Zsidó lobby

A hu-Rightpedia wikiből
(Zsidó lobbi szócikkből átirányítva)

A zsidó lobbi kifejezés olyan összefogásra utal, amely a világban a zsidóság egyéni vagy közösségi érdekeiért lép föl.

Az elmélet támogatói szerint a lobbi hatalmánál fogva jelentős mértékben, öncélúan és károsan befolyásolja a gazdasági és politikai folyamatokat. Elutasítói szerint az elmélet nem más mint antiszemita összeesküvés-elmélet.

Az elmélet tisztázatlanságai

Az elmélet pontos meghatározását megnehezíti, annak tisztázatlan viszonya az 1949-ben létrejött Izrael Állam érdekében folyó diplomáciai tevékenységhez és a cionizmushoz.

A lobbizók

Tevékenysége

Izrael-lobbi

Egyik legfontosabb célkitűzése Izrael állam támogatása. Nemzetközi téren és az egyes országokban tevékenykedik. Megpróbálja befolyásolni – nem is sikertelenül – az olyan nemzetközi szervezetek döntéseit, mint az ENSZ, Európai Unió, OECD, Világbank, GATT stb. Zbigniew Brzezinski amerikai politológus szerint "az amerikai etnikai közösségek is megkísérlik befolyásolni az Egyesült Államok külpolitikáját, ezek közül a zsidó, a görög, és az örmény lobby a leghatékonyabban szervezett."[3]

A lobbinak az iszlám fundamentalizmus ellen folytatott harcát a fundamentalista keresztény szervezetek is támogatják.[4]

Vele szemben az utóbbi alig több, mint egy évtizedben megjelent az arab lobbi, és ez is főleg az USA-ban aktív.

A zsidó lobbi aktivistái és szervezetei időnként nem kifejezetten saját, hanem általános emberi érdekeket és értékeket érintő ügyekben is szót emelnek. Például Tom Lantos szót emelt az erdélyi magyarok felsőfokú anyanyelvi oktatása mellett, a volt Jugoszláviában történt népirtások ellen, és nemrég a Dárfúri mészárlások megakadályozása érdekében is próbált lépéseket tenni.

Más célok és szervezetek

Az utóbbi évtizedek legjelentősebb eredményei közé tartoztak:

  • a cionizmust az ENSZ nem tekinti többé rasszizmusnak;[5]
  • kb. 10 milliárd márkának megfelelő kárpótlás kiharcolása az állítólagos holokauszt áldozatainak és örököseiknek (ezek hiányában a fennmaradó pénzt zsidó szervezetek kapták);[6][7]
  • kb. 40 millió USD kárpótlás az osztrák államtól;[8]
  • a svájci állam és bankok rábírása arra, hogy nyissák meg az ún. alvó számlák ügyét, és fizessék ki e számlákon lévő összegeket a tulajdonosaik örököseinek, vagy, ha ezek nem azonosíthatók, a holokauszt áldozatainak és örököseiknek (ezek hiányában a fennmaradó pénzt zsidó szervezeteknek)[9] (1,25 milliárd USD); stb.

Nem sikerült megoldani:

  • az ún. aranyvonat problémáját,[10] bár az amerikai állam 25,5 millió dollár kárpótlást kifizetett az érintetteknek;
  • a Romániával szemben felvetett kárpótlási igények teljesítését [3]. Mindössze annyit sikerült elérni, hogy Iliescu elnök – korrigálva néhány hónappal korábbi botránykeltő kijelentését: Miféle kárpótlás? – 2003 októberében Holokauszt-kutató Nemzetközi Bizottságot hívott össze;[11][12]
  • Tom Lantos, Soros György[13] és más befolyásos személyiségek és szervezetek sikertelenül lobbiztak Vlagyimir Putyin orosz elnöknél a gazdasági bűncselekmények miatt elítélt majd bebörtönzött oligarcha, Mihail Hodorkovszkij szabadon bocsátásáért; stb.

