Magyar Televízió

A hu-Rightpedia wikiből
Magyar Televízió
A Magyar Televízió logója.jpg
Szlogen: „Értéket közvetít”
Adatok
IndultTényleges:
1957. február 23.,
Hivatalos:
1957. május 1.
TársaságMagyar Televízió Zrt.
TulajdonosKözszolgálati Közalapítvány

Vezérigazgató: Medveczky Balázs

Gazdasági vezérigazgató-helyettes: Adamik Ágnes

Szolgáltatási vezérigazgató-helyettes: Dobos Menyhért
OrszágMagyarország
Székhely1037 Budapest,
Kunigunda útja 64.
Társcsatornákm1 m2 m3
Vételkörzet
Földi sugárzás
SzolgáltatóCsatorna
Antenna Hungária
Antenna Digital
MinDigTV
Műholdas vétel
SzolgáltatóCsatorna
Astra 1KR
Eurobird 9A (M2)
Amos 1
UPC Direct
DigiTV
Hello HD
T-Home Sat TV
Kábeles vétel
SzolgáltatóCsatorna
UPC
T-Home Kábel TV
Fibernet
DigiKábel
TvNetWork
TVnet
PARISAT
Catel TV
PR Telecom
IPTV ADSL-en keresztül
SzolgáltatóCsatorna
T-Home
TVnet
InviTV
Externet
Interware
Hivatalos oldal

A Magyar Televízió magyar nemzeti közszolgálati televíziós intézmény, amely jelenleg két televíziós csatornát működtet: az m1-et és az m2-t.

„A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: Alap) önálló jogi személy, elkülönített vagyonkezelő- és pénzalap, melynek »A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról« szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (médiatörvény) szerint rögzített feladata a közszolgálati médiaszolgáltatás, a Közszolgálati Közalapítvány, a közösségi médiaszolgáltatások, a közszolgálati médiaszolgáltatók szervezeti átalakításának támogatása, a közszolgálati célú műsorszámok gyártása és támogatása, az elsőként filmszínházban bemutatásra szánt filmalkotások és a kortárs zeneművek támogatása, az Archívum és egyéb vagyonának gondos kezelése és gyarapítása, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb tevékenységek támogatása, illetve elvégzése.”

Története

Az indulás

  • Elindul a hazai televíziózás: – Megszületett az elvi döntés: 1953. január 23-án, a Minisztertanács hozzájárulását adta, a Magyar Televízió szervezeti kialakításához.
  • A műsorok felelőse: 1955-ben a Magyar Rádióban létrehozták a Televíziós Osztályt, amely a műsorok műszaki elkészítésére volt hivatott, míg a műsor sugárzása a Magyar Posta feladatkörébe tartozott, amely kapcsán megalakult a Magyar Posta Kísérleti Intézete.
  • Az első próbaadást a Gyáli úti postakísérleti állomásról sugározták 1953-ban.
  • A második próba-adás 1955 júniusában a Szabadság hegyen, az egykori Hargita szálló melletti a Magyar Posta Kísérleti Intézete állományában lévő épületre a Távvezetéképítő Vállalat felszereltette az első parabolát és hamarosan megkezdődhetett a próbaadás. A képernyőn megjelent a Mágnás Miska című film részlete, utána a Magyar Filmhíradó képsorai, végezetül az első bemondónő, Mednyánszky Ági kedvelt színésznő volt, a Mágnás Miska női főszereplője is egyben, aki mind a 15 nézővel közölte, hogy: a Magyar Televízió kísérleti adását látják.
  • 1955-ben pedig megépül az első, 60 méteres Széchenyi-hegyi torony.
  • 1956 tavasza Magyar Posta Kísérleti Intézete három felvevőkamerát készítettek a Javítóüzem és a Televízió Vállalat közreműködésével
  • Tévékészülékek gyártása: A kőbányai Orion Gyárban kezdődtek meg ezzel párhuzamosan az első tévékészülékek tervezésének munkái, és már 1956-ra a nullszéria gyártása is zajlott.
  • Elindul a rendszeres próbaadás sugárzása: Megindultak az első kísérleti televíziós adások, még 1957. február 23-án, a kiépült 1 kW Széchenyi-hegyi adóberendezés segítségével, és így elkezdődhettek az első műsorkísérletek is a stúdiókban.
  • Tőzsdepalota: A televíziónak nagy volt a helyigénye, így első munkahelyként, az 1948 óta felfüggesztett működésű Magyar Tőzsde, akkoriban eléggé kihasználatlan épületének egy részét, tágas, nagy terű helyiségeit kapták meg a Szabadság téren, amely épületet idővel teljesen birtokba vett, mely 2009-ig volt az MTV székháza.
  • Első stúdió: A későbbi kettes stúdió lett az első kiépített munkahelyiség, később azonos felszereltséggel innét sugározták sokáig az ABLAK műsorát. Berendezései szovjet dokumentáció alapján készültek el a Mechanikai Laboratóriumban.
  • Nemzetközi adásláncban: 1956 végére kiépült a két műsort sugárzó adóhálózati rendszer is, amelyet műsortovábbító lánc kötött össze, a közben folyamatosan bővülő stúdiók egy részével és a szomszédos országokkal egyaránt.
  • Az első mozgó stúdió: Még 1956-ban került sor az első mozgó, gépkocsira épített stúdió megvásárlására is.
1957. május 1. Elindul a magyar televíziózás. Az első TV-közvetítés a május 1-jei felvonulásról. A helyszínt karszalagos munkásőrök biztosították, vonulás közben lehett csak fényképezni, megállni tilos volt. A – Sztálin szobor talapzatából lett – tribün előtti fotó készítése csak a hivatásos fényképészek, a sajtó számára volt engedélyezve.
Az MTV székház főlépcsője

