Szeged

A hu-Rightpedia wikiből
Szeged
Szeged400.jpg
A szegedi Dóm
Szeged címere
Szeged címere
Becenév: „A napfény városa”
Közigazgatás
OrszágMagyarország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeCsongrád
KistérségSzegedi
Rangmegyei jogú város
megyeszékhely
PolgármesterBotka László (MSZP)
Irányítószám6710, 6720–6729, 6753, 6757, 6771, 6791
Körzethívószám62
Népesség
Teljes népességismeretlen +/-
Népsűrűség602 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület280,84 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Szeged weboldala
Pontosan itt van!
Szeged elhelyezkedése Magyarországon
Szeged város címere
Szeged térképe
Egyetemi épületek
A hősök kapuja

Szeged, törvényhatósági jogú város, népességre nézve hazánk második városa. Csongrád vm.-ben, a Tisza partján a Maros torkolata alatt fekszik. Az 1879. évi árvíz után szabályosan épült újjá. A jobbparti városrészek alaprajzát két körút és 7 sugárút teszi egyszerűvé és áttekinthetővé. A Tisza Lajos körút és a Tisza közt lévő Belváros központja a hatalmas Széchenyi tér. Itt van a barokk stílusú városháza (Lechner és Pártos, 1883) s több szép köz- és magánépület. A tér gondozott virágágyai és pázsitos területei közt szép emlékszobrok állanak: gr. Széchenyi István (Stróbl). Vásárhelyi Pál (Szécsi és Mátrai), gr. Tisza Lajos (Fadrusz), Deák Ferenc (Zala), továbbá Pásztor János allegorikus kútcsoportja. D.-re Innen a Klauzál téren Kossuth (Róna), az egyetem központi épülete (régebben Királyi Tábla) előtt Dugonics András (Izsó és Huszár) szobra és az országzászló díszlik. A város legnagyvonalúbb része a püspöki palota, papnövelde ég az egyetemi természettudományi intézetektől körülvett Dómtér, szabadtéri Játékok színhelye (Rerrich). A barnásvöröses klinkertégla-épületek belső oldalának árkádsora alatt helyezitek el a Nemzeti Emlékcsarnokot, a nemzet nagyjainak emlékműveivel. A tér É.-i oldalát a nagy árvíz emlékére emelt (Schulek és Foerk, 1903-1930) Fogadalmi Templom zárja le; ez a csanádi püspökség székesegyháza- A templom előtt a XIII. sz.-ból való csonka-torony áll, oldalán a nemzeti megújhodás emlékművével; Köllő Miklós Szentháromság szobrát a templom K.-i oldalán állították fel. A Gizella téren van Rákóczi lovasszobra (Vastagh Gy.) és az 1849.-i, Szeged-szőregi csata emlékére emelt Honvédemlék. A Boldogasszony sugárútra az Aba-Novák falképével díszített Hősök kapuján át vezet az út. A Belváros tiszaparti részét az egyetemi klinikák új palotái (Korb) foglalják el- A közúti hídtól R.-ra, a Móra parkban a közművelődési palota (Városi Múzeum, Somogyi könyvtár), a színház (Fellner és Helmer, 1883) és a Stefánia sétány foglal helyet. A sétányon van a S.-i vár rommaradványa, Erzsébet királyné (Ligeti) és Dankó Pista (Margó) szobra.

Körutak

A Tisza Lajos körúton vannak a ref. és ev. templomok (mind a kettő Rohalek műve) és a városi fürdő, a két körút kisvárosias zárt házsoros utcái közt a jezsuiták rendháza és temploma, meg a zsinagóga (Baunthorn, 1903). A külső körúton kívül. D.-en az Alsóváros terül el, itt áll S. legrégibb műemléke, a ferencesek Havi Boldogasszony v. Mátyástemploma. A híres búcsújáróhely szentélye 1498-ban, hajója 1503-ban csúcsíves Ízlésben épült. Kegyképe, a "fekete Mária", 1526- 1630 közt a templom közelében lévő mocsárban feküdt. Kincstárában 1565 óta őriznek egy kazulát, amely állítólag Szt. Gellért és Mátyás király palástjaiból készült. Az Alsóváros belső részein iskolák, közintézetek, laktanyák, külső részén a földmívelő, paprikatermelő lakosság falusias települése foglalnak helyet A Ny.-i Rókus külvárosban a csúcsíves Rókus-templom (Aigner és Rainer, 1909), a Csillagbörtön, laktanyák, kórházak, gyárak, a Felsővárosban a minoriták barokk temploma (1747-67) érdemelnek említést É.-ra vannak a város újabb munkástelepei A Tisza balpartján. Újszegeden vannak S. partfürdői és versenyuszodája, nyaralótelepe, sportpályái és a szép Erzsébet liget; itt, a Szt Erzsébet templom közelében Lourdes-i kápolna. Tápéi Antal Szűz Mária szobrával. Sok közintézmény, Iskola, internátus és gyár veszi körül Újszegedet. A parton emelkedik a Tisza-szabályozás vezetőjének, Bertalan Lajosnak emlékére emelt Bertalan oszlop.

