Méhely Lajos

A hu-Rightpedia wikiből
Méhely Lajos

Méhely Lajos (Kisfaludszögi, 1862. augusztus 24. – Budapest, 1953. február 4.): zoológus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1899, r. 1910 – 1930), biológus. Tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, 1880-tól tanársegéd, 1885-ben a brassói állami főreálisk. tanára lett. 1896-ban az MNM állattárához került, 1912-ben ennek igazgatója, 1915-ben egyetemi ny. r. tanár lett a budapesti egyetemen. Különféle állatcsoportok fejlődés- és rendszertanával foglalkozott.

1919 elején a zsidók provokálta patkányforradalom és országrombolás hatására a fajvédőkhöz csatlakozott. Előbb a darwinizmusra támaszkodva, majd anélkül hirdette a fajvédelem eszméjét a Cél c. folyóiratban, amelyet maga szerkesztett. Miután fajbiológiai tevékenységét több zsidó és zsidóbérenc 'tudós' támadta, 1930-ban lemondott MTA-tagságáról. 1933-ban nyugdíjba ment. Magáévá tette a nemzeti szocialista ideológiát és hirdette annak politikai jelszavait. Mint zoológus főleg a méhek, a rákok, kétéltűek, hüllők és emlősök tanulmányozásával foglalkozott.

1945 után a Népbíróság mint "népellenes és háborús bűnöst" 83 éves korában súlyos fegyházbüntetésre ítélte, és így a börtön szalmazsákján halt meg a magyarság egyik legnevesebb tudósa.

Összefoglalva

Méhely Lajos zoológus és fajbiológus, *1862. A Nemz. Múzeum osztályigazgatója volt; a Pázmány Péter Tudományegyetemen az állattan nyug. r. tanára. Származástannal, az emlősök, hüllők, kétéltűek, alsórendű rákok és a méhek alak- és rendszertanával, valamint a fajbiológia és fajvédelem kérdéseivel foglalkozik. Fontosabb művei: Magyarország barnabékái (1892), A Barcaság herpetológiai viszonyai (1892), Magyarország kurta-kígyói (1895), Magyarország denevéreinek monográfiája (1900), A földikutyák fajai származástani és rendszertani tekintetben (1909), Magyarország csikós-egerei (1913), Magyarország harmad- és negyedkori gyökeresfogú pockai (1914), Az ősméhek természetrajza (1936). Nagyon sok cikke a fajbiológia problémáit tárgyalja. A Cél c. folyóirat szerkesztője.

Művei

  • Magyarország kurtakígyói (Matem. Term. tud. Közl. 1895. 26. sz.);
  • A földi kutyák fajai (Bp., 1904);
  • Magyarország harmad- és negyedkori gyökeresfogú pockai (Bp., 1914);
  • Az ősméhek természetrajza (Bp., 1935).
  • A magyar faj önvédelmi harca
  • Vér, faj, nemzet
  • A zsidó siker titka
  • A fajtagadás hóbortja
  • Ravasz László imája

Hivatkozások