Sík Sándor

A hu-Rightpedia wikiből
Sík Sándor
Sík Sándor.jpg
Arcképe a SZTE Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből, 1940-es évek
SzületettBudapest, Magyarország
1889. január 20.
ElhunytBudapest, Magyarország
1963. szeptember 28. (74 évesen)
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaköltő, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író, egyetemi tanár, tartományfőnök
DíjakKossuth-díj (1948)


Sík Sándor, költő, Irodalomtörténész, *1889. Kegyesrendi szerzetes, a szegedi egyetem tanára, a magyar cserkészmozgalom egyik vezető egyénisége. Mint költő, az új magyar kat. költészet megújítója. Költői pályáját Szembe a nappal, (1910) c, verseskönyvével kezdte, számos versgyűjteménye közül nevezetesebbek: A belül-valók mécse, (1912); Maradék magyarok, (1919); Sarlós-boldogasszony, (1928); Fekete kenyér, (1931); Magányos virrasztó, (1936); Az Isten fiatal, (1940); összes Versei, (1941). Műfordításai közül a zsoltárok verses fordításai zsoltároskönyv, 1923) és kötetben még meg nem jelent középkori himnusz-fordításai keltettek nagy visszhangot. Drámái közül az Alexius, (1916), Zrinyi, (1923), István király, (1934), Advent, (1935) a legjelentősebbek. Irodalomtörténeti munkái: Gárdonyi, Ady, Prohászka, (1929), Pázmány, (1939). Egyházi vonatkozású művei közül a Szent vagy Uram, (1934) c. énekeskönyv, a Schütz Antallal együtt kiadott Imádságoskönyv, (1913) és a Dicsőségi Békességi, (1940) c. imakönyv a legjelentősebbek.

Részletesebben

Sík Sándor (Budapest, 1889. január 20. – Budapest, 1963. szeptember 28.) piarista tanár, tartományfőnök, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író, cserkészvezető, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946–49), Kossuth-díjas (1948), a 20. század jelentős magyar lírikusa.

Kutatási területe: a barokk korszak irodalma, az újabb irodalom, esztétika, verstan.

Élete

1889. január 20-án született Budapesten. Apja Sík Sándor ügyvéd, anyja Winternitz Flóra, akik zsidó vallásból még gyermekeik születése előtt katolikus hitre tértek. Apja korai halála után anyja nevelte négy kisebb testvérével együtt. A család Gödöllőn lakott, ott végezte az elemi iskolákat és onnan járt be a budapesti piarista gimnáziumba. Itt öt osztályt végzett, majd 14 éves korában, 1903-ban a piarista rendbe lépett. A Vácott töltött novíciusév után a 7. és 8. gimnáziumi osztályokat rendi studensként Kecskeméten végezte és ott tett érettségit. Egyetemi tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán magyar–latin szakos tanárjelölként végezte. 1910-ben a középiskolai tanári oklevélen kívül doktori diplomát is szerzett.

Piarista tanári működését az 1910/1911. iskolai évben Vácott kezdte meg, majd a közvetkező évtől a rend budapesti gimnáziumába kapott beosztást. Tanári, költői és irodalomtudósi munkája mellett 1912/1913-tól egyik alapítója és irányadója volt a magyar cserkészmozgalomnak, illetve első parancsnoka a budapesti piarista gimnázium cserkészcsapatának ([2. sz. BKG).

1915-ben két hónapig tábori lelkészként szolgált Péterváradon. Budapesten 1929-ig tanított, amikor a szegedi egyetemen a II. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszék[1] nyilvános rendes tanára lett. 1943. május 2-án római katolikussá keresztelte Radnóti Miklóst a budapesti Szent István Bazilikában.[2]

Budapestre újra csak 1945-ben költözött, mint az Országos Köznevelési Tanács ügyvezető alelnöke. 1946-ban rendjének tartományfőnöki tanácsosa, majd 1947. október 1-jétől magyarországi tartományfőnöke lett. Utolsó éveiben sokat tartózkodott pihenés céljából Mátraszentimrén, majd Klotildligeten. 1963. szeptember 28-án halt meg Budapesten, a Mikszáth Kálmán téri piarista rendházban. Temetése 1963. október 4-én volt a Farkasréti temetőben, de ott sírját 1980-ban fölszámolták, és hamvait a Kerepesi temető újabb piarista sírboltjába (511/A-512/A) szállították.

Testvére Sík Endre külügyminiszter, történész, jogász, Afrika-kutató [3]

Sík Sándor nyughelye a piarista rendi szerzetesek Kerepesi temetőben lévő sírboltjában.

