Theodore Kaufman

A hu-Rightpedia wikiből
Németországnak bűnhődnie kell
Plakát németeknek a könyvről, a plakáton Kaufman képe

Theodore N. Kaufman, Manhattanban született zsidó üzletember volt, aki az "Amerikai békeszövetség" elnöke volt. Fiatalkorában utazott, eljutott a Szahara sivataga és Algériába is [1]

Családi háttér

Apja Dr. Anton Kaufman (1883-1943) volt, a Newark Jewish Chronicle kiadója. Anton Kaufman a Berlin Morgenzeitung riportere volt Németországban, 1905-ben vándorolt ki az USA-ba. Felesége 1939-ben halt meg. Theodore mellett még három fia volt, Herbert, Julian, és Leonard [2]

A könyv

Könyve, a "Németországnak bűnhődnie kell" először 1940 végén jelent meg, majd 1941-ben a Newarki Argyíle Press gondozásában. Mindkét kiadás mág az USA pearl-Harbouri háborús beavatkozása előtt jelent meg.

Kaufman a német lakosság sterilizásását követelte. Az amerikai újságok figyelemmel kísérték művét, az 1941 március 24-i New York Times "szenzációs ötletnek" nevezte Kaufman tervét.

A német sajtó is felfigyelt rá, a Der Angriff 1941 július 23-án "ördögi tervnek" nevezte a német nép kiirtására, és az "ótestamentumi gyűlölet" művének. Kivonatai megjelentek például a "Das Reich" c. újságban 1941 augusztus 3-án.

Idézet

Németországnak meg kell halnia! A sterilizálás, amit nem szabad a kasztrálással összekeverni, egyszerű, veszélytelen operáció, ártalmatlan és fádalommentes, a pácienset nem nyomorítja meg, és nem teszi nem nélkülivé. A legtöbb esetben kihatásai kevésbé kellemetlenek, mint egy oltásé, és nem kellemetlenebbek, mint egy fog kihúzása.
Ezen kívül az operáció nagyon gyors- kevesebb, mint tíz percig tart. A páciens utána rögtön munkaképes. Még nőknél is, ahol a műtét hosszabb, veszélytelen és egyszerű.
Sok ezer esetben végezték már el anélkül, hogy komplikációk vagy halálesetek történtek volna. Ha meggondoljuk, hogy egészségügyi intézkedések mint oltások vagy szérumkezelés jótétemény a lakosság számára, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a német nép terméketlenné tevése nagyszerű egészégnövelő hatással lenne az emberiségre, mely ezáltal immunissá válna a németség vírusával szemben.

Utalások

  1. Time Magazine, 1941 március. 24
  2. The Lewiston Daily Sun, page 9, January 2, 1943

Hivatkozások