Dél-Magyarország központja

S. D.-Magyarország művelődési és gazdasági központja. Számos polgári és katonai hatóságon kívül itt székel Tr. óta a csanádi r. kat. püspökség is Nagy iskolaváros; alsó-, közép- és szakiskolákon (fa- és fém-Ipari, erdő- és vadőri stb.) kívül tanítóképzőt polgári Iskolai tanárképzője, kat. hittudományi főiskolája, különböző szociális gondozónő képzői vannak; S.-en talált otthont 1921 -40. közt a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem. 1940 óta helyét a Horthy Miklós Tudományegyetem foglalta el. Állandó színháza, gazdag múzeuma, könyvtárai, tudományos és művészeti egyesületei (DMKE. Dugonics András Irodalmi Társaság, Filharmonikus Egyesület Tömörkény Társulat, Dankó Pista Társaság stb.) a közművelődést, a számos jótékony egyesület a szegénygondozás ügyét szolgálja. A Belvárosban artézi kútból előtörő alkalikus hévizet (30-45 C˚) ivókúra alakjában használják fokozott gyomorsavképződés és vesekő, továbbá a légutak hurutjainak kezelésére; Anna gyógyvíz néven palackozva is forgalomba kerül.

Lakosság

S. lakossága 1930-ban 135.071 fő volt, 1941-ben 136.375. Vallási megoszlás: r. kat 88.1%. ref. 5.2%, ág. ev. 1.4%, izr. 4.1%. A csaknem tisztán magyar anyanyelvű (98.5%) lakosságnak 36.4%-a őstermelésből, 23.4%-a iparból, 11.3%-a kereskedelemből. közlekedésből, 8.8%-a közszolgálatból és szabad-pályákon, 8.2%-a nyugdíj és tőkéből, 5.7%-a napszámból és bérmunkából él. S. 81.595 ha.-nyi határából (1937-39) 46.299 ha volt szántóföld, 755 ha kert. 16.426 ha rét és legelő. 5665 ha szőlő, 4608 ha erdő, 449 ha nádas. Az állatállomány 12.975 szarvasmarha. 10.912 ló. 18.209 sertés, 15934 Juh (1939). A tiszai halászat mellett jelentős 8. határában s Fehértó 1000 holdas mesterséges haltenyésztése. A lakosság mezőgazdasággal foglalkozó kb. 25%-a a város közigazgatási területén lévő tanyákon él. Az Ipart számos nagyvállalat képviseli; a híres régi kisipar (papucsos, késes stb.) már nem jelentékeny, de a kisiparosok száma még így is meghaladja a 3500-at Fontosabb iparvállalatok: vas- és fémöntődék, vas- és acélárugyárak gépjavító-műhely, tégla- és cserépgyárak, bútor-, bőr-, kefe, kenderfonó-, jutafonó-, kötött-szövöttáru gyárak, cipő- és dohánygyár, malmok is paprikamalmok, kenyér-, tarhonya- és tészta-, szalámi-, szappan-, ecetgyár, konzervgyár, furnírgyár stb. A kereskedelem nagyon megsínylette a Tr.-i békét mert S. elszakadt mögöttes területeitől. Kiváló helyzete azonban, mint átkelőhely és a marosmenti útnak a Tiszával való találkozása, mégis fontossá tette, mint vásárhelyet. A Szegedi Ipari Vásárt minden év tavaszán tartják. Forgalmának fő erei a tiszai és marosi víziúton kívül a Budapest-Szőreg (régebben Temesvár), S.-Békéscsaba. S.-Szabadka, S.-Mezőhegyes vasútvonalak és számos autóbuszjárat (legfontosabbak a S.-Budapest és S.-Baja vonalak). A város belső forgalmát közúti villamos és a S.-i Gazdasági Vasút (keskenyvágányú) bonyolítja le.

Története.

S. minden valószínűség szerint honfoglaláskori alapítás. A magyarok már földvárat találtak itt. Már 1178-ban állami sóraktár volt S.-en, ebből alakult ki a S.-i kamara és a pénzverő. A tatárok elpusztították, de IV. Béla a tatárjárás után királyi városi rangra emelte és kőből épült várral erősítette meg, a kipusztult lakosság pótlására pedig bolgárokat, görögöket ég rácokat telepített le. A XIII. sz. derekán a S.-től É.-ra elterülő pusztákon kunok telepedtek le. Zsigmond és Mátyás külön-féle kiváltságokkal ruházta fel. I. Ulászló király itt kötötte meg 1444-ben a békét a törökkel. 1498-ban S. kir. város lett. 1542-től 1686-ig török uralom alatt élt. 1708-ban pestis, 1712-ben árvíz pusztította. A XVIII. sz.-ban kb. nyolcszor égett le v. öntötte el az árvíz. A császári kormányzat a lakosság pótlására balkáni rácokat, dalmátokat és németeket telepített. Az 1848- 49-es szabadságharcban a D.-vidéki magyar hadműveletek egyik főtámaszpontja volt 1848. okt. 4.-én Kossuth Lajos Itt mondta el "S. népe, nemzetem büszkesége" kezdetű beszédét. 1849. júl.-ban a magyar kormány ide tette át székhelyét, de még ugyanezen év aug.-ában a vár Haynau kezére került. 1879-ben az árvíz majdnem az egész várost elpusztította, 3595 lakóházból csak 297 maradt lakható állapotban. Maga Ferenc József király is meglátogatta és biztató szavai ("s. szebb lösz, mint volt") nyomán; az ország, sőt az egész művelt világ közadakozása segítségével megindult a város újjáépítése. A világháború végén (1918. dec.) a D. felől előnyomuló francia csapatok szállták meg. Az 1920. márc. 1.-ig tartó megszállás alatt alakult meg a bolsevizmus leküzdésére a S.-i ellenforradalmi kormány. A város legújabb-kori történetében korszakos jelentőségű volt a Ferenc József Tudományegyetem idehelyezése (1921), melynek fejlődését kivált a gr. Klebelsberg Kuno által kezdeményezett nagyarányú építkezések tették lehetővé; az egyetem vegytani intézetében termelte ki a S.-i paprikából a Nobel díjas Szent-Györgyi Albert a C-vitamint. S.-en született Dugonics András, Tömörkény István, Juhász Gyula; itt kezdte pályáját Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza és Pósa Lajos; itt élt, mint a Városi Múzeum igazgatója, Móra Ferenc. (L. az 567. sz. táblát).