Az elmélet kritikája

Egyes szerzők a lobbi létét tagadják, az ezzel kapcsolatos elméletet pedig összeesküvés-elméletnek tekintik és az antiszemitizmus ismert megnyilvánulásának tartják.[14][15][16][17][18][19]

Jegyzetek

  1. Tom Lantos az "egyszemélyes lobbi" (cikk a PR Heraldból)
  2. „Rumsfeld 2001 szeptemberének végén egy konkrét tervet is Bush elnök elé terjesztett, amelyet Wolfowitz és csapata készített. Wolfowitzék azt javasolták, hogy a CIA különleges célpontkijelölő egységeit ne csak Afganisztánba, hanem Irakba, valamint – Izrael védelme céljából – Szíriába és a libanoni Bekaa-völgybe is dobják le.”[1]
  3. Zbigniew Brzezinski: A nagy sakktábla, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1999, 41. old.
  4. Guillaume Faye: USA: a keresztény cionisták – Miért akarja megtámadni Amerika Irakot?: „Abraham Foxman, az egyik leghatalmasabb zsidó lobbi, a Rágalmazásellenes Liga (ADL) vezetője nyíltan kijelentette, hogy »a keresztények és a köztünk levő különbségek leküzdhetetlenek, ami nem jelenti azt, hogy vissza kellene utasítanunk a támogatásukat, amit köszönünk, különösen azóta, hogy nem kérnek semmit cserébe a segítségükért.«”[2]
  5. A cionizmust az ENSZ Genfben 1975-ben tartott Közgyűlése, 3379. számú határozatával rasszizmusnak minősítette. Ezt a határozatot az ENSZ Közgyűlés 1991-ben a 4686. számú határozatával visszavonta.
  6. Sajtóhír a németországi kárpótlásról
  7. A Nemzetközi Zsidó Kárpótlási Szervezetet (WJRO) 1992-ben alapították meg
  8. Hír a MAZSIHISZ Kárpótlási Bizottságáról
  9. Az alvószámlák ügyében döntő amerikai bíróság hivatalos lapja
  10. FIGDER ÉVA: Az "Aranyvonat". A nyugatra elhurcolt javak sorsa
  11. [http://regi.ahet.ro/belso.php3?name=1213&action=cim A Hét honlapja
  12. Részletes, kronologikus elemzés a romániai eseményekről
  13. Index.hu híre
  14. David Aaronovitch: Message to the left: there is no all-powerful Jewish lobby (The Guardian, 2003. május 27.)
  15. Berlet, Chip. "ZOG Ate My Brain," New Internationalist, 372. oldal, 2004. október
  16. The myth of the "Jewish lobby" – Vijay Prasad cikke a Frontline (India Nemzeti Magazinja) nevú újságban (20 évf., 20. szám, 2003. Szeptember 27. – Október 10.)
  17. Esther Benbassa, a Sorbonne modern zsidó történet professzora: „Minden komoly munka kimutatja, hogy Franciaországban nincs valamiféle egységes álláspont, nem létezik zsidó lobbi.” (in: Élet és Irodalom, 46. évf. 19. szám)
  18. John Rosenthal: Az antiszemitizmus és az etnikum kérdése Európában: „A szerző meglátása szerint az antiszemitizmus lassan egész Európát átjárja. Aggasztóan sokan vélik úgy, hogy létezik valamilyen egységes zsidó érdekeket képviselő zsidó lobbi. E nézet terjedéséért az európai elit tagjait is komoly felelősség terheli, hiszen szívesen gyártanak elméleteket a „zsidó összeesküvésről”. Példaként említhetjük Rudolf Scharping volt német védelmi miniszter kijelentéseit, vagy Gretta Duisenbergnek, az Európai Központi Bank elnöke feleségének botrányos esetét a palesztin zászlóval. De Habsburg Ottót sem vonta felelősségre senki, amikor – meglehetős rasszizmusról tévén tanúbizonyságot – úgy nyilatkozott, hogy az amerikai politikai hatalom és a „zsidók irányítása alatt álló” Pentagon és a „színes bőrűek uralta” belügyminisztérium között oszlik meg. Megdöbbentő, hogy eltérő politikai meggyőződést képviselő európai politikusok mennyire egyetértenek abban, hogy „sötét zsidó erők irányítják” az amerikai politikát. A zsidóellenesség emellett nemritkán Amerika-ellenes nézetekkel társul.”Rosenthal, John: Anti-Semitism and Ethnicity in Europe. = Policy Review, vol. 2003. October & November 121. no. 17–38. p. (magyar fordítás)
  19. Szász Judit Soros Györgyről: "Ezzel a gondolkodással ment neki [Soros] az amerikai törvényhozásban nagyon befolyásos, izraeli lobbinak hívott "alakulatnak" is, amelyik szerinte abszolút ellentétes az ő nyílt társadalom-elméletével: igen dogmatikus, erőszakos és káros képződmény. Hiszen minden Izraelt ért bírálatot automatikusan antiszemitizmusnak tart, így elveti a kritikában megfogalmazott jobbítás lehetőségét." In: Soros útmutatója a gyarlóság korában.

Források

További információk

Magyar nyelven

Angol nyelven

Videók