Társadalomtudományi Intézet

A hu-Rightpedia wikiből
Az intézet homlokzata

Társadalomtudományi Intézet, teljes nevén: Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete
A rendszerváltás óta (1990-től): Az MTA Politikatudományi Intézete. Államparazita intézet.

Tevékenysége saját meghatározása szerint: elméleti, empirikus és összehasonlító kutatásokat folytat elsősorban a politikatudomány, de nem kis mértékben a rokon társadalomtudományok területén is. Feladata a magyar politikai élet folyamatos vizsgálata, a meghatározó tendenciák leírása és értelmezése, az ehhez szükséges tudományos eszköztár gazdagítása.
A gyakorlatban a társadalomban zajló folyamatok pártállam által felügyelt elemzése, a várható tendenciák előrejelzése - adott esetben mesterséges gerjesztése, valamint az ezzel kapcsolatos statisztikai adatok feldolgozása képezte a szervezet működésének alapját. Az intézmény szervezeti kereteket adott a pártelitből, illetve a rendszer uralkodó rétegéből verbuválódott munkatársak informális kapcsolati hálójának kialakításához és megerősítéséhez.

Az intézmény és a kapcsolódó szervezetek tagjainak rendszerváltás utáni életútját, későbbi kooperációjukat tekintve jogosnak tűnhetnek azon feltételezések, miszerint sok már az elméletileg demokratikus körülmények között lejátszódott társadalmi és politikai folyamat legalábbis részleges megtervezése a 80-es években többek között a Társadalomtudományi Intézet berkeiben zajlott, irányításukat pedig a szervezettől kirajzott és az új helyzetben magukat gyorsan pozícionáló káderek végezték.

Utólag külön jelentős színben tűnik fel az intézet Ifjúságkutató Csoport-jának tevékenysége. A fiatalabb korosztályokban megjelenő esetleges rendszerellenes tendenciákról korábban is adatokat gyűjtő alosztály ugyanis érzékelve a 80-as évek második felében a felsőoktatásban részt vevők között a politikai szerveződésre, intézményesített együttműködésre való hajlandóság növekedését, lehetőséget látott arra, hogy - részben az intézettel már kapcsolatban levő, vagy kapcsolatot felvenni kész hallgatókon keresztül - közvetlen befolyást gyakoroljon ezen szerveződések folyamatára, a tendenciák irányára. Ezzel párhuzamosan lehetőség nyílt a pártosodás fázisába lépő mozgalmak tagjai közé, majd vezető köreibe bejuttatni a pártállamhoz kötődő személyeket - először csak az adott korosztályba illeszkedőket, majd idővel a régi rendszer tetszőlegesen kiválasztott figuráit. Ezen tevékenységnek köszönhetően láthatjuk viszont napjainkban is a szervezet korábbi munkatársait fontos döntéseket befolyásolni képes háttéremberekként bizonyos politikai erők háza táján.