2010

Szeged (szlovákul: Segedín, németül: Szegedin, horvátul Segedin, szerbül Сегедин, latinul Partiscum, románul: Seghedin) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnagyobb városa, a Dél-Alföld legnagyobb városa, Csongrád megye székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál. A terület az újkőkor óta lakott. A várost először 1183-ban említik. Nagy Lajos király uralkodása idején a régió legjelentősebb városává fejlődött, 1498-ban szabad királyi városi rangot kapott. A török uralom után, 1715-ben kapta vissza ezt a rangját. 1719. május 21-én címert kapott, ma is május 21-én ünneplik a város napját. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc több jeles eseménye is kötődik a városhoz. Szeged történelmének és a mai városkép kialakulásának egyik legmeghatározóbb eseménye az 1879-es árvíz. Az épületek nagy része elpusztult, és a mai Szeged nagyrészt az árvíz után épült: szebb, modernebb épületek váltották fel a régieket. A trianoni békeszerződés után több elcsatolt dél-magyarországi város szerepét is átvette, jelentősége tovább nőtt. 1962-ben Csongrád megye székhelye lett. A szocializmus éveiben könnyű- és élelmiszeripari szerepét erősítették, ma is az ország egyik élelmiszeripari központja. Emellett egyetemi város és fontos kulturális központ is. Egyeteme, a Szegedi Tudományegyetem az ország legjobb minősítésű egyeteme. Szeged rendezvényei, mint például a Szegedi Szabadtéri Játékok, számos látogatót vonzanak évente.

Fekvése

Szeged Magyarország déli határához közel fekszik az Alföldön, a Tisza és a Maros folyók találkozásánál. Távolsága Budapesttől kb. 171 km az M5 jelű autópályán. Szegedtől észak felé található a Fehér-tó. Az ország legmélyebben fekvő városa. Szeged déli részén, Gyálaréten, a szerb határ közelében található az ország legmélyebben fekvő pontja, 75,8 méter tengerszint feletti magasságon.[1] A város a Tisza és a Maros folyók összefolyásánál, a Tisza jobb partján, a tiszai ártérből kiemelkedő szigeteken létesült. Az itt élő lakosság fokozatosan betömte a szigetek közötti mélyedéseket, mocsarakat, így a városterület 1819. század folyamán egységessé vált. A mai Szeged magva tulajdonképpen három sziget: Alszeged, Felszeged és a Vár a Palánkkal. Ezek a mai Alsóváros, Felsőváros és a Belváros.

Éghajlata

Éghajlata szubmediterrán: a nyár forró és a tél általában enyhe. Magyarországon uralkodó kontinentális éghajlat Szeged környékét is uralja, viszont erre a térségre jobban jellemzőek az időjárási szélsőségek. Az éves átlagos hőmérséklet 11,2 °C, a csapadék mennyisége pedig az elmúlt száz éves átlag alapján 520 mm. Magyarország területét itt éri a legtöbb napfény – több mint 2100 óra napsütés –, ezért nemhiába nevezik Szegedet a „napfény városának”. A táblázat és a szöveg között eltérés előfordulhat!

Szeged éghajlati jellemzői
Hónap Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December
Átlagos maximum hőmérséklet (°C) 1,7 5,1 11,2 17,1 22,3 25,3 27,4 27,0 23,4 17,6 9,5 3,8
Átlaghőmérséklet (°C) -1,8 0,9 5,6 11,1 16,2 19,2 20,8 20,2 16,5 11,0 5,1 0,6
Átlagos minimum hőmérséklet (°C) -4,8 -2,5 0,9 5,5 10,3 13,4 14,4 13,9 10,4 5,6 1,7 -2,1
Átlagos csapadékmennyiség (mm) 29 25 29 41 51 72 50 57 34 26 41 40
Havi napsütéses órák száma 62 87 142 180 234 255 288 266 210 170 80 51
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

Története

A kezdetektől 1686-ig

Szeged és környéke az újkőkor (Kr. e. 5000) óta lakott. Traianus római császár i. sz. 106-ban foglalta el Daciát, ahonnan főleg sót és aranyat szállítottak. A rómaiak hamarosan összeköttetést létesítettek Dacia és Pannónia között. A két tartomány közötti útnak fontos állomáshelye volt Partiscum, azaz a mai Szeged. Elképzelhető, hogy Attilaszálláshelye valahol ezen a vidéken volt. A magyarság letelepedését elősegítette a táj változatos – legeltetésre, vízi életre, hajóközlekedésre egyaránt alkalmas – összetétele. Először egy 1183-ban kelt oklevélben említik Szegedet (Ciggedin) a marosi sóhajózással kapcsolatban. Már I. (Szent) István király felismerte a marosi sóhajózás jelentőségét, ami e torkolati vidéknek megerősítését és ezzel virágzó településsé fejlődését eredményezte. Az Erdélyből a Maroson leúsztatott só elosztására legalkalmasabb hely Szeged lehetett, ahol fontos vízi- és szárazföldi utak találkoztak. Szeged a sószállító hajók kikötője és országos sólerakóhely volt. A város lakossága a földművelés térhódítása ellenére állattenyésztő maradt.