Az elsők

  • Hangmérnökök: Farkas Irén (1958), Mócsi Lászlóné (1958)
  • Műszaki munkatársak: Alföldi György (1956), Faragó Zoltán (1957), Forgó Mihály, Dr. (1955), Forgó Mihályné, Dr. (1955), Gallai Gáborné (1957), Gyökér András (1956), Horváth Miklós (1957), Istvánfi Sándor (1956), Kerpel Róbert (1957), Koreny János (1956) , Lévay Jenő (1955), Mócsi László (1957), Sági Gáspár (1957), Südi Nándor Gábor (1957), Vozák László (1956), Zánkay Dénes (1957)
  • Operatőrök: Butskó György (1957), Czóbel Anna (1958), Kocsis Sándor (1957), Mezei István (1956), Mestyán Tibor (1957), Nagy József (1957), Novákovits András (1957), Sík Igor (1957), Török Vidor (1956), Varga Vilmos (1957)
  • Rendezők: Apáthi Imre (1958, az első főrendező-művészeti vezető), Bednai Nándor (Az első tévé rendező, elvileg a főiskola elvégzése, 1953 óta.), Eck T. Imre (1957), Horváth Ádám (1957), Katkics Ilona (1956), Mahrer Emil (1956), B: Megyeri Gabriella (1957), Mihályfi Imre (1957), Nemere László (1957), Novákovits András (1957), Szőnyi G. Sándor (1957), Zsurzs Éva (1957)-(Várkonyi Zoltánnal közösen jegyezte az első tévéjátékot)
  • Szerkesztő-riporterek: Balogh Mária (1957), Bán János (1957), Búzáné Fábri Éva (1957), Horváth Győző (1957), Kelemen Endre (1956), Kovalik Károly (1957), Kovács Béla (1957), Kukk György (1957), Kulcsár István (1957, állandó külsős), Márványi György (1957), Matúz Józsefné (1957), Megyeri Károly (az első státuszos riporter, a Fórum műsor egyik alapítója), Rockenbauer Pál (1956), Szepesi György (Az első élő sportközvetítés riportere 1957-ben, állandó külsős)

Megindult a rendszeres adás: 1957. május 1.

Hivatalosan az intézmény 1957. május 1-jével kezdte meg működését, amikor a május 1-jei ünnepségekről sugárzott műsort.

