Magyar Rádió

A hu-Rightpedia wikiből
Magyar Rádió
Mr-logo.gif
Adatok
Indult1925
Korábbi nevekMagyar Telefonhírmondó és Rádió
Magyar Rádió és Televízió
TársaságMagyar Rádió Zrt.
TulajdonosKözszolgálati Közalapítvány
OrszágMagyarország
Vételi területországos
Székhely1088 Budapest,
Bródy Sándor utca 5–7.
TárscsatornákMR1-Kossuth Rádió, MR2-Petőfi Rádió, MR3-Bartók Rádió, MR4-Nemzetiségi adások, MR5-Parlamenti adások, MR6-A régió rádiója, MR7-Dalok és dallamok
Vételkörzet
Földi sugárzás
SzolgáltatóCsatorna
Antenna Hungária(Analóg, DAB kísérleti)
Műholdas vétel
SzolgáltatóCsatorna
Antenna Hungária(Európa), GlobeCast World (Észak-Amerika, Ausztrália)
Hivatalos oldal

A Magyar Rádió Zrt. (MR) Magyarországon működő állami közszolgálati rádióadó. Műsora földfelszíni rádiókészülékkel vagy műholdon és interneten keresztül is hallgatható a nap 24 órájában.

Csatornák

  • Az MR4-Nemzetiségi adások nemzetiségeink csatornája. Adása 2007. február 1-jén kezdődött, mikor a keleti normás ultrarövidhullámú (URH-OIRT) műsorszórás, így a nemzetiségi műsorok sugárzása az újonnan indult MR4 nevű adón történik, amely középhullámon, 873 és 1188 kHz-en valamint műholdon fogható.
  • Az MR5-Parlamenti adások a parlament közvetítését sugározza, amely műholdon és interneten hallgatható.
  • Az MR6-A régió rádiója a Magyar Rádió regionális adásainak összefoglaló neve. Régióközpontok: Győr, Debrecen, Pécs, Miskolc és Szeged.
  • Az MR7-Dalok és dallamok az MR online rádiója. Jelenleg kétóránként népzenét, négyóránként nótát és operett műveket közvetít. Adása 2009. december 15-én indult, mint internetes népzene, nóta és operett zenével foglalkozó rádiós csatorna.

Megjegyzések:

  • Mindegyik adó hallgatható az interneten is, a Magyar Rádió honlapján.
  • A fent felsorolt adók korábbi neve elé 2007 augusztusának végétől került a Magyar Rádióra utaló „MR” betűszó valamint egy szám, ami a könnyebb tájékozódás hivatott szolgálni. Pl.: „… A Krónika szól az MR1 - Kossuth Rádióban…”
  • 2011 áprilisa óta az új szerkesztőség fokozatosan tüntette el a Magyar Rádió három legnagyobb rádiójáról az MR1/MR2/MR3 elnevezést (brandet), a rádiók szignáljaiból, műsoraik címéből, műsorvezetői felkonferelásaikból. A műsorvezetők adásban csak Kossuth, Petőfi és Bartók Rádiót mondanak, viszont a Rádiók holnapján, a Facebookon nevükben, de még a logókban sem történt változás a név használatában.

Működésének jogi háttere

A médiatörvény (1996. évi I. törvény) szerint a Magyar Rádió Zrt. alapítója és egyedüli részvényese, így a tulajdonosi kezelő testülete Magyar Rádió Közalapítvány. Az alapítvány kuratóriuma választja meg a rádió elnökét, gyakorolja a gazdálkodásával összefüggő felügyeleti jogokat. A szakmai felügyeleti szerv a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. A törvényességi felügyeletet a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság végzi.

Az MR ügyvezetését az elnök látja el. Gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a Gazdasági társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal.

Története

Glatz Oszkár előadást tart 1934-ben a rádióban

A Puskás Tivadar-féle telefonhírmondó 1893-ban szólalt meg először, s 1925 végéig működött.

Magyarországon a rendszeres rádiós műsorsugárzás 1925. december 1-jén indult meg Budapesten. Kozma Miklós (a Rongyos Gárda tagja) tevékenysége alatt jött létre az első korszerű tömegmédium Magyarországon. Az intézmény akkor még a telefonhírmondóval egyesülten, Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. (MTR) néven működött, s akkor a Magyar Távirati Irodát (MTI) is magában foglalta. Ezt az új helyiséget csak a „drót nélküli” testvér használta. Kezdetben egy 20 kW-os nagyadóval, két vastorony közé kifeszített, úgynevezett T-antennával működött a rádióállomás. Mivel szűkké vált a Rákóczi út két emelete, ezért „központi fekvésű, s mégis elegáns, a nagyobb forgalomtól s ipari áramoktól mentes”[forrás?] új elhelyezést kerestek a Nemzeti Múzeum mögötti „mágnásnegyed”-hez közel, az akkori Sándor utcában (ma Bródy Sándor utca). Akkor még állt a nemzeti lovarda, mely a főváros 194445-ös ostromakor dőlt romba. Ma ennek helyén is a Rádió épülete áll. Lakihegyen 1933-ban új antenna emelkedett az Európában rekordnak számító 300 méteres magasságba. December 2-án pedig ünnepélyesen felavatták az új, 120 kW-os „óriásadót”, amely ezzel az antennával ettől fogva „Budapest 1” műsorát sugározta. Az épület megint kezdett szűkké válni, ezért nekifogtak a bővítéseknek, és 1932-ben létrehozták az új földszinti csatornát is. 1944. november 30-án a visszavonuló német robbantó alakulatok földre döntötték a magyar rádiózás jelképévé vált 300 méteres antennát. 1945. május 1-jén elfoglalták a Magyar Rádiót.

