Kiss Sándor

A hu-Rightpedia wikiből
Kiss Sándor

A faji gondolat előharcosa.

Kiss Sándor 1884 április 10-én született Nagykőrösön. Édesatyja Kiss Sándor, anyja Füle Kovács Erzsébet. Mindkét ágon századokra visszamenően kisbirtokosok, földművesek az ősei. Elemi iskolába Nagykőrösön járt, itt tett érettségi vizsgát az Arany János gimnáziumban. A budapesti egyetemen a bölcsészeti karon folytatta tanulmányait, sok gond, nélkülözés között. Szülei nem tudták hathatósan segélyezni tanulmányai folytatásában. Miután megélhetését a fővárosban nem tudta biztosítani, vidéken házitanítóskodott. Előbb Pozsony megyében, majd Beregben Szolyva mellett. Itt találkozott a zsidó élősdiség jellegzetes formáival, amelyet később olyan beható és alapos tanulmányozás tárgyává tett. Ugyancsak mint házitanító hosszabb időt töltött Szabolcs megyében is. Itt viszont alkalma volt a zsidóságtól fertőzött magyar társadalom belső romlottságát, faji tunyaságát és tudatlanságát közelebbről megismerni. Látta a nemzetiségi vidékeken a tehetetlen és kétbalkezes, feladatával tisztában egyáltalában nem lévő közigazgatás végzetes mulasztásait. Látta a vidéki dzsentrinek, ennek a hanyatló, halódó osztálynak tehetetlenségét, korlátolt osztályszemléletét és beteges úrhatnámságát. Sokszor közelebb állónak érezte magához a nemesi kúriákba betolakodott élősdi zsidóságot, mint saját küszködő, robotoló, szegény és nincstelen fajvérét. Kiss Sándor lelkében ezek a tapasztalatok mély nyomokat hagytak, egész életre szóló döntő felismerésekké váltak, véglegesen meghatározták későbbi politikai és társadalmi felfogását.

1908-ban nyerte el a középiskolai tanári oklevelet. A következő évben a szarvasi tanítóképző tanára lesz. Később ennek az intézetnek igazgatója. Ilyen minőségben ma is itt működik.

Már első írásaiban, amelyeket mint tanárjelölt írt a Nagykőrösi Újságban 1906-ban, őszinte képet rajzol a zsidóság élősdi és bomlasztó szerepéről. Már akkor annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a nemzeti összeomlásnak előbb vagy utóbb, de elkerülhetetlenül be kell következnie, ha nem tudunk gátat vetni a zsidóság káros társadalmi, gazdasági tevékenységének.

Az 1920-as évek végén írásai miatt perbe fogják, majd börtönbüntetéssel sújtják. Ezt azonban sikerül pénzbüntetésre átváltoztatnia, melyet követően örökre felhagy fajvédő írások publikálásával.

További életéről csak hézagos információk ismeretesek. Annyi tudható, hogy az írással a szilencium ellenére sem hagy fel, bár nem világos, hogy milyen témákkal foglalkozott, illetve kiadatlan hagyatékának mi lett a sorsa. Magyarország német megszállását követően, a szovjet csapatok elől menekülve egy ideig Ausztriában tartózkodik családjával. A szovjet megszállást követően nemsokkal visszatér Magyarországra.

1960-ban tisztázatlan körülmények között hunyt el Karcagon. Közeli ismerősök szerint öngyilkos lett, ennek azonban ellentmondani látszik jó egészsége, töretlen kíváncsisága, tervei és munkabírása. Annyi bizonyos, hogy halálának közvetlen oka mérgezés volt. A magyar fajvédelem történetének kutatása mindmáig adós Kiss Sándor II. világháború utáni életének és halálának feltárásával. Írásai közül nem egy az utóbbi időben eltűnt az Országos Széchenyi Könyvtár archívumából.


IRODALOM: Kiss Sándor cikkei:

  • Fajiság és nevelés. Nemzeti Kultúra, 1911. VI-VII. sz.
  • A magyarság kilátásai a fajok létharcában. Nemzeti Kultúra, 1914. 125. oldal.
  • A faji eszme. A Cél, 1917. 1. sz.
  • Fajunk védelméről. A Cél, 1917. 11. sz.
  • Zsidó fajiság magyar fajiság. A Cél, 1918. 12. sz.
  • Irodalmunk elzsidósodása. A Cél, 1918. 8. sz.
  • Faji önérzet. A Cél, 1919. nov.
  • Zsidókórság. A Cél, 1921. február.
  • A zsidókórság patológiája. A Cél, 1921 március.
  • A zsidókórság terápiája. A Cél, 1921 április.
  • A zsidó társadalombomlasztás kétsarkisága. A Cél, 1921. szept.
  • A zsidó tömegszédítés problémája. A Cél, 1922. február.
  • Új zsidó forradalom felé. A Cél, 1922 április.
  • A zsidókérdés természettudományos felfogásban. A Cél, 1922. jún.
  • További cikkek A Nép, Új Lap, Hazánk, Nemzeti Élet című lapokban.

Lásd még