Az 500 éves ferences templom és kolostor, Szeged egyik legrégibb épülete
A templom gótikus mennyezete, barokk oltára

A tatárjárás idején a város lakói a közeli mocsarakba menekültek, majd a veszély elmúltával visszatértek és újra felépítették lerombolt városukat. IV. Béla király 1246-ban Szegedet városi rangra emelte. Ekkor kapta meg Szeged Buda és Székesfehérvár kiváltságait. A szegedi királyi kővár 1260 és 1280 között épült fel, mely a sószállító utat védte. Nagy Lajos uralkodása idején Szeged Dél-Magyarország legjelentősebb városává fejlődött, és a török veszély közeledtével stratégiai jelentősége is nőtt. Luxemburgi Zsigmond király fallal vette körül a várost. 1498-ban Szeged szabad királyi városi rangot kapott. 1522-ben Szegednek 7000 lakosa volt. 1525-ben és 1526-ban a török sereg átvonult a városon, kifosztotta, majd 154243 telén elfoglalta (lásd: Szeged ostroma (1543)!). A török hódoltság idején a szegedi nép jelentősen szétszóródott. A gazdag és művelt patrícius családok Debrecenbe, Kassára, Nagyszombatba menekültek. Ezzel egyidejűleg megindult a török, délszláv, raguzai latin népelemek bevándorlása Szegedre, akik már a hódoltság idején elkezdtek a szegedi magyarságba olvadni. Az el nem menekült lakosság, vagyis Szeged népének jelentős része leginkább Alsóvároson, a ferences Havas Boldogasszony templom körül húzódott meg, és halászattal, illetve állattartással foglalkozott. Szeged török kincstári várossá, vagyis hász-birtokká lett. Ez azt jelentette, hogy a haradzs – magyarosan harács nevezetű – vallási jogon alapuló földadót egyenesen a török kincstárnak szolgáltatta be, vagyis közvetlenül a szultánnak adózott. Szeged nem vált szpáhi hűbérré, mint sok más település. Ez a viszonylagos jogbiztonság magyarázza, hogy számos környékbeli falu lakossága Szegedre költözött.

1686-tól az 1879-ig

A város 1686 őszén szabadult fel a török uralom alól. Ekkor 2000 lakosa volt. I. Lipót király az udvari kamarának a magyarországi és erdélyi kihasználása és szállítása ügyében 1698. évi december 12-én kelt emlékiratát jóváhagyván, még ugyanazon év végén az első – 11 510 drb kősóból álló – szállítmány Szegedre megérkezett. Khaich Lajos kamarai tisztviselő 3 frtért árulta mázsáját, melyen túl még 6 dr. mázsapénzt szedhetett. 1700. április 19-én Lipót király a szegedi sóhivatalhoz mázsatisztnek Müller József bécsi udvari kamarai írnokot nevezte ki, mely időtől a sószállítás és árusítás nagyobb arányokat öltött. A sópajták számára egyre nagyobb területre volt igény, ezért a sóhivatal a város telkeit egyszerűen elfoglalta. Emiatt város és a kincstár közt több összeütközés történt, s a kincstár által elfoglalt területekért a város soha sem kapott kárpótlást.

A szegedi városháza; az 1879-es árvizet túlélt kevés épület egyike

1715-ben visszakapta szabad királyi városi rangját. 1719. május 21-én megkapta szabadalomlevelét és a jelenleg is használt címerét III. Károly királytól. Ezt a napot a város polgárai Szeged napja-ként ünneplik minden évben. A császár egyúttal egy 1723-as rendeletében Szegedet jelölte ki a Csanádi Egyházmegye székhelyéül, de ettől a rangjától tíz éven belül megfosztották. Az elkövetkezendő évek során Szeged sokat fejlődött. 1719-ben piarista szerzetesek érkeztek a városba, gimnáziumot alapítottak, tudományos előadásokat tartottak és színdarabokat adtak elő. Ezek az évek azonban nemcsak fejlődést és felvilágosodást hoztak. 1728 és 1744 között több boszorkányper is zajlott a városban. A szegediek fontos szerepet játszottak az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban. 1849-ben Szeged volt a forradalmi kormány utolsó székhelye, Kossuth itt mondta el utolsó nyilvános beszédét 1849. július 12-én, s Bălcescuval ugyanitt, a Klauzál téri Kárász-házban 1849. július 14-én írta alá a magyar–román békülési tervet. Bár a Habsburg-ház megbüntette a várost, Szeged újra virágzásnak indult. 1854-ben elérte a vasútvonal, 1860-ban pedig ismét visszakapta szabad királyi városi rangját. 1869-ben megnyílt Pick Márk boltja, a mai híres Pick Szalámigyár elődje.

1879-től 1944-ig

Szeged, az árvíz színtjele, a Mátyás téri templom belső ajtaján
Az árvízi emlékmű
A Dóm, előterében a Dömötör-toronnyal

