Zsidóság és a homoszexualitás

A hu-Rightpedia wikiből
Sárga csillag

Zsidóság és homoszexualitás.

Pokolban kötött házasság.

A reformzsidóság támogatja a homszexualitást

Napjainkban a zsidóság bármely más vallásnál nagyobb mértékben elvetette a homoszexualitás erkölcsi elítélését és támogatja a homoszexuális programot. Az amerikai vallásos zsidók 39%-át képviselő reformzsidóság jelenleg teljes mértékben támogatja a szodómiát. Ez az álláspontjuk: "A homoszexualitást nem tartjuk többé irtózatos dolognak. Nem lelki betegség az és nem szociális deviancia. Nem megrontása a természetes rendnek. A homoszexualitás nem választás vagy előnyben részesítés kérdése. Nem olyasmi, amiről eldönti valaki, hogy gyakorolja vagy tartózkodik tőle. A heteroszexualitáshoz hasonlóan az egyik út. Mivel ilyen, nincs értelme vallási vagy erkölcsi alapon különbséget tenni az emberek között a szexuális orientáció alapján."

Eric Yoffie rabbi, a Reformált Zsidóság Uniójának elnöke azonos véleményen van

"A történelem során első ízben egy jelentős rabbinikus testület megerősítette a zsidó érvényességét az azonos neműek közötti elkötelezett szexuális viszonynak."

A vallásos zsidók 33%-át vezető konzervatív rabbik kijelentik, hogy felszentelik a homoszexuális rabbikat és bátorítják a homoszexualitást az olyan zsidó férfiak és nők számára, akik arra hajlamosak.

Az ortodox zsidóság, az amerikai vallásos zsidók 21%-a látható módon még nem támogatja a homoszexualitást. Valójában hivatalosan tiltja a homoszexuális viszonyokat felnőttek között.

De a Talmudban, az ortodox zsidók legtekintélyesebb vallási, erkölcsi és jogi könyvében egy ettől nagyon különböző, elképesztő tényt találunk: a 9 évesnél fiatalabb kisfiúk (a homoszexuális élvezettárgyak) ismételten úgy vannak jellemezve, mint akik alkalmatlanok a "bumeráng-bűnre" az őket megrontó felnőttekkel.

Hogyan juthat a Talmud ilyen perverz következtetésre?

A Talmud alaposan megvizsgálja ezt a kérdést: "Mi tesz alkalmatlanná egy nőt arra, hogy egy zsidó pap feleségül válassza?" Az Ószövetség szerint a szexuális erkölcstelenség ezt eredményezi.

Ám a Talmud ismételten azt állítja, hogy egy felnőtt nőnek lehet szexuális kapcsolata 9 évesnél fiatalabb kisfiúkkal. A legkiválóbb rabbik között véleménykülönbség van arra vonatkozóan, hogy ez alkalmatlanná tesz-e egy nőt arra, hogy egy pap felesége legyen.

Ám mindannyian egyetértenek abban, hogy az ilyen kapcsolat nem szexuális tevékenység, és sem a nő, sem a kisfiú nem tett ezzel semmi rosszat.

A pederasztiára bátorított nők precedense az erkölcs mélyén így tükröződik vissza: egy kisfiú erkölcsi védelem nélkül van. A megrontása még csak nem is erkölcsi probléma. Következésképpen nem nehéz elképzelni, hogy a zsidó homoszexuálisok, akik már a kisfiúk (az ő szóhasználatuk szerint "kiscsirkék") után is vágyat éreznek, igazolást találhattak a Talmud racionalizálásában.


Gyerekek molesztálása

Ide vág az, amit a Talmud mond. A talmud azt tanítja, hogy mivel a kisfiúk szexuálisan éretlenek, az ő molesztálásuknak nincsenek erkölcsi következményei. Mivel az ilyen kiskorú érett értelemben nem "férfi", a fiú és az ő szexuális megrontója mentesül a homoszexualitásra vonatkozó mózesi tilalom alól, amely ezt mondja: "Ne hálj férfival" (Lev 18,22)

A Szanhedrin 69b így foglalja össze: "Mindenki egyetért azzal, hogy egy 9 éves és 1 napos fiúval való viszony igazi kapcsolat, míg a 8 évesnél fiatalabb fiúval való viszony nem az." A többségi vélemény a Szanhedrin. 55a-ban ezt állítja: "Rab. Ezt mondta: egy 9 éven aluli fiúval folytatott pederasztia nem tekinthető olyannak, mint a 9 éven felülivel való kapcsolat" Rab. Fenntartja azt a véleményt, hogy csak az, aki alkalmas arra, hogy belemenjen a szexuális kapcsolatba, képes a pederasztia passzív alanyaként elkövetni a bumeráng-bűnt [ami az aktív vétkezőre visszahat], míg az, aki nem alkalmas arra, hogy belemenjen a szexuális kapcsolatba, nem képes ugyanerre."