Nem hivatalosan pedig 1957. február 23-án kezdődött meg a műsorszolgáltatás, a korábban elindított próbaadások innentől fogva „élesben” mentek. Ez az idő szinte napról napra megmutatta a gyakorlatban felmerülő problémákat, és az azokra adott válaszok állandó fejlődést biztosítottak a hivatalos megindulásig. Az elektronikus berendezések, eszközök fejlesztésével, beszerzésével egyidőben megindult a filmtechnikai bázis kiépítése is. A külső felvételeket akkoriban kézi kamerák híján 16 mm filmfelvevővel készültek, így szükség volt a hozzárendelt laboratóriumok, vágóasztalok, szinkronstúdiók, mozifilm-letapogató berendezések – amelyek segítségével sugározni lehetett eleinte a 16, később a 35 mm filmfelvételeket képernyőre – beszerzésére, elhelyezésére, működtetésére.

A technikai kiépítés és adássugárzás meggyorsítása, az egyenes adások megindulása kapott némi politikai hátszelet, amikor 1957. május 1-jén, az újonnan vásárolt közvetítőkocsival és négy kitelepített kamerával élő közvetítést adtak külső helyszínről, a május 1-jei nagygyűlésről, és benne az 1956-os forradalom leverése óta először a nyilvánosság elé lépő Kádár János ünnepi beszédéről. Kádárt tanácsadói lebeszélték a május 1-jei tömegfelvonulás megtartásáról, félve az októberi zavargások újraéledésétől, de Kádár személyes döntése volt a rendezvény megtartása, bár az 1957 februárban létrehozott Munkásőrség fokozott készültségben állt, így erre az első kültéri közvetítésre, az MRT adásainak megkezdésére még fokozottabb figyelem irányult, nemzetközi értelemben véve is. Magyarország politikailag elszigetelődött a forradalom véres leveretése okán, az ENSZ főtitkár asztala előtt a Magyar-ügy megtárgyalásának iratai várakoztak. Kádár pedig a legkorszerűbb technikával kívánta demonstrálni az ország és a világ felé, hogy ura a helyzetnek, Magyarországon nyugalom van. A műsorsugárzás nyugalomban lezajlott. A Magyar Rádió és Televízió innentől fogva megkezdte állandó és rendszeres műsorsugárzását. A kezdet dátuma azonban, a készülékekkel rendelkezők igen alacsony száma miatt inkább elvi jelentőséggel bírt. Az adótornyok eleinte pusztán a főváros, és idővel néhány nagyobb megyeszékhelyre történő műsorszórásra voltak alkalmasok.

Kezdeti működésrend

  • 1957 tavaszától fogva egy héten három adásnap volt, amelyből két napon filmet, egy napon pedig színházi előadást, és vagy sportműsort sugároztak az előírásoknak megfelelően. Az első színházi közvetítés az operaház Bánk bán előadása volt.
  • 1957. június 2. megindult a TV-Híradó őse, a Televízió Képes Híradója címen.
  • Közben kiépült a Bojtár utcában a „gyártási ház” és a járműtelep.
  • Eleve televíziónak épített épület a Tőzsdepalota helyett: Tervek születtek a tőzsde épületét elhagyva, egy önálló budapesti tévéközpontra is, de ezt anyagi okokból kifolyólag egyszer sem tudták megvalósítani. Eredeti tervek szerint a Bécsi út fölött, az Arany-hegyen épült volna fel az objektum, amely tervpályázatra nagyszerű tervek is érkeztek.[1]
  • 1957. december 31. – az első Szilveszteri Tévéműsor, rendezői: Horváth Tivadar és Várkonyi Zoltán
  • A rendszeres műsorok megindulásával párhuzamosan nagy hangsúlyt fektetett az államapparátus, a nagy tömegű televíziógyártásra, a televíziózás széles körű elterjesztésére, amelyeknek, voltak teljesítendő földi sugárzási feltételei is, átjátszók kiépítése távolabbi vidékek felé.
  • Később lett a héten négy (1958), majd öt adásnap (1960), 1987-ig (!) hat napon át volt műsor (hétfő volt az adásszüneti nap, ekkor került például a Rádiókabaré hétfői „főműsoridőbe”), csak 1987-től lett teljes az adáshét, a változások előszeleként.