Az 1879. évi árvízkatasztrófa Szeged történetének kiemelkedő eseménye. A március 12-re virradó éjjelen a Tisza a petresi gátat átszakítva elöntötte a várost, ami gyakorlatilag teljesen elpusztult: az 5723 házból csak 265 maradt épen, és 165-en az életüket veszítették. A város 70 ezer fős lakosságának nagy részét más településekre költöztették, csak mintegy 10 ezer szegedi maradt a városban. Ferenc József látogatásakor azt ígérte, hogy Szeged szebb lesz, mint volt. A császár megtartotta ígéretét: az elkövetkezendő pár évben a romok helyén új, modern város épült. Miután a víz lassan levonult, a várost töltéssel vették körül. Ekkor alakult ki a város körutas szerkezete. Több európai nagyváros (Bécs, Berlin, Brüsszel, London, Párizs, Róma) segített a város újjáépítésben, ezért a nagykörút egy-egy szakaszát ezekről a városokról nevezték el. Az újjáépítés során bontották el a Szegedi vár nagy részét is. Az árvíz előtti épületek közül az alsóvárosi ferences templom és kolostor, a Dömötör-torony, valamint a városháza maradt fenn. A város 1880. június 5-én egyesült a Tisza túlpartján fekvő Újszegeddel, amellyel 1883 óta híd is összeköti. A ma csillagbörtönként közismert Szegedi Királyi Kerületi Börtönt 1885. január 1-jén adták át rendeltetésének. Itt volt fogoly Szálasi Ferenc 1938-1940-ig 9323-as számmal. 1918 és 1920 között Szeged az ország többi részével ellentétben francia megszállás alatt állt, itt volt a szegedi ellenforradalmi kormányok székhelye is. Ezért a Tanácsköztársaság alatt ide menekült sok olyan katona, akik nem akartak a Vörös Hadseregben szolgálni. Rájuk támaszkodva indult el 1919 nyarán Horthy Miklós a Dunántúlra. Az első világháború és a trianoni békeszerződés után Szeged közel került a román és a szerb határhoz, veszítve vonzáskörzetéből és így némileg jelentőségéből is, de ahogy átvette az elveszített városok szerepét, újra egyre jelentősebb lett. 1921-ben Szegedre költözött a kolozsvári egyetem, majd 1923-ban a Csanádi egyházmegye székhelye lett. 1922-től 1931-ig Peidl Gyula, 1931-től 1935-ig Kéthly Anna személyében szociáldemokrata, 1926-1939 között Rassay Károly személyében liberális országgyűlési képviselője is volt. A második világháború sok szenvedést hozott. A szövetséges légierő 1944. június 2-án kezdte meg az Operation Frantic fedőnevű légi hadműveletet, amelynek részeként 38 repülőgép a rendező pályaudvart támadta. A bombaszőnyeg azonban elcsúszott, így a környező házakban keletkezett a legtöbb kár.[2] A város háborús vesztesége 4728 fő, melyből hozzávetőlegesen 2500–3000 katona a Don-kanyarnál esett el.[3] A zsidókat gettókba zárták, majd munkatáborokba vitték. A tényleges harc a városért október 89-én kezdődött, az itt védekező Matoltsy-harccsoport az algyői hídfőnél találkozott először a támadó terrorista Vörös Hadsereg erőivel. 1944. október 9-én a visszavonuló német erők felrobbantották a közúti és – az azóta is újraépítetlen – vasúti hidat is. A terrorista szovjet hadsereg október 11-én foglalta el a várost. Moszkvában este 224 ágyúból 20 díszlövéssel ünnepelték Szeged elfoglalását.

1944 után

Szeged Szent György templom
Szeged és a Tisza

1950-ben a hatalmas kiterjedésű szegedi határból a tanyaközpontok körül kilenc új községet alakítottak. Ezek közül Mórahalom, 1989-ben városi címet is kapott. A többi nyolc község név szerint: Ásotthalom, Balástya, Csengele, Domaszék, Röszke, Ruzsa, Szatymaz és Zákányszék. A szocialista időkben Szeged könnyűipari és élelmiszeripari központ lett. 1965-ben a város közelében kőolajat találtak. 1962-ben Szeged lett Csongrád megye székhelye. Teljesen új városrészek épültek. 1970-ben a Tisza a 1879-es árvizet meghaladó vízszinttel áradt. A város megmenekült. 1973-ban Szegedhez csatoltak öt, a várossal szorosan együttélő községet (Algyő, Gyálarét, Kiskundorozsma, Szőreg és Tápé). Algyő 1997-ben ismét önálló községgé alakult. Az 1990-es években a szocializmus során létrehozott gyárak sorra tönkrementek. Szegedet 2005 decemberében elérte az M5-ös autópálya. 2006-ban a Tisza több mint 10 méterrel áradt. Napjainkban Szeged a régió legfontosabb városa, egyetemi város, és a turisták körében is népszerű. Egyik legfőbb vonzereje a nyaranta megtartott Szegedi Szabadtéri Játékok, melyet 1931 óta rendeznek.

Szeged neve idegen nyelveken

Címere

Álló, kékkel és arannyal hasított reneszánsz pajzs. Jobb oldali, kék mezejében két jobb haránt ezüst pólya helyezkedik el. A bal oldali arany mezőben kiterjesztett szárnyú, balra néző, fegyverzett fekete félsas karmában aranyos jogart tart. A pajzs felső élén zárt rostélyú, szembe néző, ezüst harci sisak található, nyakában arany szalagon arany medalion. A sisakon nyitott, ötágú (három levél között két gyöngy) rubinokkal és zafírokkal díszített, arany leveleskorona van, a sisakdísz zöld talajon álló, jobbra lépő ezüst bárány. A foszlányok: jobbról vörös és ezüst, balról kék és arany. A török kiűzése után a szegediek kiharcolják a szabad királyi város rangját, amelyet III. Károly király 1719. május 21-én újított meg. A város kiváltságlevelében megfogalmazzák címerének leírását is: „álló, hasított katonai pajzs, jobb felén két folyó – a Tiszát és a Marost jelképezve – kék mezőben fut és folyik alá, a pajzs bal oldalán felezett sas kiterjesztett szárnnyal, lába karmával aranyos jogart tartva ezüst mezőben, természethűen lefestve látható … a pajzson épp csak ráhelyezett rostélyos vagy nyitott katonai sisak van királyi diadémmal, és egy a korong felett álló ezüst bárányt díszként elővezetve… a sisak csúcsáról innen (jobbról) ezüst és vörös, onnan (balról) pedig arany és kék foszlányokkal vagy szalagokkal” ékesített. Az eltérés a bal mező esetében szembeötlő, hogy ez mikor következett be, nincs adatunk rá, de az 1993-ban kiadott „Szeged város jelképeiről” szóló közgyűlési rendeletben már úgy szerepel. Szeged címere is, miként minden jól megfogalmazott szimbólum, a város fejlődésének vezérfonalát mutatja. A ma használatos címer töredékes prototípusát egy 1704-ben, állítólag a Tiszából kihalászott, megrongált pecsétnyomón láthatjuk „Sigillum Regiae [Civitatis Se]gediensis * A. 1200 *” körirattal. A pecsét nyilvánvalóan hamisítvány, amelyet a hajdani szabad királyi városi jogállás visszaszerzését célzó bizonyítéknak szántak.