A rabbik egyetértettek azzal, hogy egy nőnek lehet szexuális kapcsolata egy fiatal fiúval, anélkül, hogy azt szexuális aktusnak tekintenék:."Egy kisfiú, akinek szexuális kapcsolta van egy felnőtt nővel, azt teszi vele, [mintha a nő] egy fadarabbal volna megsebezve (Kethuboth 11b)."

A pederasztia következménye

E szakasz lábjegyzete ezt mondja: "Noha a kisfiúval való szexuális együttlét nem tekinthető szexuális aktusnak, mindazonáltal a nő ezáltal meg van sebezve, mintha egy fadarab sértette volna meg" (vagyis a nő nem követett el bűnt, de talán alkalmatlanná vált arra, hogy elvegye egy pap).

A Talmud látszólag vitatja ilyen női pederasztia esetén annak eldöntését, hogy egy nő az ilyen kapcsolat által alkalmatlanná válik-e arra, hogy egy pap felesége legyen.

Ám a Talmud széles kaput tár minden gyermek-molesztáló zsidó férfi, illetve nő számára: engedélyezi a szexet minden kifogás nélkül a 9 éven aluli fiúkkal. Végül is a Talmud érvényteleníti a mózesi tilalmat az azonos nemű "férfival" folytatott szexuális kapcsolatra vonatkozóan, azt tanítván, hogy a szexuálisan éretlen fiú nem "férfi". Nem zöld fény-e ez a zsidó homoszexuálisok számára?

A szexuálisan perverz régi rabbik

Ez a tanítás nem esetleges. A szexuálisan perverz régi rabbik gondosan előkészítették a maguk számára tett szexuális engedményeket.

Ismételten, kristálytiszta módon megvilágították a Talmud szövegét: a 8 éves fiúk, mint kiskorúak, nem követhetik el a "bumeráng-bűnt" zsidó felnőttel, aki aktívan vétkezik ellenük.

A zsidó apologéták abszurd módon úgy érvelnek, hogy ezek a szövegek, amelyek a kisfiúkkal folytatott szexet erkölcsileg közömbösnek állítják, annak a törődésnek a kifejeződései, amely fenn akarja tartani a megrontott 8 éves fiú ártatlanságát. Az igazság az, hogy ők a pedofileket akarják megőrizni a bűntől!

Elavult-e a Talmud?

Azt az ellenvetést lehet tenni, hogy amint vannak idejétmúlt gyakorlatok az Ószövetségben, mint a többnejűség és a homoszexuálisokat sújtó halálbüntetés, nem lehetséges-e, hogy noha a Talmud jóváhagyja a pederasztiát, ezt az engedélyt nem veszi már komolyan az ortodox zsidóság.

Ha a talmudista zsidóság átment volna egy új "görög korszakon" (ahogy átmentek a keresztény zsidók), szakítva a primitív erkölcsi magatartásukkal, akkor a fenti érvelésnek lehetne súlya.

De a zsidóság nem ment át ilyen forradalmi változáson. Az ortodoxia még mindig úgy tekinti a farizeusokat, akik a Talmudot írták, mint a legtranszcendensebb szellemi fényességeket, akiket a zsidóság valaha is ismerni fog. Amikor a nagy rabbik beszélnek, a Talmudot tanítják, arra emlékeznek vissza, amit korábbi életükben Isten jelenlétében tanultak, erkölcsileg annyira köteleznek a talmudi bölcsek határozatai, hogy amikor az ő szanhedrinük szótöbbséggel kimond valamit, még az Istennek is tartania kell magát az ő határozatukhoz.

Krisztus a talmudi zsidóság alapítói, a farizeusok elleni vitriolos támadásában "mindenfajta tisztátalansággal" vádolta őket (Mt 23, 27). A "mindenféle" által arra utalhatott, hogy a pederasztiát a farizeusok még akkor is támogatták és gyakorolták.

Napjainkban, amikor az ortodox zsidóság is úgy mutatja magát, mint amely erőteljesen állást foglal az erkölcsi ferdeség ellen, a legnagyobb tiszteletben álló szent irata, a Talmud továbbra is kibúvót ad a zsidóknak a pederasztiára.

