Szájkosár a nőkre?

A hu-Rightpedia wikiből

Szájkosár a nőkre? Akcióban az ultraortodox rabbik

http://hvg.hu/vilag/20111120_ultraortodox_rabbi_nok

2011. november 20.

A nőket ábrázoló plakátok száma megfogyatkozott az izraeli főváros utcáin. Egyes helyeken külön járdára irányítják a nőket, a buszokon és több egészségügyi intézményben is bekövetkezett a nők szegregációja. A hadsereg katonanők áthelyezésén gondolkodik, mert vallásos férfitársaik nem hajlandók együtt szolgálni velük. Újfajta realitás ez a 21. századi Izrael egyes részein, ahol ultraortodox rabbik igyekeznek visszaszorítani a világi értékek térnyerését.

A felszínen Izrael kiállása a nemek egyenlősége mellett erősnek tűnik, elég csak Golda Meir néhai miniszterelnökre és Cipi Livni jelenlegi ellenzéki vezérre gondolni, illetve arra, hogy az izraeli katonanőket világszerte sokan tisztelik. A valóság azonban nem olyan fényes, mint hinnénk. A Világgazdasági Fórum nemrég kedvezőtlen képet festett az izraeli nők kereseti lehetőségeiről, és 2009-ben, az utolsó olyan évben, amelyről létezik adat, az izraeli nők csak a kétharmadát keresték annak, amit a férfiak.

Az elkülönítés új jelensége a legerősebben Jeruzsálemben tapasztalható, ahol az ultraortodox zsidók száma és ereje is folyamatosan nő. Máshol is jelen van már azonban, bár Tel-Avivban, Izrael legnagyobb városában az elvilágiasodott zsidók alkotják a lakosság túlnyomó többségét, és az élet nagyban hasonlít a nyugati városokéra. Az elvilágosodott zsidók mégis aggódnak amiatt, hogy életmódjukat támadások érik, ugyanis az ultraortodoxok, bár számuk még mindig viszonylag kicsi, rohamosan gyarapodnak. Magas születési rátájuk - egy családban átlagosan körülbelül hét gyerek van - alapján várható, hogy arányuk a teljes lakosságon belül a jelenlegi 9 százalékról 2025-re 15 százalékra nő. Bár a kategorizálás nehéz, becslések szerint a hatmillió izraeli zsidónak mintegy egynegyede modern ortodox, másik negyede hagyománytisztelő, a maradék pedig elvilágiasodott.

Aránytalanul nagy hatalommal bírnak

Bármit mutassanak is azonban a számok, az ultraortodoxoknak aránytalanul nagy hatalommal bírnak a fragmentált, sok csoport, réteg alkotta izraeli politikai rendszerben. "Minél erősebbé válik az ultraortodox és vallásos közösség, annál erőteljesebb kísérleteket tesz arra, hogy normáit rákényszerítse másokra" - húzta alá Hannah Kehat, a vallásos nőket tömörítő, Koleh nevű kör alapítója. E normák szerinte a nők szegregációját és hátrányos megkülönböztetését jelentik. Az ultraortodox zsidók világszerte régóta helytelenítik a nemek keveredését közösségeikben, de az, hogy ezt a tilalmat nyilvános helyeken is érvényre akarják juttatni, viszonylag új jelenség Izraelben.

A fekete öltözékükről és hosszú pajeszukról felismerhető izraeli ultraortodoxok évekkel ezelőtt kezdték próbálgatni a nemi szegregációt azzal, hogy ultraortodox férfiak a lakóhelyükön közlekedő buszokon a jármű végébe parancsolták a nőket. Ezt az Egyesült Államok ultraortodox közösségei által is átvett gyakorlatot sikeresen támadták meg később az izraeli legfelsőbb bíróságon, és Hannah Kehat szerint ma már jóval kevesebb nő panaszkodik arra, hogy az autóbuszon számára elfogadhatatlan módon bánnak vele. Az izraeli buszvonalak túlnyomó többségén a szegregáció sosem valósult meg.

Elérte az utcákat a szegregáció

De a buszoknál nem ért véget a nemek szegregációjáért indított támadás. Néhány ultraortodox közösségben működő szupermarket, amely korábban megelégedett azzal, hogy női vásárlóit illedelmes öltözködésre - hosszú ujjú blúz és hosszú szoknya viselésére - ösztönözte, az utóbbi időben az amerikai ultraortodox közösségekben kialakult gyakorlatot átvéve külön vásárlási időszakot jelölt ki a férfiaknak és a nőknek. Egyes egészségügyi intézményekben más-más bejáratot és várótermeket használnak a férfiak és a nők.