Népesség

Év Népesség
1851 35,861
1870 56,901
1880 59,143
1890 68,924
1900 82,803
1910 96,063
1920 100,175
1930 108,448
Év Népesség
1941 110,740
1949 104,867
1960 117,515
1970 140,235
1980 164,437
1990 169,930
2001 168,273
2004 162,586
2010 169,731

[4][5] Szeged Magyarország harmadik legnépesebb városa (2010). A lakónépesség száma 2004 óta folyamatosan növekszik. A századfordulóra sugárútjaival és körútjaival kiépülő Szeged a Magyar Királyság második legnépesebb városa volt Budapest után, népessége meghaladta a 100,000 főt (a mainál lényegesen nagyobb közigazgatási területen). Trianon után a népességnövekedés lelassult, mivel elvesztette vonzáskörzetének jelentős részét, a népességfejlődésben a hagyományosan vitális Debrecen és a gyorsan iparosodó Miskolc is megelőzte. A Kádár-korszak alatt tapasztalható jelentős népességnövekedés szinte teljes egészében a betelepülésből táplálkozott, mivel a városban és Csongrád megyében is nagyon lassú volt a természetes szaporodás, csökkenés váltakozott enyhe növekedéssel, elterjedt az egykézés.[6]

Népcsoportok

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a város népessége 163 699 fő, ebből 93,5% magyar, 0,7% cigány, 0,6% német, 0,5% szerb, 0,2% román, 0,2% szlovák, 0,1% horvát, 5,0% egyéb. A városban 70 845 lakás van. Szegeden az országos viszonyokhoz képest sok nemzetiség képviselteti magát : a 11 magyarországi nemzetiségből 8 van jelen (szerb, szlovák, örmény, lengyel, horvát, ukrán, német, román).[7]

Nevezetességek

A legfontosabb látnivalókat feltüntető, útbaigazító tábla a Széchenyi téren
Dóm tér, a Szabadtéri Játékok színhelye

Műemlékek

  • Fotóműterem, Széchenyi tér 2.
  • Móritz-ház, Szent Mihály u. 9.
  • Víztorony (Szeged), Szent István tér Honlapja
  • Tűzoltólaktanya, Kossuth Lajos sugárút
  • Gőzfürdő, Tisza Lajos körút 24.
  • Wagner-kripta, Belvárosi temető
  • Popper-ház, Széchenyi tér 3.
  • Aigner-ház, Széchenyi tér 16.
  • Aigner-ház, Széchenyi tér 2/a.
  • Szeged Állomás, Indóház tér
  • Gróf-palota, Tisza Lajos körút 20/b.
  • Új református templom, Honvéd tér 1.
  • Ungár-Mayer-palota, Kárász u. 16.
  • Raffay-ház, Lechner tér 2/a.
  • Szígyártó-ház, Lechner tér 2/b.
  • Szent-Rozália-kápolna, Lechner tér 9.
  • Lakóház, Mikszáth Kákmán u. 4.
  • Új zsinagóga, Jósika u. 10.[9]
  • Raichle-palota, Szentháromság u. 2.[9]

Városrészek

  • 1 2005-től Gyálarét, Kecskés- és Klebelsberg-telep valamint Szentmihály közös városrésze
  • 2 1973-ig önálló település
  • 3 régi nevén Hattyas-telep
  • 4 régi nevén Ságvári-telep
  • 5 1973-ig önálló település, a 19. században mezőváros; lásd: külső hivatkozások
  • 6 1973-ig önálló település, jelentős szerb kisebbséggel
  • 7 1973-ig önálló település

Közlekedés

Helyi közlekedés

Az 1879-es szegedi nagy árvíz utáni újjáépítést követően a növekvő városnak már nem felelt meg az omnibuszközlekedés, ezért 1884. július 1-jétől lóvasutat üzemeltetett a város. Az SZKT jogelődjét 1885-ben alapították Szegedi Közúti Vaspálya Részvénytársaság néven. 1885-ben az utasszám meghaladta a 300 000-et.