A Társadalomtudományi Intézet vezetői és ismertebb munkatársai

  • Lakos Sándor (1921) - közgazdász. A Gazdasági Főtanács, majd a Magyar Állami Szénbányák központja munkatársa 1946 után, majd pártfőiskolai tanár. Az MSZMP KB Agit.-Prop. Osztály helyettes vezetője 1957-től. A Béke és Szocializmus (1958–62), majd a Népszabad­ság szerkesztőségében dolgozott, a Társadalomtudományi Intézet igazgatója (1966–82), a Pártélet felelős, ill. főszerkesztője (1982–89). A KB tagja (1975–88).
  • Huszár Tibor (Veresegyház, 1930) - szociológus. 1949-53 között a moszkvai Lenin Intézet pedagógia-pszichológia-logika szakán folytat tanulmányokat, 1953-54 a DISZ KV alosztály vezetője, 1954-56 a budapesti biz. titk., a Petőfi Kör vezetőségi tagja, 1957-60 a József Attila Gimnázium tanára, 1960-69 az ELTE BTK filozófia tanszékén adjunktus, docens, emellett 1967-68-ban a Társadalomtudományi Intézet osztályvezetője, 1969-83 a Szociológia Tanszék vezetője, 1983-92 a Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet igazgatója, 1977-2001 egyetemi tanár, 2001-től professor emeritus
  • Turgonyi Júlia (1928) - 1955–56 a DISZ KV titkára, 1956 nov.–1957 máj. az EPOSZ Ideiglenes Szervező Bizott­ságának munkatársa, 1957–59 az MSZMP Pest megyei Bizottságának tagja, 1959–68 a MNOT osztályvezetője, majd 1969-től a Társadalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa
  • Huszár István (1927) - közgazdász, pártfunkcionárius. 1953–63 között az MDP KV, illetve az MSZMP KB tagja. 1963–69 között a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, majd 1973-ig elnöke, egyben államtitkár. 1973–80 között miniszterelnök-helyettes. 1980. júliustól az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete főigazgatója, 1985–88 között a Párttörténeti Intézet igazgatója. Az Országos Tervhivatal elnöke (1975–80), 1980-tól országgyűlési képviselő. Az MSZMP PB tagja (1975–80), 1984-től az Alkotmányjogi Tanács tagja.
  • Aczél György (1917–1991) - 1957-től művelődésügyi miniszter-helyettes, 1958–67 közt első helyettes. Az MSZMP KB kulturális titkára (1967–74, 1982–85). miniszterelnök-helyettes (1974–82), az Országos Közművelődésügyi Tanács elnöke (1974–76, 1980–82), a Társadalomtudományi Intézet főigazgatója (1985–89). Az IKB, ill. a KB tagja (1956–89), PB tag (1970–88).
  • Szentes Tamás - az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgató-helyettese
  • Halay Tibor - a Társadalomtudományi Intézet igazgatóhelyettese
  • Bayer József - az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének osztályvezetője
  • Sipos Katalin (194..-1980) Orbán Viktor nagynénje (anyjának nővére) - szociológus (osztályvezető?)
  • Szoboszlai György - a KB Társadalomtudományi Intézetének főmunkatársa
  • Gombár Csaba - az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa, az Antall-kormány idején a Magyar Rádió vezetője
  • Papp Zsolt - a Társadalomtudományi Intézet politológusa
  • Róbert Péter (1953) - 1974-78 Tömegkommunikációs Kutatóközpont kérdezőbiztos, 1979-80 VOLÁN üzemi szociológus, 1980-86 MSZMP KB Társadalomtudományi Intézet tudományos segédmunkatárs, 1986-90 tudományos munkatárs, 1990-92 MTA Politikatudományi Intézet tudományos munkatárs, 1992-2000 ELTE Szociológiai Intézet egyetemi docens. 1986-tól a TÁRKI részidős programvezető kutatója, 2010-től MTA Politikatudományi Intézet tudományos főmunkatárs.
