Kováts Ferenc (történész)

A hu-Rightpedia wikiből
Kováts Ferenc
Ferenc Kováts (1873-1956) Hungarian historiographer.jpg
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Születési névKováts Ferenc
SzületettPozsony, magyar
1873. március 15.
ElhunytBudapest
1956. október 26. (83 évesen)
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásagazdaságtörténész, egyetemi tanár

Kováts Ferenc (Pozsony, 1873. március 15.Budapest, 1956. október 26.) gazdaságtörténész, közgazdász, a történelemtudomány kandidátusa (1952), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A középkori és kora újkori Magyarország gazdaságtörténetének elhivatott kutatója volt, a korszak külkereskedelmére vonatkozó közgazdasági szempontú forráselemzései kimagasló jelentőségűek.

Életútja

Felsőfokú tanulmányait a Pozsonyi Jogakadémián, a kolozsvári, majd a breslaui egyetemen végezte, államtudományi doktori oklevelét végül 1903-ban Kolozsváron szerezte meg. 1900 és 1903 között a Pozsonyi Jogakadémia könyvtárosaként dolgozott. 1903-ban magántanári képesítést szerzett a kolozsvári egyetemen a statisztika tárgyköréből, de még ugyanabban az évben kinevezték a Pozsonyi Jogakadémia tanárává, így végül ez utóbbi katedrát választotta. 1914-ig oktatott a tanintézményben, amikor is a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen a nemzetgazdaságtan és pénzügytan nyilvános rendes tanára lett. 1918–1919-ben a jog- és államtudományi kar dékáni feladatait látta el, majd 1919–1921-ben a Budapestre költöző egyetemen oktatott tovább.

1921-ben a szegedi Ferenc József Tudományegyetemről kapott felkérést, ahol a közgazdaságtan és pénzügytan nyilvános rendes tanszékvezető tanára volt 1934-ig, emellett 1926 és 1929 között a statisztikai tanszék vezetőjeként is tevékenykedett. Egy tanéven át, 1929–1930-ban itt is betöltötte a jog- és államtudományi kar dékáni tisztét, majd 1930–1931-ben az egyetem rektoraként működött. 1934-ben ismét a fővárosba költözött, s 1944-es nyugdíjazásáig a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a magyar gazdaságtörténet és a történeti segédtudományok nyilvános rendes tanára, egyúttal 1942–1943-ban a közgazdaság-tudományi kar dékánja volt.

Munkássága

Noha három évtizeden keresztül volt közgazdaság-tudományi katedrája különböző magyarországi egyetemeken, életművének és munkásságának hangsúlyos területe mégis a középkori és kora újkori Magyar Királyság gazdaságtörténete volt. Már jogakadémiai éveiben e témakör felé fordult a figyelme, amikor a pozsonyi városi levéltár gazdag iratanyagát felhasználva dolgozta fel a város középkori társadalmi fejlődésének, gazdasági szerkezetének, pénzforgalmának és kereskedelmének históriáját. A későbbi évtizedekben végzett forrásfeltáró munkája során behatóan vizsgálta az ország – s főként a dunántúli régió – gazdaságtörténetét, a pénzügy, az adózás, a vámpolitika, a belföldi és külföldre irányuló áruforgalom múltját, a Magyar Királyság gazdaságának szerepét és helyét a kontinentális munkamegosztásban. Az 1920-as évektől gyűjtötte és közreadta a magyarországi zsidóság történetéről szóló forrásokat is. 1900 és 1905 között a Gazdaságtörténeti Szemle szerkesztője volt.

Műkedvelőként botanikával is foglalkozott, jelentős herbáriumot állított össze a magyarországi hölgymálokról, amely növényrendszertani kutatásai alapjául szolgált.

Társasági tagságai és elismerései

1923-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, az Akadémia 1949-es átszervezésekor tanácskozó taggá minősítették, és levelező tagságát csak 1989-ben – posztumusz – állították vissza.

Főbb művei

  • Városi adózás a középkorban. Pozsony, 1900.
  • Adalékok a dunai hajózás és a dunai vámok történetéhez az Anjouk korában. Budapest, 1901.
  • A középkori magyar pénztörténet vázlata. Budapest, 1901.
  • Nyugatmagyarország áruforgalma a XV. században a pozsonyi harmincadkönyv alapján: Történet-statisztikai tanulmány. Budapest, Politzer, 1902, 237 p. = Társadalom- és Gazdaságtörténeti Kutatások.
  • Handelsverbindungen zwischen Köln und Pressburg (Pozsony) in Spätmittelalter. Köln, Stadtarchiv, 1914, 32 p.
  • A nagy pozsonyi telekkönyv 1439–1517. Pozsony, 1914.
  • A pozsonyi városgazdaság a középkor végén. Pozsony, 1918.
  • Pressburger Grundbuchführung und Liegenschaftsrecht im Spätmittelalter. Weimar, 1918.
  • A magyar arany világtörténeti jelentősége. Budapest, 1923.
  • Egyház és városgazdaság a középkorban. Szeged, Városi ny., 1934, 18 p.
  • Adalékok Pozsony társadalom- és gazdaságtörténetéhez a XVIII. század első felében. Szeged, 1935.
  • Adalék a pozsonyi zsidóság későközépkori gazdaságtörténetéhez. Budapest, Hornyánszky, 1938, 74 p.
  • Magyar-zsidó oklevéltár IV.: 1371–1564. Szerk. Kováts Ferenc. Budapest, Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, 1938.
  • Magyar gazdaságtörténet: Általános gazdaságtörténeti ismeretek és Magyarország gazdaságtörténete. Budapest, Sághy, 1940, 142 p.

Jegyzetek és források

Külső hivatkozások