Legyőzni valamit

1700 éven át az ortodox-talmudista zsidóság volt a zsidóság egyetlen fajtája, amely magában foglalta a hasszidizmust, illetve a Kabbala gyakorlatát is. A XVIII. század vége felé felbukkant a reformzsidóság, és egy évszázaddal később a zsidóság konzervatív válfaja. Noha esetleg úgy tűnik, hogy az ortodox zsidóság a hagyományos családi értékek bástyája marad, amint láttuk, ez nem áll.

Talán az ortodox zsidóság legszentebb irodalmán belül ez a kettős mérce az, ami lehetővé teszi, hogy Abe Foxman, az ortodox zsidó, a Rágalmazás Elleni Ligának a feje állítsa a maga erkölcsi ellentmondásait. Foxman a zsidó ifjúság Talmudon és Kabbalán alapuló vallási nevelésének támogatója. Mégis hallgatólagosan helybenhagyja a férfi homoszexuálisok gyakorlatát, akiknek nagy része kiskorú fiúkra vadászik. Az Észak-amerikai Férfiak Fiúkat Szerető Társasága (a NAMBALA) fiúkat molesztáló homoszexuálisai a Talmuddal szilárdan egyetértenek abban, hogy a kiskorú fiúkkal folytatott szexnek nincs erkölcsi következménye.

Hogyan engedhetnek meg napjainkban a zsidóság gonosz vezetői ilyen ellentmondást? A válasz: ők oly elvetemülten gonoszok, hogy mindent meg akarnak tenni a keresztény civilizáció elpusztítása és a felette való uralkodás érdekében ő még akkor is, ha az a saját ifjúságuknak az arra való bátorítását jelenti, hogy homoszexuális "rohamcsapattá" váljon.

Miért támogatja az ADL a homoszexualitást?

Az ADL tudja, hogy a létező társadalom elpusztításának leggyorsabb útja a homoszexualitáson keresztül vezet. Történelmileg egyetlen nemzet sem maradt fenn sokáig, amelyet átitatott a homoszexualitás. A zsidó bolsevik Kun Béla, Magyarországnak az 1917-es orosz forradalom utáni meghódítója ezért vitte bele erőszakosan a közoktatásba a homoszexualitást, Magyarország ifjúságát erkölcsileg degenerálttá alakítani akarván.

Ugyanez történik napjainkban, mivel az ADL támogatja a homoszexualitást az iskolai rendszerünkben, méghozzá az óvodai szinttől kezdve.

Néhány évvel ezelőtt a Barnes és Noble könyvkereskedéseken keresztül az ADL a "Nincs hely a gyűlölet számára" program keretében támogatta a homoszexualitást.

Ez arra biztatta a könyvesboltokat látogató családokat, hogy hívjanak meg az otthonukba egy homoszexuális párt egy estére. Az ADL azt sugallta, hogy ez arra tanítaná a gyermekeket, hogy a szodómia elleni keresztény ítéletek igazságtalanok. Az ADL szerint a homoszexuálisok a legszeretetreméltóbb, legszelídebb emberek közé tartoznak, akiket a gyermekek megismerhetnek.

Az USA nagyobb városaiban az ADL azt sugallja a városi önkormányzatoknak, az iskoláknak, sőt a liberális egyházaknak is, hogy a Biblián nevelkedő keresztényeket egy pszichiátriai betegség tartja hatalmában: a "homofóbia". Az ADL szerint a bigott keresztények üldözik a homoszexuálisokat, és a "győlöletirodalom", a Biblia motiválja őket.

A szodómia kritikájának törvényen kívül helyezése

Ám az ADL többet akar, mint a gyermekeinknek azt tanácsolni, hogy homoszexuálisokká váljanak. Különleges jogi védelmet keres a homoszexualitás számára, "gyűlölet-bűnné" téve az előítéleteknek, illetve a diszkriminációnak kinyilvánítását azok ellen, akik azt gyakorolják. Az ADL nemcsak az elszállásolásban, alkalmazásban és a hasonló neműek közötti házasságban, hanem még a szavaktól is védett homoszexuálisokat óhajt! Az ADL azt követeli, hogy legyen illegális a homoszexuális magatartásnak még a nyilvános bírálata is.