  • Gidai Erzsébet (1939-2008) - közgazdász. Pályafutását az MNB-nél kezdte, több egyetemen is tanár, 1983-tól a Társadalomtudományi Intézet munkatársa, osztályvezetője. A rendszerváltás után a MIÉP vezető gazdaságpolitikusa, 1998-től MIÉP-es parlamenti képviselő. 202 alkalommal szólalt fel az Országgyűlésben, ezzel az egyik legaktívabb politikus. 2002 elején kilépett a pártból, a 2002-es választásokon már az FKGP színeiben indul, de a párt 0,75%-os listás eredményével nem jutott be a parlamentbe.
  • Kovách Imre (1953) - 1977-79 Krúdy Gyula Gimnázium (Nyíregyháza) tanára, 1979-82 KLTE, Szociológia Tanszéken (Debrecen) tanársegéd, 1982-89 Társadalomtudományi Intézet tudományos munkatárs, 1989-97 Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézete tudományos főmunkatárs, 1997-2005 tudományos osztályvezető, 2005–től tudományos igazgatóhelyettes
  • Fellegi Tamás (1956) - Jogi diplomájának megszerzése (1981) után a Társadalomtudományi Intézetnek (ma: MTA Politikai Tudományok Intézete) tudományos munkatársa, emellett a jogi karon tanársegédként dolgozott. 1985-ben ösztöndíjjal a Harvard Egyetemen tanult. 1983-87 között egyik alapító kurzusvezető tanára a Társadalomtudományi Szakkollégiumnak, mely ma a Bibó István Szakkollégium nevet viseli és amely 1988-ban a Fidesz megalapításának színhelye volt.
  • Kéri László (1951) - 1984-96 között az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, kutatási területe: az ifjúság politikai részvétele, szocializációja, politikai reformlehetőségek, a Kádár-korszak felbomlása, a többpártrendszer kialakulása
  • Kövér László (1959) - 1984–től a Századvég c. folyóirat szerkesztőségének tagja. 1984–88 a Bibó István Szakkollégium nevelőtanára, 1986. febr.–szept. az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete Ifjúságkutató Csoport tudományos segédmunkatársa, 1987–88 Soros-ösztöndíjas, 1988. március-ban a Fidesz alapító tagja, az 1988. novemberében alakult MISZOT (Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa) alelnöke lett (a másik MISZOT alelnök Gyurcsány Ferenc volt). Az 1990-es országgyűlési választásokon Fidesz-SZDSZ közös jelöltként szerez egyéni mandátumot a pápai választókerületben, 1998-tól a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter.
  • Stumpf István (1957) - Horváth István belügyminiszter veje, az MSZMP Budapesti bizottságának tagja, a HNF (Hazafias Népfront) egyik alelnöke. 1982-től amerikai ösztöndíjas, 1983-88 a Bibó István Szakkollégium alapítója és igazgatója, 1987-től az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézet tudományos munkatársa. Az Új Nemzedék KISZ formáció elnöke. (Sárospatak és környéke minden egyes társaságának meghatározó vezetője egy Stumpf.)
  • Körösényi András (Budapest, 1959) - 1982-85 Szövetkezeti Kutató Intézet tudományos segédmunkatárs, 1985-93 ELTE ÁJK Politológia Tanszék tudományos munkatárs, emellett 1987-88 között az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének másodállású kutatója, 1994-2000 egyetemi docens, 2000-től egyetemi tanár. 2010-től az MTA Politikatudományi Intézetének elnöke.
  • Simon János (1954) - politológus. 1990-től az MTA Politikai Tudományok Intézete tagja, jelenleg tudományos főmunkatárs
  • Szalai Erzsébet (Budapest, 1948) - szociológus, egyetemi tanár. MTA Politikatudományi Intézet tudományos tanácsadó

