Nők Lapja

A hu-Rightpedia wikiből
Nők Lapja
Adatok
Típushetilap

Alapítva1949. október 20.
Ár200 Ft
TulajdonosSanoma Budapest Zrt.
KiadóSanoma Kiadó Kft.
FőszerkesztőMolnár Gabriella
Példányszám320 640[1] (nyomott)
268 005 (értékesített)
Nyelvmagyar
Politikai kötődésfüggetlen
Székhely1037 Budapest, Montevideo u. 9.

ISSN0029-0963
Weboldal

A "Nők Lapja" Magyarországon kiadott magyar nyelvű hetilap.

Célközönségébe tartoznak a Magyarországon és a határon túl élő magyar ajkú nők, valamint - családi lapként pozicionálva - eléri a magyar férfi olvasóközönség egy részét is.
A lapból hetente negyedmillió példányt értékesítenek, tulajdonosa a Sanoma Budapest Zrt, előtte az 1998-ban meggyilkolt Fenyő János médiabirodalmához, a kétes hírű VICO-hoz tartozott.

A Nők Lapja első száma 1949-ben jelent meg, és az akkori kommunista irányelvnek megfelelően a magyar nők gondolkodásmódját, világszemléletét tudatosan deformáló eszköz volt az uralkodó kommunista-zsidó elit kezében. A lap az első pillanattól kezdve törekedett arra, hogy az identitásukra büszke magyar nők polgári-keresztény-hazafias értékrendjét gyengítse, megváltoztassa, és kialakítsa az elképzeléseinek megfelelő "szocialista nő" eszményét, aki magát ellentmondás nélkül alárendeli a zsidó-liberális-bolsevista világképnek.

A lap a kommunista időszakban - monopolhelyzetének köszönhetően - elérte a 750.000-1.000.000 közötti példányszámot, és magyar nők generációinak gondolkodását formáló hatásának köszönhetően igen sokat ártott a magyar identitástudatnak, a magyar nők ön- és éntudatának, és ezt a tevékenységét a mai napig sikerrel folytatja.

Az újság főszerkesztője, fő véleményformálója 1959-1986 között - az Auschwitz-ot is megjárt - zsidó Némedi Irén volt, jelenlegi főszerkesztője a szintén zsidó Molnár Gabriella. A lap nagy számban foglalkoztat zsidó publicistákat (Vadas Zsuzsa, Demcsák Zsuzsa, Víg György, Szegő András, Dr. Bálint György, Dr. Vekerdy Tamás, Müller Péter, Münz András, Kertész Gábor, R. Kövér Balázs, stb.) és ennek köszönhetően ma is tudatosan törekszik a magyarság éntudatának neutralizálására, jelentős hatással és befolyással van a magyar családmodell és a magyar nők gondolkodásmódjának alakulására.

Ügyes szerkesztéssel és rovatokkal (divat, receptek, érdekességek, régebben élt magyar nők élete, pl. Bajor Gizi) sikerül rejtett, a nemzetre nagyon káros propagandájuk terjesztése.
"A fiatalabb olvasókat eddig is úgy nyertük meg, hogy a család lapjaként működtünk. Mindig a nagymama fizet rá elő, aztán a lánya átveszi, majd az unoka. Amíg ember él a földön, addig lesz előfizető, és ez a lánc soha nem fog megszakadni, ha jól csináljuk a lapot"[2]

Példák a Nők Lapja működésére

2016 november 23-i szám

A 34. oldalon cikk van a melbourne-i olimpiáról. Négy sportoló fényképe van a 34. oldalon: Gerevich Aladár, Papp László, Székely Éva, Keleti Ágnes. Mi a gond ezzel? Az, hogy a négy sportoló közül három zsidó. Ha a cikk a "Szombat" c. zsidó lapban lenne, ez nem lenne gond. De egy állítólag magyaroknak készült lap esetén ez így nagyon nincs rendben.

2016 november 11-i szám

A 9-ik oldalon Krúdy Tamás jegyzetében arról filozofál, hogy a kínaiak az egy gyerekes családmodellt két gyerekesre változtatták. Természetesen gúnyolódik ezen ő, a hatgyerekes zsidó, és cikkében azt a benyomást igyekszik kelteni, hogy a kínaiak nem szaporodnak. Az igazság azonban az, hogy a kínaiak 1860 körül 700 millióan voltak, mára, 2017 1.7 millióan vannak, tehát több, mint megduplázódtak, és agresszívan nyomulnak a világ minden tája felé, hogy embertömegüket valahogy elhelyezzék. A zsidó író aggódik a sangháji nők termékenységi rátája ürügyén és "kényszermegtermékenyítés"-ről fantáziál.