1908. október 1-jén indult útnak az első villamos; a menetdíj elég drágának számított. A villamosok ebben az időben a személyszállítás mellett teherszállítással is foglalkoztak. Az első világháború derékba törte a fejlődést, több villamosvonal megszűnt, két kocsit eladtak más városoknak, a forgalom csökkent. A második világháború nem okozott nagyobb károkat a villamosvonali infrastruktúrában, a forgalom a harcok végeztével azonnal megindulhatott. A cég 1950. április 14-én felvette a Szegedi Villamos Vasút Vállalat nevet, 1955-től pedig Szegedi Közlekedési Vállalatnak hívták. Ebben az időben indult meg az autóbuszközlekedés. Az autóbuszoknak eleinte másodlagos szerepet szántak a villamos mellett, de egyre népszerűbb lett. 1963. január 1-jétől az autóbuszok üzemeltetése átkerült a Tisza Volánhoz. A villamosvasút teherfuvarozó szerepe időközben egyre csökkent, majd 1971-ben teljesen megszűnt. 1979. április 29-én megindult a trolibuszközlekedés. Kezdetben kizárólag a szovjet gyártmányú ZIU-9 típusú kocsik közlekedtek, majd hamarosan megjelentek az Ikarus 280-as csuklós trolibuszok, ezeket azonban többféle elektromos berendezéssel szállították, így üzemeletetésük bizonytalan és költséges volt. Jelenleg ezekből a típusokból már csak elvétve látni egy-egy példányt Szeged utcáin. A villamosok a nyolcvanas években háttérbe szorultak, a járműpark elöregedett. A rekonstrukció 1996-ban kezdődött, először három, majd később további tíz darab Tatra T6A2 típusú villamos megvételével. 2005-ben az egykori NDK-ból használtan vásárolt Tatra KT4 típusú villamosokkal váltották le a régi FVV típusúak jelentős részét. 2006. július elsején adták át a forgalomnak a részben korszerűsített 4-es vonalat, amelyen már közlekedhetnek az egyirányú kocsik (Tatra T6A2, Tatra KT4) is. Jelenleg már csak a 3-as vonalon járnak kizárólagosan az egykor Budapestről leselejtezett, igen korszerűtlen és leromlott műszaki állapotú FVV csuklós villamosok. A kilencvenes évek első felében az SZKT használt Škoda 14tr (szóló) és Škoda 15tr (csuklós) trolibuszokat is vásárolt Csehországból, illetve Szlovákiából. A folyamat a mai napig tart, jelenleg a trolipark döntő többségét ezek a típusok teszik ki. Beszereztek még három (szintén használt) Škoda 21tr és egy Škoda 22tr típusú alacsonypadlós trolibuszt is. Az önkormányzati tulajdonú közlekedési cég jelenlegi vezetése sokak által vitatott módon saját járműépítésbe kezdett: egy használtan vásárolt alacsonypadlós Volvo elővárosi autóbuszt trolibusszá alakítottak át. A kísérlet sikerességét bizonyítja, hogy később további négy Mercedes Citaro buszt alakítottak villamosüzeművé. A városban összesen 37 busz-, négy villamos- és négy trolibuszvonalon lehet közlekedni. Szeged így egyike a négy magyar városnak, amely villamosvonalat üzemeltet (a másik három: Budapest, Debrecen és Miskolc), illetve Szegeden kívül csak Budapesten és Debrecenben ülhetünk trolira.

Helyközi és távolsági közlekedés

A távolsági és helyközi közlekedést Szegeden és környékén a Tisza Volán Zrt. és a MÁV végzi. A város távolsági közlekedése jónak mondható.

Közúti közlekedés

Szeged az M5-ös autópálya, az 5-ös, a 43-as, 47-es és az 55-ös utak találkozópontja. Ezen kívül mellékutak és egyéb alacsonyabb besorolású útszakaszok érnek be a városba, illetve indulnak ki onnan.

Vasúti közlekedés

A város legnagyobb pályaudvara a Szeged-pályaudvar, ide érkezik be a legtöbb vonat. A város különböző részein kisebb vasútállomások vagy megállóhelyek is találhatóak, mint például a Szeged-Rókus vagy Újszeged.

Strandok

  • Anna Gyógy-, Termál-, és Élményfürdő: a Magyar Fürdőszövetség által minősített 4*-os gyógyfürdő. Az Anna-kút vízét 1927-ben vezették be a Városi Gőzfürdőbe. majd 1938-ban nyerte el a gyógyvíz rangot. 2004-ben újították fel. A Fizio- és Balneoterápiás Központ a 944 m mélyről feljutó 58 fokos ún. Anna-gyógyvizet használja a kezelések alkalmával, mely alkáli-hidrogén-karbonátos ún. lágy hévíz. Ivókúraként és fürdőkúraként egyaránt alkalmazzák.
  • Partfürdő
  • Szegedi Ligetfürdő
  • Gyógy- és Termálfürdő -Szeged
  • Napfényfürdő Aquapolis szeged
  • Sziksósfürdő

Kultúra

Dóm tér és a Pantheon

Szeged a dél-alföldi régió kulturális és sportcentrumának számít. A város számos programot kínál az ide látogató turisták és a helyiek számára. A város múzeuma (Móra Ferenc Múzeum) évente körülbelül 350 ezer látogatót vonz. A városban található galériák, mozik, diszkók, színházak mind-mind kitűnő szórakozási lehetőséget nyújtanak. Kimagasló kulturális eseménynek számít a nyaranta működő Szabadtéri Játékok, melyet a Fogadalmi templom előtti szabad téren tartanak. Gyakran világhírű operaénekesek, színészek lépnek fel, akik esténként 4000 nézőt vonzanak a Dóm térre. A Szegedi Nemzeti Színház és a Szimfonikus Zenekar év közben számos előadás során szórakoztatja a látogatókat. A Szegeden található színvonalas evezőpályán megtartott rangos sportesemények gyakran vonzzák a városba a sportrajongókat. 1998 és 2006 folyamán itt tartották például a Kajak-kenu világbajnokságot. A termálfürdő, az uszodák, a tiszai szabadstrandok ideális turistacélponttá teszik a várost. Az év során számos könnyűzenei koncertet tartanak a Városháza udvarán, valamint a Tisza Szálló koncerttermében. A nyári programokat pedig gyakran színesítik divatbemutatók, melynek helyszínét a Klauzál téren felállított kifutó biztosítja. A város több kirakodóvásárnak és fesztiválnak ad otthont. Karácsony tájékán kézműves fesztivál látható a Dóm téren, emellett a Széchényi téren vásár fogadja az ajándékok után kutató embereket. A melegebb hónapokon a Liget változatos programoknak ad otthont. Számos koncert, gyereknapok, versenyek helyszínéül szolgál. A bor- és sörfesztivál mellett, a Roosevelt téri halászléfőző verseny és a Szegedi Ipari Kiállítás tarkítják a programajánlatot. Szeged könyvtára (Somogyi könyvtár) jelentős könyvgyűjteménnyel büszkélkedhet. A tagok több, mint egymillió könyvhöz és folyóirathoz férhetnek hozzá, melyek egy része angol, német és francia nyelven olvasható. A Szegedi Tudományegyetemen belül számos speciális könyvtár található. Az orvosi kar például 138 ezer könyvet birtokol, és közvetlen hozzáférése van európai orvosi adatbázisokhoz.

