Kerényi Imre

A hu-Rightpedia wikiből
Kerényi Imre
Bíró Ildikó és Kerényi Imre 2011.JPG
Kerényi Imre Bíró Ildikó társaságában
Születési névKerényi Imre
Születettmagyar 1919-1946 Csopak
1943. szeptember 28. (74 éves)
Nemzetiségemagyar
HázastársaFelkai Anikó (1970–)
Foglalkozásarendező, színházigazgató, egyetemi tanár, politikus
DíjakJászai Mari-díj (1977)
Érdemes művész (1981)
Magyar Művészetért Díj (1988)
Kiváló művész (1989 – nem vette át)
Budapestért díj (1999)
Kossuth-díj (2002)
Kerényi Imre az IMDb-n


Kerényi Imre (Csopak, 1943. szeptember 28. –) Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar rendező, színigazgató, egyetemi tanár, politikus, publicista, Érdemes és Kiváló művész. A Bubik István-díj kuratóriumának tagja.

Életpályája

Szülei: Kerényi László és Börzsey Ilona. 1966-ban diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakán. 1966–1978 között a Madách Színház rendezője volt. 1968 óta tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1978–1980 között a Szolnoki Szigligeti Színház igazgató-főrendezője volt. 1980–1983 között a Népszínház, 1983–1989 között pedig a Nemzeti Színház rendezője volt. 1988 óta egyetemi tanár. 1989–2004 között a Madách Színház igazgató-művészeti vezetője. 1990-ben az MDF országgyűlési képviselő jelöltje volt. 1994–1997 között a Magyar Színházművészek Szövetségének, 1997–2001 között pedig a Magyar Színházi Társaság vezetőségi tagja volt. 2006-tól az V. kerületi City TV Kft. felügyelőbizottságának elnöke (Fidesz MPSZ/Jobbik Magyarországért Mozgalom).

Magánélete

1970 óta nős, felesége Felkai Anikó. Két lánya van; Kerényi Kriszta Júlia (1978) és Kerényi Katalin Ilona (1988)

Tanítványai


Politika

Kerényi Imre - 2003.

Politikai pályafutását a pártállami MSZMP-ben kezdte[1]. 1990-ben már az MDF országgyűlési képviselő-jelöltje volt. Csurka Istvánnal szembenállt, óvott a szélsőjobboldali veszélytől és részt vett az MSZP és az SZDSZ által is támogatott Demokratikus Charta sétáiban.

A későbbi években a Fideszes események szervezésében vett részt.[2]

Publicistaként is részt vesz a közéletben. A kétezres évek elején önállóan vezetett, Szerintem című szatirikus politikai magazint vezetett a köztelevízióban; ez jegyzetszerű monológokból állt, amelyekben a napi politikai eseményeket kommentálta, gúnyolva politikai ellenfeleit. A műsor 2004. október 27-ig vasárnap esténként a Hír TV-n volt látható; a televízió akkor felálló új műsorstruktúrájába nem fért bele az alkotók szerint „elegánsan kritikus”, a kormányzat lépéseit maró gúnnyal kommentáló véleményműsor. 2005 októberétől a DVTV (Demokrata Videó Televízió) korongján látható a műsor.

A magyar sajtó 2005–2006-ban kiterjedten foglalkozott politikai tartalmú beszédeivel, nyilatkozataival, Kerényi szerint túlzásokkal, szenzációhajhászással és a torzításokkal telve, szavait szándékosan eltorzítva, az általa bírált személyek azonban „méltóságukat megsértő stílusa” miatt több becsületsértési pert is indítottak ellene.

2011-ben az új alkotmányt népszerűsíteni hivatotott festményekkel kapcsolatos akciója kapott éles kritikákat.[3]

Színházi rendezései

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 121.[4]

  • Brecht: Kivétel és szabály (1964)
  • Cousin: Fekete opera (1965)
  • Shaw: Caesar és Cleopatra (1966)
  • Tarbay Ede: Hét szem mazsola (1966)
  • Williams: Amíg összeszoknak (1966)
  • Gáli József: A tűz balladája (1967)
  • Scarnicci-Tarabusi: Kaviár és lencse (1967, 1994)
  • Cooper: Az utolsó mohikán (1967)
  • Hubay Miklós: Nero játszik - a fenevad hét komédiája (1968)
  • Szép Ernő: Lila ákác (1968)
  • Sarkadi Imre: A próféta (1968)
  • Hubay Miklós: Antipygmalion (1968)
  • Keroul-Barré: Léni néni (1969, 2002)
  • Szép Ernő: Azra (1969)
  • Tolsztoj: Rakéta (1969)
  • Fejes Endre: Vonó Ignác (1969)
  • Scribe: Sakk-matt (1970)
  • Weiss: Makinpot úr, avagy miként hajtják belőle az ő nyavalyáit (1970)
  • Görgey Gábor: Noé (1970)
  • Thomas: Charley nénje (1970, 1990)
  • Lovászy-Róna: Robin Hood (1970)
  • Gribojedov: Az ész bajjal jár (1970)
  • Görgey Gábor: Cápák a kertben (1971)
  • Aldobolyi Nagy György: Svejk a hátországban (1971)
  • Schmidt: Te, meg én (1971)
  • Tamási Áron: Énekes madár (1971, 1973, 1987)
  • Vészi Endre: A hosszú előszoba (1972)
  • Schönthan: A szabin nők elrablása (1972)
  • Shaw: Candida (1972)
  • Szirmai Albert: Mágnás Miska (1972)
  • Gershe: A pillangók szabadok (1972)
  • Csenki Imre: Cigányok (1973)
  • Shaw: Brassbound kapitány megtérése (1973)
  • Tamási Áron: Csalóka szivárvány (1974)
  • Weill: Mahagonny (1974)
  • Gilbert: A házasságszédelgő (1974)
  • Csehov: Cseresznyéskert (1974)
  • Millar: Abelard és Heloise (1974)
  • Karinthy Ferenc: Hetvenes évek (1975)
  • Bródy Sándor: Mátyás király házasít (1975)
  • Bródy Sándor: Lajos király válik (1975)
  • Bródy Sándor: A fejedelem (1975)
  • Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1976)
  • Gyurkovics Tibor: Isten nem szerencsejátékos (1976)
  • William Shakespeare: Tévedések vígjátéka (1977)
  • Brecht: Mahagonny tündöklése és bukása (1978)
  • Tolsztoj: Legenda a lóról (1978)
  • Bernstein: Candide, avagy az optimizmus (1979)
  • Leigh: La Mancha lovagja (1979)
  • Vörösmarty Mihály: Julius Caesar (1979)
  • Priestley: Veszélyes forduló (1980)
  • Ödön von Horváth: A végítélet napja (1981)
  • Balogh–Kerényi: Csíksomlyói passió (1981, 1987, 1994, 2001)
  • Kocsis István: Jászai Mari - A megkoszorúzott (1982)
  • Kocsis István: Árva Bethlen Kata - Az újrakezdő (1982)
  • Zilahy Lajos: Fatornyok (1982)
  • Schubert-Berté: Három a kislány (1982)

Filmjei

Művei

  • Médiaegyensúly (2002)

Jegyzetek

  1. Boros, Károly: Kerényi Imre - rendező. Demokrata.hu, 2010. július 7. (Hozzáférés: 2012. június 25.)
  2. Ki lesz a Kossuth tériek vezére?, Index.hu, 2006. szeptember 19.
  3. HVG.hu
  4. 2012. október 11-i lekérdezés

Források

További információk

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Kerényi Imre témában.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerényi Imre témájú médiaállományokat.