó Kft. (2005) Társszerző: Martin József ISBN 9639501514
  • Élet - Művészet. Arion Kiadó (2009)

Könyv illusztrációk

  • Csató István: Robotgépek. Móra Ferenc Könyvkiadó (1960)
  • Csató István: Okos gépek. Móra Ferenc Könyvkiadó (1964)
  • Gádor Béla: Miért lettem pesszimista? Szépirodalmi Könyvkiadó (1966)
  • Feleki László: Ki mondta, hogy ezek versek? Magvető Könyvkiadó (1970)

  • Evelyn Waugh: A megboldogult. Európa Kömyvkiadó (1986)
  • Székely János: Törd a fejed! Gondolat Könyvkiadó (1986 ISBN 9632816749)
  • Balázs Tibor: Maforizmák (1995)
  • Bóc István: Gondolkodom, tehát nyerek. Typotex Könyvkiadó (2000)

Kiállításai

  • 1975
  • 1978
    • Siófok - Dél-Balatoni Kulturális Központ [Sajdik Ferenccel és Várnai Györggyel]
  • 1979
    • Szombathely - Tanítóképző Főiskola
    • Budapest - Fészek Klub,
  • 1980
  • 1981
  • 1982
    • Budapest - Dorottya utcai Galéria

  • 1996 Budapesti Városvédő Egyesület
  • 2003
    • Szeged - Fekete Ház
    • Budapest - Spinoza Ház

Részt vett -többek között- Bordighera, Montreal, Berlin, Köln, Bonn, Tokió, London, Antibes és Moszkva csoportos kiállításain.

Elismerései

Hang és Kép

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. Irodalmi Jelen
  2. 2011-ben: Déryné utca
  3. Gáspár Antal; (1889-1959) autodidakta festő-, grafikusművész
  4. A Gyulai Pál utcai szerkesztőségben Tabi egy önálló toailettet birtokolt. A művész egy koronát rajzolt a privilegizált helység ajtajára.
  5. Urbis Könyvkiadó ISBN 963 9291 30 7 A kötet a szócikk elsődleges forrása.
  6. Csak egy évig volt a Hunfalvy Reáliskola diákja, mivel a család Budapestre költözött
  7. Idézet a Kaján rajzok című kötet előszavából
  8. Teljes szöveg: mmakademia.hu

Források