A 39. oldalon és a 81 oldalon a tetanusz oltást reklámozzák Angolában, mondván, hogy ezzel megelőzik a fertőző betegséget Afrikában, és ezzel tovább szaporodhatnak az amúgy is gátlástalanul szaporodó, fehér szemmel normális életvitelre képtelen és nem hajlandó négerek, akik napjainkban ezrével kívánják elárasztani a világ más kontinenseit és országait. A Nők lapja képein boldogan vigyorgő fehérbőrű nő babusgat néger kisgyerekeket.

2016 október 12-i szám

32. oldal Pari és Rami a nepáli Rómeó és Júlia. A nepáli párházasságát a szülők ellenezték, mivel Ram, a férfi magasabb kasztba tartozik, mint Pari, a lány. Úgy látszik, napjainkban ilyenkor a legegyszerűbb megoldás a "menekülés" más országba, másokat terhelni saját képtelen gondjainkkal. A párocska Iránon, Török és Görögországon, Macedónián majd Szerbián jött át, útközben "önkéntesek" táplálták és gondozták őket. Számtalan biztos országon átkelve a pár Magyarországot tisztelte meg nemkívánatos jelenlétével, akkor még nem létezett kerítés a magyar határon, és sajnos mindmáig nálunk tartózkodnak. Bicskén kezdték pályafutásukat, és teljesen érthetetlen okból "menekült" státuszt kaptak. A cikk írója, Rist Lilla szerint ugyan hiányzik nekik a nyüzsgés, a barátok, a nepáli ízek, de ez volt a jó döntés (zsidó szemmel nézve), otthon nem élhetnének együtt.

RP: A lány szülei sem tartoznak ugyanabba a kasztba, és mindmáig együtt élnek. A kaszt miatti "menekülés" hiteltelen. Magyarországon "hosszú tortúra" után sikerült elérniük, hogy egyikőjüket se toloncolják vissza a biztos Szerbiába, és végül mindketten megkaphassák a menekültstátuszt. A történet erősen korrupciós szagú. Aki menekült státuszt adott nekik, felelősségre kéne vonni, őket pedig sürgősen kitoloncolni.

2016 augusztus 17-i szám

A példák a 2016 augusztus 17 -i számból vannak. RP-vel jelöljük kommentárjainkat.

57 oldal: Krencsey Mariann

Nagy nehezen sikerült megtalálni a pártfogót, aki visszaszerezte az útleveleket, de cserébe kért egy kis szívességet. Megértették hogy csöbörből vödörbe estek, nincs más választásuk, mint elhagyni az országot.

RP: Ekkora halom hülyeséget már rég olvastam. Miről gagyog egyáltalán a firkász?

1966 nyarán titokban bepakoltak a kocsijukba, és hála a tomboló viharnak baj nélkül átkeltek a határon.

RP: Na ne mondja, mert még elhiszi valaki.

Mivel csak oda mehettek, ahová kaptak vízumot, bebolyongták fél Európát

RP: Tök logikus

Londonban közölték velük, hogy a magyar állammal kötött egyezmény értelmében egyik ország sem fogja befogadni őket

RP: Gondolom, ezt a vak koldus közölte velük az utcasarkon, és természetesen az ilyet komolyan kell venni

stb, stb.


60. oldal: Mitől boldogok a dánok

A munkanélküli segély a legutolsó kereset 90 %-a az elbocsátás utáni két évben, és a közelmúltban bevezetett reformokig ez az összeg tizenegy éven át járt.

RP: A valóság innen: http://www.europa-mobil.de/soziale-sicherheit-steuern/eu-arbeitslosengeld/arbeitslos-daenemark/

Munkanélküli segély akkor jár, ha az utóbbi 3 évben 52 hétig dolgoztunk, és tagjai vagyunk egy munkanélküliséget biztosító pénztárnak Maximum öt évre van lehetőség az utolsó átlagbér 90%-át kapni. Ez azonban maximálva van napi 89.40 euróra, heti 438.30 euróra. A munkanélküli segélyt meg kell adóztatni.


68 oldal: a magyar csoda- hetvenéves forint

Hosszú lefetyelés olyan stílusban, mintha az infláció teljesen magától következett volna be, az inflációs pénz önmagától nyomódott volna, majd megjelentek a jóságos zsidó kommunisták a megmentő forinttal. Hányingert keltő cikkecske.


29 oldal: A kurd borbély szerelme

Szíriai félanalfabéta betolakodó, akibe egy pesti ribanc beleszeret, többszöri próbálkozás után felcsináltatja vele magát, még Dániába is utána megy. Sok hivatali packázás után egybekelnek, és mindmáig boldogan élnek egymás karjaiban a félnigger purdéval, sajnos nálunk, csodálatos, példátlanul gyönyörű szerelmük gyümölcsével. A szíriai vad hihetetlenül szorgalmas és dolgos, mint a szírek általában, kiszorítva lengalább egy magyart életteréből.