Mukássága

Fiatalkorától fogva foglalkozott az irodalom szinte minden ágával. Már a gimnáziumban feltűnt költői tehetségével, később írt irodalomtörténeti és esztétikai értekezéseket, kritikákat és színműveket. Szerkesztett imakönyveket, tankönyveket és újságokat, működött mint lelkigyakorlat-vezető és előadó. A cserkészet mellett számos más közéleti és irodalmi társaság életében és irányításában is részt vett.

Művei

Költői művek

  • Szembe a Nappal, Bp., 1910.
  • A belülvalók mécse, Bp., 1912.
  • Sík Sándor költeményei, Bp., 1916.
  • Maradék magyarok, Bp., 1920.
  • Csend, Bp., 1924.
  • Sarlósboldogasszony, Berlin, 1928.
  • Fekete kenyér, Bp., 1931.
  • Magányos virrasztó, Bp., 1936.
  • Az Isten fiatal!, Bp., 1940.
  • Sík Sándor összes versei 1910-1940, Bp., 1941.
  • Győzöd-e még?, Bp., 1945.
  • Tizenkétcsillagú korona: Versek a Boldogságos Szűz Máriáról, Bp., 1947.
  • Őszi fecske, Bp., 1959.
  • Áldás, Bp., 1963.
  • Sík Sándor összegyűjtött versei, Bp., 1976.

Színművek

  • Ébredés, Bp., 1916.
  • Salamon király gyűrűje, Győr, 1916.
  • Alexius, Bp., 1918.
  • Zrínyi, Bp., 1923.
  • A boldog ember inge, Bp., 1930.
  • István király, Bp., 1934.
  • Advent, Szeged, 1935.

Széppróza

  • Hét szép história, Bp. 1921.

Irodalomtudományi munkák

  • Mindszenthy Gedeon élete és költészete, Bp., 1910.
  • Gárdonyi, Ady, Prohászka: Lélek és forma a századforduló irodalmában, Bp., 1929.
  • Pázmány, az ember és író, Bp., 1939.
  • Zrínyi Miklós, Bp., 1940.
  • Esztétika, I-III, Bp., 1943; 1946; Szeged, 1990.
  • Az olvasás tudománya, Szeged, 2000.

Lelkiségi és pedagógiai munkák

  • Imádságoskönyv (Schütz Antallal), Bp., 1913. és számos további kiadás 1949-ig.
  • Magyar cserkészvezetők könyve, 192, 1925, 1934-1936.
  • Zsoltáros könyv, Bp., 1923, 1955, 1961.
  • A cserkészet, Bp., 1930; Székesfehérvár, 1999.
  • Szent vagy Uram! (Harmat Artúrral) Eger, 1931; Bp., 1932. és számos további kiadás.
  • Szent magyarság: Hat rádióbeszéd az Árpád-házi szentekről, Bp., 1936, 1994.
  • Dicsőség! Békesség! Imádságosköny, Bp., 1940, 1944, 1946.
  • Himnuszok könyve, Bp., 1943, 1989, 1997.

Válogatáskötetek

  • A kettős végtelen, szerk. Kardos Klára-Rónay György, Bp., 1969, 2003.
  • Válogatott költemények, szerk. Rónay László, Bp., 1989.
  • Kereszténység és irodalom, szerk. Rónay László, Bp., 1989.
  • A magam módján, szerk. Rónay László, Bp., 1996.
  • A szeretet pedagógiája, szerk. Rónay László, Bp., 1996.

Tudományos tisztség

Társasági tagság

Róla szóló irodalom

  • Takó Edit, Sík Sándor munkássága: Bibliográfia, Szeged, 1995.
  • Baróti Dezső, Sík Sándor, Bp., 1988.
  • Sík Sándor emlékezete születésének századik évfordulóján, szerk. Bihari József, Szentendre, 1989.
  • Sík Sándor tanulmányok, szerk. Bihari József-Farkas Péter-Novák László, Szentendre, 1989.
  • Mészáros István, Sík Sándor, a pedagógus, Bp, 1992.
  • A százgyökerű szív: Levelek, naplók, visszaemlékezések Sík Sándor hagyatékából, szerk. Szabó János, Bp., 1993.
  • Rónay László, Sík Sándor, Bp., 2000 (Kortársaink).
  • Tűz Tamás: Magányos virrasztó. Sík Sándor halálára. in: Angyal mondd ki csak félig, Oakville, 1974. 67-78. old.

Jegyzetek és források

  1. I. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszéknek nevezték el az addigi egyetlen magyar irodalomtörténeti tanszéket, amelyet a református Dézsi Lajos vezetett.
  2. Obbágy László: “KÖNYÖRGÖK, HALLGASSANAK A KÖLTŐKRE!” - Barangolás “delejtű embereink” nyomában
  3. http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC13280/13798.htm

Külső hivatkozások