Kertész Ákos

A hu-Rightpedia wikiből
Kertész Ákos

Kertész Ákos (Budapest, 1932. július 18.) író, filmdramaturg.

Életútja

1950-ben érettségizett Budapesten, s mivel polgári származása miatt nem vették föl az egyetemre, 12 évig karosszérialakatos volt az Ikarusz Karosszéria- és Járműgyárban, 1954-1966 között az V. sz. Állami Autójavító Vállalatnál. Közben állami ösztöndíjjal elvégezte az egyetemen a magyar-népművelés szakot (1961-1966). 1966-1992 között a Mafilm dramaturgja volt. 1994-1997 között az Élet és Irodalom c. hetilap szerkesztője és főmunkatársaként működött.

Munkássága

Számos film, tévéfilm forgatókönyvének írója vagy társszerzője. Színpadra írt saját műveit külföldön is bemutatták.

Magyargyűlölő gondolatai

Kertész Ákos nyílt levele az Amerikai Népszavához 2011. augusztus 29. hétfő:A magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: 'ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ'. De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van, legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire.

Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt. Így aztán nem is kapott soha föloldozást!"

Gondolatok gondolatairól

Érdekes, hogy fel sem merül benne 1919, 1945-1990, amikor zsidók gyilkolták folyamatosan a magyart és szorították ki zsidók mindenünnen a náluk lényegesen jobb képességű magyarokat. Beismerni? Bocsánatot kérni? Ezek egy zsidó számára idegen szavak.


Művei

  • Hétköznapok szerelme (1962)
  • Sikátor (1965)
  • Makra (1971)
  • Névnap (1972)
  • Kasparek (1979)
  • Családi ház manzárddal (1982)
  • Aki mer, az nyer (1984)
  • Huszonegy (1984)
  • A világ rendje (1984)
  • Zakariás (1990)
  • Másnaposság (1990)
  • A gyűlölet ára (1992)
  • Akár hiszed, akár nem : válogatott írások, 1974-1994 : novellák, publicisztikák, vallomások (1994)
  • Tündérmesék (1999)
  • A tisztesség ára (2000)
  • Zé és más történetek (2000)
  • Még a kapanyél is elsülhet (2001)
  • Prófétát a lelátókra! : esszék, publicisztikák, egyéb csacskaságok, 1999-2002 (2002)
  • Brúnó, Borcsa, Benjámin… (2004)
  • A Nap utcai fiúk (2006)
  • Tigrisbunda (2011)

Díjak, elismerések

Források