Molnár Ferenc

A hu-Rightpedia wikiből
Molnár Ferenc
Molnarferenc.jpg
Molnár Ferenc portréja
Élete
Született1878. január 12.
magyar 1867-1918 Budapest
Elhunyt1952. április 1.) (74 évesen)
Egyesült Államok USA New York
Nemzetiségzsidó
FeleségeVészi Margit
Fedák Sári
Darvas Lili
GyermekeiMolnár Márta
Pályafutása
Jellemző műfajokregény, vígjáték
Első műveAz éhes város (1901)
Fontosabb műveiA Pál utcai fiúk (1907)
Liliom (1909)
Játék a kastélyban (1926)

Molnár Ferenc, zsidó író, (született Neumann Ferenc, Budapest, 1878. január 12. – New York, 1952. április 1.) Pályáját mint újságíró kezdte, a világháborúban haditudósító volt. Első darabját, A doktor úr c vígjátékot 1902-ben mutatta be a Vígszínház, külföldi sikereinek sorát Az ördög, (1907) ég a pesti Városliget jellegzetes alakjait mozgató Liliom, (1909) Indította meg.

Színdarabok

Ezután következett a darabok bosszú sora: A testőr, A hattyú, A farkas, Úri divat. Farsang, A fehér felhő. Égi és földi szerelem, A vörös malom, Az üvegcipő, Riviéra, Játék a kastélyban. Színház, Olimpia, Az ismeretlen leány. Valaki stb. Legtöbb darabja, bejárta a világ nagy színházait.

A Pál-utcai fiúk

Eredetileg ifjúsági regénynek íródott könyve, A Pál utcai fiúk, a pesti gyermekvilág eposza, számos idegen nyelven megjelent Budapest életét festik Az éhes város és Egy gazdátlan csónak története c. regényei; az Andor a sz.-eleji nemzedék egy részének jellegzetes rajza. M. kisebb elbeszélő írásai és krokijai a pesti polgár jellegzetes típusai mellett a szegények és a gyermekek életével és lelki világával is foglalkoznak, (Józsi, Gyerekek, Kis himnuszkönyv. Pesti erkölcsök, Muzsika, Ketten beszélnek stb.).

Részletesebben

Molnár Ferenc (született Neumann Ferenc, Budapest, 1878. január 12.New York, 1952. április 1.) író, újságíró.

Unokái Horváth Ádám Kossuth-díjas filmrendező, Sárközi Mátyás író és Horváth Eszter ének-zene tanár.

Élete

Molnár Ferenc 1878. január 12-én született, német-zsidó polgárcsaládban. Édesapja, Neumann Mór (1848–1907) sebész volt, de sokáig üzemorvosként dolgozott: előbb a Margit híd építésénél, majd a Ganz Gyárban. Édesanyja Wallfisch Jozefa volt.

Középiskolai tanulmányait 1887 és 1895 között a Lónyai utcai Református Gimnáziumban végezte. Ekkor már aktívan újságírónak készült, de szülei nyomására 1896-tól egy évig a genfi egyetemen, később Budapesten jogot tanult. Ebben az időszakban már cikkei jelentek meg budapesti napilapokban, többek közt a Pesti Hírlapban, hazatérte után a Budapesti Naplóban. Ezzel párhuzamosan irodalmi műveken és idegen nyelvű színdarabok fordításán is dolgozott. Ekkoriban magyarosította nevét, azzal az indokkal, hogy felmenői közt akadt molnár.

Első feltűnést keltő írása az 1901-ben megjelent szatirikus regénye, Az éhes város volt. Ugyanebből az esztendőből származik az Egy gazdátlan csónak története című lírai kisregénye, melyben egy 15 éves lány tragikus szerelmi történetét beszéli el. Első önálló színpadi műve A doktor úr volt, amely nagy sikert aratott az 1902. novemberi Vígszínházbeli bemutatón.

1906. május 19-én Budapesten feleségül vette Vészi Margit festő-írónőt[1], főszerkesztője, Vészi József leányát, ez a házasság azonban nem volt tartós. Fél év után különköltöztek, bár a válásra csak négy év múlva került sor.[2] Egy lányuk született, Molnár Márta, aki később Sárközi György író felesége lett.

Első külföldi színpadi sikerét 1907-ben aratta Az ördög című színdarabjával. 1908-tól már több városban is játszották színpadi műveit (Bécs és Berlin mellett Olaszországban és az Egyesült Államokban is), de a polgári társadalom kritikája miatt az előadások nem mindig találtak kedvező fogadtatásra. Legnagyobb sikerét a Liliommal aratta. Az 1909-es budapesti bemutató után 1912-ben a bécsi előadás következett. 1934-ben Fritz Lang megfilmesítette, és alapjául szolgált az 1945-ben a Broadway-n bemutatott Carousel (Körhinta) című musicalnek[3]. Színdarabjai tükrözik depresszióját, a zsidó nihilizmus mintapéldányai.

