MSZP

A hu-Rightpedia wikiből
Magyar Szocialista Párt
Mszp logo.png
Adatok
ElnökMolnár Gyula
ElnökhelyettesBalogh András
AlelnökKovács László
Szabadkai Tamás
FrakcióvezetőTóbiás József

Alapítva1989. október 9.
ElődpártMSZMP
Székház1066 Budapest, Jókai u. 6.
Ifjúsági tagozatSocietas – Baloldali Ifjúsági Mozgalom

Ideológiaszociáldemokrácia (vitatott) [1] (cionista neobolsevizmus)
Politikai elhelyezkedésbalközép
Parlamenti jelenlét1990 óta
Nemzetközi szövetségekSzocialista Internacionálé
EP-frakcióEurópai Szocialisták Pártja (PES)
Hivatalos színeivörös, zöld
Weboldala
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke 2010 és 2014 között
Mszp

1989-1994: utódpárt kisebbségben

A Magyar Szocialista Párt az MSZMP jogutódjaként 1989. október 7-én alakult. Az új párt - amelybe jelentkezni kellett - tagsága még tizedét tette ki a korábbi 7-800 ezres MSZMP taglétszámának. A pártvezetést Nyers Rezső pártelnök, Pozsgay Imre (államminiszter) és Horn Gyula (külügyminiszter) fémjelezték. Németh Miklós miniszterelnök pedig december közepén kilépett a párt elnökségéből, a minisztertanács pedig mint nem egyetlen párt kormánya működött. A pártvagyon nagy részét az MSZP örökölte. Az 1990-es parlamenti választásokon nagyot bukott az új párt: 33 mandátummal, 8,55 százalékos eredményt értek el. A parlamenti pártok mint a régi rendszer örökösét a ciklus első felében sikerrel tartották politikai karanténban. 1990 májusában Nyers Rezső után Horn Gyulát választották a párt elnökévé, míg ugyanezen év novemberében kilépett a pártból a frakcióvezető Pozsgay Imre.

1994-1998: brutális arányú győzelem

1994-ben az MSZP többséget szerzett és az SZDSZ koalícióra lépett a szocialistákkal. Az új Parlament így a szociálliberális koalíció 72 százalékos többsége mellett kezdhette meg működését. A nagyobbik kormánypárt igen nagy személyi stabilitással működött a ciklus során. Miniszterei ugyan fele részben kicserélődtek, a 209 fős frakcióból azonban mindössze egyetlen képviselő ült át a függetlenek közé. 1995. március 12-én nyilvánosságra került a Bokros-csomag, amelynek megszorító intézkedései kiigazították a gazdaságot. Lezárult a spontán privatizáció korszaka is. A kormány a korábbi gyakorlattól eltérően úgy döntött, hogy a privatizációs bevételeket elsősorban a külső adósság törlesztésére használják föl. A koalíciós kormány megállapodott a Vatikánnal, és Szlovákiával és Romániával alapszerződéseket kötött. E szerződésekben Magyarország kötelezettséget vállalt a Trianoni határok tiszteletben tartására. A téli önkormányzati választáson a párt megismétli tavaszi sikerét, de fővárosban nem sikerül Baráth EtelétJewish lackey1.png főpolgármesteri székhez juttatni.


1998-2002: Bukás, átalakulás

A párt listán 32,25 százalékot szerez, a második forduló után viszont a Fidesz 148 egyéni mandátumával szemben a szocialisták csak 134 egyéni mandátumot szereztek. A kudarcot követően Horn Gyula lemondott párttisztségeiről, csupán képviselői mandátumát tartotta meg. A párt elnökévé ezt követően Kovács Lászlót választották. A pártvezetésben feltűnik Kiss Péter, Lendvai Ildikó, Toller László, Molnár Gyula. Az önkormányzati választáson a párt megismétli négy évvel korábbi sikerét, főpolgármester-jelöltjük, Katona Béla azonban visszalép Demszky Gábor javára. 2001-ben a párt legnagyobb kihívása a megfelelő miniszterelnök-jelölt személyének megtalálása volt. Kovács László pártelnök személye nem tűnt a legalkalmasabbnak Orbán Viktor legyőzéséhez, ugyanígy Németh Miklós korábbi miniszterelnököt is elvetették. Végül a júniusi pártkongresszus Medgyessy Péter személye mellett döntött. Az egykori pénzügyminiszter megválasztását a „szeretlek titeket" szavakkal köszönte meg. Tóbiás József vezetésével megalakul a Fiatal Baloldal. A szocialisták ifjúsági szervezete a kampányban egyfajta rohamcsapatként rohanja le a választókörzeteket. A hatalmat az Orbán-kormány elszámoltatásának és a nemzeti "szélsőjobboldali" veszélynek a hangoztatásával, valamint a jóléti rendszerváltás ígéreteivel igyekeznek visszaszerezni.

2002-2006: siker, botrány, új szelek

Az ígéreteknek meg is lett a foganatja: az MSZP a 2002. áprilisi választások első fordulójában az eddigi legjobb eredményt (42,05 százalék) éri el, a második fordulóban viszont kis híján fordít a Fidesz. A szocialisták végül tíz mandátummal szereznek többet a legnagyobb jobboldali pártnál. Az MSZP a 2004. júniusi európai parlamenti választásokon viszont 13:11 arányú vereséget szenvedett a Fidesztől. Medgyessy Péter miniszterelnökről rögtön kormányzása kezdetén kiderül, hogy 1977 és 1982 között a kémelhárítás tisztje volt. Ez azonban csak az első lépcső volt, amely – a másfél évtizedes magyar demokrácia történetében szintén egyedülálló módon – a miniszterelnök bukását okozta. 2004. augusztus 18-án Medgyessy Péter bejelentette kormányátalakítási tervét, a koalíciós partner SZDSZ ekkor megvonja tőle a bizalmat, és nem egyezik bele Csillag István liberális gazdasági miniszter leváltásába. A kisebbik kormánypártot követve hamarosan maga az MSZP is kihátrált Medgyessy mögül. Rendkívüli kongresszust hívtak össze, ahol a felső vezetés támogatását élvező Kiss Péter kancellária miniszterrel szemben elsöprő többséggel választják meg a küldöttek Gyurcsány Ferencet a párt új miniszterelnök-jelöltjének.

Értékelés

Az MSZP a népgyilkos zsidó bolsevisták utódpártja. Nemzetellenes, népellenes, gátlástalan, hazug, tolvaj, idegen érdekek támogatója. A nemzetközi szociáldemokrácia és a bolsevizmus zászlóvivője.

Lábjegyzetek

  1. Renitensek az MSZP-ben

Plakátok

Képek