Vajda Mihály

A hu-Rightpedia wikiből
Vajda Mihály

Vajda Mihály András (Budapest, 1935. február 10.) Széchenyi-díjas zsidó filozófus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Munkásságát elsősorban a fenomenológia, a 20. századi német filozófia és a totalitariánus társadalmak elmélete terén fejtette ki. 1996 és 2000 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Filozófiai Intézete, 2005 és 2009 között az MTA Filozófiai Kutatóintézet igazgatója. Az 1919-es Tanácsköztársaság idején kommunista népbiztosként nyolc embert agyonlövető Lukács György filozófus tanítványa volt. A "filozófusbotrány" egyik érintettje.

Életpályája

1953-ban érettségizett, majd a Lenin Intézetben kezdte meg felsőfokú tanulmányait. 1956-ig tanult ott, azután 1957-től 1960-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karának filozófia–német szakára járt és szerzett diplomát. Lukács György tanítványai közé fogadta; a Budapesti iskola köréhez tartozott.

Egyetemi tanulmányainak befejeztével általános iskolai tanárként dolgozott, majd 1961-ben a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa lett. 1967-ben védte meg a filozófiai tudományok kandidátusi értekezését. Fokozatosan távolodott el a marxista eszmétől, illetve 1973-ban a Budapesti iskolában betöltött szerepe miatt politikai alkalmatlanság címén elbocsátották az intézettől és szabadúszóvá vált: fordítóként, valamint nyelvtanárként dolgozott. 1977-ben Brémában lett vendégprofesszor, egészen 1980-ig tartott előadásokat. Az 1980-as években többször volt New Yorkban vendégprofesszor. 1991–1992-ben Siegenben, 1994-ben Kasselban is tanított.

1989-ben rehabilitálták, majd 1990-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma: Debreceni Egyetem) filozófia tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárává nevezték ki. 1992-ben védte meg akadémiai doktori értekezését. 1994-ben az MTA közgyűlési képviselője, 2000-ben az MTA Filozófiai Bizottsága elnöke lett, majd 2001-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2007-ben pedig annak rendes tagjává. 1999 és 2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. 2005-ben emeritálták. Szintén 2005-ben az MTA Filozófiai Kutatóintézet igazgatójává nevezték ki. Az intézetet 2009-ig vezette.

Munkássága

Kutatási területe pályafutása elején a 20. századi fenomenológia, Edmund Husserl és Max Scheler munkássága volt, később a társadalomelmélet felé fordult.

Az ebben az időszakban a fasizmusról írt könyvét 1995-ig nem jelentethette meg magyarul. Az 1970-es évek felé marxizmuskritikus műveket írt, melyeket többségében szintén nem jelentethetett meg. A rendszerváltás után a posztmodern filozófia lehetőségének vagy lehetetlenségének kérdése foglalkoztatta. Továbbá foglalkozott filozófiatörténettel és politikai filozófiával.

Több mint nyolcvan publikációja jelent meg, ezeket elsősorban magyar, angol és német nyelven adja közre.

Nős, egy fiú- és egy leánygyermek édesapja.

Pályázati visszaélések, a "filozófusbotrány"

A filozófusbotrány egy 2011-ben kirobbant közéleti botrány mely 450 millió forintnyi közpénz elosztása, és a pályázatokkal kapcsolatos szabálytalanságok nyilvánosságra kerülése kapcsán tört ki. A pénzeket Magyar Bálint SZDSZ-es oktatási miniszter által létrehozott Nemzeti Kutatási Technológiai Hivatal (NKTH) osztotta ki liberális filozófusoknak.[1] A botrányban érintettek között több nemzetközileg is ismert filozófus található, többek közt Heller Ágnes, Radnóti Sándor és Vajda Mihály is. A Gyurcsány-kormány alatt kiemelt támogatásban részesülő érintettek mindannyian markáns baloldali és/vagy liberális kötődéssel rendelkeztek.[2] A botrány a Magyar Nemzet egyik "Félmilliárdot kutattak el Hellerék" című cikke nyomán robbant ki, amelyben az újság közölte : "Morálisan és jogilag is megkérdőjelezhető módon jutott hozzá csaknem félmilliárd forinthoz a Gyurcsány-kormány idején az a liberális filozófusi kör, amely szinte naponta állítja erkölcsi pellengérre a konzervatív oldal szereplőit." [3] Később kiderült az egyik érintett filozófus, Vajda Mihály saját lányának is juttatott nagyjából hárommillió forintot, abból az összegből amit a Magyar Bálint által felügyelt és Boda Miklós által elnökölt Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataltól nyert el 2004-ben egy olyan pályázatra, amelynek témája köszönő viszonyban sem volt a kiírással. [4] E projekt keretében egy 800 ezer forintos szállodai számlát is elszámoltak. Előfordult még a kutatásra kapott pénzből az is hogy párizsi vonatjegyet vagy milliós adatbázis-fejlesztést vagyis informatikai és nem filozófiai irányú kiadást finanszíroztak. [5]