Gazdaság

Szegedi paprika

Hazánk élelmiszeriparának egyik központja. Szegeden és környékén fűszerpaprikát termesztenek és dolgoznak fel. Nemzetközi hírnévre tett szert a szalámigyártás a Pick Szalámigyárnál. Szegeden működik a tejiparral foglalkozó Sole-Mizo Zrt. A környéken (Algyőn) kőolaj- és földgázkitermelés folyik. A rendszerváltás után a város gazdasági szerepe jelentősen visszaesett, sorra szűntek meg nagy múltú üzemei, így például a kábelgyár, a téglagyár, a textilgyár, a kendergyár és a konzervgyár.

Oktatás

Felsőoktatási intézmények

Belföldi utazás

Az 1876-ban Szegeden megrendezett Országos Ipari Termény és Állat kiállítás emlékplakettjének rajza
A Szegedi Tudományegyetem központi épülete
  • A Szegedi Tudományegyetem (elődjei: József Attila Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szegedi Élelmiszeripari Főiskola) Magyarország egyik legnagyobb egyeteme. A sanghaji Jiao Tong Egyetem által készített (Academic Ranking of World Universities – 2005, A világ egyetemeinek tudományos rangsorolása) listán a Szegedi Tudományegyetem az ország legjobb minősítésű egyeteme: holtversenyben a 203–300. helyezést érte el, Európában a megosztott 80–123. helyet szerezte meg.
  • A Szegedi Hittudományi Főiskola 1930-ban települt át Temesvárról. 1983-tól világi hallgatókat is képez, 1991 óta pedig fogadja a társintézmények hallgatóit is, és lehetőséget biztosít különböző tárgyakból (főleg társadalom- és neveléstudományi területén) való áthallgatásra.

Gimnáziumok

Szakközépiskolák, szakképző iskolák

Általános Iskolák

Sport

Szeged a dél-alföldi régió sportcentrumának számít. Sport terén nincs mit szégyellnie a városnak. Lékó Péter talán a leghíresebb sportolók egyike, akit a világ egyik legjobb sakkozójának tartanak. Savanya Norbert neve is sokaknak ismerős lehet, hiszen világbajnok búvárúszó, és a legjobbak között van ő is. Csapatjátékokat tekintve a város jelenleg kézilabdában a legerősebb. A Pick Szeged csapata számos jelentős eredménnyel lepte meg már a szurkolókat. Ezek közül is kiemelkedik a 2006/2007-es magyar bajnoki cím. Szeged híres a kajak-kenu világából is, hiszen nagy múltja van a városban a sportnak. Híres a 2008-ban LEN kupát nyert Szeged-Beton Vízilabda Egyesület. [1] A Szegeden található színvonalas evezőpályán megtartott rangos sportesemények gyakran vonzzák a városba a sportrajongókat. 1998 és 2006 folyamán itt tartották például a Kajak-kenu világbajnokságot.

Média

Televízió

Szeged Városi Televízió Tisza PART Televízió Telin Televízió

Rádió

Jeles szegedi napilapok

Híres szegediek

Testvérvárosai

Légifotó – Szeged

Galéria

Lásd még

Irodalom

  • Apró Ferenc: Szegedi képeslapok - A képeslapok Szegedje, Grimm Könyvkiadó, Szeged, 2002, ISBN 963-9087-28-9
  • Veress D. Csaba: A szegedi vár, Zrínyi Kiadó, Budapest, 1986, ISBN 963-326-341-7

Jegyzetek

  1. DM 2007.11.24.
  2. Forrás: Földi Pál – Harcosok az égen, Anno Kiadó, 1999, ISBN 963 9199 311
  3. DM 2009.10.31.
  4. Magyar népszámlálások (1870-2001)
  5. Magyarország helységnévtára, 2009
  6. Dr. Kováts Zoltán: Hullámvölgyből hullámvölgybe? (Tiszatáj XXVI/3, 1972.)
  7. http://www.minority-szeged.hu/ Szegedi nemzetiségek honlapja
  8. István, a szobor: másfél száz változat - HVG
  9. ^ 9,0 9,1 4/2007. (II.9.) OKM

Külső hivatkozások

Reinel compass rose.svg Kistelek Sándorfalva Hódmezővásárhely Héraldique meuble compas.svg
Mórahalom

Észak
Nyugat  Szeged  Kelet
Dél

Makó
Szabadka (Szerbia részeként) Zenta (Szerbia részeként) Nagyszentmiklós (Románia részeként)

Használat

{{Települések földrajzi elhelyezkedése 8 irányban
 | Északnyugat = 
 | Észak = 
 | Északkelet = 
 | Nyugat = 
 | Központ = település
 | Kelet = 
 | Délnyugat = 
 | Dél = 
 | Délkelet = 
}}

</noinclude>

Unbalanced-scales.jpg
Ez a cikk a wikipédiából vett szöveget tartalmaz. Emiatt a szövegre a GDFL licensz vonatkozik.