52 oldal: A férfi, aki börtönből szabadult

Nehéz gyerekkor után kisstílű autótolvajként indul, négy autó ellopása után elkapják, két évet kap. Jó magaviselete miatt a második évet otthon töltheti egy lábbéklyóval. Hangsúlyozza, hogy nem családi autókat lopott, hanem céges autókat cascoval, illusztrálandó, hogy milyen mélyérzésű, finom ember.

A cikk végén barátnőjével sétál a Duna partján. A barátnő tele van tetoválva, főleg szeretett barátjának szentelt gyönyörű képekkel.


Nem is említve a magyargyűlölő fajzsidó Ungvári Tamás és zsidótársai hosszas ajnározását, elfeledve zsidóságukat megemlíteni.

2016 május 18-i szám

A 34-36 oldalon "Tisztuló sebek" címmel a II. világháború után folytatott erőszakoláshullámról ír. A nemi erőszakot zsidó hagyomány alapján "A nemzet katonai ereje megnyilvánulásának" tekinti, mely az ellenséget pszichikailag akarja megtörni. Teljesen "elfelejti" megemlíteni a szovjet Ilja Ehrenburg működését, aki folyamatosan heccelte a szovjet katonákat idegen nők elleni erőszakra, és amely erőszaknak sok halálos áldozata is volt. A cikk, a Nők Lapja szokása szerint elsősorban zsidó alkotókat emleget, mint Mészáros Márta, Skrabski Fruzsina, Barbara Stelzl-Marx, és másokat. Az amerikai és arab, valamint afrikai néger erőszakolókat említésre sem tartja méltónak. Cikkíró: Farkas Adrienne.

2016 május 25-i szám

A 30-32 oldalon masszív zsidó propaganda Hulej Emese tollából. Egy zsidó nő, Virág Teréz működését írja le a cikk. Virág Teréz anyját elvitték Ravensbrückbe, ahonnan egészségesen, lesoványodva visszajött. Taglalja, hogy apai ágról családtagok tűntek el Auschwitzban. A nő KUT néven egyesületet szervez, a KUT a zsidó Kesdosim U Tehorim kifejezés rövidítése, melyet héber siránkozó imákban használnak, melyekben elhunyt zsidó "mártírokra" emlékeznek. A nő időközben elhunyt, lánya Bárdos Katalin és férje Kardos Péter kiadják meg nem jelent írásait. Megemlíti a cikk, hogy a nő sokat utazott férjével Péterrel.

2016 május 11-i szám

A 68-70 oldalon az oltáskötelezettségről ír. Megjegyzendő, hogy a kötelező oltás bolsevista "vívmány", európai polgári országok döntő többségükben a testi épség garanciáját fölé helyezik a gyógyszeripar profitéhes zsidainak érdekénél. Németországban pl. nincs kötelező oltás. A Nők Lapja teljes mellszélességel támogatja a bolsevista örökséget, mely mára abnormális méreteket öltött, és amely embereket üldöz el Magyarországról. Az oltás elutasítását "téveszmének", "butaságnak", "ismerethiánynak" és hasonlóknak nevezi a cikk. Cikkíró: Kolimár Éva.

2016 február 3-i szám

A 13-ik oldalon Szegő András Simándy József tenoristára emlékszik. Azt meséli, hogy 1944 telén egy nő csecsemőt adott Simándy kezébe, majd ezután felfegyverzett nyilasok lelőtték a nőt. Ha a történet igaz lenne, 1944 telén nem voltak a magyar törvények érvényben, és a nyílt utcán egyszerűen lelőttek embereket, letartóztatás és tárgyalás mellőzésével. Véleményünk szerint ez gátlástalan zsidó hazudozás.

2016 január 6-i szám

Az 54-ik oldalon két oldalas cikk van egy férfiról, akit ma Szabó Zsófiának hívnak, mivel 27 éves korában nővé operáltatta magát. Két fényképet is bemutat a vonzónak nem nevezhető lényről, aki esetét a világ legtermészetesebb és normálisabb eseteként vázolja a szélsőliberális sajtótermék. A cikk írója Dobray Sarolta.

2015 október 7-i szám

Az 58. oldalon V. Kulcsár Ildikó tanácsadói rovatában egy nő ezt írja: És most jutottam el életünk legszörnyűbb konfliktusáig: a férjem "vadmagyarságáig". Ő, aki az előző rendszerben ateista párttag volt, az ősei pedig felvidéki szlovákok és Bécs környéki osztrákok, kiragasztotta a kocsink szélvédőjére a Trianon előtti Magyarország térképét, templomba jár, és betegesen gyűlöli a más nemzetiségűeket. Megveti fiunkat, mert "anglomán", azaz jól beszél angolul és a szerelmével és barátaival rendszeresen kijár a Keleti pályaudvarhoz, hogy élelmet meg ruhát vigyen a menekülteknek. A tanácsadó válaszának lényege: Tegye föl neki a kérdést: "Gondolsz-e arra, hogy a hit nem egyszerűen templomba járást jelent, hanem a világhoz való viszonyulást is? Tudod-e, hogy a valódi hívő leginkább arról ismerszik meg, hogy nem gyűlöl, hanem elfogadásra törekszik?"