Molnár Ferenc 1907-ben írta meg A Pál utcai fiúk című regényét, amely a pesti gyerekek olykor vidám, olykor szomorú életét vázolja. A regény tipikusan zsidó.

Az első világháború alatt Galíciában volt haditudósító; erről írta 1916-ban az Egy haditudósító naplója című könyvét. 1922. október 11-én Budapesten feleségül vette Fedák Sárit[4], de ez a házasság is hamarosan válással végződött. Harmadik felesége Darvas Lili színésznő volt, akivel 1926. június 9-én kötöttek házasságot Budapesten.[5]

Az 1920-as és 30-as években sok könnyed színdarabot írt.

1939-ben a nemzetiszocializmus elől Darvas Lilivel Franciaországba, Svájcba, majd 1939-ben New Yorkba menekült. Amerikában súlyos depressziója ellenére sajnos továbbra is forgatókönyveket és színdarabokat írt. 1949-ben mutatták be a Broadway-n Panoptikum című darabját.

1952. április 1-jén New Yorkban halt meg, 74 éves korában.

Művei

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1949–): 313.[6]

  • Józsi és egyéb kis komédiák (1904)
  • Az ördög (1907)
  • Liliom (1909)
  • A Testőr (1910)
  • A Farkas (1912)
  • Úri divat (1916)
  • A fehér felhő (1916)
  • Farsang (1916)
  • Egy haditudósító naplója (1916)
  • A hattyú (1920)
  • Színház: Előjáték Lear királyhoz, Marsall, Az ibolya (1921)
  • Égi és földi szerelem (1922)
  • A vörös malom (1923)
  • Az üvegcipő (1924)
  • Játék a kastélyban (1926) (teljes szöveg)
  • Riviera (1926)
  • Olympia (1928)
  • Egy, kettő, három (1929)
  • A jó tündér (1930)
  • Valaki (1931)
  • Harmónia (1932)
  • Nagy szerelem (1935)
  • Delila (1937)
  • Panoptikum (1949)
  • Nászinduló (1996) [Utolsóként - hagyatékában megtalált - darabja]

Egyéb prózai művek

  • Az éhes város (1901)
  • Egy gazdátlan csónak története (1901)
  • A Pál utcai fiúk (1907) (teljes szöveg)
  • Muzsika (1908)
  • Egy haditudósító naplója (1916)
  • A zöld huszár (1938)
  • Útitárs a száműzetésben – Jegyzetek egy önéletrajzhoz (1950)
  • A Dohány-utca és a Körút-sarok (1952)
  • A zenélő angyal
  • Huszárest

Művei alapján készült filmek

  • Az ördög (1915, 1918 – rendező Kertész Mihály, 1919, 1921)
  • Liliom (1919 – rendező Kertész Mihály, 1921, 1934 – rendező Fritz Lang, 1956)
  • A Testőr (1925, 1931, 1941)
  • Úri divat (1925)
  • A hattyú (1925, 1930, 1956)
  • Olimpia (1929, 1930, 1960 – rendező Kertész Mihály, címszerepben Sophia Loren)
  • A Pál utcai fiúk (1934, 1969 – rendező Fábri Zoltán)
  • Egy, kettő, három (1961 – rendező Billy Wilder)
  • A jó tündér (1935, 1947)
  • Nagy szerelem (1937)
  • A Pál utcai fiúk (I ragazzi della via Pal - Pal Street Boys) (2003 – rendező Maurizio Zaccaro)

Róla készült művek

Díja

Érdekességek

Források

  1. A házasságkötés bejegyezve a Budapest VI. ker. polgári házassági akv. 199/1906. folyószáma alatt.
  2. A bpesti. kir. tszék 42990/1910. sz. jogerős ítélete
  3. Korábban Puccini és Gershwin sem kapott engedélyt a Liliom megzenésítésére. Végül is Richard Rogers zenéjével készült el a musical változat.
  4. A házasságkötés bejegyezve a Budapest II. ker. polgári házassági akv. 442/1922. folyószáma alatt.
  5. A házasságkötés bejegyezve a Budapest II. ker. polgári házassági akv. 193/1926. folyószáma alatt.
  6. 2010. november 27.-i lekérdezés

Külső hivatkozások