A Magyar Rádió székháza Budapesten, a Pollack Mihály téren

1945. június 1-jén a világháború utáni újjászervezés során a szervezetet a Magyar Távirati Irodával együtt integrálták a Magyar Központi Híradó Rt.-be, amelyet 1949. augusztus 19-én államosítottak. 1949. február 1-jén „Budapest 1” felvette a „Kossuth”, „Budapest 2” a „Petőfi” nevet. 1949-ben Sófalvi Károly átadta a Rádió első, saját fejlesztésű és gyártású stúdiómagnetofonját. Az MTI-től különválasztva, 1950. március 7-én létrejött a Magyar Rádióhivatal (MRH). 1951-ben először jelentették be a tévéadások majdani megindulását. 1953-ban megalakult a műszaki jellegű Magyar Televízió Vállalat, és a Posta kísérleti Intézettel karöltve elkészíti az első az első, 100/50 W-os adóberendezést. 1953. december 16-án a berendezés meg is kezdte próbaadásait. A kísérlet színhelye a magyar rádiózás történetéből ismert Gyáli úti postakísérleti állomás volt, erre szereltek egy adóantennát. 1954. január 20-án üzembe helyezték a 100 W-os kísérleti adót a Széchenyi-hegyen. A Pollack Mihály téri rádióépületben, a volt Eszterházi-palotában megalakult a Rádió televíziós főosztálya, vezetője Révai Dezső, a beosztottak száma 2 fő volt. Az első magyar televíziós felvételre 1954. szeptember 2-án került sor a Filmgyárban.

Az 1950-es évek alatt a MR a kommunista párt szócsövévé vált, s hitelét elvesztette. Az 1956-os forradalom során a MR, mint a vezető tömegmédium elfoglalása illetve megtartása fontos szempont lett. A Rádió épületénél tört ki az első fegyveres tűzharc.

1957. augusztus 18-án a szervezet Magyar Rádió és Televízió Vállalat (MRTV) néven működött tovább egészen 1974 októberéig, amikor különvált a Magyar Rádió (MR) és a Magyar Televízió (MTV).

Interjú Rácz Valival a rádióban 1988-ban

1977-re elkészül a solti rádióadó, amely 2 MW teljesítménnyel sugározza a Kossuth Rádió műsorát az 540 kHz-es frekvencián teljes országos lefedettséggel.

A Magyar Rádiónak 1986-ban a médiatörvény előtt alapított egy német nyelvű rádiót az Osztrák Állami Rádióval, a majdani Danubius Rádió elődjével. Ettől a rádióadótól az MR-nek 1997-ben el is kellett búcsúznia.

A Magyar Rádió korábbi logója (2003–2007)

Az 1980-as évek végén, a rendszerváltás során a Rádió műsorai és vezetése egyes vélemények szerint a szólásszabadság megteremtését segítették. Az 1990-es évek elején azonban a tömegmédiumok irányítása ismét politikai küzdelem tárgya lett. A médiaháború ismét kikezdte az MR tekintélyét. A Rádió mindenkori vezetésének politikai függetlensége és szakértelme azóta is viták tárgya.

1996. augusztus 1-jén a médiatörvény értelmében megalakult a Magyar Rádió Rt. elnevezéssel.[1]

Regionális stúdiók

A regionális stúdiók 2007 augusztusa óta egységesen MR6 néven sugározzák műsoraikat. Az átszervezés során a nyíregyházi, a szolnoki, a szombathelyi és nagykanizsai stúdió megszűnt, a néhány megmaradt munkatárs előbbi kettőnél a debreceni, utóbbi kettőnél a győri stúdió kihelyezett tudósítójaként dolgozik tovább. Saját műsorain kívül minden stúdió sugározza a Petőfi Rádióról eltűnt magyarnóta-műsort, valamint alkalmanként sportközvetítéseket, ezen kívül a fennmaradó műsoridőben az MR1-Kossuth Rádió vagy az MR2-Petőfi Rádió adását továbbítják.