Meni Shwartz-Gera ultraortodox újságíró szerint az illem szigorú betartása az ultraortodox zsidó lét egyik alapja, és "gonosz" félremagyarázás azt állítani róla, hogy lealacsonyító a nők számára. Akiknek nem tetszik, választhatnak más lehetőséget, például olyan szupermarketeket, amelyek nem szabnak meg külön vásárlási időszakot a férfiaknak és a nőknek - tette hozzá. "A cél nem a nők becsmérlése" - állította az AP hírügynökségnek. Az izraeli legfelsőbb bíróság mindenesetre nem ért vele egyet. A testület októberben elrendelte, hogy a jeruzsálemi ultraortodox Mea Searim negyedben bontsák le azokat az akadályokat, amelyeket azért helyeztek ki, hogy egy vallási ünnepen, amely több tízezer embert vonz az enklávé szűk utcáira, megakadályozzák, hogy férfiak és nők ugyanazt a járdát használják.

"A nemek szegregációja a buszokkal kezdődött, a szupermarketekkel folytatódott, és elérte az utcákat. És nem akar szűnni, éppen ellenkezőleg!" - szögezte le Dorit Bejnis főbíró az ítéletet kihirdetve. A jeruzsálemi városi tanácsnak azt az egyébként vallásos női alkalmazottját, aki az ügyet bíróság elé vitte, a nem hívő Nir Barkat polgármester elmozdította az állásából. A vezető, aki azzal az ígérettel lett polgármester, hogy visszaszorítja a 750 ezer jeruzsálemi lakos egyharmadát alkotó ultraortodoxok növekvő befolyását, azt állítja, hogy azért bocsátotta el Ráhel Azariát, mert beperelte a várost, és nem azért, mert bíróságon szállt szembe az ultraortodoxokkal...

Még a plakátokról is eltűntek

A hirdetők éveken át gondosan felöltöztették a plakátjaikon szereplő nőket Jeruzsálemben és más jelentős ultraortodox lakosságú helyeken. Nemrég azonban még tovább mentek az öncenzúrában: a nők vagy teljesen eltűntek a falragaszokról, vagy csak jelzésszerűen, testük egy részével, hátulról lefényképezve szerepelnek rajtuk.

Jeruzsálemben a nyáron felavattak egy régen várt helyi vasútvonalat. A létesítményt a technika 21. századi csodájaként dicsérik, de egyetlen női arcot sem lehet látni a rajta elhelyezett hirdetéseken.

A hirdetők elismerik az ultraortodox nyomást. Ohad Gibli, a Kánaán hirdetési ügynökség marketingigazgatójának helyettese megerősítette, hogy cége erőszakos reakcióktól tartva azt tanácsolta egy szervátültetéssel foglalkozó szervezetnek, hogy jeruzsálemi, illetve az ultraortodox többségű Bnei Brakban folytatott kampányában ne szerepeltessen nőket ábrázoló képeket. "Megtanultuk, hogy egy olyan hirdetési kampány, amelyben nők képei is felbukkannak, a legjobb esetben is csak néhány órát élhet meg Jeruzsálemben és Bnei Brakban, sőt könnyen előfordulhat, hogy romboláshoz és buszok felgyújtásához vezet" - fejtette ki Ohad Gibli az izraeli hadsereg rádiójának.

A jeruzsálemi polgármester nemrég azt mondta, hogy bár törvényellenes megtiltani nők szerepeltetését a reklámokban, "Jeruzsálemben használnia kell a józan eszét annak, aki reklámozni akar valamit. Különleges városról van ugyanis szó, szent városról, ahol mohamedánoknak, keresztényeknek és ultraortodoxoknak is megvannak a maguk érzékeny pontjaik". Nem elég azonban, hogy a jeruzsálemi köztéri hirdetésekből eltüntették a nőket, még szájkosarat is akarnak adni rájuk.

Szeptemberben kilenc vallásos katona kivonult egy katonai eseményről, mert azon nők énekeltek, amit hitükben odaadó zsidók helytelennek tartanak, mondván, hogy buja gondolatokat szül. A hadsereg négyüket kizárta egy tiszti tanfolyamról, mert nem voltak hajlandók bocsánatot kérni viselkedésükért. Egy másik esetben viszont négy katonanővel közölték, hogy esetleg el kell hagyniuk tüzéralakulatukat, hogy jelenlétükkel ne akadályozzák a nemek keveredését ellenző vallásos férfi katonák felvételét.

Szerző: MTI