Kommunista Ifjúsági Szövetség

A hu-Rightpedia wikiből
A KISZ emblémája

A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) a magyar kommunista állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) ifjúsági szervezete volt 1957 és 1989 között.

Történelme

A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség 1957. március 21-én alakult meg a korábbi Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) utódjaként. A KISZ 1989. április 22-én feloszlott, ezzel egyidőben megalakult a DEMISZ. A bolsevizmus idején gyakorlatilag minden Magyarországon élő fiatalt bekényszerítettek a KISZ-be. A KISZ vezető funkcionáriusai azonban tipikusan hithű bolsevisták csemetéi voltak.

2004-ben a Magyar Kommunista Munkáspárt ifjúsági szervezete felvette a Baloldali Front – Kommunista Ifjúsági Szövetség nevet.

A KISZ Központi Bizottsága első titkárai

KISZ-esek a Gyurcsány-Bajnai kormányban (2004-2010)

Találkozunk 2057-ben!

A kormány több mint fele a KISZ-ben kezdte politikai pályafutását. Gyurcsány Ferenc láthatóan nem sokat pepecselt azzal, hogy más körből is bevonjon szakembereket a kabinetjébe. Az egyik magyarázat alapján csak bennük bízhat. A történtek más olvasata szerint a közös nyelv köti össze őket. Egy harmadik érvelés pedig úgy szól: nem volt más választása, ilyen a magyar értelmiség.

Gyurcsány Ferenc 1984 és 1988 között a Kommunista Ifjúsági Szövetség Pécsi Városi Bizottságának titkára volt, itt ismerkedett meg Petrétei Józseffel (igazságügyi és rendészeti miniszter, 2004-2007), aki ugyancsak Pécsett volt KISZ vezető. Később Gyurcsány országos szintre lépett, mikor 1988-ben a KISZ Központi Bizottság Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnöke lett.

A miniszterelnök pályája először itt kereszteződött Szilvásy Györgyével (titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, 2007-2009), aki ugyanezen tanács titkáraként, sőt 1989-ben rövid ideig a KISZ Központi Bizottságának szóvivőjeként is tevékenykedett. Kiss Péter (Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, 2004-2006) az ifjúsági szövetség budapesti bizottságának első titkára volt, ugyanitt dolgozott Csizmár Gábor, aki a KISZ budapesti bizottságának munkatársa volt 1978–1982 között (Miniszterelnöki Hivatal államtitkára 2008-2010 között). Emellett Persányi Miklós (környezetvédelmi miniszter, 2004-2007) is büszkélkedhet ifjúkommunista múlttal, hiszen a KISZ Központi Iskoláján tanított, de Bajnai Gordon (nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, 2008-2009) is KISZ-esként kezdte. És bár nem tartozott a fővárosi KISZ-világhoz, de Szekeres Imre (honvédelmi miniszter, 2006-2009) is a Veszprém Megyei KISZ-Bizottság titkáraként lépett be a „nagypolitika” világába.
1988. november 23-án a felsőoktatásban működő ifjú kommunisták megalakították az Unió a Demokratikus Szocializmusért elnevezésű szervezetet. Magvát egyetemisták, elsősorban közgázosok alkották, tagja volt többekkel együtt Gyurcsány Ferenc, Merényi Miklós (római nagykövet, 2008-2010) és Szilvásy György, a KISZ KB apparátusának osztályvezetője. Vezetője Bajnai Gordon, aki a rendszerváltás után a Wallis Rt. első embere lett, majd gazdasági miniszter, végül miniszerelnök 2009-2010 között.[1]
Lásd még:

A KISZ szervezeti felépítése

  • KISZ-alapszervezet
  • szervezeti szabályzat: a KISZ kongresszusa által megalkotott okmány, amely tartalmazta a szervezet tevékenységének célját, feladatait, működésének elvi alapjait. Betartása kötelező volt minden KISZ-tag számára.
  • akcióprogram: a KISZ-szervezetek, KISZ-alapszervezetek éves munkatervének dokumentuma.

Vezető szervek:

  • KISZ-kongresszus: az ifjúsági mozgalom legfelsőbb szerve, a Központi Bizottság által ötévenként, vagy szükség esetén más alkalommal is összehívható találkozó.
  • KISZ Központi Bizottság: a KISZ-kongresszus által megválasztott vezetőtestület, tagjaiból alakult az Intéző Bizottság és a titkárság az első titkárral és a titkárokkal.
  • KISZ Külügyi Bizottság
  • KISZ-küldöttgyűlés'
  • KISZ-bizottság: választott vezetőszerv a megyékben és korábban járásokban, Budapesten, a városokban, a kerületekben és a nagyobb községekben. A KISZ-küldöttgyűlésnek tartozott beszámolási kötelezettséggel.
  • KISZ Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság

Tanácsok:

  • Egyetemi és Főiskolai Tanács
  • Értelmiségi Fiatalok Tanácsa
  • FAT v. Fiatal Szakemberek Tanácsa
  • FMKT v. Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa
  • FNT v. Fiatal Nők Tanácsa
  • Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanács
  • Mezőgazdasági Fiatalok Tanácsa
  • Honvédelmi Nevelési Tanács
  • Ifjúmunkás Tanács

Katonai jellegű egysége

A KISZ vezetése alatt álló további intézmények, vállalatok:

  • Ifjúsági Lapkiadó Vállalat (ILV): A KISZ KB felügyelete alatt működő vállalat. Célok: ifjúság nevelése, sport, egészségügy, orvosi, oktatási lapok kiadása.
  • Ezermester Úttörő és Ifjúsági Kereskedelmi Vállalat: a KISZ vállalata, mely mozgalmi élethez kellő holmik, barkácscikkek és turistafelszerelés forgalmazásával és szolgáltató tevékenységgel foglalkozott.
  • 'Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda: a KISZ vállalata, elsősorban tanulmányi kirándulások szervezésével foglalkozó cég volt, az 1980-as évek elején már 20 megyei és 16 kiemelt kirendeltséggel, 10 000 férőhelyes belföldi szálláshely kapacitással működött.
  • KISZ Központi Művészegyüttes: az ifjúsági mozgalom kulturális csoportja volt, mely a következő együtteseket foglalta magába: KISZ központi énekkar, KISZ- és Úttörőtánckar, egyetemi énekkar, kamarazenekar, Új Zenei Stúdió, Ifjú Gárda fúvószenekar, rajkózenekar, irodalmi színpad, Úttörőegyüttes.

