Szabó Magda

A hu-Rightpedia wikiből
A te életeden csak az Úr fordíthat, és ha fordítani akar, akkor már meg is tette, és elrendelte a születésed percében, elkárhozol‑e vagy üdvözülsz. Ami a születésed és a halálod között történik, az nem számít. Az csak egy pillanat.

– Kiálts, város!


Szabó Magda
Szabo Magda.jpg
Szabó Magda portré
Élete
Született1917. október 5.
Debrecen
Elhunyt2007. november 19. (90 évesen)
Kerepes
Nemzetiségmagyar
FérjeSzobotka Tibor

Szabó MagdaJewish lackey1.png (Debrecen, 1917. október 5.Kerepes[1], 2007. november 19.) Kossuth-díjas zsidócsahos magyar író, költő, műfordító.

Életpályája

Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában[2] (akkor Dóczi Leánynevelõ Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a debreceni egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években tanít Páhi (Bács-Kiskun megye) községben rövid ideig. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben a Horváth Mihály téri Gyakorló Általános Iskola (a mai Fazekas egyik elődintézménye) tanáraként dolgozott.[3]

Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus.

1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett.

1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója.

Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának.

Kilencvenedik születésnapján rengetegen ünnepelték, szülővárosában könyvesboltot neveztek el róla.

Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában olvasás közben érte a halál.

Zsidókról

Bár Szabó Magda súlyos filoszemitizmusban és németellenességben szenvedett (lásd Abigél), ami miatt sokan zsidónak is tartják, még ő is elejtett néhány igaz szót a zsidókról.

"– Nem láttak még döglött zsidót? – kérdezte Szirma. – Meg lehet nézni." (Alvók futása)

"- Akkor is cigánynak minősíthet valakit, ha nem az?
- Akkor főleg. Aki zsidó, az nyilvánvaló, hogy cigány, az iratok nélküli protestáns is az, idegen állampolgár meg kétségtelenül." (A macskák szerdája)

"– (Jézus) Miért ne jött volna el, mikor a rómaiak is üldözték, meg a zsidók?"

"Siklósdy dzsentrifiú volt, nem mondhatták azt, amit a zsidókra, hogy elveszi más helyét, a hetvenhetedik Siklósdy is itt élt a közeli Siklósdon, mióta az országnak történelme volt."

"Hát hiszen énekeljük is, legalábbis magától mindig azt hallottam, mikor zsoltárt énekelt, hogy a jó Isten magyar, a pusztán él pásztori minőségben, és nyilvánvaló tévedés, hogy bármi köze volna a zsidókhoz, különben hogy állíthatná Petőfi, hogy ő a magyarok istene, ki ne sajátítsák maguknak már mások az Urat, mert az illetlenség." (Für Elise)

Holokauszt-propagandista

"– Soha nem felejtem el pályám egyik legdrámaibb esetét. Akadt az osztályomban olyan gyerek, akinek antiszemita kijelentései megdöbbentettek. Behívattam az édesapját. Keressük meg együtt a gyerek embertelen, méltatlan nézeteinek gyökerét. És akkor az apa rámnézett és elsírta magát. Mert, hogy ők zsidók és a családjuk majd minden felmenőjét, rokonát elégették (sic!) Auschwitzban. Elhűltem. A férfi pedig könnyek között igyekezett megmagyarázni, hogy szerette volna minden sérüléstől megóvni a gyerekét. Ezért titkolta előtte a múltat, az igazságot, ezért hallgatott, amikor saját gyereke – szavakkal – vérig sebezte." (Ne félj!)

Kitüntetések, díjak

Szabó Magda aláírása

Számos díjat nyert:

Művei

  • Bárány (versek, 1947)
  • Vissza az emberig (versek, 1949)
  • Ki hol lakik (verses képeskönyv, 1957)
  • Mondják meg Zsófikának (ifjúsági regény, 1958)
  • Freskó (regény, 1958)
  • Bárány Boldizsár (verses mese, 1958)
  • Neszek (versek, 1958)
  • Marikáék háza (verses képeskönyv, 1959)
  • Sziget-kék (meseregény, 1959)
  • Az őz (regény, 1959)
  • Vörös tinta (filmforgatókönyv, 1959)
  • Disznótor (regény, 1960)
  • Álarcosbál (ifjúsági regény, 1961)
  • Születésnap (regény, 1962)
  • Pilátus (regény, 1963)
  • A Danaida (regény, 1964)
  • Hullámok kergetése (útijegyzetek, 1965)
  • Tündér Lala (meseregény, 1965)
  • Eleven képét a világnak (drámák, 1966)
  • Fanni hagyományai (dráma, 1966)
  • Alvók futása (elbeszélések, 1967)
  • Mózes egy, huszonkettő (regény, 1967)
  • Zeusz küszöbén (útijegyzetek, 1968)
  • Katalin utca (regény, 1969)

