Major Tamás

A hu-Rightpedia wikiből
Major Tamás
Major Tamás.jpg
Életrajzi adatok
Született1910. január 26.
Újpest Osztrák-Magyar Monarchia
Elhunyt1986. április 13. (76 évesen)
Újpest magyar
Pályafutása
Aktív évek19301986
Díjai
-

Major Tamás (Újpest, 1910. január 26.Budapest, 1986. április 13.) magyarul beszélő zsidó bolsevista színész, rendező, színházigazgató. Major Ákos bolsevista vérbíró testvére. Ő volt az, akinek mesterkedése miatt Rózsavölgyi nem léphetett többet színpadra, és akinek az igazgatósága alatt a nemzeti színház teljesen bezsidósódott.

Pályája

A Színművészeti Akadémián 1930-ban nyert oklevelet[1], és 1931-ben a Nemzeti Színház szerződtette, főiskolásként már 1928-ban színpadra lépett a Blaha Lujza téren. Művészetében nem választható külön a színész, a rendező, a színészpedagógus, sőt a versmondó sem, s mindez összefüggött rendkívül káros közéleti, politikai tevékenységével is. Pályája kezdetétől elkötelezett bolsevista volt, fellépett a munkáskultúra előadásain, tagja volt a Független Színpadnak, rendezte a Vigadói Esteket mint antifasiszta kulturális műsort, és részt vett az ellenállási terrormozgalomban. Színészi skálája széles volt, a vérbő komédiától a legsötétebb tragédiáig terjedt. 1945-től 1962-ig a Nemzeti Színház igazgatója volt, majd főrendezője, 1947-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, az 1982-ben alakult Katona József Színház társulatának alapító tagja. Volt országgyűlési képviselő (1949-1953 és 1958-1971) és magas beosztású pártfunkcionárius (1957-1966). Színházi működése rendkívül káros volt a magyar színházi életben, politikai működése mérgezte a magyar légkört.

1956 után Keleti Mártonnal együtt bojkottálta Páger Antalt.

Főbb szerepei

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 82.[2]

* A vihar (Caliban)
* A velencei kalmár (Shylock)
* Hamlet (Hamlet)
* III. Richárd (III.Richárd)
* Macbeth (Macbeth)
* Lear király (Lear király)

Főbb rendezései

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: '106.

* A windsori víg nők
* Hamlet
* Szeget szeggel
* Rómeó és Júlia
* Téli rege

* A vágóhidak Szent Johannája
* A szecsuáni jólélek
* A chioggiai csetepaté
  • Moliere: Tudós nők[4]

Filmszerepei

  • A szűz és a gödölye (1941)
  • Különös házasság (1951)
  • Erkel (Kölcsey Ferenc, 1952)
  • Merénylet (Halmágyi, 1960)
  • Mit csinált felséged 3-től 5-ig? (narrátor, 1964)
  • Az életbe táncoltatott lány (1964)
  • Miért rosszak a magyar filmek (Póczik, 1964)
  • Nem (lakásügyi előadó, 1965)
  • A kőszívű ember fiai 1-2. (Baradlay Kázmér, 1965)
  • Kár a benzinért (igazgató,1965)
  • A tizedes meg a többiek (Albert (Kovács Dezső), 1965)
  • Egy magyar nábob (Griffard, 1966)

  • Hideg napok (Grassy ezredes, 1966)
  • És akkor a pasas...1966
  • Változó felhőzet (1966)
  • A múmia közbeszól (Fáraó, 1967)
  • Egy szerelem három éjszakája (Lajos, főpincér, 1967)
  • Egri csillagok (Szulejmán, 1968)
  • Szemüvegesek (Náray, 1969)
  • Az oroszlán ugrani készül (Kálmán, 1969)
  • Alfa Rómeó és Júlia (beteg, 1969)
  • A gyilkos a házban van (házmester, 1971)
  • A magyar ugaron (1972)
  • Régi idők focija (Kerényi úr, 1973)

  • A Pendragon legenda (James Morvin, 1974)
  • Déryné, hol van (Jancsó, öreg színész, 1975)
  • Szabadíts meg a gonosztól (1979)
  • Circus maximus (Bárdos, 1980)
  • Ripacsok (Dr. Molnár Géza, elmeorvos, 1981)
  • Mephisto (Oskar Kroge, 1981)
  • Szerencsés Dániel (nagypapa, 1983)
  • A csoda vége (1983)
  • Hanyatt-homlok (1984)
  • Csak egy mozi (1985)
  • Redl ezredes (1985)
  • A nagy generáció (1986)

Tévéfilmek

  • A helység kalapácsa (1965)
  • Szilveszter 20 éven felülieknek (1965)
  • A denevér (1965)
  • A szerelem ára (1967)
  • Sellő a pecsétgyűrűn (1967)
  • Jaguár (1967)
  • VII. Olivér (1969)

  • A frankhamisítás (1971)
  • Fekete macska (1972)
  • Férfiak mesélik (1972)
  • III. Richard (1973)
  • Ficzek úr (1974)
  • Aranyborjú (1974)
  • Volpone (1975)

  • Déryné, hol van? (1975)
  • Az Isten is János (1977)
  • Császárlátogatás (1977)
  • Imre (1979)
  • Nők iskolája (1982)
  • A csoda vége (1983)
  • Mocorgó

Díjak, kitüntetések

Major Tamás sírja Budapesten. Kerepesi temető: 42/1-A-12. Beck András alkotása.

Humor

  • Nevére faragták az alábbi szójátékot, amely mára a városi folklór részévé vált:

Tegnapelőtt jortam én.
Tegnap jortad te
Major Tamás

(in: Lukácsy András: Elmés játékok, játékos elmék, Budapest, Minerva, 1974. ISBN 963-223-008-6), illetve Balázs Géza: Képtelen sorolók, ragozások

  • A hatvanas-hetvenes években egy kétszemélyes kabarésorozatban szerepelt a szintén zsidó Psota Irénnel, a következő szereposztásban: Major TamásJenő; Psota IrénLujza. Ebben Lujza híreket olvasott fel az újságból, amit Jenő megpróbált neki elmagyarázni, miközben Lujza összekeverte a különböző híreket és a magyarázatot is. A "Jenő, azt írja az újság..." kezdetű mondat innen vált emlékezetessé.

Jegyzetek

  1. Évfolyamtársai voltak: Apáthi Imre, Bérczy Béla, Fabinyi István, Kallós Emil, Lázár Alice, Lévai Margit, Palotás Irén, Perényi László, Szabó Imre, Zanathy Boriska
  2. 2010. szeptember 21.-i lekérdezés
  3. Az első rendezése. Nemzeti Kamaraszínháza, 1945.
  4. Az utolsó rendezése. Budapesti Katona József Színház, 1983. december 23.

Források

Külső hivatkozások


Unbalanced-scales.jpg
Ez a cikk a wikipédiából vett szöveget tartalmaz. Emiatt a szövegre a GDFL licensz vonatkozik.