RP: A zsidó levélírónőt zavarja, hogy férje már nem az a (kényszerűségből) ateista párttag, akihez hozzáment, hanem fölfedezte, hogy ő magyar, ami a levélírónőnek vörös posztó. A más nemzetiségűek gyűlölete legalábbis hiteltelen a levélből, ha a férj részben szlovák és osztrák eredetű. Az anglomán szót rosszul használja, mivel ez a szó nem angolul jól tudót jelent, hanem az angol életelvekkel való azonosulást. A "menekült" szót is rosszul használja, mivel a hozzánk betolakodók biztos, nem háborús államokból tolakodnak be, tehát nem "menekültek". A hívő agyatlan elfogadóként való föltüntetése szintén sztereotip hazugság, melyet zsidók szívesen használnak gojok hülyítésére.

2015 szeptember 16-i szám

58. oldal - a menekültválságról. Látszólag objektív kérdések és válaszok. Valójában zsidó propaganda.

  • 2. Biztonságos országnak {számít Szerbia? A magyar jogi felfogás szerint szerint az. Azonban zsidó szervezetek, mint a Helsinki bizottság, TASZ és a cionista EU ezt kétségbe vonják, hiszen a normális felfogás megakadályozná a színesek Európába öntését.
  • 3. Kötelessége Magyarországnak menedéket adni annak, aki életveszélyből menekül? Az 1951-es genfi egyezmény aláírójaként igen. Amiről a Nők lapja hallgat: 1951 után menedéket Magyarország magyaroknak nem adott, ellenkezőleg. a magyarországi bolsevizmus sok magyar embert életét veszélyeztette. A most beözönlő színesek nem életveszélyből jönnek, hanem biztos országokból, mint Törökország, Görögország és Szerbia.
  • 7. Miért nincsenek érvényes papírjai a menekülteknek. A cikk "elfelejti" megemlíteni, hogy hamis papírok bemutatóit, illetve a papírjaikat megsemmisítőket csalásért meg kellene büntetni, majd azonnal kiutasítani, ha a törvények normálisan működnének.
  • 8. Miért Európába jönnek és nem az arab országokba a "menekültek". Itt a Nők Lapja hosszan sorolja az arabok nehézségeit, arab országokba letelepülni. Egy szóval sem emlegeti a konfliktusok kirobbantóinak azonosságát, céljait, és törekvéseket a konfliktusok leállítására. És olyan törekvésekről sem ír, melyek célja, hogy otthon tartsák a színeseket.

22. oldal - Hontalan gyerekek, a túlélés iskolája. Már a cím is arcátlan hazugság. Nem hontalan, hanem szír, afgán és egyéb személyekről ír. Az úton született csecsemőt mutat, akkor mégsem olyan veszélyes az út, ahogy azt a zsidók lefestik. Szeretettel ír a saját maga szerint 16, valóságban nyilván 22 éves afgánról, aki nálunk szeretne élete további folyamán parazitáskodni, de ezt hatóságaink nem engedik neki, mert már hazugsággal kívánja kezdeni karrierjét. A füves terület gondozói ellen is uszít egy kicsit a cikk: "Tegnap idejöttek emberek, és direkt vizet engedtek a fűre, hogy ne lehessen itt aludni... Csak azt szeretném elmondani, hogy ha nem lennénk kényszerhelyzetben, akkor nem lennénk itt" A cikk tele van mélységes, lírai szeretettel a betolakodó színesek iránt, és vad gyűlölettel Európával és különösen a magyarokkal szemben.

2014 szeptember 17-i szám

9. oldal Mihalicz Csilla : Most szülj, Most ne szülj Az író elmeséli, hogy színes országok túlszaporodnak, és a színesek egymás hegyén-hátán élnek, mivel megszűntek a háborúk, járványok, kannibalizmus és az emberi faj túlszaporodását gátló egyéb természetes szabályozók. A zsidó szerzőnő azt javasolja: "szerintem annyit tehetünk, hogyha a föld (sic!) bármely élhetetlenné tájáról idevetődnének, befogadjuk őket, és örülünk, hogy a mi hazánkat élhető országnak tartják." Azaz ha a zsidóknak nincs országa, nekünk se legyen, adjuk oda bármely odatévedőnek, és még örüljünk is saját hülyeségünknek.

Újságírók, szakértők

Források

  1. MATESZ Publikus adatok, gyorsjelentés, 2008/2
  2. Vadas Zsuzsa Kolozsváron