Markovits Rodion

A hu-Rightpedia wikiből
Arcképe
Muhi Sándor grafikája

Markovits Rodion, Markovits Jakab (Kisgérce, 1884. július 15.Temesvár, 1948. augusztus 27.) magyar író, újságíró.

Életútja

Marosvásárhelyen és Budapesten jogot tanult. Az első világháborúban orosz hadifogságba került. Belépett a Vörös Hadseregbe, és harcolt az orosz polgárháborúban. A világhírű íróval, Jaroslav Hašekkal együtt az I. Nemzetközi Brigád tagjaként rajta volt az úgynevezett „aranyvonat”-on, ami a cári kincseket szállította el bolsevik utasításra. A két utas nem ismerte egymást, de mindkettő megírta világháborús nagyregényét: Hašek a Švejket, Markovits a Szibériai garnizont, (1928). A regény – Hatvany Lajosnak köszönhetően is – világsikert aratott.

Kolozsváron 1929-től egy évig a Keleti Újság munkatársa volt. Itteni hirdetményére több száz volt hadifogoly jelentkezett, akik megosztották vele orosz láger-élményeiket. Ezeket is felhasználva született meg a Szibériai garnizon, és a könyvet ezért nevezte „kollektív riportregénynek”.

Jelentős műve még: az Aranyvonat, (1929), a Sánta farsang, (1933); s még novellái. A háborús regény születésének érdekes történetét Kellér Andor írta meg: Író a toronyban címmel (Budapest, 1958).

Érdekesség: a Rodion nevet Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regénye főhősének neve nyomán vette föl.

Kiadások

  • Ismét találkozom Balthazárral (novellák, Szatmár 1925);
  • Szibériai garnizon (kollektív riportregény, Kv. 1927; újabb kiadás 1965, Méliusz József bevezetőjével; Kv. 1981, Kovács Nemere előszavával);
  • Aranyvonat (Bp. 1929);
  • Sánta farsang (Bp. 1933; bukaresti kiadás 1967, kiegészítve elbeszélésekkel);
  • Reb Ancsli és más avasi zsidókról szóló széphistóriák (Kv. 1941, újraközölve Sánta farsang 1967. 241-97);
  • Páholyból (válogatott publicisztikai írások, Szekernyés János szerkesztésével és utószavával, 1970).

Források