Az érintett pályázatok

A pályázatokat a Nemzeti Kutatási Technológia Hivatal (NKTH) írta ki 2004-2005 folyamán az EU integráció és a magyar versenyképesség témakörében, ehhez képest a következő pályaművek nyertek[6]:

  • Határmezsgyék: filozófia és tudomány az ókorban (témavezető: Steiger Kornél), 88,9 millió forint,
  • Az európai szellem és a totalitarizmus (témavezető: Vajda Mihály), 90 millió forint,
  • Az esztétikai reprezentáció történeti és elméleti aspektusai (témavezető: Radnóti Sándor), 90 millió
  • Vallásfilozófia és a vallások társadalmi jelenléte (MTA Filozófiai Kutatóintézete, Borbély Gábor, Gábor György és Geréby György), 70,5 millió forint,
  • Alaptalan alap: a tradíció folytonosságának és az életmű egységének kérdése Nietzsche, Lukács és Heidegger munkásságában (GOND-CURA Alapítvány, Heller Ágnes, 53,9 millió forint,
  • Szubjektivitás filozófiája és a társadalmi modernizáció – a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, filozófia tanszék, Weiss János, (a Magyar Filozófiai Társaság elnöke), 54,1 millió forint.

Vajda Mihály pályázata

A 90 millió forintot elnyerő "Az európai szellem és a totalitarizmus" című pályázat kapcsán is gyanús körülmények bukkantak fel.[7] A projektet kilenc „részfeladatra” osztották:

  • A totalitarizmus recepciója a magyar filozófiai gondolkodásban (8,8 millió Ft): Valastyán Tamás
  • Totalitarizmus, terrorizmus – felelősség és etika (15 millió Ft): Bujalos István
  • Totalitarizmus és holocaust 1. (12,9 millió Ft): Vajda Mihály
  • Totalitarizmus és holocaust 2. (13,7 millió Ft): Vajda Mihály
  • Totalitarizmus és holocaust 3. (6,0 millió Ft): Vajda Mihály
  • A test mint ideológia (10,8 millió Ft): Gulyás Gábor
  • Szekularizáció és európai identitás 1. (7 millió Ft): Rózsa Erzsébet
  • Szekularizáció és európai identitás 2. (9 millió Ft): Rózsa Erzsébet
  • A zsarnokság szépsége (6,8 millió Ft): Angyalosi Gergely

Itt is találunk megkérdőjelezhető külsős szerződéseket. A három (azonos című) részfeladatot is vállaló Vajda Mihály konzorciumi elnök megállapodást kötött például az Emóció Pszichológiai és Konzultációs Bt.-vel, ahol a cég kültagja saját lánya, Vajda Júlia pszichológus és unokája, Gábor András Sámuel is. A cég ezáltal több mint 3,1 millió forinthoz jutott.

Alvállalkozói szerződést kötöttek a Vulgó Alapítvánnyal is, amelynek elnöke Gulyás Gábor, a projekt egyik vezető munkatársa volt (és ezért 10,8 millió forintban részesült). A Vulgó Alapítvány 2005. január 10. és 2006. november 20. között 4,8 millió forintot kapott.

Budai Gyula mindezeken felül hat olyan tételt is felsorolt a költségek közül, amelyek rendőrségi vizsgálata indokolt lehet. A többek között Debrecenben, Gyulán és Hajdúszoboszlón szállodát üzemeltető Civis Hotelsnek 882 ezer forintot fizettek szállásdíj címén, ugyanezen címen a Hotel Senator Ház 147 ezer, a Panoráma Tours pedig 269 ezer forintot kapott. Párizsi szállásfoglalásra további 119 ezret, vonatjegyre a francia fővárosba pedig hetvenezret számoltak el, míg az Angara Kft. adatbázis-fejlesztés, szoftver-szaktanácsadás és hardverszaktanácsadás címén 4,3 millió forintot kapott.