KISZ-élet

  • KISZ-megbízatás
  • KISZ-radar
  • KISZ-tagdíj: évi egy alkalommal fizetett hozzájárulás a szövetség működéséhez. (Középiskolások félévente fizetik, összege 1986-ban 12Ft/félév; 1987,1988-ban 30Ft/félév)
  • KISZ-tagfelvétel
  • KISZ-taggyűlés
  • KISZ- tagsági igazolvány
  • KISZ-tanácsadó tanár
  • KISZ-védnökség
  • KISZ-díj
  • KISZ-kitüntetés: a mozgalomért végzett munkáért kapott elismerés, ez lehetett fokozatok szerint: KISZ Érdemérem, Ifjúságért Érdemérem, Ságvári Endre Érem, Kiváló Ifjúsági Vezető Érem, Aranykoszorús KISZ-jelvény, KISZ Központi Bizottságának Dicsérő Oklevele. Egy évi munkáért szevezeteknek adott elismerések voltak: A KISZ Központi Bizottságának Vörös Vándorzászlója, A KISZ Központi Bizottságának "Kiváló KISZ-szervezet" Zászlója, A KISZ Központi Bizottságának Dicsérő Oklevele.
  • egyéni értékelés
  • fegyelmi büntetés: azt a tagot, aki a KISZ szervezeti szabályzatát megszegte, a KISZ taggyűlése vagy valamely felsőbb szerve fegyelmi bűntetésben részesíthette, dorgálással, megrovással, szigorú megrovással vagy legvégső esetben a szervezetből történő kizárással.
  • építőtábor-mozgalom: KISZ által kezdeményezett mozgalom a fiatalság nyári szünidejének gazdaságilag hasznos eltöltése érdekében.
  • ifjúsági brigád: a szocialista brigádmozgalomban részt vállaló 30 év alattiak csoportja.
  • ifjúsági fórum:
  • közösségi megbízatás: személyre szabott feladat, mellyel a KISZ-tagyűlés vagy csoport, vagy bármely szerv a tagot megbízta.
  • mozgalmi év: a KISZ-alapszervezet tevékenységének 12 havi szakasza.
  • párttagajánlási jog: a KISZ joga volt, hogy az MSZMP-be történő felvételkor az alapszervezet taggyűlése a két ajánló közül az egyik lehetett.
  • politikai képzés

Előzmények

Felállítása a szovjet típusú politikai intézményrendszer restaurálásának fontos eleme volt, mutatja ezt, hogy már az Ideiglenes Intéző Bizottság 1956. december 5-i ülésén is napirendre került a megszervezése, de akkor még nem találták alkalmasnak a helyzetet. Az MSZMP IKB 1957. február 26-án határozott felállításáról. Az MSZMP Földes László vezetésével bizottságot jelölt ki, amelynek feladata volt a hasonló szovjet szervezet, a Komszomol vezetőivel konzultálni a KISZ megszervezéséről. A magyarok és a szovjetek egyetértettek abban, hogy a KISZ-t még március 15-e előtt meg kell alakítani. A körültekintő előkészítést az indokolta, hogy 1956-ban a fiatalok meghatározó szerepet játszottak a forradalom mindegyik fázisában.

Hová tűnt a KISZ-vagyon?

Ma sem egyértelmű a válasz arra, van-e a KISZ-nek utódszervezete, és ha igen, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség-e (Demisz) az, amely ugyan kérészéletű szervezetnek bizonyult, de 1989 forró nyarán a KISZ-vagyon jó része rászállt. Ilyen értékes ingatlan volt a csillebérci úttörőtábor, amit 1989 júniusának végén - az állami tulajdon önkényes elajándékozási lehetőségének megszűnése (június 30.) előtt pár nappal - a KISZ, illetve az akkoriban jogutódnak tekintett Demisz a Magyar Úttörő Szövetségnek ajándékozott. Az erről szóló szerződést, amelynek annak idején a "biztonság kedvéért" született egy KISZ-es és egy demiszes változata is, 2004-ben semmisítette meg a Fővárosi Bíróság. Az ítélettel első alkalommal kérdőjeleződött meg, hogy a KISZ utolsó első titkára, Nagy Imre által elnökölt, illetve Gyurcsány által alelnökölt szervezet jogilag a KISZ utódjának számít-e, vagy két teljesen külön szervezetről van szó. A Demisz 1989-ben néhány nap leforgása alatt passzolta el a KISZ-kb Duna-parti székházát 950 millió forintért a Magyar Hitel Bank Rt.-nek. A Demiszhez került továbbá az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat és Hotel Ifjúság Szálloda és Étterem Vállalat. Előbbit hagyták kimúlni, utóbbi pedig 1998-ban az Autó Danubia Kft.-nél kötött ki.[2]

Források

  1. http://magyarorszag.ma/modules.php?name=News&file=print&sid=5510
  2. HVG, 2004/39

Külső hivatkozások