Szervezeti felépítése

Az MR önálló szervezeti egységei:

  • Elnöki Hivatal
  • MR1-Kossuth Rádió Főszerkesztőség
  • MR2-Petőfi Rádió Főszerkesztőség
  • MR3-Bartók Rádió Főszerkesztőség
  • Művészeti Főszerkesztőség
  • Archívum
  • Gazdasági Igazgatóság
  • Műszaki Igazgatóság
  • Informatikai Osztály
  • Jogi Iroda
  • Oktatási Osztály
  • Kommunikációs Iroda
  • Kereskedelmi Iroda
  • RTV Részletes
  • Belső Ellenőrzési Iroda

Az MR tanácsadó, koordináló, illetőleg egyéb tevékenységet végző testületei:

  • Elnöki értekezlet
  • Elnökségi értekezlet
  • Nyelvi Bizottság
  • Mikrofonbizottság
  • Műsorülés

A Magyar Rádió vezetői

MRT

MR

Ismert rádiósok

Bemondók[2]

1945 előtt

  • Beöthy Lídia
  • Budinszky Sándor
  • Csiky Mária
  • Fedák Ágota
  • Filotás Lili
  • Gáspár László
  • Gecső Sándorné
  • Gerster Sári

  • Havel Éva
  • Hevessy Zoltán
  • Loyek Árpád
  • Lőrinszky László
  • báró Máriássy József
  • Natter Gitta
  • Radó Árpád
  • Randé Jenő

  • Rosner Kálmán
  • báró Schell Gyula
  • Scherz Ede – a Magyar Rádió első bemondója
  • Skoff Elza
  • Skublics Christa
  • Sztankovits Viktor
  • Tavaszy Sándor

1945-től napjainkig [3]

  • Acél Anna
  • Auth Magda
  • Bán György
  • Baleczky Annamária
  • Barra Mária
  • Bátonyi György
  • Besnyő György
  • Bérczy Krisztina
  • Bordi András
  • Borenich Péter
  • Boros Miklósné
  • Bozai József
  • Bőzsöny Ferenc
  • Czeglédi Edit
  • Csonka Erzsébet
  • Csók Pál
  • Csupics Mária
  • P. Debrenti Piroska (dr. Bálint Lajosné)
  • Dénes Marianne
  • Dibusz Éva
  • Dorniss Ibolya
  • Dóczi János
  • Dömök Gábor
  • Dövényi Nagy Lajos
  • Egressy István
  • Erdei Klári
  • Erdős Miklós
  • Erőss Anna (Konkoly Tiborné)
  • Fáy Zsuzsa (Kovács Zsuzsa)
  • Földi Ottó
  • Gaál Anna (Gaál Lászlóné)
  • Gál Jolán
  • G. Mezei Mária


  • Géczy-Bojtár Attila
  • Gyöngyi László
  • Győri Ernő
  • Hajnóczy Lívia
  • Hegedűs Éva
  • Hollósi Gábor
  • Hódos Judit
  • Horváth Lajos
  • Johannesz Zsuzsa
  • Kertész Zsuzsa
  • Kis Csabáné (Vörös Gabriella)
  • Kiss Jenő
  • Korbuly Péter
  • Kovács M. István
  • Kozma Ágnes
  • Körmendy László
  • Kőhalmi Ferencné
  • Madarász Zsolt
  • Mátyus Kati
  • Mélykúti Ilona
  • Mohai Gábor
  • Morvai Imre
  • Mravik Zsolt
  • Murányi László
  • Nagy Györgyi
  • Nagyidai István
  • Novotny Zoltán
  • Őcsi Erzsébet
  • Pál Máté
  • Pármay Éva
  • Péter Ferenc
  • id. Pintér Sándor
  • ifj. Pintér Sándor


  • Regéczi Lilla
  • Réz Dániel
  • Sárosi Gábor
  • Schaefer Andrea
  • Schurecz Józsefné
  • Seress János
  • Solténszky Tibor
  • Szakonyi Judit
  • Szalóczy Pál
  • Szántó Judit
  • Székely Erzsébet
  • Széplaki Aliz
  • Szilágyi Zoltán
  • Szitányi Gabriella
  • Szlotta Judit
  • Takács Miklós
  • Tarcsa Zsuzsa
  • (Telegdy-) Polgár István
  • Thoma István
  • Tótfalusi András
  • Török Annamária
  • Troszt Erzsébet
  • Turgonyi Pál
  • Ulbrich András
  • Ungváry Ildikó
  • Vadász Ágnes
  • Váradi Klári
  • Varga János
  • Varga József
  • Várnai Klári
  • Vovesz Tibor
  • Zahorán Adrienne
  • Zsámboki Zsolt

Kabaré szerkesztők[4]

Rendezők, dramaturgok

Sportriporterek

Szerkesztő riporterek

Zenei szerkesztők, műsorvezetők

Lásd még

Jegyzetek

  1. MR: munkába állt az elnök – Emasa.hu, 2006. augusztus 1.
  2. Forrás: Szalóczy Pál: A leírt szöveg felolvasandó. Mikrofontörténetek a Magyar Rádió hőskorából. Az Athenaum 2000 Kiadó és a Magyar Rádió közös kiadása. ISBN 963-9615-03-X (2005)
  3. Lévai Béla: A rádió és televízió krónikája, 1945-1978
  4. A Humorlexikon (Tarsoly Kiadó - 2001; ISBN 963-86162-3-7; Szerkesztő: Kaposy Miklós) Rádiókabaré szócikke alapján
  5. Az első sportriporter. Az 1936-os olimpiai közvetítéseiből található néhány az archívumban
  6. Spartacus.hu

Külső hivatkozások