Az érintett filozófusok

A lap közlése szerint hat pályamunkával összesen csaknem félmilliárd forinthoz jutott hozzá a Gyurcsány-kormány idején a Radnóti Sándor, Heller Ágnes, Vajda Mihály, Gábor György és Geréby György alkotta zsidó filozófusi kör.

A pályázati botrányban érintett filozófusok közül többen a nyolc embert agyonlövető Lukács György kommunista népbiztos tanítványai voltak. Lukács György tanítványainak egy csoportja alkotta a 60-as években az ún. budapesti iskolát. Tagjai: Fehér Ferenc ([933–1994), Heller Ágnes (1929–) , Márkus György (1934–), Vajda Mihály (1935–). Tágabb értelemben véve Almási Miklós (1932–) és Hermann István (1925–1986) is körükbe tartozott.
A napilap azt írta, hogy a Magyar Bálint akkori oktatási miniszter által létrehozott és felügyelt NKTH pályázatain 2004-ben és 2005-ben olyan, filozófusok által beadott pályázatok nyertek, amelyeket tartalmi okok miatt vissza kellett volna utasítani. Kitért arra: a 2005-ös Jedlik Ányos-program keretében a pályázat bírálóbizottságának és a nyertes alapítványnak is tagja volt Bacsó Béla (a Magyar Filozófiai Társaság alelnöke).[8]
Heller Ágnes szerint "Magyarországon a filozófusok nagyon szegény emberek, nézzék meg a fizetéseket. A könyveikért majdhogynem semmit nem kapnak, kontrollszerkesztésért nagyon keveset, fordításért még kevesebbet. Ezeket az embereket azzal vádolni, hogy jogtalanul zsebretesznek tíz- és százmilliókat, ez egy elképesztően hazug összefüggés"[9] A Magyar Filozófiai Társaság elnöksége is állásfoglalásban tiltakozott a filozófusok "meghurcolása" ellen, amiben semmi meglepő nincs, hiszen a társaság vezetőségi tagjai között ott találjuk a fent említett filozófusokat.[10][11].

Sajtókampány a vizsgálatok leállítása érdekében

A hazai és nemzetközi zsidó-liberális hálózat gyorsan reagált: A botrány kirobbanása után széles körű kampány indult a vizsgálatok leállítására valamint a filozófusok ártatlanságának bizonyítására. A filozófusok melletti kampány résztvevői a 2010 ősze óta zajló rendőrségi nyomozást több alkalommal "hajszának" titulálták, nyíltan megkérdőjelezve a rendőrséget amely még jóval az ügyek nyilvánosságra kerülése előtt, felgyülemlett bizonyítékok alapján megkezdték a nyomozást, 2010 őszén. A tiltakozások, nyomásgyakorlás kezdődött a Magyar Nemzet ellen is a lapot "tudományellenességgel és szakmaiatlansággal" vádolták [12]

Hazai sajtókampány

A Magyar Narancs szerint: "Minden tény Heller véleményét támasztja alá" valamint "A Magyar Nemzet lejárató kampányt folytat" valamint "Hellerrel szembeni hazug (a közpénzekért aggódó) támadásnak," nevezi a cikkeket. [13] A cikk nem említette azt a tényt, hogy a gyanús ügyekben hónapok óta folyt a rendőrségi nyomozás. Tamás Gáspár Miklós spicli-, vamzer- és smasszersajtónak nevezte a filozófuspályázatokkal foglalkozni merészelő jobboldali médiumokat. [14] Hivatkoztak arra is, hogy konzervatív filozófus is felemelte a hangját, amikor is Gulyás Gábor vállaltan konzervatív elkötelezettségű, filozófus végzettségű igazgató védelmébe vette a Magyar Nemzet által megtámadott liberális, baloldali filozófusokat. Gulyás Facebook-oldalán tette közzé nyílt levelét, mely szerint "elfogadhatatlan, hogy az ellenőrzés alá vont személyek kiválasztását politikai alapon döntsék el". A probléma ezzel csupán az volt. hogy ő is jelentős mértékben részesült a pályázati pénzekből. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos Gulyás Gábor ellen is vizsgálatot indított.[15]