További fejlődés

  • 1958 májusa – Magyar kezdeményezésre létrehozták a KGST országok az Intervízió nevű műsorcsere-szervezetet.
  • 1959-ben 50 ezer hazai előfizetője volt a televíziózásnak
  • 1959 – megépült a havasi adótorony – Pécsett és környékén is lehetett már adásokat fogni
  • 1964. május 12-én a Minisztertanács határozatot hozott az MRT szétválasztásáról, az önálló Magyar Rádió és a Magyar Televízió létrehozásáról, melyek ellenőrzésére létrehozták az Állami Rádió és Televízió Bizottságot, az ORTT elődjét.
  • 1964 – Az első műholdas tévéközvetítés ideje: a Tokiói olimpiát először (igaz csak részben) a Telstar-műhold segítségével közvetítették a hazai nézőknek.
  • 1967-ben indult el a színes technika alkalmazása próba jelleggel, ekkor ünnepelték egyben az 1 milliomodik előfizetőt.
  • 1969-ig kellett várni a színes televíziós adásra (1969. április 5.).
  • 1971-ben a Magyar Rádió és Televízió megkezdte a 2. csatornán való sugárzást, ez oda vezetett, hogy 1974-ben a Magyar Televízió önálló intézménnyé vált.
  • 1982. november 30-án indult a Teletext-szolgáltatás.[2]
  • 1989-óta a hét minden napján van adás.
  • 1996 elején a SECAM-rendszerről átálltak a PAL-rendszerben történő sugárzásra.
  • 1997. október 4. – megindult az első országos kereskedelmi televízió adása, a TV2, majd október 7-én az RTL Klub kezdte meg műsorszolgáltatását, amely sok mindent megváltoztatott a köznyelvben már „királyi” tévének elkeresztelt MTV műsorstruktúrájában.
  • 2008. augusztus 1-jén megindult a HD (m2 HD) adás, ezzel egy időben leállt az M2 analóg sugárzása, és már csak digitális módon fogható.
  • 2008. december 23-án beindult az m1 HD sugárzása is.

A Televízió elnökei

A technika

Az első képmagnók egyike
Az Ampex HS 200
A legendás Ampex VR 1000-es
PYE kamera 1957-ből

1957. február 23-án a Széchenyi-hegyi 1 kW-os adóról megindult az 50–90 km-es körzetben fogható kísérleti adás, heti két napon, zenei és irodalmi műsorokkal. Megérkezett az első PYE közvetítőkocsi, amely mikrohullámú adójával 20–30 km távolságban játszódó események továbbítására is alkalmas volt. 1972 ugrásszerű fejlődést hozott: munkába állt az NSZK-ban gyártott új, színes közvetítőkocsi és a 760 négyzetméteres, öt kamerával működő IV. stúdió. A világítást automatikusan vezérelt memóriaegységek irányították.

Képmagnók
A magyar televíziózás hőskorában szalagos képmagnókat használtak, elsősorban az Ampex által gyártott 2 colos videomagnókat (Ampex VR200, Ampex HS 100) szerezték be. Ezek mérete egy két ajtós szekrényét is meghaladta. Ezeket követte az 1 colos Sony, JVC szalagos magnók, utána megjelentek az ún. Umatic illetve Beta rendszerű képrögzítők. Természetesen ma már a legmodernebb eszközöket használják és mindent digitálisan rögzítenek – DVD-re. 1999-óta Sony Digital Beta rendszerben rögzítik a műsorokat.

Kamerák
Kezdetben fekete-fehér kamerákkal dolgoztak, melyek súlya az állvánnyal együtt majdnem 200 kg volt, főleg angol berendezések szolgálták az operatőröket. A színes adást 1969-től még elektroncsöves Thomson kamerákkal készítették. Az 1980-as években néhány COCOM-listás eszközzel és 1996-ban a PAL rendszerre váltáskor korszerűnek számító Sony és Canon stúdiókamerákkal bűvölt a képrögzítő park.

Az ezredfordulóra egyre elhasználódottabbá váló technika az adásban fakó, zajos képet és tompa hangot eredményezett.
A pozitív változást a digitális átállás, valamint az átépített óbudai telepre történő 2009-es átköltözés hozta el.