  • Abigél (ifjúsági regény, 1970)
  • Ókút (regény, 1970)
  • Kiálts, város! (színmű, 1971)
  • A szemlélők (regény, 1973)
  • Az órák és a farkasok (drámák, 1975)
  • Szilfán halat (összegyűjtött versek, 1975)
  • Az a szép, fényes nap (színmű, 1976)
  • Régimódi történet (regény, 1977)
  • Kívül a körön (esszék, kritikák, 1980)
  • Erőnk szerint (drámák, 1980)
  • Megmaradt Szobotkának (emlékezések, 1983)
  • Béla király (dráma-trilógia, 1984)
  • Az ajtó (regény, 1987)
  • Az öregség villogó csúcsain (műfordítások, 1987)
  • Záróvizsga (esszék, tanulmányok, 1987)
  • A pillanat (Creusais) (regény, 1990)
  • A félistenek szomorúsága (esszék, tanulmányok, 1992)
  • Szüret (drámák, 1996)
  • A lepke logikája (publicisztikai tanulmányok, 1996)
  • A csekei monológ (monodráma, 1999)
  • Mézescsók Cerberusnak (elbeszélések, 1999)
  • Merszi, Möszjő (publicisztikai írások, 2000)
  • Für Elise (regény, 2002)
  • A macskák szerdája (dráma, 2005)
  • Békekötés (hangjátékok, 2006)
  • Örömhozó, bánatrontó - Levelek a szomszédba (2009)
  • Drága Kumacs! - Levelek Haldimann Évának (levelezés, 2010)
  • Liber Mortis (2011)

Megfilmesítések[5]

Szabó Magda és Szobotka Tibor sírja Budapesten. Farkasréti temető: 21/1-1-13.

Származása

Szabó Magda családfája
Szabó Magda
(Debrecen, 1917. okt. 5.–
Kerepes, 2007. nov. 19.)
író, költő, műfordító
Apja:
Szabó Elek
(Köröstarcsa, 1879. –
Debrecen, 1959.)
városi esküdt
Apai nagyapja:
Szabó János[6]
1835 körül–
Debrecen, 1902. máj. 23.)
református lelkész
Apai nagyapai dédapja:
n.a.
Apai nagyapai dédanyja:
n.a.
Apai nagyanyja:
váradi Szabó Mária[7]
(1847 körül–
Debrecen, 1910. máj. 23.)
Apai nagyanyai dédapja:
váradi Szabó Lajos[8]
(1817 körül–
Debrecen, 1885. jún. 1.)
Apai nagyanyai dédanyja:
Szakál Veronika
Anyja:
Jablonczay Lenke
(Füzesgyarmat, 1884. nov. 17.–
Debrecen, 1967. jan.)
Anyai nagyapja:
Jablonczay Kálmán[9]
(Debrecen, 1860.–
Debrecen, 1911. szept. 18.)
mérnök, gazdálkodó
Anyai nagyapai dédapja:
Jablonczay Kálmán[10]
(Debrecen, 1830.–
Debrecen, 1891. jún. 8.)
mérnök, földbirtokos
Anyai nagyapai dédanyja:
Rickl Mária[11]
(Debrecen, 1842.–
Debrecen, 1915. jan. 14.)
Anyai nagyanyja:
Gacsáry Emma
(Füzesgyarmat, 1865.–
Debrecen, 1936.)
Anyai nagyanyai dédapja:
Gacsáry Károly
(Füzesgyarmat, ?–
Füzesgyarmat, 1872)
jogász
Anyai nagyanyai dédanyja:
Síró Emília
(? –
Füzesgyarmat, 1875.)

Források

  • OSZK gyászjelentések

Jegyzetek

  1. Elhunyt Szabó Magda író - BELFÖLD - Cikkek - STOP
  2. http://doczy.drk.hu/doczyweb/?oldal=a_gimnazium_epulete&modul=iskolank&fm=iskolank
  3. Fazekas.hu
  4. Szabó Magda kapta a Femina-díjat (Velvet; ismertető franciaországi fogadtatásáról és a díjról)
  5. http://www.imdb.com/name/nm0843651/
  6. Szabó János gyászjelentése
  7. Szabó Jánosné Szabó Mária gyászjelentése
  8. Szabó Lajos gyászjelentése
  9. ifj. Jablonczay Kálmán gyászjelentése
  10. id. Jablonczay Kálmán gyászjelentése
  11. Jablonczay Kálmánné Rickl Mária gyászjelentése

Bibliográfia

  • Kónya Judit: Szabó Magda alkotásai és vallomásai tükrében Budapest: Szépirodalmi, 1977.
  • Szurmainé Silkó Mária: Ajándékomat megbecsüld! Töredékek Szabó Magda életművéhez Debrecen: Tóth Könyvkereskedés, 2007.

Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó Magda témájú médiaállományokat.