Külföldi sajtókampány

Tengelyi László
Julian Nida-Rümelin, *1954, München
Jürgen Habermas

Tengelyi László wuppertali filozófus a levelet és felhívást írt német filozófusok részére, álláspontját részletesebben kifejtve a Népszabadság egy véleménycikkében is. A levél hatására 2011. január 21-én a Süddeutsche Zeitungban jelent meg egy cikk[16], amelyben német filozófusok aggódnak amiatt ahogyan Magyarországon a hatalom nem kedvelt kritikusaival bánnak; mindezt a botrányok botrányának nevezte Julian Nida-Rümelin, a Német Filozófiai társaság elnöke, volt kulturális szövetségi államminiszter és Jürgen Habermas neomarxista tiszteletbeli tag.
Nyíri Kristóf akadémikus, az MTA Kutatóintézetének egykori igazgatója szerint Tengelyi levele inkább egyoldalú félretájékoztatás volt, mintsem a jelenlegi helyzet független ismertetése. [17] Tengelyi a filozófusok rendőrség és sajtó általi vizsgálatát "hecckampánynak, hajszának" titulálja. Éles támadásokat intézett a magyar kormány ellen is például a filozófusok vizsgálatát a "médiatörvényt, az alkotmánybíróság jogainak korlátozása és más, hasonló intézkedések"-kel hozza összefüggésbe, azt állítva hogy "a filozófusok elleni hajsza e történések sorába illeszkedik bele". [18] A külföldön folyó kampányról Nyíri kijelentette: szégyenteljes hisztériakeltés, amivel súlyos károkat okoztak a magyar tudománynak. A külföldi kampány nyílt levelekkel, aláírásgyűjtésekkel folytatódott, azonban ahogy több információ is napvilágra került az egyik legnevesebb aláíró Daniel Dennett visszavonta aláírását. Több tudós szerint Daniel Dennett visszalépése a tények felé terelheti a pályázatok ügyét a hisztéria helyett. [19][20] A kampányba beszállt Paul Lendvai is, aki Heller Ágnesről többek közt azt állította "most éppen származását, állítólagos hazátlanságát rója fel" neki a magyar sajtó egy része. [21]

Hellernek gyorsan lehetősége nyílt, hogy a francia Le Monde-ban megvédhesse a saját álláspontját, a másik fél meghallgatása nélkül, ahol ezt nyilatkozta: "Az Orbán-rezsimet elsősorban maga a filozófia zavarja...A jobboldal a liberális és kritikus értelmiséget akarja elhallgattatni, amikor pályázati pénzek ürügyén támadást intéz neves magyar filozófusok ellen, akiknek egy közös jellemzőjük van: valamennyien állítólag liberálisak...Orbánék azonban a filozófusok elleni hadjáratot igen széles retorikai fronton vívják: az egyszerű embereket antiszemita és értelmiségellenes érvekkel próbálják a filozófusok ellen fordítani. Ha a sajtó a filozófusokat pazarlással vádolja, „véletlenül" zsidó személyek fotóival illusztrál, és így teremt hangulatot. Heller szerint azonban nincsenek egyedül: „a világ négy sarkából" érkeztek támogatói levelek, és a nyugati sajtó egyértelműen megmozdult az érdekükben."[22]

Paul Jandl a Die Welt című német konzervatív napilap internetes oldalán "Törvény általi ideológia, fasizmus a mindennapokban: hogyan veszélyezteti az új magyar alkotmány a demokráciát - Bepillantás a tomboló változatlanság országába" címmel megjelent magyarellenes cikkében enged teret a filozófusok rágalomhadjáratának: "A több szakaszban levezényelt kampány civilekkel szembeni karaktergyilkosság, amilyen az elmúlt húsz évben elképzelhetetlen volt" - idézi a cikk Radnóti Sándor filozófust, aki - mint a szerző megjegyzi - maga is érintett abban az ügyben, amelyben „nemszeretem filozófusok ellen indítottak háborút". A szerző szerint hat jeles gondolkodót vádolnak azzal, hogy visszaéltek kutatási pénzekkel, köztük a 82 éves Heller Ágnest, a kormány bírálóját, aki a hadjárat megindulása óta érzi az emberek gyűlöletét, a „liberálisok" elleni gyűlöletet, amely kifejezés Magyarországon még mindig a „zsidók" kódolt elnevezése."