Műsorai

Öveges József professzor 1958-tól volt a Magyar Televízió 100 kérdés című műsorának főszerkesztője. Az adás 135 alkalommal volt műsoron. Bálint Ágnes 1958 és 1986 között dolgozott a Magyar Televíziónál. 1961-től bábjátékokat írt (Mi újság a Futrinka utcában?, Mazsola), majd rajzfilmek forgatókönyvét (Kukori és Kotkoda, Frakk, a macskák réme). 1968-ban ő indította az első környezetvédelmi műsort, a Kuckót. A Zsebtévé kifejezetten a kisgyermekek számára készült. Szereplői közül Móka Miki mellett mindenki számára emlékezetes a Hiszékeny Úr (Szuhay Balázs alakította), a Versmondó Lány, Furfangos Frigyes mester és természetesen Hakapeszi Maki, a majom. Szerepelt benne a Sebő együttes is, akik gyermekverseket zenésítettek meg. A műsor gyermekszereplői a Magyar Rádió és Televízió óvodásai voltak. Móka Mikit eredetileg Levente Péter, majd később Gyabronka József alakította. A bábokat Kemény Henrik animálta.

A Magyar Televízió emlékezetesebb műsorai

A Magyar Televízió székhelyei

Az újragondolt Tőzsdepalota

Az egykori székház légifotója

A Magyar Televízió korábbi központi épülete Budapest V. kerületében, a Szabadság tér 17. alatt található. Az épületet Alpár Ignác tervezte, eredetileg Tőzsdepalota volt. Az általa megálmodott épület 1897 és 1907 között épült. Az épület igen zegzugos; az épület mértani közepén található az Aula, amelyhez a főbejárat felől 3 osztású lépcső vezet fel, mintegy két emelet magasságba. Az alagsorban volt megtalálható a filmarchívum, a földszinten az épület üzemeléséért felelős osztályok működtek, míg az összes többi emeleten a műsorkészítéssel és műsorgyártással foglalkoztak.

Mivel az épületben nem volt elég hely, így volt két egykori kihelyezett stúdió is. A Széchenyi-hegyen a Hargita Stúdió, az átalakított óbudai zsinagógában pedig az V. stúdió működött. A Hargita stúdiót már jó ideje üzemen kívül helyezték, egyik funkciója az volt, hogy az MTV székházban található stúdiók kiesése esetén legyen honnan műsort sugározni. Az Árpád híd budai lábánál lévő zsinagóga-stúdió pedig mára gyakorlatilag csak egy felvételi helyiség, de még régen sem volt bekötve a Szabadság téri adáslebonyolító rendszerbe.

Az új székház Óbudán

Egy új gyártóbázis létrehozása mellett már több érv is szólt: egyrészt az épületet nem egy televízió működéséhez alakították ki, nem voltak alkalmasak műsorgyártásra, „nem felelt meg a XXI. századi televíziózás szakmai és műszaki követelményeinek, valamint az intézmény hatékony működéséhez elengedhetetlenné vált a modern infrastruktúra megteremtése”. Ezért döntött egy modern gyártóbázis létrehozása mellett a Magyar Televízió vezetősége. Az új épületkomplexum építése 2007 nyarán kezdődött meg a televízió óbudai kirendeltéségén, majd 2009 első félévében került sor a televízió költöztetésére. A hathónapos költözés 2009. június 30-án fejeződött be, és ezzel az MTV közel 52 év után került végleges helyére.

A költözés lezárását a nézők szeme előtt végezték el: 2009. június 26-án este Az este című műsor, majd 2009. június 28-án a Híradó is elköltözött a Tőzsdepalotából. Míg a búcsúzás perceit Az este – amely műsor 6,5 év után búcsúzott a Szabadság tértől – a két meghívott vendéggel, Kertész Zsuzsával és Vitray Tamással zárta, addig Híradósok nevében D. Tóth Kriszta köszönt el. Ezzel a televízió összes műsora elköltözött a Kunigunda útjai új stúdiókomplexumba. A költözés utolsó mozzanataként 2009. július 24-én az adáslebonyolító rendszer is áttelepítették az új székházba. Ezzel a Szabadság tér 17. teljesen kiürült.[3]

2009. július 31-én Medveczky Balázs, a Magyar Televízió ügyvezető alelnöke ünnepélyes körülmények között átadta a Szabadság tér 17. kulcsait Michael Tippinnek, az ingatlan tulajdonosának.

