Kristályéjszaka

A hu-Rightpedia wikiből

1938-ban Herschel Grynszpan, 17 éves lengyel állampolgárságú zsidó orgyilkos módon megölte a párizsi német követség fiatal, 31 éves tisztviselőjét, Ernst vom Rath-ot. Állítólag emiatt Németországban ezt követően felgyújtottak zsidó üzleteket és zsinagógákat. Grynspan lengyelországi zsidó család fia, apja szabó, fia nála volt tanuló, azonban nem szeretett dolgozni, és gyakran volt nagybátyjai vendége Brüsszelben és Párizsban.

Az, hogy a kristályéjszaka az NSDAP szervezte esemény, állítólag Goebbels naplójából derül ki. Azonban azok a helyek, ahol erről ír, nem illenek a napló többi részéhez, azoknak ellentmondanak. Az említett részek nyelvezete is arra utal, hogy akik írták, nem német anyanyelvűek.

1938 november 8-án idegenek jelentek meg német városokban, és zsidók elleni támadásokra uszítottak.

A Kristályéjszaka során betört ablakok nagy részben nagy értékű import-ablakok voltak, melyek pótlása nagy terhet rótt a német államra. Az üzletek be voltak biztosítva, azonban a birodalom elkobozta az összes biztosítási pénzt, amelyet azoknak a zsidóknak kellett volna megkapniuk, akiknek üzleteit kifosztották vagy lerombolták. A fentiek nagyon emlékeztetnek a 2001 szeptember 11-i "terrortámadásokra" azzal a különbséggel, hogy 1938-ban a zsidók nem nyerészkedtek olyan mértékben a rombolásból, mint 2001-ben.

Herschel Grynszpan

Herschel Grynszpant először francia börtönben tartották fogva, majd átvitték a berlini Gestapo celláiba, 1941. január 18-tól, pedig a sachsenhauseni gyűjtőtábor foglya. Nyilvántartási lapjára a 35181-es szám kerül és egy megjegyzés, hogy különleges elbánásban kell részesíteni. A merénylő és bizonyíthatóan gyilkos Grynszpan egy Eccarius nevű SS legény prominens foglya lett, táborbeli cellája téglaépületben volt, nem kellett sem rabruhát, sem számot viselnie, mint a többi fogolynak, napközben szabadon mozoghatott az épületben, és még sok más előnyt élvezett.

A háború után a nyugati sajtóban hírek jelentek meg, hogy felvett néven, háborítatlan nyugalomban, Franciaországban él, nős és két gyermeke van. Így nem tehetünk mást, mint hogy feltesszük a gyanakvó kérdést, miért kímélte meg Heydrich és a Gestapo főnöke, Müller, majd Himmler és végül Göring és Goebbels is, az árja von Rath, zsidó gyilkosának életét ?

Hiszen nemcsak hogy beismerte a gyilkosságot, hanem bevallotta azt is, hogy miért követte el. Jutalomként kapta az életet, vagy a véletlen szerencse szegődött melléje ?

Kinek volt haszna a Kristályéjszakából?

Revilooliver.jpeg

CUI BONO? (Kinek használ) Professor Revilo P. Oliver (1992 május)

Olyan amerikaiak, akik nem tudnak németül olvasni, örülni fognak, mikor hallják, hogy Ingrid Weckert kitűnő történelmi tanulmánya, a /Feuerzeichen, die "Reichskristallnacht"/ (Tübingen, 1981), /Tűzjel, a birodalmi kristályéjszaka/ melyet Dr. Charles E. Weber ismertetett a Liberty Bell újságban 1989 januárjában a 15-20 oldalon és megemlítették az 1991 április-májusi kiadásban a 95-96 és 104-105 oldalon, lefordították angolra, és a történettudományi intézet kiadta (1822 1/2 Newport Boulevard, Costa Mesa, California; 92627; zsebkönyv alakban 17.55$ az ára plusz postaköltség).

Az író azokra a tényekre szorítkozik, melyeket ténybeli bizonyítékok igazolnak az 1938-as eseményekkel kapcsolatban. Nem von le belőlük következtetéseket, mert ezek miatt megbüntethette volna a zsidó kormány, melyet amerikai idióták kényszerítenek a boldogtalan, régóta szenvedő németekre. (Ön mit gondol, miért fizet adójából egy üresjáratú hadsereget, mely főleg niggerekből és nőkből áll, Németországban?)

Gyakran említettem a zsidók megvetését az ostoba árja disznó iránt, és az ebből következő gondatlanságról, mellyel csalásaikat elkövetik, a nagy holocsalást is beleértve. Ebben a könyvben jó példák vannak ilyen gondatlanságokra.

