Szabó István filmrendező

A hu-Rightpedia wikiből
Szabó István
SzületettBudapest
1938. február 18. (80 éves)

Szabó István (teljes neve Szabó István Tamás) (1938. február 18.) magyarországi zsidó filmrendező. Mephisto című 1981-es filmje legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscar-díjat nyert.

Pályafutása

Szülei orvosnak szánták, de ő 16 éves korától filmrendező akart lenni. Az orvosi egyetemre nem sikerült a felvételije, azonban első próbálkozásra bekerült a Színház- és Filmművészeti Főiskola (ma egyetem) filmrendező szakára, ahol 1961-ben végzett, Máriássy Félix osztályában, a tanársegéd Makk Károly volt. Osztálytársa volt Elek Judit, Huszárik Zoltán, Kézdi-Kovács Zsolt és Rózsa János. Első munkahelye a Híradó és Dokumentumfilmgyárban volt, ahol közvetlen felettese Nemeskürty István lett. Asszisztensként dolgozott. Már rövidfilmjeivel is feltűnést keltett. A lengyel és a francia új hullám (1960-as évek) hatására kibontakozott magyar új hullám egyik vezéregyénisége lett. A Balázs Béla Stúdiót 1958 decemberében alapították a Fészek klubban filmrendező társaival. Itt készült első filmje a Variációk egy témára is, amiben Szabó István személyiségének új vonásait lehetett felismerni. Művészi fejlődését döntően befolyásolta François Truffaut és Jean-Luc Godard. Hosszú távon Federico Fellini és Ingmar Bergman törekvéseit őrizte meg magában. 1985 óta egyetemi tanárként oktat a Filmművészeti Egyetemen. 1991 óta az Európai Filmművészeti Akadémia alelnöke.

Filmjeiben kezdetben nemzedéke meghatározó élményeit dolgozta fel, később Kelet-Közép-Európa közelmúltja és jelene, annak politikai és morális problémái kerültek művei középpontjába. A magyar filmművészet európai hatású és rangú alkotóművésze. Állandó alkotótársa az Oscar-díjra jelölt Koltai Lajos operatőr.

Ügynökmúltja

2006-ban került nyilvánosságra, hogy 1957 és 1963 között Képesi fedőnéven jelentett a belső reakció elhárításával foglalkozó II/5-ös osztálynak (a III/III-as csoportfőnökség elődjének).[1] Szabó először úgy nyilatkozott: azért lépett be, hogy a szolgálat félrevezetésével megmenthesse az 1956-os forradalomban részt vevő évfolyamtársa, Gábor Pál életét.[2] Később azt mondta, valójában magát mentette, de nem ártott senkinek.[3] Az ügy nyilvánosságra hozása után a magyar szellemi élet több, mint 100 képviselője biztosította támogatásáról Szabó Istvánt.[4] Szenvedélyes levélben[5] állt ki Szabó István mellett Kamondi Zoltán filmrendező. Kálmán C. György irodalmár-publicista az ügy érdemi részét illető kritikátlanságot látva parodisztikus ellenpetíciót fogalmazott általános derültséget keltve, de komolyabb visszhangot nem.

Filmjei

rendezőként és forgatókönyvíróként

színészként

  • Place Vendôme (1998) – Charlie Rosen
  • Franciska vasárnapjai (1997)
  • Utrius (1993)
  • Túsztörténet (1989) – Főorvos
  • Történetek a magyar filmről (1982)

Díjai

Több mint 60 nemzetközi díjat nyert filmjeivel. Oscar-díjat kapott a Mephisto című filmért, és jelölték Bizalom, Redl ezredes és Hanussen című filmjeit a legjobb idegennyelvű film kategóriában.

Négy díjat vehetett át Cannes-ban: a zsűri külön dicsérete (Te, 1963), a legjobb forgatókönyv díja[6] és FIPRESCI-díj (Mephisto, 1981), valamint a zsűri különdíja (Redl ezredes, 1985).

Megkapta a David di Donatello-díjat (Mephisto, 1982) és a Brit Filmakadémia legjobb külföldi filmnek járó díját (Redl ezredes, 1986), továbbá két filmjével nyert díjat a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (Bizalom, 1980, Édes Emma, drága Böbe, 1992). A napfény íze 1999-ben Európai Filmdíjat kapott, és 2000-ben a The National Board of Review az év legjobb tíz filmje közé választotta.

Kossuth-díjas kiváló művész. 1996-ban a Száz éves a mozi sorozatért Joseph Pulitzer-emlékdíjat kapott. 1997-ben Corvinus-díjat vehetett át a Budapesti Európa Intézettől, 2001-ben pedig Hazám-díjat kapott. 2002. augusztus 20-án világszerte elismert, a magyar filmművészet hírnevét öregbítő filmrendezői munkásságáért megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést.

Hivatkozások

Jegyzetek

  1. Gervai András: Egy ügynök azonosítása, Élet és Irodalom, 2006. január 27.
  2. Pokolra kellett mennem, Népszabadság, 2006. január 29.
  3. A szólás szabadsága, mtv, 2006. január 29.
  4. A magyar szellemi élet képviselői Szabó mellett, Népszabadság, 2006. január 30. „Szabó István 45 éve nagyszerű és fontos filmeket csinál nekünk. Nemcsak magyaroknak. Elvitte hírünket mindenfele a világba. Beírta nevét kultúránk egyetemes történetébe. Szeretjük, tiszteljük és becsüljük őt."
  5. Nyílt levél az "Egy ügynök azonosítása" című cikk szerzőjének, Népszabadság, 2006. január 30.: „Ön, kedves úr, egy kicsit önzőnek tűnik. …Egy alkotót csak és kizárólag a műveiből lehet és szabad megítélni, csak a műveiben létezik. …Van hálásabb téma, mint ismert, sőt világhírű emberek ifjúkori magánélete? Botlásaik, bornírt megjegyzéseik, meggondolatlan viselkedésük, egy korszak erkölcsi és politikai imperatívuszainak való megfelelési kényszerük, hősködésük vagy gyávaságuk, indokolt vagy indokolatlan félelmeik, karrierizmusuk, amivel saját valódi tehetségüket akarták realizálni?”
  6. Dobai Péterrel együtt.

Irodalom

  • Marx József: Szabó István filmek és sorsok (Vince Kiadó, 2002)

Külső hivatkozások