Az MTV stúdiói

A Szabadság tér egykori stúdiói

  • 1-es: a 2000-es évek közepén a stúdió teljesen leharcolt technikája helyett beleépítették az egykor nagyon modernnek számító 6-os stúdió berendezéseinek egy részét. Ebből a stúdióból ment többek között a Kultúrház, illetve az M2 műsorainak jó része.
  • 2-es: innen sugározták sokáig például az Ablak című műsort, és számos más, politikai adást. Néhány éve a stúdió vezérlőjét szétszerelték, és mint önálló stúdió megszűnt, a nagyméretű stúdióhelyiségbe beköltözött a Híradó, amit a 3-as stúdió vezérlőjéből irányítanak. (Így gyakorlatilag a volt 2-es stúdió lett a 3-as)
  • 4-es: az épülettel szemben állva jobb oldalon volt található, a székházban fellelhető legnagyobb stúdió. Korábban szórakoztató műsorokat, tévéjátékokat készítettek benne, de az utolsó időkben inkább aktuális adásokra használják, sokáig sugározták innen például Az Estét.
  • 5-ös: a fent említett zsinagógában berendezett stúdió volt.
  • 6-os: a 80-as évek végén építették a Híradó stúdiójának, berendezései még a 90-es évek közepén is igen színvonalasnak számítottak. A Híradó és A Hét otthona volt sokáig, valamint innen ment a szépemlékű Reggel című műsor is. A stúdiót néhány éve szétszedték, majd újra összerakták, hogy virtuális stúdióként működjön. A költözéssel ez is megszűnt.

Az új székház stúdiói

Az MTV 2009 júliusában végleg átköltözött a Tőzsdepalotából Óbudára, Kaszásdűlőre, a Bojtár utca és a Kunigunda útja sarkán 1987-1988 között épült telephelyre, ahol 2009-re öt stúdió épült. Itt a jövőben már digitális, HDTV formátumú adásra is képes lesz a technika.

Az óbudai székházban öt új stúdiót alakítanak ki, egyelőre üzemszerűen négy működik, jórészt közvetítőkocsikkal helyettesített technikai berendezésekkel.

  • 1-es: (régen 8-as) az MTV óbudai bázisán található. Számos híres műsornak helyt adott: bérleti konstrukcióban többek között az RTL Klub Való Világ című valóságshow-jának első három szériáját itt készítették és sok Friderikusz adást is forgattak itt. A kereskedelmi televíziók indulása előtti egy-két évben a gyártóbázist gyakorlatilag alig használták valamire. Ebből a stúdióból sugározzák a 2009. szeptember 25-én debütált Ma reggel című közéleti műsort, amely a Nap-keltét váltotta. Ugyancsak itt készül a Nappali és a Teadélután című magazin. Technikai helyiségének még nincsenek berendezései, ezért a műsorokat az udvaron álló, színes 10-es közvetítőkocsi szolgálja ki. Igény szerint 16:9 SD felbontású műsorokat készít, a közvetítőkocsiban ilyenkor 4:3 letterbox képaránnyal dolgoznak.
  • 2-es: (régen 9-es) innen ment a Szólás Szabadsága, a TV ügyvédje, valamint ide költözött be indulásakor az RTL Klub is egy időre. Technikai helyiség híján a Magyar Televízió legnagyobb, 1993-ban épített (a 2000-es évek közepén felújított), de máig legkorszerűbb közvetítőkocsija, a színes 12-es biztosítja a stúdió műszaki hátterét, vegyes felbontású üzemben.
  • 3-as: (új építésű stúdió) itt készült a Sztársáv, illetve néhány szórakoztató és magazinműsor. Technikai helyisége ennek sincs, ezért a Pécsről felrendelt színes 14-es közvetítőkocsi pótolja a vezérlőt. Igény szerint ez a stúdió is 16:9 SD felbontású műsorokat készít, és a közvetítőkocsiban – az 1-es stúdió kocsijához hasonlóan – ilyenkor 4:3 letterbox képaránnyal dolgoznak. Jelenleg nem üzemel.
  • 4-es: (új építésű stúdió) A Magyar Televízió hírstúdiója. Kiépítése 2010 tavaszára fejeződött be. Itt készül a Híradó és Az Este, de az Időjárás-jelentés is. Jelenleg a Magyar Televízió egyik legkorszerűbb stúdiója.
  • 5-ös: (új építésű stúdió) a Magyar Televízió legkorszerűbb, teljes egészében kiépített, digitális technikával felszerelt, virtuális stúdiója. Itt készítik a Kárpát Expressz című napi kétszer jelentkező hírmagazint, a Kékfény és a Szempont című heti magazinokat, illetve a határon túli műsorokat. A stúdió minden, jelenleg használatos felbontást kezel, képes 4:3 SD, 4:3 anamorf, 16:9 SD és 16:9 HD felbontású formátumban előállítani a műsorokat.

