Zsidó értelmiségiek magyargyilkosokat védő levele

A hu-Rightpedia wikiből

Magyarországi zsidó értelmiségiek az alanti levéllel nyíltan hitet tettek erkölcstelenségük, rasszizmusuk, illetve a csalás, a hazugság és a gyilkosság támogatása mellett. Figyelemre méltó, hogy ezeket a zsidókat a zsidó média mérvadó személyiségekként mutatja be.

Lionel Jospin Úr a Francia Köztársaság kormányának elnöke részére

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Március 8-án értesültünk arról, hogy az illetékes francia hatóság menekültként ismerte el a roma (cigány) kisebbséghez tartozó magyar állampolgárok egy csoportját, a Zámoly községből Franciaországba menekült roma közösség tagjait.

Úgy véljük, ebben a döntésben a francia menedékjogi hatóság tárgyilagos tényfeltáró munkája, megfontolt mérlegelése mellett jelentős szerepet játszott a francia társadalom szolidaritása, amely különböző szervezeteknek és közéleti személyiségeknek a kérelmezőket támogató akcióiban és nyilatkozataiban nyilvánult meg.

A francia nemzet tiszteletreméltó hagyományai közé tartozik, hogy menedéket nyújt azoknak, akiket hazájukban politikai, faji vagy társadalmi okból üldöznek. Franciaország védelmében az évszázadok során - s legutóbb az 1956-os forradalom leverését követő időszakban - számos magyar részesült. E védelemért a magyar nemzet hálával tartozik Franciaországnak.

Elkeserítőnek tartjuk, hogy ma, több mint tíz évvel a magyar demokratikus jogállam újjászületése után, még mindig vannak Magyarországon emberek, akiknek megalapozottan kell tartaniuk attól, hogy származásuk miatt hátrányos helyzetbe kerülnek, üldöztetés áldozatai lehetnek. Hisszük, hogy a francia társadalom szolidaritása a menedékkérőkkel és a francia hatóság döntése tanulság lesz a magyar társadalom számára. Az európai integráció folyamata nem zárulhat le addig, amíg az ország félmilliós roma népessége nem teljes értékű polgára a magyar társadalomnak. Amíg a mindenkori kormány nem tesz meg mindent a jogi és társadalmi egyenjogúság megteremtéséért. Amíg a rasszista kijelentéseket és a rasszista cselekedeteket - származzanak akár a közhatalom képviselőitől, akár magánszemélyektől - nem követi a társadalmi felháborodás kifejezése, s indokolt esetben büntetés. Amíg a romákat következmények nélkül érhetik olyan jogsérelmek, amelyeket a többségi társadalom polgárai nem tűrnének el.

Alulírottak levelükkel köszönetüket szeretnék kifejezni a zámolyi romák ügyét támogató személyeknek és szervezeteknek, s egyúttal az egész francia nemzetnek, amely ismét felkarolta azoknak az ügyét, akik menekülni kényszerültek.

Budapest 2001. március 9.

Tisztelettel:

Ascher Tamás, főrendező
Bársony János, kisebbségkutató
Bíró András, alternatív Nobel-díjas
Daróczi Ágnes, újságíró
Eörsi István, író
Esterházy Péter, író
Faludy György, író
Ferge Zsuzsa, szociológus, egyetemi tanár, az MTA és az Európai Akadémia tagja
Fischer Ádám, a Mannheimi Opera művészeti igazgatója
Fridli Judit?, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvivője
Furmann Imre?, ügyvéd, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda igazgatója
Gombár Csaba?, társadalomkutató
Grunwalsky Ferenc?, filmrendező, operatőr
Halmai Gábor, alkotmányjogász, egyetemi tanár
Havas Gábor, szociológus
Hegedűs B. András, közgazdász, szociológus
Hell István, újságíró
Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke
Jancsó Miklós, filmrendező
Kemény István?, szociológus
Kende János, operatőr
Kende Péter, politológus, a C.N.R.S. volt kutatási igazgatója, az MTA tagja
Kenedi János, kritikus
Kertesi Gábor, közgazdász, egyetemi tanár
Kis János, filozófus, egyetemi tanár, Közép-európai Egyetem
Kóczé Angéla, az emberi jogi oktatási program igazgatója, European Roma Rights Center, Budapest
Konrád György, író
Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke
Lengyel László?, közgazdász, politológus
Ludassy Mária?, eszmetörténész, egyetemi tanár
Nádas Péter, író
Nagy Boldizsár?, nemzetközi jogász, egyetemi oktató (ELTE, Közép-európai Egyetem)
Orsós Éva, a Mediátor Alapítvány igazgatója, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal volt elnöke
Szikinger István?, ügyvéd
Tamás Gáspár Miklós, filozófus
Ungváry Rudolf, író
Vásárhelyi Miklós, sajtótörténész

Összefoglalás

Mint ismert, 1999-ben több tucat zámolyi cigány agyonverte a 21 éves magyar Csete Ferencet, majd a gyilkosok és családjaik, a "zámolyi romák" Strasbourgba mentek, ahol menedékjogot kértek és kaptak mintegy 40-50-en. Sokan közülük folytatták a bűnöző életmódot Franciaországban is. A gyilkosság fő vádlottja, Krasznai Krisztián mindössze 11 év börtönbüntetést kapott, rajta kívül még 2-3 cigányt ítéltek el nagyon enyhe mértékben.