E törvények létrehozása érdekében az ADL kiagyalt egy elferdült definíciót a gyűlöletről: "előítélet" a homoszexualitással szemben. A Kanadához hasonló országokban ő az országos és helyi jellegű gyűlölet-törvényeknek köszönhetően ő az ilyen előítéleteknek a levegő hullámain, a nyomtatott médiában, vagy akár az utcasarkon való nyilvános kifejezése óriási összegű pénzbüntetést vagy bebörtönzést jelenthet. Ha egy talk-show vendéglátója akárcsak annyit állít, hogy a homoszexuálisok körében nagyobb az AIDS százalékaránya, pénz- vagy börtönbüntetésre ítélhető, és az ezt a "gyűlöletet" sugárzó rádióállomás elvesztheti a sugárzási engedélyét.

A kanadai bíróságon a gyűlölet-bűntény tárgyalása alkalmával kizárólag a homoszexuálisok érzései lényegesek, nem az igazság. Ha egy homoszexuális úgy érzi, hogy nyilvános bírálattal "megfélemlítették", gyűlölet-bűntettel megvádolhatja a kritikust. Az igazság sohasem lesz figyelembe véve a bíróságon. Ha egy keresztényt bűnösnek találtak abban, hogy megsértette egy homoszexuális érzéseit, 10 000 dolláros pénzbüntetést kaphat. Ha kitart a homoszexuálisok bírálatában, több éves börtönbüntetés lehet az osztályrésze.

Ősi rivalizálás a kereszténységgel

Miért tűnik úgy, hogy a szervezett zsidóság (akár a zsidó jobboldalon Foxmantől, akár a zsidó baloldalon Eric Yoffie rabbitól kiindulva) oly elszántan törekszik a keresztény társadalom gyengítésére?

Ez azért van így, mivel a zsidóság minden ágában csupán az az ellenszenv folytatódik, amelyet évezredekkel ezelőtt a farizeusok éreztek Jézus és az ő követői ellen. Ezek az ősi "vak vezetők", akik a mai napig a zsidók számára a vezető elitet jelentik, meg voltak győződve, hogy isteni parancsot kaptak a gojok hatalmának letörésére és a nemzetek feletti uralomra. Ameddig a gojok erkölcsi értékei erősek maradnak, ez sohasem valósulhat meg.

Igen, a zsidók békében élhettek volna, ha követik Isten útmutatását: "Munkálkodjatok annak az országnak jólétén, amelybe száműzetésbe küldtelek titeket. (Jer 29,7) De a rabbinikus ennél sokkal többet akar. Végleges, vitathatatlan hatalma segítségével szószerinti értelemben meg akarja teremteni a maga messiási új világrendjét.

Kétezer évvel ezelőtt Izrael elutasította, és keresztre feszítette a maga első számú urát és egyedüli Messiását, megvetve az ő ígéretét Istennek a szívükben megvalósuló szellemi országáról. A zsidóság ma olyan Messiást vár, aki földi királyságot biztosít és legitimitál a zsidók számára a legglobálisabb, fizikai módon. Ez lehetetlen álom egy csupán mintegy 15 milliót számláló nép számára, hacsak a zsidó energiák nincsenek gondosan összpontosítva a sikerük két legnagyobb akadályának: a kereszténységnek és a szabad vállalkozású kapitalizmusnak a megsemmisítésére.

Miért liberális a legtöbb zsidó?

Így nem rejtély, hogy a zsidók túlnyomó többségükben miért liberálisok, marxisták, homoszexuálispártiak és keresztényellenesek. Az amerikai népességnek ez a vékony, 2,5%-nyi kisebbsége a média, a pénzvilág és kormányzás irányítására törekedett és ez sikerült is neki. Ez az irányítás szükséges egy nagy cél, a világuralom talmudi álmának megvalósításához.

Természetesen sok liberális zsidónak nincs fogalma arról, hogy ilyen globális uralom felé van irányítva. Ennek nincs jelentősége. Ami fontos, az az, hogy különösen az elmúlt néhány évszázadban a zsidó vezetés szolgáltatta az ígéreteket és a propagandát, amely irányítja és formálja a zsidó tömegeket (még a zsidó értelmiségieket is) a gondolkodás és a reagálás liberális útjaira.

A zsidók történetében - akár az ősi Babilonban, akár Európa vagy a Kelet országaiban - egy állandó ciklus ismétlődik: a zsidókat beengedik a goj nemzetek közé, ők pénzügyileg elnyomóvá és erkölcsileg züllesztőkké válnak, majd kiűzik őket.