Mint látható, a túlnyomó részt zsidó kézben lévő hazai és nemzetközi sajtó elképesztően gyorsan képes összehangolt támadást végrehajtani Magyarország ellen, ha a magyar zsidóság érdekei úgy kívánják. Ezzel kapcsolatban több kérdés is felmerül: hogy gyűlölheti valaki ennyire saját országát, hogy saját sérelmei miatt képes az egész országot sárba tiporni? Ne feledjük el, hogy a nemzetközi átlagolvasó rendszerint csak az ilyen újságcikkeken, TV-híradásokon keresztül tudja megítélni hazánkat. Felmerül az is, hogy más országokban, akárcsak a környező országokat nézzük (pl. Lengyelországot, vagy Szlovákiát), miért nem támadják nemzetközi szinten a saját országukat az ott élő állampolgárok? Hellerék és a többi magyargyűlölő ezzel a tevékenységükkel felbecsülhetetlen károkat okoznak Magyarországnak, amelyben élnek, vagy valamikor itt éltek, de már emigráltak, mint. pl. Schiff András.

Az ügyben jelenleg Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos feljelentése alapján nyomozás zajlik,[23][24] mivel a tanulmányok kapcsán szerinte jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, számvitel rendjének megsértése, illetve hűtlen kezelés bűntettének elkövetése is felmerült.[25]


Díjai, elismerései

Főbb publikációi

  • „Zárójelbe tett” tudomány (1968)
  • A mítosz és a ráció határán (1969)
  • Fascism as a Mass Movement (1976)
  • Sistemi sociali oltre Marx (1980)
  • The State and Socialism (1981)
  • Orosz szocializmus Közép-Európában (1989)
  • Marx után szabadon, avagy miért nem vagyok már marxista? (1990)
  • Változó evidenciák (1992)
  • A történelem vége? Közép-Európa – 1989 (1992)
  • A posztmodern Heidegger (1993)
  • Mit lehet remélni? (1995)
  • Nem az örökkévalóságnak (1996)
  • Tükörben (2001)
  • Ilisszosz-parti beszélgetések (2001)
  • Mesék Napnyugatról (2003)
  • Sisakrostély-hatás (2007)
  • Szókratészi huzatban (2009)

Források

  1. Állami pénzeső Hellerék szellemi körének
  2. Filozófus kacsaláb
  3. Félmilliárdot „kutattak el” Hellerék
  4. Filozófusügy: segítség a családnak
  5. Budai Gyula feljelentette Helleréket
  6. http://m.hvg.hu/velemeny/20110118_filozofusok_palyazatok_sebok
  7. http://www.demokrata.hu/ujsagcikk/filozofusok_nagy_csaladja/
  8. http://www.hirado.hu/Hirek/2011/01/17/13/Vihar_a_palyazatok_korul__Megdobbent_a_Magyar.aspx
  9. http://hvg.hu/itthon/20110112_magyar_narancs_heller_agnes_
  10. Állásfoglalás
  11. Újabb feljelentések születhetnek a filozófusok ellen (HVG/MTI)
  12. Filozófusügy: további feljelentések várhatók a napokban
  13. Lejárató kampány filozófusok ellen - Mintha könyvből
  14. „A filozófusok ne bújjanak a tudomány köpönyege mögé!”
  15. http://www.origo.hu/kultura/20110120-gulyas-gabor-a-mucsarnok-uj-vezetoje.html
  16. http://sueddeutsche.de/kultur/aufruf-von-habermas-und-nida-ruemelin-schuetzt-die-philosophen-1.1050449
  17. „A filozófusok ne bújjanak a tudomány köpönyege mögé!”
  18. Még egyszer a filozófusügyről
  19. „A filozófusok ne bújjanak a tudomány köpönyege mögé!”
  20. Óvatosság filozófusügyben: Dennett már nem tart Hellerékkel
  21. "Orbán új diktatúrája: Ez vár az iskolában a zsidó gyerekekre"
  22. http://hetivalasz.hu/itthon/a-filozofusok-elleni-tamadasok-okairol-a-le-monde-ban-36155/
  23. Bekért pályázatok: Budai vizsgálja Hellerék százmillióit. Magyar Nemzet Online, 2011. január 12. (Hozzáférés: 2011. január 15.)
  24. Hűtlen kezelés: filozófusok célkeresztben. Magyar Hírlap, 2011. január 14. (Hozzáférés: 2011. január 28.)
  25. http://www.demokrata.hu/ujsagcikk/filozofusok_nagy_csaladja/