Mengele - Az igazság nyomában

A hu-Rightpedia wikiből
Mengele - Az igazság nyomában (Nichts als die Wahrheit)
Mengele1.png
RendezőRoland Suso Richter
ProducerMartin Heldmann, Werner Koenig
ForgatókönyvíróJohannes W. Betz, Christopher Riley, Kathleen Riley
FőszerepbenKai Wiesinger (Peter Rohm)
Götz George (Dr. Josef Mengele)
Karoline Eichhorn (Rebekka Rohm)
Doris Schade (Hilde Rohm)
Peter Roggisch (Heribert Vogt)
Bastian Trost (Felix Hillmann)
Peter Rühring (Dr. Füglein)
Michaela Rosen (Gunda Friedrichs)
ZeneHarald Kloser, Thomas Wanker
OperatőrMartin Langer
VágóPeter R. Adam
Gyártás
OrszágUSA, német
Nyelvnémet, magyar
Időtartam128 perc
Forgalmazás
Bemutató1999, Magyarország 2008
Külső hivatkozások
PORT.hu-adatlap

Az auschwitz-birkenaui nemzeti szocialista koncentrációs tábor orvosa, Dr. Josef Mengele 87 évesen visszatér Németországba argentínai rejtekhelyéről, hogy a mai "német" állam bírósága előtt igazolja állítólagos rémtetteit. A film írói egy amerikai írópár, Christopher és Kathleen Riley, ami önmagában is garancia a film "hitelességéért".

Dr. Josef Mengele a fiatal és tehetséges ügyvédet, Peter Rohmot veszi rá, hogy védje őt a perben. De létezhet-e bármilyen enyhítő körülmény Mengele számára, aki a zsidó propaganda egyik fő célpontja? Vajon miért kér ítéletet a "háborús bűnös" fél évszázad elmúltával? És kiszabhat-e egyáltalán mai társadalmunk büntetést nem bizonyított tettekre, melyek egyetlen bizonyítéka zsidó propaganda és zsidó "tanúk" könnyei és vádaskodása?

Petert a per kemény próbatétel elé állítja. Rádöbben, hogy őt magát is személyesen érinti a holokauszt™ édesanyján keresztül, aki nyomorékok otthonában volt segédápolónő a II. vh kezdetén.

A bírónő természetesen a per elején kinyilatkoztatja, hogy a holokauszt™ bizonyítottnak tekintett dolog (hogy mi bizonyítja a mesét, arra nem tér ki), és inti a védőt, hogy a legkisebb hibát sem követheti el (azaz nem kérdőjelezheti meg a meséket), mert egyébként elvesztheti működési engedélyét (amire jó pár példa van a mai "Németország"-ban, pl. Sylvia Stolz).

A film Mengele szájába értelmetlen és hiteltelen meséket ad, melyek szerint Auschwitz haláltábor, és nem munkatábor volt, és amely szerint ott emberölő gázkamrák működtek, melyek nyomai sajnálatos módon mindmáig nem találhatók meg. Olyan apróságokra, mint a hullák csodába illő eltüntetése, természetesen nem tér ki a film. Az ügyésznek, akinek egyik fő bánata, hogy ma már hatéves gyerekek sem hiszik el a holokauszt™-mesét, nagyon tetszenek Mengele meséi, és reméli, ezekkel cáfolni lehet a holokauszt™ történetben kételkedők érveit.

A zsidó könnybrigád egyik tagja zsidókra jellemző arroganciával kérdezi az ügyvédet: "Hogy mer ilyesmit kérdezni?", amikor az az egyik múltbeli hazugságára mer utalni. A teremben jelenlevő zsidó provokátorok egyike pedig szeméttel hajigálja meg az ügyvédet.

A film végén mind a polemizáló és a hazugságok hínárjában magát jól érző ügyész, mind a viszonylag értelmes védő életfogytiglani büntetést kér Mengelére, noha állítólagos szörnyű tetteire semmiféle bizonyíték nincs a zsidó könnybrigád meséitől eltekintve. A film végkifejletében így a bolsevista kirakatperekre emlékeztet, mikor a védő és a vádló egyhangúlag követel halálbüntetést a "bűnösökre".

Mengele a film szerint csontrákban szenved, és csak morfiuminjekciók tartják életben.

Érdekességek

Götz George, a föszereplő jelentős összegeket fordított a film finanszírozására. A film, mint eleve várható volt, minden egyéb, mint siker a német filmpiacon.

A film egyik érdekessége, hogy Götz George, a főszereplő édesapját 1945-ben szovjet terroristák ölték meg hidegvérűen halálra éheztetéssel és kínzással.