Az intézmény munkatársai között hagyományosan magas volt a zsidó származásúak aránya, mely az 1990-es névcsere után sem változott, lásd: az MTA Politikatudományi Intézetének kutatói

A Társadalomtudományi Intézet kiadványai

Betekintésként a szerzők (az intézettel együttműködők) neveibe és a tanulmányok címeibe, a teljesség igénye nélkül:

  • Falusné Szikra Katalin, Frey Mária, Gyetvai László, Matoritz Anna, Munkácsy Ferenc, Szpirulisz Ildikó: A munkaerő társadalmi újratermelése Magyarországon (Társadalomtudományi Intézet 1990)
  • Kollár Nóra: Az SPD és a demokratikus szocializmus evolúciója (MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete 1989)
  • Tölgyessy Péter: Gazdasági érdekképviseletek Magyarországon (MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete 1988)
  • Boros László, Csatáry Ildikó, Dögei Ilona, Kerékgyártó P. István, Stumpf István, Szabó D. Miklós: Hazai politikai szocializációs folyamatok (MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete 1988)
  • Kéri László, Liskó Ilona, Páczelt Istvánné, Pál Tamás, Schiffer Péter, Soltész Anikó, Stumpf István, Zsíros Mária: Ifjúsági rétegek és a KISZ (MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete 1988)
  • Szelényi Iván, Sipos Katalin: A vidéki értelmiség helyzete (Társadalomtudományi Intézet 1974)
  • Andorka Rudolf, Böszörményi Ferenc, Cseh-Szombathy László, Égető Emese, Falusné Szikra Katalin: Gazdaság és társadalom a nyolcvanas években Magyarországon I. (1986)
  • Andrássy Adél, Bánfalvy Csaba, Bod Péter Ákos, G. Márkus György, Izikné Hedri Gabriella: Gazdaság és társadalom a nyolcvanas években Magyarországon II. (MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete 1986)
  • Deme Tamás, Gidai Erzsébet, Hideg Éva, Huszay Gáborné, Ifj. Marosán György, Kemény Csilla, Koncz Gábor, Kovács Géza, Lóránt Károly, Mihály Ottó, Némethi Gábor, Novaky Erzsébet, Rákosné Szőke Katalin (Szerkesztő), Simon Judit: Gazdaság és társadalom a nyolcvanas években Magyarországon III. (MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete 1986)
  • Ágh Attila, Buza Márton, Csendes Béláné, Kerepesi Katalin, Molnárné Venyige Júlia: Gazdasági-műszaki fejlődés és a döntési mechanizmusok (MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete 1989)
  • Zsigmond Anna: A "kivételesség"-eszme és az oktatásügy az Egyesült Államokban (MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete 1982)
  • Garai Sári, Szpirulisz Ildikó, Turgonyi Júlia: A belkereskedelmi dolgozók társadalmi helyzete (MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete 1980)
  • Kemény István (Szerkesztő), Kozák Gyula (Szerkesztő): A Csepel Vas- és Fémművek mukásai (MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete 1971)
  • Bodó Ágnes, Czagányi László, Forray R. Katalin, Orosz Éva, Sára János: A helyi társadalmak szerveződése egy alföldi településegyüttesben (MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete 1988)
  • Anderle Ádám, Bede Rita, Benkő Zsuzsanna, Gyenge Zoltán, Rostoványi Zsolt, Vigvári András: A nemzetközi szociáldemokrácia és a fejlődő világ (MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete 1986)
  • Asztalos László György, Hámori Jenő, Kádár Béla, Losoncz Miklós, Mihályi Péter, Pártos Gyula, Török Ádám, Vadász Sándor: A szociáldemokrácia és a modern tőkés gazdaság (MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete 1985)
  • Bőhm Antal, Illés János, Kalocsai Dezső, Maria Treneva, Mita Duncsovszka, Pál László, Szpirulisz Ildikó: A szocialista életmód (1981)
  • Kolosi Tamás: A tőkés osztályviszonyok fejlődéstendenciái az NSZK-ban (1977)
  • Bálint Tibor, Forgács Imre, Madarász Tibor, Sárándi Imre, Szoboszlai György, Zsohár András: Állam, közigazgatás, érdekviszonyok (1985)
  • Módra László: Az értelmiség falun (1977)
  • Arday Lajos, Gazdag Ferenc, Kiss J. László, Láng Péter, Rathmanné Túry Mária, Réti György: Az európai szociáldemokrácia nemzetközi politikája (1986)
  • Beluszky Pál, Elek Sándor, Ferge Zsuzsa, Francia László, Gábor R. István: Gazdaság, település, társadalomszerkezet III. (1981)
  • Bassa Endre, Harsányi Iván, Havas Péter, Kondor György, Pándi Lajos, Szabó László, Vigvári András: Kommunisták és szociáldemokraták viszonya Nyugat-Európában (MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete 1985)
  • Csizmadia Gézáné, Dávid János, Faludi Andor, Kemény István, Kovács Ferenc, Pádár András, Tóth Elemér: Salgótarjáni munkások műveltsége és művelődése III. (MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete)
  • Harsányi László, Járó Katalin, Jegesy Andrea, Kóczán György, Kósáné Ormai Vera, Miltényi Károly, Ozsváth Károly, Sziszik Erika, Vabrik László: Társadalmi beilleszkedési zavarok III. (1985)
  • Buza Domonkos, Buza Domonkosné, Huszár Ilona, Királyné Dévai Margit, Kopp Mária, Pethő Bertalan, Szilárd János, Temesváry Beáta: Társadalmi beilleszkedési zavarok V. (1985)
  • Farkasinszky Teréz, Ozsváth Károly, Sajó András: Társadalmi beilleszkedési zavarok VIII. (1987)
  • Blaskovits János, Halay Tibor, Kárpáti Sándor, Lackó Miklós, Orbán Sándor, Wirth Ádám: Társadalmunk szerkezetének fejlődéstendenciái (1981)
  • Andorka Rudolf, Bara János, Csákó Mihály, Gazsó Ferenc, Gombár Csaba, Harcsa István, Huszár Tibor, Kepece József, Klinger András, Kolosi Tamás, Kulcsár Rózsa, Léderer Pál, Liskó Ilona, Molnár Péter, Motoricz Anna, Pál László, Papp Zsolt: Rétegződés, mobilitás, egyenlőtlenség (MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete 1979)

Hivatkozás