Hogyan magyarázzuk ezt? A hivatalos történészek azt mondják, hogy ez a ciklus teljesen a gojok (főként a keresztények) bigottságának következménye. Nem így van. Az ókor népei éppen úgy hajlandók lettek volna, akárcsak mi, arra, hogy engedjék a zsidókat közöttük békésen létezni. Ehelyett a zsidók, akik arra voltak kényszerülve, hogy engedelmeskedjenek a farizeusok

Talmudra és Kabbalára irányító gőgös parancsainak, mindig arra voltak késztetve, hogy megkíséreljék megsemmisíteni azokat a társadalmakat, amelyek menedéket adtak nekik. A "szervezett világzsidóság" vezetői, elsősorban a Zsidó Világkongresszus, azután az ADL/B'nai B'rith folytatják ma ezt az ösztönzést.

A zsidók mint homoszexuális aktivisták

Figyelembe véve a homoszexualitás nagymértékű bátorítását különösen a reformzsidóságban, nem meglepő, hogy zsidó aktivisták vezették a homoszexuális jogokért küzdő mozgalmat. Zsidó homoszexuálisok alkotják aránytalanul nagy százalékát a nagyobb homoszexuális szervezetek vezetőségének és személyzetének.

Izrael misztériuma

Tizenkilenc évszázaddal ezelőtt Szent János Jeruzsálemet, mint "Szodomát és Egyiptomot" jellemezte (Jel 11,8). "Szodoma" a homoszexualitás szinonimája.

A zsidóság hamis Messiása, az Antikrisztus Ezekiel könyvében úgy van jellemezve, mint "Izrael méltatlan fejedelme" (Ez 21,30). Más jellemzés szerint "nem vágyódik az asszonyok után" (Dán 11,37). Mivel Krisztus nőtlen volt, azért Krisztus összes sajátosságainak ezen ördögi utánzója tartózkodni fog nővel való szextől ő de rossz okból: ő homoszexuális zsidó.

A zsidóságnak a homoszexualitással való flörtölése régóta létezik, és folytatódni fog mindaddig, amíg a jövő "Szodomát és Egyiptomát", a múlt Szodomájához hasonlóan el nem pusztítja a tűz (Jel 17,16).

A mai liberális zsidó aktivizmus kimondhatatlan gonoszságából Krisztus mégis fel fogja emelni a zsidóknak egy megtisztult maradékát, akik éppen olyan szenvedélyesen fognak bízni benne, mint ahogy az atyáik gyalázták őt.

A legtöbb keresztény tudja, hogy Krisztus elvetése és keresztre feszítése miatt Izrael a kegyelemből kiesett és aposztata lett. Amit ők nem fognak fel, az ennek az aposztáziának feneketlen mélysége és sötétsége! ők valójában nem értik, mit akart Krisztus, amikor azt mondta a zsidóknak: "Íme, elhagyatott lesz a házatok." (Mt 23,38)

Krisztusi kegyelem

Ugyanakkor a halandó elme valójában nem képes felfogni a mai keresztényellenes zsidó aktivisták leszármazottainak megváltására és feltámasztására irányuló, csodálatos krisztusi kegyelmet.

Szent Pál Izrael egész történetét "misztériumnak" nevezi (Róm 11,25). Isten nem engedte a zsidóságot oly gonosszá válni, hogy azáltal igazolódjék az antiszemiták vádja, miszerint a zsidók alkotják a legromlottabb fajt. Inkább az ő aposztáziájuk és végső megváltásuk "misztériuma" az ő csodálatos irgalmát tanúsítja.

Ha ő egy napon feltámaszt egy egész népet a legfeneketlenebb lelki sötétségből, akkor ki vagy te és ki vagyok én, hogy azt gondoljuk: a mi bűneink túl sötétek ahhoz, hogy ő megtisztítson minket.

Amint ő vissza akarja fogadni kegyeibe a bűnbánó maradékot évezredekre, akkor mindegyikük ő noha lehet, hogy nagyon mélyen eltávolodtunk Tőle ő bizalmas barátságot köthet Vele most és mindörökre.

Hogyan? Bűnbánattal és Benne bízva életünk hátralévő részében. Ez a létezésünk egész célja ő felfedezni azt az Egyet, aki teremtett minket, és barátaivá válni mindörökre. Egy napon a zsidó maradék valóban Krisztushoz fog járulni, miután véget ér a legnagyobb szenvedés az emberiség történetében. Ez számotokra nem szükségszerű. Ti most bízhattok Benne.

Ted Pike tiszteletes

Hivatkozás