Regionális stúdiók

Az MTV-nek az ország öt régiójában van stúdiója. Ezekről a helyekről regionális adásokat sugároznak és riportokat készítenek saját régiójukban. Az elkészített riportokat elküldik a Híradónak.

A Magyar Televízió logója

Jelenleg a Magyar Televízió egyes csatornájának logója egy „m1” felirat, áttetsző alapon, jobb oldalán kék sávval. A kettes csatornának „m2” a felirata és narancssárga sávot tartalmaz. HD adások alatt a színes sávok helyét 3 egymáson fekvő, egymáshoz képest kissé eltolt, sarkára állított négyzet veszi át (az m1-en kék, az m2-n narancssárga), közepén „HD” felirattal. Ezeket a logókat csak HD tartalom közvetítésekor használják, olyankor viszont az SD csatornákon is ez látható.

Ünnepi alkalmakkor van ünnepi logója a Magyar Televíziónak. Ez évente 6 alkalom (március 15., húsvét, augusztus 20., október 23., karácsony, szilveszter). 2007-ben, amikor 50 éves volt a Magyar Televízió, a május 1-jei hosszú hétvégén (április 28–29–30., május 1.) mind a 4 nap ünnepi logója volt az MTV-nek: „50 éve m1”, illetve „50 éve m2”. 2007 folyamán ezt a logót a naponta vetített Kisváros sorozatnál, illetve a nyár folyamán hétköznap délelőttönként vetített MTV Retro sorozatnál tették fel, emlékeztetve arra, hogy 50 éves a közszolgálati televízió.

A jelenlegi logót 2002. november 3-ától használja az MTV. Volt egy időszak (2003-2005 között), amikor az m1 felirat helyett az 1-es csatornát „mtv”-nek hívták (a 2-es változatlan maradt). Ezt 2005 szeptemberétől visszavonták, azóta ismét m1 és m2 a két csatorna neve. A tervezett m3 csatorna logója az „m3” feliratot és egy zöld sávot tartalmazott volna . A Magyar Televízió arculatát 2007-ben kitüntették.

Lásd még

Magyarországi tiltakozások 2006 őszén
Kulcsesemények
Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszéde
Az MTV-székház ostroma
2006-os önkormányzati választások
Zavargások október 23-án

Szervezetek, személyek
Kossuth tériek – MNB 2006  – Molnár Tamás  – HVIM  – Toroczkai László  – Budaházy György  – Gergényi Péter

Érintett hírszolgáltatók
Magyar Rádió  – Magyar Televízió  – Hír TV

Forrás

  1. A történeti összefoglaló Torday Alíz: Riport Kerpel Róberttel, az MTV első műszaki igazgatójával alapján készült. TTT könyvek RTV Bp. 1982.
  2. 25 éves a Teletext
  3. Népszabadság 2009. július 25., LXVII. év.f., 173/1. szám
  4. Csata a Szabadság téren – ostrommal foglalták el az MTV-t, Index.hu, 2006. szeptember 19.

Külső hivatkozások