Amikor a zsidók Heydrichtől Göringnek egy levelet hamisítottak, kedélyesen igazolták 815 zsidó üzlet szétrombolását és 18 nagyáruház fölgyújtását - abban a bizonyosságban érezve magukat, hogy a bamba árják nem teszik föl a kérdést, hogy hogyan lehetett olyan sok virágzó zsidó üzlet egy olyan országban, ahol Isten faját olyan kegyetlenül üldözték - és olyan levélpapíron hamisították a levelet, amelyet már másfél éve nem használtak, olyanfajta telefonszámmal, amilyen soha nem létezett, Heydrich aláírását olyan formában hamisították, amilyet ő soha nem használt, és amit Göring sértőnek tartott volna, és Göring címe hibás a borítékon! (Weckert, 65-67 oldal).

Ez jellemző a sok ügyetlen zsidó csalásra és koholt tényre, hogy támogassa csaholásukat arról a szörnyű éjszakáról, amikor németek kitörték a szent zsidó üzletek kirakatait, köztük néhány nagy és jólmenő áruházét, melyek akkor Németországban szinte kizárólag Jehova isteni parazitáinak kezeiben voltak.

A "Kristallnacht" nagyszerűen illettek a cionisták kitartó buzgalmához, hogy kiprovokálják azt, hogy a németek bántsák a szent zsidókat két okból: 1. hogy kikényszerítse a zsidó bevándorlást Palesztinába, hogy tömegesen megtámadhassák az arab területet és megalapíthassák az Izraelnek nevezett banditaállamot, és 2. hogy megalapozzák a propagandát, melynek alapján letámadhatták Németországot, mely támadást Roosevelt, Sztálin és félig angol bohócuk, Churchill kezdett el.

Burg úr

A cionisták terveit egy becsületes és tiszteletreméltó zsidó, J.G. Burg (Ginsburg) írja le és dokumentálja fényképkivonatokkal "Bűn vagy sors?" /Schuld oder Schicksal?/ c. könyvében, mely 1962-ben jelent meg Münchenben, és amely úgy tudom nincs angolra lefordítva.

(Burg úr magát zsidónak vallotta és nyilvánvalóan zsidó volt az apja. Nem tudom anyja faját, és ezért nem tudom, hogy a faji definíció szerint zsidónak tekinthető-e. Ernst Zündel perében tanú volt Kanadában, ahol Zündelt Kanadában élő zsidó gazemberek üldözték, mert nyilvánosságra hozta, hogy nem hisz a zsidó csalásokban, amelyekkel árjákat félemlítenek meg és csapnak be Németországban és mindenütt a világon).

Ebben a könyvben angolul van részletesen leírva a világhódítók számos akciójának egyike, hogy támogassák Németországban a "holokausztot", amit fajunk és kultúránkon aratott győzelmük után 1945-ben találtak föl. És a kristályéjszakáról készített képzelgéseik, melyeket hiszékeny árjákra alkalmaznak a politikusokra és sajtóra való befolyásukkal, jó és tipikus példája a csalásoknak és átveréseknek, amivel ez a ragadozó faj virágzik, mióta megjelent a történelemben az emberiség szerencsétlenségére.

Leckék

Mivel az Egyesült Államok mérgezett irodalmában gerjesztett zsivaj óta az együgyű amerikaiak körében megbotránkozás volt a kristályéjszaka idején, ez két jó leckét ad nekünk:

  • 1. Ha az amerikaiak nem szenvedtek volna a gyilkos rühösségtől, hogy mások dolgába avatkozzanak, míg saját dolgaikat elhanyagolják, akkor azt kellett volna felelniük a sajtó túlzó jelentéseire semleges hangon, hogy tudják, hogy a történtek nem az ő dolguk, és hogy Németországnak joga van arra, hogy saját ügyeiben és érdekében eljárjon.
  • 2. Mindenki, akiben egy csöpp józan ész van, és hajlandó gondolkozni, látnia kellett, hogy erre a "kinek jó" elv alkalmazható, mert a jelentett cselekmények egyszerre fordultak elő Németország több részén, és ezért nem lehettek a helyi harag spontán jelei a rablók ellen, amely a cári Oroszország úgynevezett "pogromjainak" volt legtöbbször az oka. A helyi haragot tehát vagy a kormány vagy egy ijesztő kormányellenes összeesküvés rendelte el.

Mivel a rombolás mértéke csekély volt és a kormány gyorsan cselekvésre lendült a rend helyreállítására, ami elejét vette, hogy a nagyobb számú zsidó szánja rá magát a kivándorlásra, a német kormány nyilvánvalóan nem húzott jelentős hasznot az ablaktörésekből; nevetséges az üvegesek összeesküvésére gondolni; az események ezért csak egy fajnak hoztak hasznot, amely gyűlölködést akart gerjeszteni egy nemzet iránt, amely saját országának birtokába akart jutni. Így a kétszeresen megfontolás szabályának alkalmazása óvatosságra intette volna 1938-ban az amerikaiakat és ezek után nem vették volna figyelembe a csalás mestereinek hasonló előadásait.

Hivatkozások